Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalókat foglalkoztató adózó adó- és járulék ellenőrzésének bemutatása.

Az előadások a következő témára: "Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalókat foglalkoztató adózó adó- és járulék ellenőrzésének bemutatása."— Előadás másolata:

1 Európai Unió más tagállamába kiküldött munkavállalókat foglalkoztató adózó adó- és járulék ellenőrzésének bemutatása

2 Az ellenőrzés során alkalmazott jogszabályok  Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény  Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)  A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény (Szja tv.)  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)  A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, (Tbj.) valamint a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet Tbj. vhr.)  883/2004/EGK rendelet

3 Kiküldetés  A munka törvénykönyve rendelkezik a kiküldetésről.  A kiküldetés lényege, hogy a munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen és a szokásos munkavégzési helyén kívül kötelezi munkavégzésre.  A kiküldetés ideje alatt a munkavállalót a szerződés szerinti munkabére illeti meg.  A másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna.  A közösségi rendelet szerinti kiküldetés akkor áll fenn, ha a magyar munkáltató az egyébként Magyarországon dolgozó és Magyarországon biztosított munkavállalóját a magyar jog szerinti munkaviszony (vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében egy másik tagállam területére küldi, hogy ott az ő javára munkát végezzen. Ez az E 101-es nyomtatvány kiállításának feltétele. (a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól)

4 Ellenőrzés Bevallások utólagos ellenőrzése:  német társaság vállalkozói szerződést köt a magyar társasággal  78 fő kiküldetési utasítás alapján Németországban dolgozik  a dolgozók nem állnak a német társasággal jogviszonyban  a külföldi munkavégzés időtartamára (a kiküldetési utasításban rögzítve) ILLETMÉNY: meghatározott összegű személyi alapbér, valutaellátmány, illetve utazási és egyéb kiadások fedezésére szolgáló költségtérítés TELJESÍTMÉNY alapján  az elvégzett munka ellenértékét a német fél teljesítmény-kimutatás alapján számlázza a magyar társaság felé  a külföldi munkavégzés alapján kifizetett összegeket az adózó „Német járandóság” jogcímen tüntette fel a munkavállalók bérkartonján  a „Német járandóság” teljes összegéből levonásra került a német béradó, különbözet a munkavállalók részére átutalva  költségtérítésről nincs kimutatás

5 :-:- Ellenőrzés  Az Art. 1. § (7) bekezdése alapján a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.  az Mt. szerint a munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg.  Az Mt. a munkabér fogalmát nem határozza meg, a kialakult joggyakorlat szerint esetenként kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a dolgozónak kifizetett összeg munkabérnek minősül-e, nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége.  Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta, az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.  A felek szándéka és akarata nem bír relevanciával, ugyanis a hivatkozott jogszabályhelyekre és joggyakorlatra figyelemmel annak van döntő jelentősége, hogy az adott kifizetést a munkáltató mire tekintettel teljesítette.

6 Ellenőrzés Devizaellátmány  A munkáltató az Mt. alapján köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükségesen és indokoltan felmerült.  külföldi megélhetést szolgáló költségtérítés A kialakult joggyakorlat alapján amennyiben valamely költségtérítésként adott juttatás nem a felmerült költség megtérítését szolgálja, hanem annak valódi rendeltetése a munkavégzés díjazása, a költségtérítés címén adott juttatást munkabér jellegű járandóságként kell figyelembe venni, s így a kifizetett összeg a munkabér jogi sorsát osztja.  Elsődleges a költségtérítés rendeltetésének vizsgálata, mely során közömbös, hogy a munkáltató az adott kifizetést milyen pénznemben teljesítette. (forint, euro stb.)

7 Ellenőrzés Adózó a 08-as bevallásban az alábbiakat közölte:  Járulékalap: Magyarországon forintban átutalt alapbér (általában az érvényes minimálbér összegével megegyező)  „Német járandóság” bevallása: „Magyarországon mentesített, de az éves összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehető jövedelem” sorban NAV megkereste a német adóhatóságot az eljárás során:  A „Német járandóság” teljes összegéből levonásra került a német béradó  A munkavállalók a német társasággal semmiféle szerződéses kapcsolatban nem álltak  Német társaság a dolgozó munkateljesítménye alapján fizette ki a magyar társaságot (teljesítmény kimutatás a német félnél megtalálható volt)

8 Adóhatósági megállapításokat alátámasztó tények:  munkavégzésre irányuló szerződés a magyar társasággal  „Német járandóság” nem valutaellátmány mivel a teljes összegéből levonásra került a béradó  Költségtérítésről tételes elszámolás, kimutatás nem készült  A „Német járandóság” nem lehet a külföldi munkavégzéssel kapcsolatban felmerült többletköltség ellenértékeként adott költségtérítés mert mindenki: Ugyanazon szállásról utazott a munkába, ua. a képzést kapta, ua. összegben merültek fel a tényleges költségek Mindenki határozatlan idejű szerződéssel, főfoglalkozás keretében dolgozott, Egyforma forintban kifizetett munkabér mellett, Ugyanazon német üzemben, Ugyanazon munkakörben, Egyforma munkaidőben végezte a munkát, azonban  Teljesen eltérő összegű euros kifizetések (30-300 e Ft) melyek a szakmai felkészültségtől, tapasztalattól függhettek, ez azonban a munkavégzéssel okszerűen összefügg. Ellenőrzés

9 :-:- Az ügy összegzése: Az adózó által, Németországban euróban kifizetett összegek az Szja tv. szerint nem tartoztak a munkavállalók összevont adóalapjába (külföldön adózott) ↓ A járulékalap meghatározásához a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni (jövedelem hiányában alapbér) ↓ Euróban kifizetett összegek nem minősülnek költségtérítésnek, a munkavégzésre tekintettel, a teljesítménytől függően kifizetett teljesítménybér→azaz a munkabér része, mely megfelel a megállapított havi bérnek [Kfv.V.35.408/2011/5.]→ Teljes körű tényfeltárást követő megállapítás:  Az adózó által a munkavállalóknak euróban juttatott összegeket a revízió az eset összes körülménye alapján, valamint a vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az alapbér részének minősítette, azaz járulékköteles jövedelemnek.

10 Köszönjük a figyelmet!