Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Globális és regionális éghajlatváltozási trendek Veszélyes, szélsőséges időjárási helyzetek, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Bartholy Judit, Pongrácz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Globális és regionális éghajlatváltozási trendek Veszélyes, szélsőséges időjárási helyzetek, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Bartholy Judit, Pongrácz."— Előadás másolata:

1 Globális és regionális éghajlatváltozási trendek Veszélyes, szélsőséges időjárási helyzetek, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita Bartholy Judit, Pongrácz Rita Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 2014. november 19. – Budapest ******************************************************************************* Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest

2 VÁZLAT 1.A közelmúlt detektált változásai 2.Jövőbeli tendenciák és várható következmények 3.Időjárási és éghajlati szélsőségek Trend (°C a teljes időszakra)

3 A légkör összetételének változása (1750-2013) Légköri szén-dioxid koncentráció 42%-kal emelkedett: 278 ppm  396 ppm (2014.05.: 402 ppm) Légköri metán 153%-kal emelkedett: 722 ppb  1824 ppb Légköri N 2 O 21%-kal emelkedett: 270 ppb  326 ppb Antarktiszi jégfuratminták alapján: az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő ilyen magas koncentráció érték 2013: 396 ppm 1750: 278 ppm 2013: 1824 ppb 1750: 722 ppb 2013: 326 ppb 1750: 270 ppb CO 2 koncentráció (ppm) Jelenlegi koncentráció 2100-ra várható legalacsonyabb koncentráció 2100-ra várható legmagasabb koncentráció Jelen

4 Légkör - óceán rendszer: szén-dioxid cserfolyamatai ( nettó évi egyenleg: -2 Gt/év) Óceáni elnyelési zónák Óceáni kibocsátás elnyelődése -- a hidegebb kibocsátása -- a melegebb Óceáni elnyelési zónák Óceáni elnyelésÓceáni kibocsátás A CO 2 óceánivizek esetén jellemző

5 Hőmérséklet emelkedés: 1851-2013 -- A globális átlaghőmérséklet a XIX. század vége óta 0,89 °C-kal emelkedett, a szárazföldek átlaghőmérséklete 1,3 °C-kal -- A melegedés mértéke a Kárpát-medencében 1,0-1,25 °C -- Valószínűtlen (<33%), hogy a városi hősziget hatás és a földhasználat változások együttesen több mint 10%-át adnák a detektált melegedési trendeknek Középhőmérsékleti anomália (Referencia időszak: 1961-1990) Globális °C Melegedés mértéke 1901-2013: +0,89 °C Trend (°C a teljes 1901-2012 időszakra)

6 A melegedést befolyásoló kényszerek: 1890-2010 Egyik természetes hatásnál sem észlelhető pozitív trend Így a felszín-közeli globális melegedés (1951-2010 időszak) alapvetően antropogén eredetű Az éghajlati változékonyság + külső kényszerek (Nap) elenyésző (<0,1 °C) részben járultak hozzá a melegedéshez Trópusi területek oszcillációs hatása °C Vulkánkitörések hatása Naptevékenység hatása Antropogén hatás Referencia időszak: 1980-2000 1890-2010: Mérések és klímarekonstrukció

7 Új éghajlati szcenáriók - éghajlati rendszert irányító sugárzási kényszer jövőbeni változásán alapulnak: 2,6 W/m 2, 4,5 W/m 2, 6,0 W/m 2, illetve 8,5 W/m 2 RCP2.6 szcenárió: nagyon radikális kibocsátás csökkentés (>50%) ( cél: 2100-ra - ipari forradalom előtti kibocsátási szint, < 2 °C ) RCP CO 2 koncentráció (ppm)

8 Az üvegházhatású gázok XX. századi és XXI. századra becsült antropogén kibocsátásának hatása: sugárzási kényszer növekedés Sugárzási kényszer (W/m 2 ) Szén-dioxid (CO 2 ) Metán (CH 4 ) Ózon (O 3 ) Dinitrogén-oxid (N 2 O) Halogénezett szénhidrogének Szulfát-aeroszolok kibocsátás csökkentése XX. századi üvegházhatású gáz kibocsátás

9 A globális melegedés és az antropogén eredetű CO 2 -kibocsátás kapcsolata Globális átlaghőmérsékleti anomália (°C) az 1861-1880 időszakhoz viszonyítva Teljes antropogén kibocsátás 1870-től (GtCO 2 ) Teljes antropogén kibocsátás 1870-től (GtC) 2100 – RCP8.5 2100 – RCP 6.0 2100 – RCP4.5 2100 – RCP 2.6 2010 2

10 Fosszilis tüzelőanyagok: Energia igényünk biztosítása ↔ számos negatív hatás a klímaváltozás következményeként Mezőgazdasági hatások Termésátlagok és termelési költségek Termésátlagok és termelési költségek Öntözési igények Öntözési igények Kártevők és gyomok Kártevők és gyomok Édesvízi hatások Vízellátási változások Vízellátási változások Vízminőség Vízminőség Növekvő verseny az édesvíz forrásokért Növekvő verseny az édesvíz forrásokért Parti területekre gyakorolt hatások Parti erózió Parti erózió Partmenti lápok elöntése Partmenti lápok elöntése Parti települések védelmi költségei Parti települések védelmi költségei Erdészeti hatások Erdőszerkezet változások Erdőszerkezet változások Erdők földrajzi eltolódása Erdők földrajzi eltolódása Erdők produktivitása Erdők produktivitása Ökoszisztéma hatások Ökológiai zónák eltolódása Ökológiai zónák eltolódása Fajpusztulások és élettér veszteségek Fajpusztulások és élettér veszteségek Korallzátonyok károsodása Korallzátonyok károsodása Társadalmi hatások Bennszülött népesség és fejlődő országok Bennszülött népesség és fejlődő országok Súlyosbodó hatások a városi népesség és a szegényebb társadalmi rétegek körében Súlyosbodó hatások a városi népesség és a szegényebb társadalmi rétegek körében A jövő nemzedékeinek drámaian nehezített helyzete A jövő nemzedékeinek drámaian nehezített helyzete Egészségi hatások Időjárással kapcsolatos halálozás/ hőstressz Időjárással kapcsolatos halálozás/ hőstressz Fertőző betegségek Fertőző betegségek Légszennyezés és légzőszervi hatások Légszennyezés és légzőszervi hatások A szén-dioxid koncentráció és az éghajlatváltozás következményei: Tengerszint emelkedés, olvadó jégmezők és gleccserek Felmelegedés és szélsőségesen meleg viszonyok Csapadékviszonyok módosulása, árvizek és aszályok Óceán savasodása Forrás: EPA

11 VÁZLAT 1.A közelmúlt detektált változásai 2.Jövőbeli tendenciák és várható következmények 3.Időjárási és éghajlati szélsőségek Trend (°C a teljes időszakra)

12 A várható globális és európai melegedés mértéke (évi átlag) (Referencia időszak: 1986-2005) 2046-2065: -- nagyobb melegedés: északi poláris területeken, kontinens belsejében 2081-2100: -- jelentős a különbség a szcenáriók között -- nagyobb melegedés: kontinentális területeken -- Európában: DNy-ÉK irányú növekedés RCP8.5 2046-2065 2081-2100 RCP8.5 RCP4.5 2081-2100 °C

13 Az 1 °C-os melegedéshez tartozó várható klímaváltozás mértéke 2081-2100 vs. 1980-1999 Hőmérséklet Csapadék Hőmérsékletváltozás: -- óceánok < szárazföldek -- Max. (> 2°C): északi poláris területeken Csapadékváltozás: -- nagyobb növekedés (> +10%): trópusi óceán, poláris területek -- nagyobb csökkenés (< –6%): Mediterrán térség, szubtrópusi óceáni medencék keleti része

14 TÉLI FÉLÉV NYÁRI FÉLÉV 2046-2065 2081-2100 RCP6.0 RCP6.0 RCP8.6 RCP8.6 Európában várható téli és nyári csapadékváltozás mértéke az RCP6.0 és RCP8.6 szcenáriók alkalmazásával Referencia időszak: 1981-1999 (IPCC, 2013) Téli félévben csapadéktöbblet nyári félévben csapadékhiány

15 A várható éves és évszakos hőmérsékletváltozás Referencia időszak: 1961-1990 (11 modellszimuláció összesítése alapján, A1B szcenárió) Várható melegedés mértéke 2021-2050-re: 1 – 2,5 °C, 2071-2100-ra: 2 – 5 °C, a legerősebb melegedés nyáron valószínűsíthető

16 A várható éves és évszakos csapadékváltozás Referencia időszak: 1961-1990 (11 modellszimuláció összesítése alapján, A1B szcenárió ) Várható változások: szárazabb nyarak – csapadékosabb telek (2071-2100-ra: kb. –20%, illetve +20%)

17 Hőmérsékletváltozás (°C) Csapadékváltozás TÉLTAVASZ ŐSZ NYÁR Magyarországra várható hőmérséklet és csapadékváltozás Referencia időszak: 1961-1990 0% 0 0 0 0 Referencia ENSEMBLES modellszimulációk: 2021-2050, 2071-2100

18 Magyarországra várható hőmérséklet és csapadékváltozás Referencia időszak: 1961-1990 Hőmérsékletváltozás (°C) Csapadékváltozás TÉLTAVASZ ŐSZ NYÁR 0% 0 0 0 0 Referencia ENSEMBLES modellszimulációk: 2021-2050, 2071-2100 Melegebb-nedvesebb Melegebb-szárazabb Melegebb

19 VÁZLAT 1.A közelmúlt detektált változásai 2.Jövőbeli tendenciák és várható következmények 3.Időjárási és éghajlati szélsőségek Trend (°C a teljes időszakra)

20  a szélsőség jellegétől és mértékétől (2013. március 15.)  a térség sérülékenységétől (2013. Szentendre)  a térség kitettségétől (2006. augusztus 20. Bp) Az időjárási és éghajlati szélsőségek hatása függ:

21 Kitettség Sérülékenység Klíma- szélsőség Katasztrófa- kockázat Pontosabb előrejelzések a korai figyelmeztető rendszerek számára Üvegházhatású gázok csökkentése Szegénység mérséklése Oktatás és tudatosság Fenntartható fejlődés Időjárástól, éghajlattól való függetlenné tétel Korai figyelmeztető rendszerek fejlesztése Értékek áthelyezése A változó éghajlati szélsőségekről, sérülékenységről, és a kitettségről összegyűjtött információk együttesen segítik a hatékony alkalmazkodást és a katasztrófa-kozkázat megfelelő kezelését

22 GCM-becslések a XXI. századra (B1, A1B, A2): több meleg nap több nagycsapadékú nap Meleg napNagy csapadék A SZÉLSŐSÉGEK GYAKORISÁG NÖVEKEDÉSE VÁRHATÓ KÖZÉP-EURÓPÁBAN Jelenleg 20 évente előforduló szélsőséges napi maximumok jövőbeli előfordulási gyakorisága: 2-10 évente (2046-2065) 1-6 évente (2081-2100) A jelenleg 20 évben egyszer előforduló szélsőségesen nagy napi csapadékok jövőbeli előfordulási gyakorisága: 10-15 évente (2046-2065) 8-16 évente (2081-2100) Középső 50% Szcenáriók: Max Min 2046-2065 2081-2100 2046-2065 2081-2100

23 A XXI. század végére - a különböző fokozatú hőségriasztások gyakorisága akár tízszeresére nőhet, - a hőségriasztások átlagos éves időtartama akár kétszeresére is meghosszabbodhat a referencia időszakhoz képest A hőségriasztások számának (fent) és időtartamának (lent) várható változása Magyarországon, 2071-2100 (B2, A1B, A2 szcenárió esetén, PRECIS) Referencia időszak: 1961-1990 ESETSZÁM IDŐTARTAM T közép > 25 °CT közép > 25 °C (3 nap)T közép > 27 °C (3 nap)

24 Száraz időszakok maximális hosszának nyárra várható változásai 11 RCM-szimuláció eredménye alapján (A1B szcenárió) Referencia időszak: 1961-1990 2021-2050 2071-2100 % 43% Átlagos növekedési trend: 5,1 nap/évszázad Maximális növekedési trend: 11,7 nap/évszázad 10%

25 ÖSSZEFOGLALÓÖSSZEFOGLALÓ Az antropogén eredetű klímaváltozás már egyértelműen detektálható Mind több modellszimulációt alkalmazva valószínűségi előrejelzésekkel jellemezhetjük a várható változásokat. A szélsőségek gyakoriság-növekedése várható (több forró nyári nap, több nagycsapadékú nap, gyakoribb és súlyosabb aszályok) A Kárpát-medence régiójának nagy a kitettsége és a sérülékenysége Minél tovább várunk arra, hogy a tudomány minden bizonytalanság kizárásával igazolja az éghajlati rendszer változási folyamatait, annál több visszafordíthatatlan változás következik be a Föld számos sérülékeny régiójának környezeti feltételeiben. Ezzel párhuzamosan adaptációs lehetőségeink egyre szűkülnek. A jelentős emisszió csökkentést minél előbb el kell kezdeni.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Globális és regionális éghajlatváltozási trendek Veszélyes, szélsőséges időjárási helyzetek, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Bartholy Judit, Pongrácz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések