Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 8. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 8. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 8. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Forgóeszköz-befektetés A vállalkozás eszközei közül, a forgóeszközök biztosítják a befektetett eszközök folyamatos "működtetését". Viszonylag rövid idő alatt megtérülnek, újra felhasználhatóvá válnak. A forgóeszközök finanszírozásához forgótőkére van szükség. A forgótőke sajátossága: –stabilitás: szükséges és nem nélkülözhető, állandó tőkelekötést jelent, –mobilitás: tárgyiasult formája és mennyiségi igénye változó és rövid idő alatt változtatható.

3 Forgóeszköz-gazdálkodás A vállalkozás eszközei közül, a forgóeszközök biztosítják a befektetett eszközök folyamatos "működtetését". Viszonylag rövid idő alatt megtérülnek, újra felhasználhatóvá válnak. A forgóeszközök finanszírozásához forgótőkére van szükség. A forgótőke sajátossága: –stabilitás: szükséges és nem nélkülözhető, állandó tőkelekötést jelent, –mobilitás: tárgyiasult formája és mennyiségi igénye változó és rövid idő alatt változtatható.

4 Forgóeszköz-gazdálkodás célja Tranzakciós motívum –legyen mindig elegendő készlet és pénzmennyiség az üzletmenet lebonyolítására Likviditás megőrzése – A vagyon egy része legyen forgóeszközben, mivel az gyorsan mobilizálható ha fizetési problémák adódnak. Spekulációs motívum – a kedvező lehetőségek rugalmas kihasználása

5 A forgóeszközök körforgása készpénz Anyag,áru termelés Késztermék, készletek értékesítés vevőállomány

6 Forgóeszköz-gazdálkodás feladata A forgóeszközök körforgásának fenntartása A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje Eszközök finanszírozása

7 7 A forgótőke menedzsment jelentősége A belső források megfelelő szinten történő biztosítása, a vállalat tevékenységének folyamatos finanszírozása szorosan összefügg a forgótőke menedzsmenttel. A forgótőke menedzsment előtérbe kerülésének másik oka, hogy napjainkra egyre hosszabb fizetési határidők alakultak ki a vállalatok értékesítési forgalmában, azaz jelentős mértékben megnövekedett a kereskedelmi hitelezés időtávja, amely időtávot a vállalatoknak finanszírozni kell tudniuk. A vállalkozások termék vagy szolgáltatás értékesítése során nyújtott hiteleit nevezzük kereskedelmi hitelnek.

8 8 A forgótőke A forgótőke (working capital) a vállalkozás készpénzbe, követelésbe, készletbe és más forgóeszközökbe befektetett pénzeszköze (nevezik bruttó forgótőkének is). A forgótőke hagyományosan egy vállalkozás forgóeszközökbe történt befektetéseit jelenti, vagyis azokba az eszközökbe, amelyet a cég várhatóan egy éven belül képes készpénzzé konvertálni.

9 9 A forgótőke elemzése A forgótőke alapvető fontosságú a vállalatok rövid távú pénzügyi állapotának a meghatározásához. A forgótőke szignifikáns változása fontos információt sugároz a vállalat különböző érintettjei számára, és kiemelten igaz ez a nettó forgótőkére. A forgótőke elemzése egyik módja a vállalat hitelképességi értékelésének, valamint segítséget nyújt ahhoz is, hogy jobban megértsük a vállalat normál üzleti ciklusát.

10 10 A nettó forgótőke (net working capital), amit a vállalkozás forgóeszközeinek (forgótőkéjének) és rövid lejáratú kötelezettségeinek különbségeként határozhatunk meg, azaz a forgóeszközöknek az a része, amely nincsen lekötve rövid lejáratú kötelezettségekkel. A nettó forgótőkét úgyis felfoghatjuk, hogy az lényegében a forgótőke nettósítása. Azt is mondhatjuk, hogy a nettó forgótőke lényegében a forgóeszközök azon részét jelenti, amelyet hosszú lejáratú pénzügyi eszközökkel vagy saját tőkével, azaz hosszú lejáratú forrással finanszírozunk.

11 11 Nettó forgótőke - (net working capital) Befektetett eszközök Forgó- eszközök Saját tőke Hosszú le- járatú köte- lezettség Nettó forgótőke Rövid lejáratú köte- lezettség

12 12 Forgótőke menedzsment célja minimálni a működési folyamatba bekerülő anyagok és más erőforrások kezdeti inputja és a vevők által a megszerzett javakért és szolgáltatásokért történő végső fizetés közötti időt, valamint a lehető leghatékonyabb eszközöket finanszírozni, a befektetett összes tőke hozama optimálási céljának figyelembe vételével.

13 13 Forgótőke menedzsment jelentősége A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői törődést igényel. Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti kapcsolat szoros és közvetlen. A problémák először a vállalkozás forgótőke számlákon jelennek meg, főleg a követelések, a készletek és a kifelé és a befelé irányuló pénzáramlások szintjeiben. A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára, mert azok általában mind a forgóeszközök mind a rövid távú kötelezettségek magasabb arányával rendelkeznek.

14 14 Forgótőke menedzsment – kockázat A nettó forgótőke mértéke nagymértékben meghatározza a vállalkozás finanszírozási politikájának rugalmasságát. Egy vállalat akkor tud rugalmas finanszírozási politikát folytatni, ha a nettó forgótőkéje pozitív. A rugalmasság alatt ebben az esetben azt értjük, hogy tudja-e és hogyan tudja a vállalat a folyamatos tevékenységéhez szükséges készleteket biztosítani, milyen mértékben és feltételekkel képes kereskedelmi hitelt nyújtani, illetve rendelkezik-e elegendő pénz- vagy pénzközeli eszközzel, hogy a fizetési kötelezettségeinek határidőre eleget tudjon tenni.

15 15 Forgótőke menedzsment – kockázat A forgótőke menedzsmenthez tartozik az is, hogyan tudják a pénz be- és kiáramlás közötti szinkronitást megteremteni. Azt is tudnunk kell, hogy nagyon nehéz valamennyi vállalatra érvényes mutatókat meghatározni, valójában csak elveket lehet megfogalmazni, amely mentén az adott mutatókra támaszkodva, minden vállalatnak magának kell kidolgoznia azt a keretrendszert, amelyet felhasznál a saját finanszírozási politikájának az értékeléséhez.

16 16 Forgótőke állomány mértéke függ az iparág jellemzői, a működés szezonalitása, a piaci feltételek, a vállalat mérete, az értékesítési volumen, a vállalat növekedési lehetőségei, a vállalat működési hatékonysága, a vállalat tőkeszerkezete.

17 17 A likviditás biztosítása A likviditási mutatók, illetve a kiválasztott mutatók figyelemmel kisérése és az eltérésekre időben adott válaszok csökkenthetik a fizetésképtelenség kialakulását, azaz a likviditási kockázatot. Azt is mondhatjuk, hogy a hatékony forgótőke menedzsmenttel tudjuk fenntartani a vállalat likviditását és elkerülni az illikviditás kialakulását

18 18 Likviditási mutatók A likviditási mutatók a vállalkozásnak azt a képességét mérik, hogyan képes a rövid távú kötelezettségeinek eleget tenni. A mutató a vállalat likvidebb eszközeit hasonlítja a rövid távú kötelezettségeihez. A mutató magasabb értéke azt jelzi, hogy a vállalkozás várhatóan időben eleget tud tenni rövid távú kötelezettségeinek és finanszírozni képes a közel jövőben a működési költségeit. Az alacsonyabb mutatóérték azt jelezheti, hogy a vállalkozásnak nehézségei lehetnek a rövid távú kötelezettségei teljesítésében, ami problémát okozhat a cég működésében is.

19 19 Nettó forgótőke Az általános likviditási mutatóhoz szorosan kapcsolódik a nettó forgótőke: forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek A nettó forgótőke szoros kapcsolatban van az általános likviditási mutatóval, mert ha teljesül a mutatónál leírt minimum feltétel, akkor a nettó forgótőke értéke biztosan pozitív és a vállalkozás rugalmasabb gazdálkodást folytathat.

20 20 Likviditási mutatók A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes –értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje), –beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és –kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje).

21 21 Hagyományos likviditási mutatók problémája A hagyományos likviditási mutatók nem veszik kellően figyelembe, hogy az egyes összetevőik milyen ideig vannak lekötve a vállalat működéséhez. A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket az alapján kellene korrigálni a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek esetében, hogy az adott eszköz mennyi időt tölt el a vállalat működési ciklusában.

22 22 Likviditási mutatók problémái II. A hagyományos likviditási mutatókkal kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a számviteli beszámolók alapvető jellemzőiből következően nem mindig mutatnak pontos képet a vizsgált vállalkozás fizetőképessége vonatkozásában, előfordulhat azok alul- vagy felülbecslése is. Fontos lenne a likviditási mutatóknak a folyamatos figyelemmel kísérése, ami azonban azt igényelné. hogy a vállalkozásoknak negyedévente vagy havonta zárni kellene a számviteli nyilvántartásaikat.

23 23 Átfogó likviditási index I. A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket korrigálja. Minden korrigálásra kerülő eszköz esetében kiszámításra kerül a korrekciós faktor, amellyel az adott mérlegtételt meg kell szorozni, és így kapjuk meg annak korrigált értékét.

24 24 A korrekció elvégzése A forgó eszközök esetében csak a készletek és a követelések kerülnek korrigálásra. A rövid lejáratú kötelezettségek között nem kell korrigálni a váltókötelezettségeket, a hosszú lejáratú hitelek adott évben átsorolt részét, valamint a passzív időbeli elhatárolásokat.

25 25 Átfogó likviditási index II. CLI – Comprehensive Liquidity Index A korrekciók elvégzése után kiszámítjuk a korrigált forgóeszköz értékeket és a korrigált rövid lejáratú kötelezettség értéket, amelyek felhasználásával kiszámítható az Átfogó likviditási index

26 26 Átfogó likviditási index III. Ezt a mutatót akkor tudja javítani a cég, ha növeli a készletek és a követelések, illetve csökkenti a rövid lejáratú kötelezettségek forgási sebességét, azaz javítja a gazdálkodása hatékonyságát. A mutató értéke lehet nagyobb és kisebb is, mint az Általános likviditási mutató értéke. Ha a vállalat hatékonyan menedzseli a forgótőkéjét, akkor az Átfogó likviditási index értéke magasabb lesz, mint az Általános likviditási mutató.

27 27 Átfogó likviditási index IV. Az átfogó likviditási index nagyon szorosan kapcsolódik a pénzkonverziós ciklushoz, hiszen annak a fő összetevői a készletezési idő, a beszedési idő és a tartozási idő. Az is megállapítható, hogy az Átfogó likviditási index növekedése csökkenteni fogja a pénz konverziós ciklust, ezáltal hatékonyabb pénzeszköz menedzsmenthez vezet. Meg kell azt is jegyezni, hogy ez a mutató statikus és nem méri a vállalat cash flow termelő képességét.


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 8. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések