Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében dr. Csepi Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében dr. Csepi Lajos."— Előadás másolata:

1 1 Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében dr. Csepi Lajos

2 2 A terület- és közlekedési hálózatfejlesztés együttes kezelésének elvi sémája

3 3 A közlekedési hálózatfejlesztés elemi „logikája” TÉR-ben IDŐTÁV-ban „PROJEKT” ORSZÁGOS Regionális Megyei Kistérségi Települési szint NAGYTÁV Hosszútáv Középtáv Rövidtáv

4 4 A közlekedési hálózatfejlesztés javasolt menete Stratégia, ill. Koncepció készítés Országos Főút-hálózatfejlesztési Terv Nagytáv Országos Mellékút-hálózatfejlesztési Terv Hosszútáv Nagytáv Hosszútáv Országos Közút-hálózatfejlesztési Terv Összközlekedés-fejlesztési „generálterv” Projektek vasúti, vízügyi, légügyi szakágak fejlesztési tervei Projektek „”Inputok” ”Inputok”

5 5 Közlekedés-földrajzi adottságaink

6 6 KIHÍVÁSOK A KÖZLEKEDÉSI KORMÁNYZAT VÁLASZAI GAZDASÁGI SZERKEZETVÁLTÁS : KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÜLÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ EU INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

7 Az EKFS fejezetei: A tevékenység fő elemei alapján:  Személyközlekedés  Áruszállítás A fentiek céljaihoz szükséges  Infrastruktúra valamint a minden szakterületen mutatkozó  Horizontálisan ható tényezők

8 8 Közlekedési Operatív Program ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLOK PRIORITÁSI TENGELYEK Az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése céljából 1, Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 2, Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségének javítása 3, A térségi elérhetőség javítása 4, A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése 5, Városi és elővárosi közösségi közlekedés

9 9 A vasúti közlekedés helyzete A vasúti hálózatunk sűrűsége meghaladja az EU átlagot, a minőségi jellemzők azonban jelentősen elmaradnak az EU15 átlagtól; A közúti közlekedés volumenének növekedését ellensúlyozandó, megjelent a társadalomban olyan közlekedési mód iránti igény, mely környezetbarát és költséghatékony módon, elvárt szolgáltatási szintet tartva valódi alternatívát jelent az utasok számra A vasúti szolgáltatások működtetése nem gazdaságos, nem hatékony, a szolgáltatások teljesítését az infrastruktúra állapota gátolja; A vasúti szállítás nem versenyképes a társközlekedési alágakkal szemben.

10 10 A vasúti fejlesztések célrendszere Hozzájárulás a kiemelt transz-európai tengelyek forgalmának lebonyolításához, a vasúti szolgáltatások fejlesztésével; Nemzeti és regionális gazdasági fejlődés igényeinek kiszolgálása; A magyar vasúti ágazat átalakítása az egységes teljesítményjavítás érdekében; Magyarország versenyképessé tétele a nemzetközi vasúti közlekedés területén; Az igényekhez hangolt multimodális hálózat kialakítása; Nyíltpiaci verseny támogatása; Megfelelő szabályzás és hálózati hozzáférési feltételek kialakítása, a vasúti ágazat liberalizációjának támogatása; Innovatív technológiák és eljárások fejlesztésének elősegítése.

11 11 Vasúti személyszállítások alakulása

12 12 Vasúti áruszállítások alakulása

13 13 Szükséges beavatkozások Szolgáltatásfejlesztési célterületek: áruszállítás, IC-k, budapesti elővárosi közlekedés Ezekhez pályavasúti infrastruktúra fejlesztések (tartós állami feladat) elvégzése –az „I” kategóriájú vasútvonalak fejlesztése –a „II” kategóriájú vasútvonalak fejlesztése –megoldás keresés az országos vasúti mellékvonalak problémájára Műszaki-technológiai fejlesztések –az interoperabilitás továbbfejlesztése –a hálózat optimalizálás folytatása –a távlati nagysebességű hálózat előkészítése

14 14 Kiemelt vasútfejlesztési projektek

15 15 A közúti közlekedés helyzete Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése a szállítási szolgáltatások piaca szempontjából kedvező. A forgalomnövekedés üteme a legutóbbi időkig meghaladta a kapacitások bővülését; Csökkent a lemaradás a folyami hidak kiépítése területén, között összesen négy új Duna-híd épül; A transz-európai közlekedési folyosók hazai szakaszai ma még csak korlátozottan teszik lehetővé a versenyképesség fokozását, hálózati hiányok, a meglévő hálózati elemek műszaki állapota, azok szűk keresztmetszetei miatt az elérhetőség, az elvárható szolgáltatási színvonal még nem teljesíthető;

16 16 A közúti közlekedés fejlesztések célrendszere Állami feladat: az infrastruktúra létrehozása, működtetése – az áruszállítás piaci terület, a személyközlekedésben a szabályozott piaci működés a cél (i) a hiányzó nemzetközi és országos közúthálózati kapcsolatok pótlása és a meglévők szolgáltatási színvonalának emelése, elérési idők csökkentése; (ii) a térségi szerepű úthálózati kapcsolatok szolgáltatási szintjének a javítása, a szűk keresztmetszetek kapacitásának bővítése, elérési idők csökkentése; (iii) a fő- és mellékúthálózat pályaszerkezetének megerősítése, útrehabilitáció.

17 17

18 18 Szükséges beavatkozások Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése, karbantartása Elkerülő utak építése Főúti kapacitásbővítés Teherbírás-növelés a fő- és mellékúthálózaton (11,5 t ) Mellékúthálózat fejlesztése (különös tekintettel a zsáktelepülésekre) Közvetlen közlekedésbiztonsági beavatkozások, telematikai fejlesztés Önkormányzati utak felújításának támogatása Országos közúthálózat üzemeltetése, karbantartása

19 19

20 20

21 21 A város-elővárosi közlekedés helyzete A lakónépesség megváltozott életviteli, mobilitási szokásaihoz a közlekedés struktúra változással és hálózatbővítéssel nem alkalmazkodott; Különösen súlyos az igényektől való elmaradás a főváros és környéke kapcsolatrendszerének alakulásában; Kiváló szerkezetű főváros körüli kötöttpályás rendszer adottságai jórészt kihasználatlanok; A közösségi közlekedés színvonala mai állapotában elégtelen az autós közlekedéssel szembeni pozíciók javítására; A hálózatszerkezet mai adottságai kedvező kiindulási feltételeket jelentenek a közösségi elérhetőség fokozásához.

22 22 A városi-elővárosi közlekedés célrendszere A nagyvárosi régió lakhatóságának és versenyképességének javítása, a térségi kapcsolati együttműködési minőségének, kohéziójának erősítése; A közösségi közlekedés egyéni közlekedéssel szembeni versenyhelyzetének javítása, a modal-split arányában rövidtávon a közforgalmú közlekedés leépülési folyamatának feltartóztatása, jelenlegi részarányának megőrzése, hosszabb távon lehetőség szerinti növelése; Környezetbarát, fenntartható közlekedés előtérbe helyezése, a magas színvonalú, megbízható és környezetbarát kötöttpályás közlekedési mód preferálása.

23 23 Áramlási jellemzők a főváros környékén

24 24 Budapest határát átlépő utasforgalom

25 25 Szükséges beavatkozások A fenntartható „tiszta közlekedés” prioritása Városi-elővárosi integrált kötöttpályás rendszer kialakítása - a főváros központja és a külső kerületei, valamint a főváros- és környéke térszerkezet fejlődését, mobilizáció alakulását hosszú távú tudatosabban kell kezelni: „S-bahn” jellegű közlekedési struktúra kialakítása A vízi közlekedési adottságok (az agglomerációs dunai kapcsolat) kihasználása Intelligens közlekedés menedzsment alkalmazások Közúti fejlesztések – P+R kapcsolatok Gyalogos, illetve közösségi közlekedési zónák kialakítása

26 26 Az S-Bahn hálózat távlati struktúrája Az S-bahn hálózat távlati struktúrája

27 27 Kiemelt városi-elővárosi projektek Budapest és agglomerációja térségében –4-es metró fejlesztése –Elővárosi vasutak fejlesztése –É-D-i regionális gyorsvasút fejlesztése (0. ütem. – Szentendre-Békásmegyer) –1-es, 3-as villamos fejlesztése –Budai fonódó villamoshálózat fejlesztése –42-es villamos meghosszabbítása –Budapest szíve program Miskolci villamoshálózat fejlesztése Debreceni villamoshálózat fejlesztése Szegedi villamoshálózat fejlesztése

28 28 Hajózás 1400 km-t meghaladó hosszúságú –Vkt. 71. § (1) A vízi utat folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy az alkalmas legyen az osztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére; –AGN megállapodás, Duna Bizottsági ajánlások; –17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet, a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról; –kötelezettségeink teljesítése, s a környezetvédelem kapcsolata Kikötők: –Országos közforgalmú kikötők, határkikötő, szükségkikötők, azaz menedékek; –Közforgalmú kikötők; –Lassú és nem hatékony fejlesztés.

29 29 Légi közlekedés Földrajzi helyzetünk, szerepünk, érdekeink, mint: –forgalom és a forgalom révén megszerezhető bevételek, –idevonzani és tranzit állomásként és regionális központként / hub-bá válni; –a tudás, a hozzáértés építése, fejlesztése. 94 ezer km2 légtér, 500 km Ny-K kiterjedésű és alig 200 km meghaladó É-D 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet, a magyar légtér igénybevételéről, a légtér Single European Sky Repülőterek: Repülőtereink és a fejlesztéshez szükséges mozgástér. A területhasználat, berendezkedés, építés, a közlekedési folyosóinak, illetve objektumai környezetének szabadon tartása; Példa: természetvédelem, Tát és Süttő szigetek és egyebek, mint Kiskunhalas; –nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér (állandó határátkelő hely, mint Budapest, Debrecen és Sármellék); –nyilvános, kereskedelmi repülőtér (ideiglenes határnyitási joggal, mint Nyíregyháza, Győr-Pér, Pécs-Pogány, Békéscsaba, legutóbb Börgönd és mások); –nem nyilvános repülőtér, mint Miskolc, Kaposvár, Őcsény és mások; –állami repülések céljára szolgáló nem nyilvános repülőterek.

30 30 A fejlesztés forrásai EU források –Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Program (KözOP) Regionális Operatív Programok (ROP) –Kisebb alapok (pl. TEN-T, ETE) Költségvetés –Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési költségvetési sor –Útpénztár Hitel, PPP –EIB hitel –PPP autópályák


Letölteni ppt "1 Integrált közlekedésfejlesztés a tényleges gazdasági, felhasználói igények tükrében dr. Csepi Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések