Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Igények, utak az SNI szakképzésben

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Igények, utak az SNI szakképzésben"— Előadás másolata:

1 Igények, utak az SNI szakképzésben
„ÁTALAKULÁS ELŐTT AZ SNI TANULÓK SZAKKÉPZÉSE” Igények, utak az SNI szakképzésben Dr. Farkasné Kovács Beáta Igazgatóhelyettes, közoktatási szakértő

2 A fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása
„ A fogyatékos személyeknek a fogyatékosság eredetére és természetére való tekintet nélkül joguk van a szakmai képzésre, rehabilitációra és visszailleszkedésre” (Karta I. rész 15.) A fogyatékos személy joga,... hogy állapotától és életkorától függően mindvégig részt vehessen a közoktatási törvényben megfogalmazottak szerint az oktatásban, képzésben. a szabad iskolaválasztás, valamint az integrált oktatásban való részvétel joga rögzített. Az adott társadalom humanisztikus értékeinek kifejezője, hogy mennyiben képes biztosítani a benne élők esélyegyenlőségét, a társadalmi megítélést igénylők életminőségét. A fogyatékosok élete-életvitele, ennek korlátai, és ezek feloldásának lehetősége tükrözi a társadalom milyenségét. Az Egészségügyi Világszervezet becslése alapján bármely társadalom népességének mintegy 10%-a egészségkárosodottnak, fogyatékosnak tekinthető A fejlett társadalmakban már évek óta nagy figyelmet szentelnek a fogyatékkal élő emberek élet-esélyegyenlőségének megvalósítására, számtalan intézkedéssel segítve rehabilitációjukat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalom peremére szorulás megelőzésének egyik legeredményesebb útja az oktatáson, a szakképzettséghez juttatáson át vezet. A cél az, hogy a fogyatékkal élő fiatalok is a társadalom önálló tagjaivá váljanak, aktív munkaerőként megfelelő életminőséget mondhassanak magukénak. E cél megvalósulásához biztosítani szükséges a fogyatékos fiatalok minél szélesebb körében „az egész életen át való tanulás” lehetőségét (egyéni képességeik, fogyatékosságuk, munkaerőpiacon való megmaradáshoz szükséges szakmai képesítések megszerzésének lehetőségei). Fogyatékosság, fogyatékos A WHO szerint az egészség a testi szellemi és szociális jólét állapota. A fogyatékosságot egy folyamatban létrejött károsodás, sérülés következményeként jelöli meg. A károsodás: a biológiai működés zavara. A fogyatékosság: a speciálisan emberi működés zavara, mert az ember normális szenzoros, motoros vagy mentális funkcióinak (látás, hallás, beszéd stb.) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. Mo.-on Illyés S. értelmezése szerint:” A fogyatékosság jelentéstartalmát az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselekvésbeli vagy szociális tulajdonságai területén lehet meghatározni. A fogyatékosság ezek közül vonatkozhat egy tulajdonságterületre, egy területen belül egy vagy több tulajdonságra, de vonatkozhat több területre, és több területen több különböző tulajdonságra is.” A hivatalos megfogalmazás a törvényi szabályozásban az alábbi: 4.§.a) Fogyatékos személy: az, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeiket jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során;

3 Történeti áttekintés 1985. (Közoktatási törvény,Szakképzési törvény)
az egyenlő esélyek első biztosítása Phare program az első OKJ 1993. (Közoktatási törvény,Szakképzési törvény) a fogyatékosság a törvényalkotásban NAT (tantervi változások) a pedagógiai szabadság Phare segélyprogram (szakképzés átalakítása: képzési központok) harc az OKJ-ban maradásért 2000. EU a „valamit valamiért” elv a szakképzésben 2003. (Közoktatási törvény, Szakképzési törvény) a „rendbetett” oktatási rendszer (ált.isk. 8 évf., pályaorientáció, szakképző évfolyamok, szakképzés típusai) (kerettantervek, modulok) 2008. TISZK-ek (Területi Integrációs Szakképző Központ) a gazdaságosan koncentrált szaktudás és eszközpark az iskola-bokrokban

4 finanszírozási problémák, rendszerbe állítási gondok
Történeti áttekintés 2013. Tankerületek finanszírozási problémák, rendszerbe állítási gondok 2015. OKJ Nem OKJ NGM EMMI Szakképzés Készségfejlesztés Szakközép iskola Szakiskola Speciális Szakiskola Készségfejlesztő iskola

5 A szakképzés irányítása
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért (és szakképesítésért is) felelős miniszter Szakképesítésért felelős minisztériumok Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Belügyminisztérium (BM) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Honvédelmi Minisztérium (HM) Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Központi Statisztikai Hivatal elnöke Közbeszerzési Hatóság elnöke

6 Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete
6. melléklet a évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (Köznevelési tv. 6. melléklet) évfolyam gyermek, tanuló heti óraszáma osztályok heti időkerete SNI tanulók heti eü. és habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásai testne velés nélkül testne velés órák testne veléssel engedélyezett értelmi fogyatékos gyengénlátó vak, nagyot- halló, mozgás- és beszéd- fogyaté- kos siket és autista egyéb kilencedik évfolyam 30 5 35 57 4 9 10 13 tizedik évfolyam 31 36 11 14 tizenegyedik évfolyam 58 12 15 tizenkettedik évfolyam

7 Készségfejlesztő modulok
12 óra gyakorlat Szövött-tárgy készítő Kert és parkápoló Kisegítő takarító Palánta nevelő Konyhai kisegítő Autómosó Kisegítő állatgondozó 8 óra gyakorlat Háztartástan-élevitel Agyagtárgy készítő Árufeltöltő Mézeskalács sütő Mosodai kisegítő Textil- és fonalmentő Papírtermék készítő 4 óra gyakorlat Irodatechnikai eszközök használója Udvaros Munkahelyi gyakorlat Munkavállalói ismeretek

8 Készségfejlesztő modulok rendszere
Készségfejlesztő 9-10 évfolyam Közismeret Szakmai alapozás 2 év 4 óra 2 év 20 gyak 4 óra 4 óra 8 óra 8 óra 8 óra 12 óra 23 éves korig ? 12 óra

9 45. §, 57. § A tankötelezettség (2012. január 01-től)
16 életévig SNI 23 életévig meghosszabbítható (szakértői bizottsági határozat) Ha a követelményt teljesítette: első évfolyam ismétlése (szülő kérésére) egy alkalommal további évfolyamot ismételhet (szülő kérésére) rövidebb idő alatt is elvégezhet több osztályt szakképzésben ismételhet

10 14. § HÍD programok HÍD I. HÍD II.
Tanköteles korú – nem nyert felvételt középfokra Kompetenciák fejlesztése HÍD II. 15 éves, 8. osztályt nem fejezte be, 6. osztálya van Szakképzésre (rész-szakképesítésre) készít fel KORMÁNYHIVATAL JELÖLI KI AZ INTÉZMÉNYT

11 150/2012 (VII.6.) Kormány rendelet
426 alapszakma 146 rész-szakképesítés 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe utalt egyes szakképesítések felsorolása, amelyek szakmai és vizsgakövetelményei e rendelettel kerülnek kiadásra

12 Szakképesítés azonosító száma
1. Sor- szám Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés/ részszakképesítés/ szakképesítés-ráépülés Szakmacsoport megnevezése 2. 34 543 01 Abroncsgyártó Vegyipar 3. 02 Asztalos Faipar 4. 521 Autógyártó Gépészet 5. 54 523 Automatikai technikus Elektrotechnika-elektronika 6. 582 Ács Építészet 7. Bádogos 9. 8. 542 Bőrdíszműves Könnyűipar 11. 10. Cipőkészítő 12. 811 Cukrász Vendéglátás-turisztika 13. 341 Eladó Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 14. 522 Elektromechanikai műszerész 15. Elektromos gép- és készülékszerelő

13 Szakképesítés azonosító száma
1. Sor- szám Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés/ részszakképesítés/ szakképesítés-ráépülés Szakmacsoport megnevezése 16. 15. 34 522 03 Elektronikai műszerész Elektrotechnika-elektronika 19. 18. 582 Épület- és szerkezetlakatos Gépészet 23. 22. 542 Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító Könnyűipar 24. 04 Festő, mázoló, tapétázó Építészet 25. Férfiszabó 26. 521 02 Finommechanikai műszerész 28. 27. 543 Formacikk-gyártó Vegyipar 30. 29. Gépi forgácsoló 34. 33. 05 Gyártósori gépbeállító 35. 34. 34 521 06 Hegesztő Gépészet 36. 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 38. 37. 04 Ipari gépész

14 Szakképesítés azonosító száma
1. Sor szám Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés/ részszakképesítés/ szakképesítés-ráépülés megnevezése Szakmacsoport megnevezése 39. 38. 34 543 04 Ipari gumitermék előállító Vegyipar 41. 40. 521 07 Járműipari fémalkatrész-gyártó Gépészet 42. 582 06 Kályhás Építészet 43. 542 05 Kárpitos Faipar 46. 45. Kőfaragó, műköves és épületszobrász 47. 08 Kőműves és hidegburkoló 48. Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó Nyomdaipar 49. 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 55. 54. 523 01 Mechatronikus-karbantartó Elektrotechnika-elektronika 57. 56. Műanyagfeldolgozó 59. 58. Női szabó Könnyűipar 61. 60. 725 Optikai üvegcsiszoló Egyéb szolgáltatások

15 Szakképesítés azonosító száma
1. Sor szám Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés/ részszakképesítés/ szakképesítés-ráépülés Szakmacsoport megnevezése 64. 63. 34 811 03 Pincér Vendéglátás-turisztika 66. 65. 04 Szakács 67. 582 10 Szárazépítő Építészet 68. 521 Szerszámkészítő Gépészet 76. 75. 05 Vendéglátó eladó 77. 522 Villanyszerelő Elektrotechnika-elektronika 78. 12 Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő

16 Szint Meghatározás 21 alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg 31 alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, HÍD II. programban szerezhető meg 32 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 33 alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

17 Szint Meghatározás 35 középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 51 felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 53 felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül 54 emeltszint szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg 55 emeltszint szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

18 Ács Bádogos Épület és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Kályhás Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szárazépítő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Optikai üvegcsiszoló Cukrász Pincér Szakács Vendéglátó eladó

19 Eladó Autógyártó Finommechanikai műszerész Gépi forgácsoló Ipari gépész Gyártósori gépbeállító Hegesztő Járműipari fémalkatrész-gyártó Műanyagfeldolgozó Szerszámkészítő Elektromechanikai műszerész Elektromos gép és készülékszerelő Elektronikai műszerész Villanyszerelő Mechatronikus-karbantartó Bőrdíszműves Cipőkészítő Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító Férfiszabó Kárpitos Női szabó Abroncsgyarto Asztalos Formacikk-gyártó Ipari gumitermék előállító Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó

20 DUÁLIS KÉPZÉS

21 Szakiskola 3 éves képzés általánossá tétele Bemeneti követelmények
Gyakorlatorientált képzés Duális képzési rendszer Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés 2. évétől Zsákutca jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Továbbtanulási utak

22 Jogszabályok

23 kivéve, a speciális szakiskolában.
25. § A szakképző iskolában a tanuló résszakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, a speciális szakiskolában.

24 7. § SZVK Kötelező tartalmi elemek között: „az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga” szervezésének lehetősége 8. § kerettanterv A szakiskolában évfolyamonként a kötelező óraszám legalább 33 %-a a NAT-ban meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre Megmarad a 10% szabadon felhasználható órakeret (Ped.Program)

25 29. § Szakmai képzés ingyenessége
… ingyenes az első szakképesítésre történő felkészítés … a szakiskolai képzésben az OKJ-ben előírt képzési időnél két tanévvel hosszabb ideig Iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és az első javító vizsga Második szakképesítés az SNI tanulóknak ingyenes.

26 A második szakképesítés lehetősége 114. § (2)
Felmentések Kt. 30.§ (9) bekezdés A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A második szakképesítés lehetősége 114. § (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.

27 9. §. – 20. §. VIZSGÁK Komplex szakmai vizsga (felmentés nem adható)
Modulzáró vizsga csak a felnőttképzést érint (beszámíthatóság) Vizsgaszervezési feladatok (pótvizsga, későbbi időpontban letett vizsga)

28 7. § SNI VIZSGÁK Biztosítandó a felkészítésnél és a vizsgánál a fizikai és információs akadálymentesség Mentesítés lehetősége egyes modulok tanulása és vizsgája alól (gyakorlat NEM) IDEGENNYELVI VIZSGAMENTESÍTÉS Hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, SNI segédeszköz használata Írásbeli – szóbeli vizsga egymással felváltása Mentesítésről a Szakértői Bizottság véleménye alapján a vizsgabizottság dönt Nem lehet felmenteni a szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alól

29 Vizsgák A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, (max. 30%) az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

30 Negyedik tagra nem tesz kitételt (a tagok közül bármelyik duplázható)
14. § VIZSGABIZOTTSÁG A vizsgabizottság 4 tagból áll: Elnök Szakirányú felsőfokú végzettség Intézményi oktatásban részt vett oktató Negyedik tagra nem tesz kitételt (a tagok közül bármelyik duplázható) A vizsgabizottságban csak olyan személy vehet részt, aki az elméleti, vagy gyakorlati tárgyak oktatásához előírt végzettséggel rendelkezik.

31 M E G E G Y E Z É S OKJ – résszakképesítések köre
Második szakképesítés lehetősége Csoportszervezési létszámok pontosítása Pályaorientációs (9-10. osztály) képzés egyértelmű megfogalmazása Szakmaindítási lehetőségek (fenntartók felé) Vizsgabizottságban az iskola képviselete Többszöri ingyenes javítóvizsga Adaptált programok alkalmazása Finanszírozás biztosítéka

32 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET
Dr. Farkasné Kovács Beáta 06-70/


Letölteni ppt "Igények, utak az SNI szakképzésben"

Hasonló előadás


Google Hirdetések