Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FOGLALKOZTATÁSI TÖRVÉNY ÉS A MUNKAERŐPIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE AKTÍV ÉS PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FOGLALKOZTATÁSI TÖRVÉNY ÉS A MUNKAERŐPIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE AKTÍV ÉS PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK."— Előadás másolata:

1 A FOGLALKOZTATÁSI TÖRVÉNY ÉS A MUNKAERŐPIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE AKTÍV ÉS PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK

2 Foglalkoztatáspolitika  Munkaerőpiac  Foglalkoztatáspolitika  Munkaerőpiac szabályozza a munkaerő felhasználását  Foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac külső szabályozórendszere, amelyben szerepet kap a társadalmi funkció  Foglalkoztatáspolitika célrendszere Társadalmi – gazdasági hatás Társadalmi – gazdasági hatás Teljes foglalkoztatás Teljes foglalkoztatás Piacgazdasági szempont Piacgazdasági szempont 2

3 A teljes foglalkoztatásról Hierarchikus, központi irányítású gazdasági rendszerek A foglalkoztatásnak a munkaerő-kínálat szintjén kell megvalósulnia  munkanélküliséget kizárja Teljes foglalkoztatás gazdasági alapja Tőke-hiány Ipari munkakultúra Technikai felszereltség alacsony színvonala Társadalmi hatás  jövedelembiztonság Politikai „fegyver”  piacgazdaság hátránya Miért számolódik fel önmagától a teljes foglalkoztatás a hierarchikus rendszerben? 3

4 A teljes foglalkoztatásról Piacgazdasági modell Alapfeltétel: foglalkoztatás hatékonysága Munkaerő-kereslet a foglalkoztatás racionális szintjén érvényesül Foglalkoztatás szintje < munkaerő-kínálat = Munkanélküliség Piacgazdaság esetén is cél a teljes foglalkoztatás Hogyan? 4

5 Foglalkoztatáspolitika feladatai  Piaci koordinációs elv  elsődleges szabályozó a munkaerőpiac  Foglalkoztatáspolitika segítse:  A munkaerőpiaci egyensúly létrejöttét, megközelítését  a munkaerő kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb igazodását  Gondoskodás és szolidaritás 5

6 A foglalkoztatáspolitikát befolyásoló tényezők  Gazdaságpolitika  Monetáris és fiskális politika  Népesedéspolitika  Oktatáspolitika  Jövedelempolitika  Szociálpolitika  Munkajog  Szociális partnerség-érdekegyeztetés 6

7 Foglalkoztatáspolitikai eszközök  Aktív eszközök  A munkaerőpiac állapotának módosításával tevőlegesen segítik a feszültségek feloldását  Preventív és követő eszközök  Passzív eszközök  Munkaerőpiac állapotát nem változtatják meg  Segítik a munkanélkülieknek az adott állapot elviselését 7

8 Foglalkoztatáspolitika intézményi háttere 8

9 A foglalkoztatási törvény (Flt.) (1991. évi IV. trv.) 9 Koncepciója, kiindulási alapja:  A munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg.  Ugyanakkor ki kell építeni a feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert, megfelelő döntési mechanizmust és eszközrendszert.

10 A foglalkoztatáspolitikában érvényesítendő alapelvek: 10  hátrányos megkülönböztetés tilalma,  munkapiaci szereplők együttműködési kötelezettsége,  érdekegyeztetés szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában,  munkaközvetítés szektor semleges,  aktív foglalkoztatás elsődlegessége,  többcsatornás finanszírozási források,  külföldiek munkavállalásának szabályai.

11 A munkaerő-piaci szereplők és feladataik 11  Országgyűlés és kormány  Minisztérium és kapcsolódó hivatalai  Helyi önkormányzat  Munkaadó  Munkavállaló

12 Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete 12  Országos Érdekegyeztető Tanács  A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete  Munkaügyi tanács Megszűnt Helyette: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (2011. évi XCIII. Törvény)

13 A munkaerőpiac intézményrendszere 13 Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság megyei kormányhivatal megyei munkaügyi központ járási hivatal munkaügyi kirendeltsége

14 Türr István Képző és Kutató Intézet 14  Regionális Képző Központok hálózatának bázisán egyesített, országos hatáskörű szervezet Feladatai:  felnőttképzés  területi és társadalmi felzárkózás  mélyszegénység megszüntetése  esélyegyenlőség elősegítése

15 Foglalkozási Információs Pontok 15  Országos szinten 393 FIP  Somogyban 63 pont  Helyi kezdeményezések  E-pont

16 Foglalkoztatáspolitikai aktív eszközök 16

17 Munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások 17  Munkaerő-piaci szolgáltatások  Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása,  munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,  munkaközvetítés

18 Képzések elősegítése  Képzés elősegítése  Álláskereső,  Pályakezdő álláskereső  Rehabilitációs járadékban részesülő  munkaviszonya megszűnik,  Közfoglalkoztatásban résztvevő,  GYES/GYED,  munkaviszonyban  Képzési támogatás  Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás  költségtérítés 18

19 További foglalkoztatást elősegítő támogatások 19  Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások  Vállalkozóvá válás támogatása  Közhasznú munkavégzés támogatása  Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása  Önfoglalkoztatás támogatása  Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása  A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása  Munkaerőpiaci programok támogatása  Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

20 Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás  Álláskereső  Rehabilitációs ellátásban részesülő  vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása  új munkahelyek teremtéséhez  a meglévő munkahelyek megtartásához  a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez,  a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében 20

21 Munkaerő-piaci programok támogatása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott:  összetett célok érdekében  pénzügyi fedezet  térségi foglalkoztatási célok megvalósítása  munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása,  a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítése 21

22 Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása  a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz:  amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen,  számítástechnikai eszköz felhasználásával történik. A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI  végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez 22

23 23  A munkaadó részére támogatás nyújtható:  az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek  a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

24 Passzív eszközök 24

25 Álláskeresők ellátása  Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként:  álláskeresési járadék,  nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint  költségtérítés járhat. 25

26 Álláskeresők támogatása Álláskeresési járadék 26  Kinek jár?  Álláskereső  3 éven belül 360 nap (4 éven belül 365 nap)  megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül  Nem vállalkozó  Munkát akar vállalni  Mértéke  4 negyedév járulék alap átlaga  Első szakasz 91 nap 60%  Második szakasz minimálbér 60%-a  Max 270 nap  A járulékalap 60%-a, max. kötelező legkisebb munkabér napi összege  10 nap jogosultsági idő = 1 nap járadék-folyósítási idő  Min. 36 nap, Max. 90 nap

27 Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése 27  Megszüntetés  Kéri az álláskereső  megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá  Kereső tevékenység  oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat  Képzési támogatás  Halál  az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette  Szüneteltetés  GYES/GYED/TGYÁS  előzetes letartóztatásban van  Közfoglalkoztatás  Rövid időtartamú foglalkoztatás esetén  keresetpótló juttatásban részesül  önkéntes tartalékos katonai szolgálat

28 Nyugdíj előtti álláskeresési segély 28  irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik  45 napon át álláskeresési járadékban részesült  az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette  Mértéke a legkisebb munkabér 40 százaléka

29 Költségtérítés Álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos tömegközlekedési költségek térítése Visszafizetési és megtérítési kötelezettség  Jogalap nélkül felvett ellátás 29

30 A munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete 30 Nemzeti Foglalkoztatási Alap Szolidaritási alaprész Foglalkoztatási alaprészKépzési alaprész Bérgarancia alaprész

31 Szakképzési hozzájárulás Szociális hozzájárulási adó %-a Központi költségvetési támogatás Nemzeti Foglalkoztatási Alap 31 Munkaerő-piaci járulék

32 Munkabér és járulékai Bruttó munkabér: a levonás nélküli munkabért jelenti. Nettó munkabér: ami valójában ténylegesen kifizetésre kerül, a bruttó bérből levonják a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munakerőpiaci járulékot és a személyi jövedelemadó előleget. Minimálbér: tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összege. Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott részére kifizetendő garantált bérminimum. Nem a végzettség határozza meg, a bérminimumot hanem a betöltött munkakör!

33 33 Adójóváírás megszűnt 2012-ben Szuperbruttó megszűnt 2013 január 1-jétől ! Minimálbér összege jelenleg: bruttó Ft/hó Garantált bérminimum: bruttó Ft/hó

34 34 Levonások: SZJA (16%) nyugdíjjárulék : 10%, természetbeni egészségbizt. járulék: 4,0% pénzbeli egészségbizt. járulék: 3,0% munkaerő-piaci járulék: 1,5% A munkaadó által a dolgozó után fizetett terhek: Szociális hozzájárulási adó: 27% Szakképzési hozzájárulás : 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: foglalkoztatottak száma * Ft/év (20 fő foglalkoztatott felett)

35 SZJA (Személyi jövedelemadó) 35 Egykulcsos adórendszer: 16% Példa: egy dolgozó bruttó havi jövedelme Ft. Mekkora éves és havi szja fizetési kötelezettsége van a NAV felé ha most eltekintünk a kedvezményektől? *12= Ft éves jövedelem *0,16= Ft éves SZJA kötelezettség= Ft havi SZJA kötelezettség= Ft

36 Példa 2: Egy vállaltnál dolgozó középvezető bére a hónap végén a következőképpen alakul: 36 Bruttó munkabér: Ft/hó. Kérdések: 1.) Mekkora a munkavállaló nettó munkabére? 2.) Mekkora költséget jelent ez a kifizetett Ft bruttó munkabér a munkáltató számára? (Ha eltekintünk a kedvezményektől és a rehab hozzájárulástól) Nyugdíjjárulék= Ft Egészségbiztosítási járulék (term.)= Ft Egészségbiztosítási járulék(pénzbeli)=7 500 Ft Munkaerőpiaci járulék=3 750 Ft Szja= Ft Nettó bér= = Ft/hó Munkáltatói terhek= Ft/hó Szociális hozzájárulás= Ft Szakképzési hozzájárulás=3 750 Ft

37 Példa 3: 37 Bruttó munkabér: Ft. Kérdés: 1. Mekkora a dolgozó nettó bére? 2. Mekkora költséget jelent ez a kifizetett Ft bruttó munkabér a munkáltató számára? 3. Ha eltekintünk a munkaadói terhektől, mekkora adótartalma van így a munkabérnek? (Ha eltekintünk a kedvezményektől és a rehab hozzájárulástól) Nyugdíjjárulék= Ft Egészségbiztosítási járulék (term.)= Ft Egészségbiztosítási járulék(pénzbeli)=9 000 Ft Munkaerőpiaci járulék=4 500 Ft Szja=48 000Ft Nettó bér= – = Ft/hó Munkáltatói terhek= Ft/hó Szociális hozzájárulás= Ft Szakképzési hozzájárulás=4 500 Ft


Letölteni ppt "A FOGLALKOZTATÁSI TÖRVÉNY ÉS A MUNKAERŐPIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE AKTÍV ÉS PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések