Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja. A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése  A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja. A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése  A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési."— Előadás másolata:

1 VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja

2 A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése  A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési ütemének vizsgálata és  A nemzetgazdasági, ill. foglalkoztatási szerkezet átalakulásának mutatószámai állnak rendelkezésünkre  A 19. sz. második felének tendenciáit általánosságban ún. makrogazdasági mutatókkal értékelhetjük

3 A korszak általános értékelése  Az 1848 és 1913 közötti 6 és fél évtizedben a magyar nemzetgazdaság gyökeresen átalakult  Európai mértékkel mérve is fejlett infrastruktúra jött létre  Megépült a modern vasúthálózat  Kiépült a modern bankrendszer  Az ipar fejlődése dinamikusan haladt előre (jóllehet az ipar strukturális problémái fennmaradtak)  Gyökeresen átalakultak a termelési folyamatokra főbb nemzetgazdasági szektorokban, s ez lehetővé tette az egész magyar nemzetgazdaság átalakulását

4 A magyar nemzetgazdaság növekedése  A magyar nemzetgazdaság fejlődésének legdinamikusabb periódusa – összefüggésben az iparosodással, az ipari forradalom kiteljesedésével – a 19. sz. utolsó évtizedeiben, a 20. sz. elején figyelhető meg  Ebben a periódusban a nemzeti jövedelem éves mennyisége több mint négyszeresére nőtt, a növekedés éves átlagos szintje pedig 3,7%-os volt

5

6 A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének vizsgálata:  A leggyorsabban, a legdinamikusabban fejlődő ágazat az ipar – elsősorban az ipari forradalom hatására  Az ipari termelés mértéke éves átlagos szinten elérte a dualizmus-kori magyar nemzetgazdaságban a 11,2%-ot  Ezzel szemben a mezőgazdaság termelési bővülése csak vontatottan haladt előre: az ágazatban a termelés növekedése mértéke éves átlagos szinten csak 2,6%-os volt  Más számítások szerint (Katus László) a termelési növekedés éves szintje az ipar esetében 4,2, míg a mezőgazdaság esetében 1,7%-os volt csupán

7 A két ágazat termelési bővülésének különbsége  A gyorsabb ipari termelésbővülés és a lassabb mezőgazdasági növekedés a két ágazat növekedésében ütemkülönbséget okozott  Vagyis az ipar növekedése nagyobb arányban járult az egész magyar nemzetgazdaság növekedéséhez – a nemzeti jövedelem termelési bővülése főként az ipar termelésének bővüléséből adódik

8  Meg kell azonban jegyezni: az ipar fejlődése extenzív jellegű – vagyis a fejlődéshez főleg a tőkeigényes ágazatok járultak hozzá (az ágazat nem veszi fel a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőt)  Ezzel ellentétben a mezőgazdaság termelékenységének a növekedését továbbra is az élőmunka felhasználás határozta meg

9

10 A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének összehasonlítása  A magyar nemzetgazdaság ezen viszonylag gyors növekedése nem ismeretlen Kelet-Közép-Európában (Oroszországban a 19. sz. végén szintén 3% feletti a növekedés üteme!)  Ám Nyugat-Európában ebben az időszakban már nem beszélhetünk 3% feletti növekedésről!  A nyugat-európai országokban – az első iparosítók esetében – már nem ilyen dinamikus a növekedés a 19. sz. végén (ekkor kb. 2%-os)

11  Anglia esetében az ipari forradalom kibontakozása előtt a nemzeti jövedelem növekedése 0,5%-ot tett ki évente, az ipari termelés bővülése is 0,5-1% közötti volt. De ez a lassú növekedés az közötti évszázad során mind a nemzeti jövedelem, mind az ipar esetében 3% körüli ütemet mutatott.  Nyugat-Európában a nagyobb ütemű növekedés időszaka 100 évvel korábban figyelhető meg (ott akkor játszódott le az iparosodás!).

12 A magyar nemzetgazdaság átalakulásának jellemzői  Az átalakulások tendenciáit, minőségét jelzi:  1. A társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása  2. A gazdasági szerkezet átalakulása  3. A nemzeti jövedelem termelésének strukturális változása

13 A magyar társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása  A kiegyezés időszakában a magyar társadalom közel ¾ része a mezőgazdaságban dolgozott (1867-ben 75% a mezőgazdasági népesség aránya)!  Ennél nagyobb arányú mezőgazdasági népesség csak Kelet-Európában figyelhető meg (Oroszország: 90% körül).  A mezőgazdasági népesség aránya 1890-re 70,8%-ra, 1900-ra 68%-ra, míg 1910-re 64,5%-ra mérséklődött (de az agrárnépesség abszolút száma növekedett!).  Az agrárlakosság túlsúlya csak igen lassan mérséklődik

14  Az ipari-forgalmi népesség aránya a korábbi jelentéktelen szinthez képest jelentős növekedésen ment keresztül.  1890-re a bányászatban és iparban dolgozók aránya elérte a 13,2%-ot, a kereskedelem és szállítás területén pedig a 3,9%-ot.  1913-ra az iparban és bányászatban dolgozók aránya 17,1%-ra, míg a kereskedelem és közlekedés területén 6,5%-ra növekedett.

15

16  Fontos jelenség a foglalkoztatási szerkezet átalakulásában a munkaerő átáramlása a termelékenyebb szektorokba (őstermelés, hagyományos kézműipar területéről a gyáripar és a szolgáltató ágazatok felé).  Míg a mezőgazdasági munkaerő évente 0,2%-kal nőtt, addig az ipari foglalkoztatottság évente 2,5%- kal, a kereskedelemben és közlekedésben dolgozók száma pedig 3,3%-kal növekedett a századforduló időszakában.  A munkaerő ágazatok közti mobilitása azonban nem hoz áttörést – a mezőgazdaság megőrzi ezirányú stabilitását

17  S bár a magyar társadalom átalakulása történelmileg igen rövid időn belül lejátszódott, a nyugat-európai társadalmi modelltől számos eltérés tapasztalható  Nyugat-Európa országaiban mind a gazdaság, mind a társadalom teljes átalakulását hozta az iparosodás,  Nyugaton a foglalkoztatási szerkezetben a mezőgazdaságból élők aránya 50% alá csökkent (még az annyira jelentős agrárgazdasággal rendelkező Franciaország esetében is).

18 A nemzeti jövedelem termelésének változása  1867-ben a magyarországi nemzeti jövedelem kb. 80%-a a mezőgazdasági termelésből származott, ez az arány 1900-ra 64, majd 1913-ra 62%-ra mérséklődött  Az ipar részesedése15%-ról 1900-ra 25, majd 1913-ra 28%-ra növekedett

19

20 A gazdaság átalakulását jól tükrözi a magyarországi külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének átalakulása  A századfordulón a behozatal közel 70%-át továbbra is a késztermékek adták, a nyersanyagok 21, míg a félkész termékek 9%-os aránya mellett.  1913-ra viszont a behozatalban jelentősen csökkent a késztermékek aránya (62%), s a nyersanyagok 25%-os arányát a félkész termékek 13%-os részesedése egészítette ki.

21  A kivitel esetében 1913-ra a nyersanyagok részesedése 52%-ra, míg a késztermékek aránya 38, a félgyártmányoké 10%-ra növekedett.  Bár az importon, a késztermékek behozatalán belül a vas- és fémipari termékek mennyisége nőtt a leginkább, a kivitel struktúrája lassabban változott. (főleg az élelmiszeripar termékei adták a késztermék- exportot)

22

23 Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettségi szintje az első világháború előtt  A Monarchia gazdasági egysége:  Komplex, összetett gazdasági egység  Eltérő fejlettségű, adottságú területek komplexuma  50 milliós piac  Jelentős gazdasági- és emberi erőtartalékok  Látszólag gazdasági-katonai nagyhatalom, de ténylegesen a kép sokkal árnyaltabb!

24 A Monarchia gazdasági mutatói  A bruttó nemzeti termék (GNP) előállítása szempontjából az 1850-es években az európai átlagnál magasabb szintről indult, de a GNP éves átlagos növekedése a korszak folyamán (1913-ig) lassabb volt az európai átlagnál  A GDMP (vagyis a bruttó hazai anyagi termék [nem anyagi szolgáltatások nélkül]) növekedési üteme 1867 és 1913 között éves átlagos szinten 2,4%, míg az egy főre jutó GDMP 1,7% volt. Az egész Monarchián belül így az alacsonyabb szintről induló magyarországi növekedés ennél dinamikusabb volt.  A századfordulón a gazdaság megtorpanása után az első világháborúig a fejlődés újra töretlennek mutatkozik.

25  Európai összehasonlításban az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági mutatói és fejlettsége alapján a birodalom a nyugat-európai országok rangsorában csak a 4-5. helyet foglalta el.  Az ipari termelés, gazdasági teljesítőképesség alapján az európai középmezőnyhöz tartozott a birodalom.  Az átlagos adatok mögött az eltérő fejlettségű területek jelentősen eltérő teljesítménye is ott rejlik.

26  Magyarország gazdasági mutatói alapján a közép-európai országokhoz tartozott. Meg sem közelítette a legfejlettebb országok (Anglia, Franciaország, Németország) eredményeit,  de közelített Olaszország, Spanyolország gazdasági teljesítőképességéhez,  s jelentősen meghaladta a balkáni államok gazdasági fejlettségét.

27 „Qui bono?”–Vagyis: kinek volt ez jó?  Az Osztrák-Magyar Monarchia közös piaca: előny, vagy hátrány?  Az Ausztriával folytatott áru-, pénz- és tőkepiaci kapcsolat megítélése korszakonként változott.  A marxista történetírás gyarmati helyzetként, függő viszonyként értékelte a birodalom gazdasági közösségét.  Az as években a kérdés a modernizáció, az elmaradottság, a centrum-periféria viszony alapján került értelmezésre – ezen elmélet szerint a kapcsolat kölcsönös jellege vált dominánssá.  Magyarországnak a birodalom közös gazdasági rendszeréből több előnye, mint hátránya származott.


Letölteni ppt "VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja. A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése  A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések