Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Költségszint Az árbevétel és az összköltség viszonya. 2

3 Rugalmasságon alapuló költségelemzés A flexibilis (rugalmasságon alapuló) költségelemzés elsősorban az üzemi költségek vizsgálati módszere, de jól alkalmazható a közvetlen költségek, illetve a központi általános költségek elemzésére is. A módszer az ún. rugalmassági együttható meghatározására épül: a nevezőben lévő jellemző 1%- os változására hány %-kal változik a számlálóban lévő jellemző. Az eredményt %-ban kapjuk. 3

4 Rugalmasságon alapuló költségelemzés alkalmazhatósága a)az üzemi költségek vizsgálatánál b)a közvetlen költségek elemzésénél, c)a központi általános költségek elemzésénél. 4

5 Rugalmasságon alapuló költségelemzés célja annak megállapítása, hogy a tényleges költségek eltérnek-e a bázis-tárgyidőszaki, vagy a terv-tény relációban az indokolt költségektől, és ha igen, mekkora ez az eltérés. 5

6 Költség reagálási fok a költséggazdálkodás elemzésére alkalmas mutatószám, az ún. költségváltozási jelzőszám Költségjellemzőnek tekintünk minden olyan paramétert vagy mérőszámot, amelynek a változása összefüggésbe hozható a költség változásával. 6

7 Költségjellemzők Gépköltségnél: gépóra Fűtési költségeknél: fűtött légköbméter Energia költségnél: a kWh fogyasztás Karbantartási költségeknél: karbantartási órák Üzemirányítás költségeinél: a munkaóra Belső szállítási költségnél: a tonnakilométer 7

8 Rugalmasságon alapuló költségelemzés alkalmazásának feltételei van meghatározott költségjellemző, amely összefüggésben áll a költségek alakulásával; rendelkezésre áll az adott költségre jellemző költségváltozási jelzőszám, a reagálási fok 8

9 Rugalmasságon alapuló költségelemzés alkalmazásának lépései 1.A költségek funkciók szerinti csoportosítása. (Egynemű költségcsoportok kijelölése, melyek alakulását egyetlen mutató, a költségjellemző egyértelműen meghatározza.) 2.Az átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti mutatók meghatározása. (J 0 = Költségjellemző a leggyakoribb terhelés mellett, K 0 = költség a leggyakoribb terhelés mellett) 3.Reagálási fok meghatározása (r). 4.Indokolt költség meghatározása. 9

10 Rugalmasságon alapuló költségelemzés alkalmazásának menete A költségjellemző tényleges relatív változásának (ΔKJ % ) meghatározása: Az indokolt költségnövekedés (IC % ) számítása: IC % = ΔKJ % * r Az indokolt, reálisnak tekinthető költség (RC) számítása: RC = C 0 * (1 + IC % ) Az indokolt és a tényleges költség eltérésének (CE) számszerűsítése: CE = C 1 – RC 10

11 Rugalmasságon alapuló költségelemzés eredménye Amennyiben a számítások eredményeként kapott CE értéke pozitív, az azt jelenti, hogy a vállalat túllépte az indokolható költséget, ellenkező esetben nem, vagyis a költségjellemző változása által indukált tényleges költségnövekmény kisebb, mint amekkora indokolható lenne. 11

12 Klasszikus rugalmasságon alapuló költségelemzés A klasszikus flexibilis költségelemzés lehet: előretekintő költségvizsgálat: a rugalmasságon alapuló költségelemzés alkalmazása költségtervezésnél visszatekintő költségvizsgálat: a tárgyidőszaki költségeknek a leggyakoribb költségekkel való összehasonlítása és az eltérések vizsgálata Az előretekintő költségvizsgálatot a költségek tervezésénél, a visszatekintő költségvizsgálatot a tárgyidőszaki költségek elemzésénél használjuk. 12

13 Jelölések a rugalmasságon alapuló költségelemzésnél r: reagálási fok K 0 : bázis költség K R : műszakilag-gazdaságilag indokolt költség V: a költségjellemző változását kifejező dinamikus viszonyszám, amelynek tartalma: –visszatekintő költségelemzésnél V= J 1 / J 0 –előretekintő költségtervezésnél V= J t1 / J 0 J 1 : költségjellemző értéke, visszatekintő költségelemzésnél a tárgyidőszaki költségjellemző, előretekintő költségtervezésnél a tervezett költségjellemző) v: a költségjellemző változásának az 1-től való eltérése=V-1 13

14 A rugalmasságon alapuló költségelemzésnél meghatározható eltérések Szükségszerű (indokolt) eltérés 1 Szükségszerű (indokolt) eltérés 2 Egyéb eltérés K 1 : tényleges költség K t R : tervezett költségjellemzőkkel meghatározott indokolt költség K 1 R : tényleges költségjellemzőkkel meghatározott indokolt költség 14

15 Az általános (állandó) költségek elemzése Állandó költségeken azokat a költségeket értjük, amelyeket az előállított termékekhez közvetlenül nem rendelhetünk hozzá, azaz nem a termék önköltségét növelő, hanem az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét csökkentő tényezők. Mivel az előállított termékekkel közvetlenül nincsenek összefüggésben, így a korábban ismertetett elemzési módszerek (költségfüggvények) e területen csak esetlegesen alkalmazhatók. 15

16 Az általános költségek elemzése A termelés racionalizálására irányuló törekvések miatt, az általános költségek részaránya a vállalkozások összes költségéhez viszonyítva egyre jelentős tételt képez. Mindez szükségessé teszi az általános költségeknek a vállalkozások költséggazdálkodási körébe történő tudatos bevonását és elemzését. 16

17 Az általános költségek tervezésének, elemzésének módszerei Az általános költségek értékelemzési módszere A módszer alkalmazásának célja szintén az általános költségek csökkentése. Lényege, hogy az egyes területek költségterveit a fennálló általános költségek színvonalából készíti el, de a megtakarítást már elemzésekkel támasztják alá, vizsgálva az egyes funkciók (teljesítmények) szükségszerűségét, illetve megszüntetésük (csökkentésük, leépítésük) lehetőségeit. Bár e módszer nagyban hasonlít a bázis szemléletű megközelítéshez, mégis lényeges szemléleti és tartalmi különbség van az alkalmazásuk között. Az értékelemzési módszernél: –a költségterveket a tevékenységek (teljesítmények) szükségszerűségének elemzése alapján készítik el; –az elemzést, értékelést nem időarányosan, hanem a költségeket teljesítményekhez viszonyítva végzik. 17

18 Az általános költségek tervezésének, elemzésének módszerei Bázis szemléletű költségtervezés, elemzés Elsődleges célja az általános költségek csökkentése, aminek érdekében az egyes területek (költségfunkciók) költségterveit az előző időszak (év) bázisából kiindulva készítik el, a költségeket %-osan csökkentik, esetleg növelik. Mindez többnyire szubjektíven történik, általában egyenlő mértékű elbírálás alapján. Ezt a költségek csökkentésének „fűnyíró” módszerének is nevezik. 18

19 Az általános költségek tervezésének, elemzésének módszerei Nulla bázisú költségtervezés, elemzés módszere A módszer alkalmazásának összetett célja van: az általános költségek tervezésének javítása, pontosabbá tétele; a költségek csökkentése; az erőforrások racionálisabb felhasználása a vállalkozói célok érdekében. A módszer szerint az általános költségek tervezése „nulla” bázisról történik, azaz a költségek tervezése a tevékenységek (funkciók) nulláról induló megtervezésével kezdődik, mintha a tevékenységek (funkciók) és költségeik nem is lettek volna. 19

20 Az általános költségek tervezésének, elemzésének módszerei Nulla bázisú költségtervezés, elemzés módszere Minden költséget a szükséges tevékenységek kialakításához kapcsoltan határoznak meg. A módszer munkaszakaszai: –a költségterületek (funkciók) meghatározása, kijelölése és ún. döntési egységekre (felelősségi területekre) történő felosztása; –az egyes döntési területeken belül a jelenlegi teljesítmény-színvonalak munkaelemzéssel történő gazdaságossági vizsgálata, az új (kívánatos) teljesítmény-színvonalak meghatározása a kapcsolódó költségeivel együtt, és végül az egyes döntési egységek teljesítményének (a szükséges tevékenységeknek) a jóváhagyása és a végleges költségterv elkészítése 20

21 Minőségelemzés A minőségbiztosítási rendszerek működése megköveteli a tevékenység minőség-argumentumok szerinti elemzését is, biztosítva a rendszer folyamatképességét, a nem-megfelelőségek módszeres feltárását, megalapozva a megelőző intézkedések meghozatalát. A minőségbiztosításban egyre nagyobb szerephez jut a minőségköltség figyelemmel kisérése, ami további feladatot ad a gazdasági elemzőnek. 21

22 Minőségelemzés területei A termelés – mint folyamat – minőségének elemzése. A termékek (a késztermékek), de bizonyos megszorításokkal a szolgáltatások, mint áruk minőségének az elemzése. 22

23 A termelés minőségének elemzése A selejt termékek csoportosítása a selejt termék keletkezésének helye szerint –Külső selejt, amely keletkezésének oka nem a vállalat tevékenységéből származik, hanem valamely külső ok következménye (pl.: a vásárolt készletek hibája), azonban a vállalkozás számára ez is feladatot jelent, mert a beszerzéssel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálatát igényelheti. –Belső selejt, amely oka a vállalkozás tevékenységében keresendő. A termelési folyamat elemzésével határozhatók meg azok a helyesbítő és megelőző intézkedések, amelyekkel a selejt keletkezésének valószínűsége csökkenthető. 23

24 A termelés minőségének elemzése A selejt termékek csoportosítása a nem megfelelő (selejt) termék javíthatósága, felhasználhatósága szerint: –Javítható selejt termék, ami azt jelenti, hogy valamilyen pótlólagos munkaművelettel a nem megfelelő termék az előírt követelményeknek megfelelővé tehető. –A nem megfelelő terméket javítással vagy javítás nélkül, felhasználási engedély alapján el lehet fogadni. (Ekkor általában értékcsökkenéssel kell számolni, azaz alacsonyabb áron válik értékesíthetővé.) –A nem megfelelő terméket át lehet minősíteni más felhasználási célra, amihez általában további megmunkálásra is szükség van. Mindez többletköltséget jelent, így a termékegységen realizálható jövedelem kisebb. –A nem megfelelő termék nem javítható, más célra nem használható, ezért a termék visszautasítható (külső selejt), illetve selejtezni kell. Ez a végleges selejt. 24

25 A termelés minőségének elemzése A selejt termékek csoportosítása a selejt okozta kár szerint: –Bruttó selejt kár, a selejtté vált termékek közvetlen önköltségen számított értéke. –Nettó selejt kár, a bruttó selejt kár csökkentve az esetleges hulladék megtérülés értékével, valamint a selejt kártérítések összegével (külső selejt esetén). 25

26 A termékek minőségének elemzése A termékek egy része az előírt követelmények teljesítése alapján minőségi osztályokba sorolható (extra minőségű tej, első osztályú tej, stb.), míg más része vagy teljesíti az előírt követelményt és felhasználható vagy nem és akkor selejt, azaz a termékre minőségszintek nem állapíthatók meg. A termék minőségelemezésének módszere ennek megfelelően függ attól, hogy az minőségi osztályba sorolható-e vagy sem. 26

27 Minőségi osztályba nem sorolható termékek minőségelemzése A minőségi osztályba nem sorolható termékekre (pl.: személygépkocsi, színes televízió, traktor) a gyártási folyamat végén nem állapítható meg minőségi szint, nem sorolható minőségi osztályba. A minőség-ellenőrzés feladata az előírásoknak való megfelelőség ellenőrzése. Ha ez teljesül, akkor a termék eladható, ha nem, akkor a nem megfelelő termék (selejt) kapcsán megismert alternatívák valamelyike adja a megoldást. 27

28 Minőségi osztályba nem sorolható termékek minőségelemzése Az ebbe a kategóriába tartozó termékek esetén, a használat során derül ki a termék minősége, a vevői követelményeknek való megfelelőség. A minőségelemzés módszerei ebben az esetben: Fogyasztói (vevői) visszajelzések (reklamációk) értékelése; Garanciális és javítási költségek alakulásának figyelése és vizsgálata; Használhatóság mutatójának meghatározása 28

29 A használhatóság mutatójának meghatározása  h = használhatóság mutatója [nap] t h0 = első meghibásodásig eltelt idő [nap] t j = javítási idő [nap] A mutató értéke annál kedvezőbb, minél közelebb van 1- hez (ami azt jelenti, hogy a javításra fordított idő sokkal – nagyságrendekkel – kisebb, mint az első meghibásodásig eltelt idő). 29

30 Kiesési ráta A termék meghibásodásból adódó úgynevezett kiesési ráta az élettartam alatt nem azonos. Az élettartamot általában három szakaszra lehet felosztani. Az első időszakban, amelyet a korai kiesések időszakának neveznek, a gyártásközi és a végellenőrzés folyamán rejtve maradt gyártási hibák következtében bekövetkező meghibásodások relatíve nagyobb termékkiesést okoznak. 30

31 Kiesési ráta Az általános eset, amelyben a kiesési ráta nem állandó, hanem az időben folyamatosan (monotonon) növekszik vagy csökken (Weibull). A kiesési ráta (t) meghatározható az alábbi összefüggéssel: b = kiesési meredekség (amely termék-specifikus függvényjellemző) T = a termék jellemző élettartama (tervezés alapján becsülhető paraméter; gyakorlatilag elfogadott értéke  20 év.) t = időváltozó (a termék üzembehelyezésétől eltelt idő) [év] 31

32 A (t) kiesési ráta időbeli alakulása 32


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések