Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségnevelés és biztonságos iskola Konferencia A Biztonságos Iskoláért Pécs, 2008. december 11. Simonyi István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségnevelés és biztonságos iskola Konferencia A Biztonságos Iskoláért Pécs, 2008. december 11. Simonyi István."— Előadás másolata:

1 Egészségnevelés és biztonságos iskola Konferencia A Biztonságos Iskoláért Pécs, december 11. Simonyi István

2 2 Előzmények tavaszán a médiákban vezető helyen jelentek meg az iskolákban előforduló agresszióval kapcsolatos események, Dr. Hiller István miniszter úr kezdeményezésére és felkérésére megalakul március 31-én az Iskola Biztonságáért Bizottság

3 3 Helyzetkép  Általános az a tapasztalat, hogy az iskolában előforduló erőszak az iskolázás történetének folyamatos kísérője.  Az iskola tulajdonképpen egyfajta kényszert gyakorol a felnövő generációkra, a közműveltség megteremtése érdekében gyakorolt állami kényszer, a tankötelezettség teljesítésével szemben a tanulók bizonyos hányadának kulturális-gazdasági okokra visszavezethető természetes ellenállására kell számítani,  A kisiskolás korú gyermekek esetében a pedagógusok általában kezelni tudják a problémát, a felsőbb évfolyamokba járók esetében ez már egyre nehezebb

4 4 Helyzetkép  Az egyének biológiai érése fiatalabb életkorra tolódott, élettani értelemben egyre fejlettebb – ám társadalmilag mégiscsak éretlen - tizenévesek járnak iskolába, miközben az iskola válasza erre többnyire változatlan marad  A tankötelezettség korhatárának emelésével a felnőtti közeg helyett az iskola falai között sokszor váratlan magatartási formákkal lepik meg a pedagógusokat  Az iskolába kerülő, változatos társadalmi hátterű és az egyéni képességeik terén erősen eltérő gyermekek iskolai nevelhetőségével-oktatásával kapcsolatos probléma súlyát az integrációt támogató európai uniós és nemzeti oktatáspolitikák folyamatos napirenden tartása mutatja

5 5 A Bizottság állásfoglalása A közelmúltban az iskolai erőszak médiában bemutatott formái jelzik az iskola bonyolult társadalmi helyzetét. A médiaközlemények, a híradások jelentős része a lényegi kérdések árnyalt elemzése helyett a jelenségek „szenzációelemeit” mutatta be, ezért nem lehet, de nem is szabad az elmúlt időszak eseményeiből a magyar közoktatás egészére vonatkozó, általános következtetést levonni. Az egyedi problémákat, az adott intézményekben előforduló, erőszakkal kapcsolatos eseményeket mindig egyénileg kell értékelni, az értékelés alapján kezelni és lehetőleg megelőzni a hasonló esetek bekövetkezését.

6 6 Az iskolákban előforduló erőszak vonatkozásában nem lehet általánosítani. Vannak erőszakmentes óvodák, iskolák, illetve kollégiumok, míg nagy számban vannak az iskolai erőszak számos formáját gyakran, sőt folyamatosan elszenvedő intézmények, ahol minden érintett tud az erőszak megnyilvánulásairól, de kellő időben, tehát a preventív tartományban nem tesz lépéseket az erőszakot kiváltó okok feltárására

7 7 Nem szabad és nem is indokolt tömeges erőszakról beszélni a közoktatásban, nem vitatva azonban, hogy az erőszak számos formája jelen van az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban Az erőszakot előidéző helyzetek kialakulásában, a létező erőszak csökkentésében, megszüntetésében közös a felelőssége mindenkinek, akinek döntést kell hoznia a közoktatás rendszerével, az egyes intézmények működésével, az egyes gyermek, tanuló nevelésével, felkészítésével összefüggésben Együttműködésre van szükség, amelyben fontos szerepet kell hogy kapjanak a szülői szervezetek, a diákönkormányzatok, a társadalmi partnerek. A közoktatás intézményeinek együtt kell működniük az ifjúság nevelésében közreműködő minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, indokolt esetben a rendvédelmi szervekkel

8 8 A Bizottság ajánlásai erősíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, össze kell gyűjteni, és hozzáférhetővé kell tenni a jó gyakorlatokat, példákat, a magatartási szabályok kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában vegyenek részt a szülők, a szülői szervezetek (közösségek), a tanulók, illetve a diákönkormányzatok képviselői, és kapcsolódjanak be a végrehajtás ellenőrzésébe, pszichológusok bevonása legyen elérhető az óvodák, iskolák és kollégiumok számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban, az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban szervezett szabadidős tevékenységek, szabadidős sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek hozzájárulnak a teljesítmény növeléséhez, a kudarcélmények csökkentéséhez, a gyermeki, tanulói sikerélmény megéléséhez,

9 9 Nagyobb figyelmet kell fordítani a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, a szabadidős tevékenységek kiszélesítésére pl.: OFI Óvodai rajzpályázata személyiségfejlesztő tevékenységek a konfliktuskezelő gyakorlat elterjedését országos szakszolgálat segítse Átfogó programot indítottunk az OKSZ bevonásával az alternatív vitarendezés, a resztoratív technikák bevezetésére és a mediáció alkalmazására szakmai konferenciák keretében nyíljon lehetőség az érdekeltek véleménycseréjére folytatódjék a Mentálhigiénés Alapprogram pedagógusok részére (MAP)

10 10 A közoktatási törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülő, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttműködés, egymás kölcsönös segítése áll. A törvény többek között előírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is

11 11 A közoktatási törvény módosítása A évi XXXI. törvény, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt módosította. Ennek során az esélyegyenlőség előmozdítása mellett konkrétan a gyermek–, és ifjúságvédelmet is kiemeli a évi XXXI. tv. 7. §–a, amely a Kt. 58. §–a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezést lépteti: „A nevelési–oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is…. A szakmai munkaközösség – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus–munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési–oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. ……a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.”

12 12 A Kt. módosítása során a törvény tartalmazza a nevelési tanácsadók szerepének megerősítését, a nevelési tanácsadók szervezetébe épített iskolapszichológusi tanácsadó szolgáltatások kapacitásainak bővítését állami források bevonásával, továbbá az alternatív vitarendezés biztosította lehetőségek iskolák számára történő megnyitását is

13 13 Összegzés A nevelési-oktatási intézményeknek elsősorban a prevencióra (megelőzésre) kell a hangsúlyt fektetni A konfliktusok, az erőszak megelőzését pedagógiai eszközökkel kell megoldani Meghatározó fontosságú a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek A tananyag által kínált tartalmi és módszertani lehetőségek mentén a tanulói érdeklődés felkeltése, megtartása. Fontos pedagógiai esély kínálkozik a tanórai foglalkozások változatos megszervezésében, a választható tanórai foglalkozások biztosításában

14 14 Az EU és az OECD viszonya a 21. századi iskolai környezethez, oktatási folyamatokhoz A főbb problémák, amelyek az iskolákat érintik:  Kiszámíthatatlan munkavállalói feltételekre kell készíteni a diákokat,  Egyre komplexebbé váló világban széleskörű kompetenciákkal, kreativitással, kooperativitással, adaptivitási képességekkel kell/ene felruházni őket,  Küzdelem a szaktudományokkal túlterhelt tantervekkel és időhiánnyal,  Heterogénné váló tanulócsoportok, migránsok, nyelvi- kulturális sokféleség,  A diákok – tanuló egyének- családi hátterének egyenetlensége növekszik,  A tanulók alapképességeiben növekedtek az eltérések.

15 15 Az agresszív viselkedés fejlődése –A környezet közömbös ingereinek félreértelmezése –Alacsony színvonalú kifejező készség –Alacsonyabb empátiás készség

16 16 Az agresszív viselkedés fejlődése A korai pszichés traumák hatásai –Modelltanulás –Azonosulás az agresszióval –Megerősítés és utánzás –Túlérzékenység (hipervigilancia) kifejlődése

17 17 Agresszió Növeli: minden, ami fokozza az irritabilitást, szorongást, gyanakvást, impulzivitást Csökkenti: minden, ami növeli az önkontrollt, önbizalmat, biztonságérzetet, mások érzelmeinek felismerését, érzelmek szóbeli kifejezését

18 18 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 44 %: környezeti hatások 28 %: genetikai tényezők 17 %: életmód 11 %: egészségügyi rendszer ( WHO )

19 19 A megelőzés legfontosabb színtere: a közoktatás A gyermekek hosszú éveket töltenek a nevelési-oktatási intézményekben Ebben az időszakban lehet érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, Az óvodának, iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció Az óvoda, iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére A nevelési-oktatási intézmény a szocializáció egyik színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására

20 20 Az „életmód”nevelés tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése

21 21 Az egészség-, és környezeti nevelés elemei Az egészség-, és környezeti nevelés folyamat, amelyben a harmóniára törekedve megtörténik azon értékek felismerése és fogalmak meghatározása, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megismerésében, a kapcsolatok értelmezéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében; hatást gyakorolva a személyiségformálásra, a viselkedésmód kialakítására.

22 22 Az értékformálás szempontjai Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A tanulók szempontjából az egészségfejlesztés nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszonyt jelenti lényeges például: kívánságszükséglet · a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, egyénitársadalmi · az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, értékek · az értékek védelme, tájékozódás · a tájékozódás képessége, döntési helyzet · a döntési helyzet felismerése és helyes döntés · a helyes döntésre való felkészülés.

23 23 Módszertani elemek Készségek fejlesztése: információgyűjtés információfeldolgozásinformációk alapjándöntés A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. FA gyakorlatban a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. FAz információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család magatartását.

24 24 A partnerek bevonása ISzülők (család) ISzülői szervezet(ek) IDiák szervezetek IIskola-egészségügyi szolgálat INevelési tanácsadó IPszichológus IGyermekjóléti szolgálat ICivil szervezetek ISzakmai szervezetek IRendvédelmi szervek

25 25  Személyes példamutatás  Közösségfejlesztés  Önismeret  Konfliktuskezelés, megoldás  Értékmegőrzés Egyéni tennivalók

26 26 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "Egészségnevelés és biztonságos iskola Konferencia A Biztonságos Iskoláért Pécs, 2008. december 11. Simonyi István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések