Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Benjamin Auer Ökoinstitut Südtirol/Alto Adige Location, Date KÉPZÉSI MODUL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Benjamin Auer Ökoinstitut Südtirol/Alto Adige Location, Date KÉPZÉSI MODUL."— Előadás másolata:

1 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Benjamin Auer Ökoinstitut Südtirol/Alto Adige Location, Date KÉPZÉSI MODUL

2 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 2 1) Parkolóhelyek, forgalom- és sebességkorlátozás 2) Hogyan közlekedjünk? Ötletek családoknak, óvodáknak és iskoláknak 3) Várostervezés, területhasználat és lakóövezetek a mobilitás menedzsmentben 4) Közösségi közlekedési modellek 5) Utcatervezés, utcakép és forgalomcsillapítás 6) Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 7) Fenntartható közlekedési kampányok tervezése és kivitelezése 8) Kommunikáció Képzési modulok

3 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 3 A modul tartalma Kutatási területek –Bevezetés az energiatakarékosságba –A jelenlegi közlekedés helyzete és kilátásai a kerékpáros és gyalogos mobilitás terén –Eszközök és megközelítések a kerékpározás és gyaloglás népszerűsítésére a városokban Gyakorlati képzési projektek

4 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Ütemezés 4 1. NAP Bevezetés az energiatakarékosságba A közlekedés helyzete Európában, különösen a kerékpározás és gyaloglás vonatkozásában Ebéd Eszközök és megközelítések a kerékpározás és gyaloglás népszerűsítésére városi területeken Workshop a gyakorlati képzési projektekről 2. NAP Az 1. NAP leckéinek felidézése A gyakorlati képzési projektötletek megbeszélése Ebéd A modul összefoglalása és értékelése

5 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 5 Energiafogyasztás és az olajcsúcs Energiakínálat és energiaárak CO 2 -kibocsátások és klímaváltozás EU-s energiastratégiák 1/a blokk: Az energiafogyasztás csökkentésének szükségessége és előnyei Európában

6 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 6 Energia – szükséges és különböző módokon használatos Forrás: Európai Bizottság (2011): Főbb adatok, (06/03/2012 )

7 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 7 Energia – szükséges és a modern élet minden területén használatos Forrás: Európai Bizottság (2010): Energia és közlekedés számokban. Luxemburg: az Európai Unió Kiadóhivatala

8 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 8 A fosszilis üzemanyagok fogyasztása csúcson és / vagy a kimerülés határán Forrás: Energy Watch Group (2008): Crude Oil – The Supply Outlook. (Nyersolaj – ellátási kilátások) Ottobrunn: Ludwig-Boelkow-Foundation.

9 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 9 Növekvő kereslet, de csökkenő kínálat – A fosszilis üzemanyagok ára növekedni fog Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) (2011): Főbb globális energiaügyi statisztikák, Párizs Forrás: Európai Bizottság (2011), (06/03/2012 )

10 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 10 Klímaváltozás Forrás: Max Planck Meteorológiai Intézet (2006): Klíma-előrejelzések a 21. századra Forrás: IPCC TAR, TS WG1, idézve: Ulrich Schumann, DLR Oberpfaffenhofen (2002)

11 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 11 EU energiacélok 2020-ra Az EU Energia Útiterve 2050-ig EU Fehér könyv a közlekedésről Eredmény – Társadalmainknak és az EU-nak drasztikusan csökkentenie kell a fosszilis üzemanyagok fogyasztását

12 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 12 Az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése 20%-kal (az 1990-es szinthez képest) A megújuló energiaforrások részesedésének növelése az energiafogyasztásban 20%-kal Az energiahatékonyság növelése 20%-kal EU energiacélok 2020-ra Forrás: Európai Bizottság (2011), (06/03/2012 )

13 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 13 Az EU elkötelezte magát, hogy 2050-re az 1990-es szintekhez képest 80–95%-kal csökkenti üvegházgáz-kibocsátásait Európa energiatermelésének 2050-re szinte teljesen szénmentesnek kell lennie Az energiarendszerek evolúcióját (forradalmát) kívánja; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások a legfontosabbak Azonnali cselekvéssel elkerülhetőek a húsz év múlva szükséges még költségesebb változtatások A költségeket ellensúlyozza az európai gazdaságba hozott fenntartható beruházások magas szintje, a kapcsolódó helyi állások teremtése, valamint az importtól való függés csökkenése Az EU Energia Útiterve 2050-ig

14 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak EU Fehér Könyv a közlekedésről (2011) 2030-ra a közlekedési cél az üvegházgáz-kibocsátásoknak a 2008-as szintekhez képesti 20%-os csökkentése lesz (ami még mindig 8%-kal magasabb az 1990-es szintnél). Forrás: Európai Bizottság (2010): Az energia és közlekedés számokban. Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala Közlekedési cél 2030-ra 14

15 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 15 EU Fehér Könyv a közlekedésről (2011) Az EU-nak 2050-re az 1990-es szintekhez képest 80–95%-kal kell csökkentenie a kibocsátásokat A közlekedés az üvegházgáz-kibocsátások jelentős és továbbra is növekedő forrása A közlekedési szektornak 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 60%-kal csökkentenie kell üvegházgáz-kibocsátását A „hagyományos üzemanyagot használó” járművek fokozatos kivonása a városi környezetből (ami nagyban hozzájárul a kőolaj- származékoktól való függés, az üvegházgáz-kibocsátások és a helyi lég- és zajszennyezés csökkentéséhez)

16 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 16 1/b blokk: A közlekedéspolitika és közlekedéstervezés aktuális helyzete Európában: Kihívások Autótulajdonlás és autóval megtett km-ek száma A múlt: a több mindig jobb A jövő: forgalom helyett hozzáférés A fenntartható fejlődés felé a közlekedésben

17 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 17 Az autótulajdonlás alakulása Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, data-and-maps/figures/passenger-car-ownership-in-the-eea (06/03/2012 )

18 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Az autóval megtett kilométerek alakulása Forrás: (12/03/2012 ) 18

19 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 19 Közlekedéstervezés a múltban – A több mindig jobb Természetesen a vonzóbb közlekedési rendszerek nagyobb forgalmat generálnak: Több áru, nagyobb specializáció, nagyobb verseny… Több állás, nagyobb jólét… jobb & boldogabb élet Szabály: A legtöbb autópályával, legtöbb autóval, legnagyobb forgalommal rendelkező ország a legboldogabb Tehát: Jobb utakat és reptereket kell építenünk… hogy a közlekedést olcsóbbá, gyorsabbá, jobbá, vonzóbbá tegyük… Tehát: Olyan körülményeket kell teremtenünk, ahol a forgalom növekedhet – és Így:Olyan körülményeket kell teremtenünk, ahol a forgalomnak növekednie kell. Az eredmény: Egy olyan világ, ahol mindenki / minden sokat utazik mindenért Szabály: A legnagyobb forgalommal rendelkező ország a legboldogabb… Melyik országban a legnagyobb a zaj, a szennyezés, a CO 2 -kibocsátás legtöbb a baleset?

20 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 20 Eredmény: amit nap mint nap látunk Képek forrása: Harry Schiffer, eltis.org közlekedési dugó parkolóhelyek hiánya kipufogógáz-kibocsátások légszennyezés zaj

21 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Mit szeretnénk tényleg elérni? A HOZZÁFÉRÉS a lényeg: Ki akarjuk elégíteni az emberek mobilitási szükségleteit. Képek forrása: Harry Schiffer, eltis.org 21

22 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 22 A szükségletek / hozzáférés és a forgalom közötti különbségek I: Mi a cél, az objektív funkció? Mi célból? Egyetértünk, hogy „a funkciókhoz való hozzáférés” a végső cél? II: Hogyan végezzük el? Milyen jövőt szeretnénk látni? Kevesebb idő. Less time. Less accidents. Less private costs. Less taxes. Kevesebb zaj. Kevesebb üzemanyag. Kevesebb erőforrás. Kevesebb CO 2. Kevesebb szennyezés. Kevesebb elfoglalt terület… Kisebb forgalom. A szükségletek kielégítése a legkisebb forgalom mellett (nem a legkisebb hozzáférés mellett) Legalább ugyanolyan szintű hozzáférés alacsonyabb forgalommal (és kisebb forgalmi kiadásokkal).

23 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 23 A fenntartható fejlődés definíciója a közlekedésben A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, ami: –kielégíti a jelenlegi szükségleteket (út / folyamat), miközben a jövő generációk számára is lehetővé teszi, hogy mindenkor kielégítsék saját szükségleteiket A közlekedésben: –… a jelen (lakosság) mobilitási szükségleteit: HOZZÁFÉRÉS –… kevesebb pénz, erőforrás felhasználásával, kevesebb hulladék, szennyezés generálásával, kisebb mértékű elszigeteléssel, a klímaváltozás visszaszorításával… KISEBB FORGALOMMAL Forrás: Környezet és Fejlődés Világbizottság (WEDC) (1987): Közös jövőnk (jelentés)

24 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 24 Az Európai Unió következtetései (EU Fehér Könyv a közlekedésről, 2011) A közlekedési rendszer még most sem fenntartható – nem lehet ugyanúgy fejleszteni, intézkedésekre van szükség a fenntartható közlekedésért Növelni kell a hagyományos egyéni közlekedés alternatíváinak elérhetőségének ismertségét A közösségi közlekedés részesedésének növelése, a szolgáltatás befogadóképességének és sűrűségének növelése A kínálat szervezése és a telekhasználat tervezése a forgalom csökkentése érdekében A gyaloglás és kerékpározás elősegítése a városi mobilitás szerves részeként, az infrastruktúra kialakítása (a TRANSPORT LEARNING mindegyik kérdésre kitér) Biztonság 2050-re: a halálos balesetek számának szinte nullára csökkentése a közúti közlekedésben A közúti halálos balesetek felére csökkentése 2020-ra

25 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 25 Valós árak – A külső költségek internalizációja (EU Fehér Könyv a közlekedésről, 2011) „A használó fizet” és „a szennyező fizet” elvek alkalmazása: A közlekedés használói fizetik a közlekedés összes költségét cserébe az alacsonyabb dugóért, több információért, jobb szolgáltatásért és nagyobb biztonságért. Hosszú távú cél: felhasználói díjak alkalmazása minden járműre és a teljes hálózat területén, hogy fedezzék legalább az infrastruktúra, a torlódás, a lég- és zajszennyezés karbantartási költségeit Az útdíjazás és az adózás aránytalanságainak felszámolása segíthet ösztönözni a közösségi közlekedés használatát és az alternatív hajtóművek fokozatos bevezetését. A jövőben a közlekedés használói várhatóan a költségek nagyobb arányát fogják fizetni, mint napjainkban. EGYRE DRÁGÁBB LESZ

26 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 26 1.Támogassuk a hozzáférést és a mobilitást a járművek helyett: Mobilitás- szervezés (a Transport Learning témája) 2.Támogassuk a közeli helyszíneket a városszétfolyás helyett: területhasználat (a TL témája) és parkolás (a TL témája) 3.Támogassuk a gyaloglást és kerékpározást: ???? Is always helpful ???? (a TL témája), utcakialakítás és forgalomcsillapítás (a TL témája) 4.Támogassuk a közösségi közlekedést (a TL témája), hatékonyabb 5.Takarékoskodjunk az energiával: szükséges, mindenkinekj segít, különösen a szegényebbeknek (átfedésben a TL témájával) 6.Támogassuk a fenntartható fejlődés felé tartó utat a közlekedésben: fenntartható mobilitási kampányok (a TL témája), kommunikációs képzés (a TL témája) BESZÉLGETÉS / Kérdések, Mit tegyünk és mikor tegyük?

27 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak II. A közlekedés helyzete és kilátásai a kerékpározásra és gyaloglásra tekintettel Számos európai város küszködik súlyos levegő- és zajszennyezéssel, amelyek elsődleges oka az autó mint elsődleges közlekedési mód A motorizált közúti forgalom számos módon rontja az életminőséget a városi területeken „Spagetti elágazás” Bolzanóban. Forrás: Google Earth 27

28 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak II. A közlekedés helyzete és kilátásai a kerékpározásra és gyaloglásra tekintettel A kerékpárhasználat sok európai városban egyre nő hatékony és „emberbarát” közlekedési módként és a szabadság és demokrácia kifejezéseként Az EU Fehér Könyve a közlekedésről a kerékpározást és gyaloglást „a városi mobilitás szerves részeként” említi 28

29 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Közlekedés európai városokban  A közlekedési mód választása befolyásolható! Brest (Franciaország) Koppenhága (Dánia) Kaunas (Litvánia)  Adatok forrása: EPOMM

30 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Közlekedés európai városokban A legtöbb város évtizedeken át mindent megtett a motorizált forgalom befogadására, gyakran a többi közlekedési mód kárára. A fenntartható közlekedés reneszánszát éli. A kerékpározás különösen hatékony (idő, energia, pénz stb. szemszögéből) városi közlekedési mód. 30

31 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpározás részesedése az összes utazásban 31

32 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Példa: „Dublinbikes” (Írország) Dublinban nagy a közúti forgalom, a kerékpáros infrastruktúra nagyon gyenge. A gyakori közlekedési dugók hatására a kerékpározás gyors és vonzóbb megoldás, különösen a város fiatal lakosai körében szeptemberében közösségi kerékpáros rendszert vezettek be. Azonnali siker: több mint regisztrált felhasználó – a kerékpáros infrastruktúra kiterjesztése és javítása iránti kereslet és erőfeszítések növekedése. 32 Forrás: JCDecaux.ie

33 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Alulról szerveződő mozgalmak is megfigyelhetőek számos városban, ahol emberek csoportjai kiállnak a jogaikért kerékpárosként. Példa: a „Critical Mass” (kritikus tömeg) mozgalom 33 Forrás:

34 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A gyaloglás és kerékpározás jellemzői A gyaloglás könnyen elkezdhető, de viszonylag lassú. A kerékpározás esetleg nehezen kezdhető el, de viszonylag gyors városi közlekedési mód (gyakran gyorsabb, mint az autó vagy a közösségi közlekedés). Forrás: Competence (IEE); 34

35 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A gyaloglás és kerékpározás jellemzői A gyaloglás és a kerékpározás pozitívan hat: a környezetre a gazdaságra a társas életre a személyes utazás minőségére Forrás: Competence (IEE) 35

36 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A környezetre gyakorolt hatások energia-megtakarítás, a klíma védelme a környezet jobbá tétele (lég- és zajszennyezés megszüntetése) a városi tér felszabadítása 36 Forrás:

37 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 37 Az egyéni motorizált járművek jellemzően a háztartás legnagyobb energiafogyasztói (az adatok forrása: VCÖ,

38 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 38 Forrás:

39 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpározás és gyaloglás gazdasági előnyei Pénz megtakarítása A meglévő helyi kereskedelmi szerkezet megőrzése (a gyalogos és kerékpáros forgalom rövidebb távokat igényel) Kevesebb állami-önkormányzati kiadás a közúti infrastruktúra terén Kevesebb állami-önkormányzati kiadás külső költségekre Csökkennek az időveszteségek, esetleg növekszik a sebesség A város vonzóbbá válik a befektetők számára („élhető”) A kerékpáros infrastruktúrára fordított befektetések 5-7-szeresen megtérülnek gazdasági haszon formájában A gyalogosok és kerékpárosok jobb ügyfelek (vásárlók) 39

40 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 40 Forrás:

41 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 41 Közlekedési részesedések (százalékban) az egyes közlekedési módokra fordított önkormányzati kiadásokhoz képest Freiburgban (UBA 2002). Ábra: Difu

42 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Szociális előnyök A forgalom résztvevőinek „egyenlősége” Mindenki számára biztosítják a hozzáférhetőséget (kisebb a jövedelmi alapú kirekesztés stb.) Jobb egészség és társas érintkezés (például a Legambiente tanulmánya, 2010) Nagyobb biztonság 42 Forrás:

43 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 43 Forrás: Competence

44 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Példa: Új kerékpársávok hatása, New York, USA A kerékpárosok aránya 28,5%-kal nőtt A bejelentett ütközések száma 25%-kal csökkent Az autók átlagos sebessége előtte kb. 55 km/h, utána kb. 43 km/h Előtte az autósok 75%-a lépte túl a sebességhatárt, utána 20%-uk

45 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 45 Közúti balesetek A közúti forgalom által okozott légszennyezés A testedzés hiánya Forgalomhoz kapcsolódó halálesetek Ausztriában, Svájcban és Franciaországban (2003) Források: Globális közúti statisztikák, UNESCO, WHO

46 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Hogyan takarítsunk meg időt egészségünk megőrzésével? A lakóhely és a munkahely távolsága 90 perc 5 km10 km 15 km 30 perc 60 perc kerékpár autó Tanulság: A kerékpározás időt takarít meg 8 km-en belüli távolságokon. Meg kell jegyezni, hogy az Európában megtett összes autóút 50%-a 5 km-nél rövidebb (Forrás: ECF) A lakóhely és a munkahely közötti közlekedés Autó:50 km/htestedzés nélkül Kerékpár:20 km/htestedzéssel Cél:napi 30 perc testedzés Utazással + testedzéssel töltött idő naponta Forrás: Competence (IEE) 46

47 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Személyes utazás minősége Az utazás minőségének javulása A gyaloglás és a kerékpározás a legrugalmasabb, leginkább önálló utazási módok, gyakran a motorizált közlekedésnél is gyorsabbak Lehetővé teszik, hogy az ember útközben új dolgokat lásson és tapasztaljon 47 Forrás:

48 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 48 Kerékpározás – pozitív érzelmeket kelt

49 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpározás elterjedésének korlátai Az emberek az alábbiakat említik arra a kérdésre, hogy miért nem kerékpároznak: időjárási feltételek, meredek emelkedők, áruk és személyek szállításának korlátozott lehetősége, alacsony sebesség, biztonsági kérdések és a lopás kockázata, vagy egyszerűen… kényelem és megszokás De ezen aggodalmak közül sokról kiderül, hogy nem leküzdhetetlen akadályok vagy könnyen orvosolhatóak. 49

50 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpározás elterjedésének korlátai Az utazás jellege Időjárás Biztonság Kényelem  Ezek nem leküzdhetetlen akadályok!  Ezeken az önkormányzatok képesek segíteni! Forrás: 50

51 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Elektromos kerékpár, avagy pedelec „Elektromos rásegítésű kerékpár” Teljesítménye maximum 250 W, sebességét 25 km/órára korlátozzák Kerékpárnak minősül 51

52 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpár-felvonó Trondheimben 52

53 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Speciális járművek és felszerelések Példák: Teherszállító kerékpárok, összehajtható kerékpárok, utánfutók stb. Tüskék, eső elleni felszerelések A kerékpár számos utazás esetében helyettesítheti az autót! Forrás: 53

54 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Pszichológiai korlátok: A szennyezés problémája … nem racionális érv a városi kerékpározás ellen Forrás: Competence (IEE) 54

55 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Pszichológiai korlátok: A biztonság problémája Akik elkezdtek kerékpározni, jellemzően kevésbé tartják veszélyesnek a városi kerékpározást, mint korábban. Forrás: Competence (IEE) 55

56 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A városi gyaloglás akadályai Biztonság –Zavaró motorizált járművek, forgalom sebessége, rossz látási viszonyok Hozzáférés A közlekedési módok kombinálásának korlátozott lehetősége (elégtelen közösségi közlekedés) Kényelem és vonzerő –A környezet minősége A gyaloglásra irányuló politikák korlátozott mennyisége 56

57 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A feladat 1.ÖSZTÖNZÉS 2.MEGGYŐZÉS 3.JUTALMAZÁS új gyalogos és kerékpáros utak 57

58 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak III. A kerékpározás és gyaloglás népszerűsítésének eszközei és megközelítései Követendő példa: A bolzanói kerékpáros arculat és rendszer (Olaszország) 58

59 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kereslet felmérése A keresletet a fő forgalmi útvonalakon, irányokon végzett tanulmányok határozzák meg Ezek egymásra helyezésével kiemelkednek a legfontosabb útvonalak A fő forgalmat vonzó tényezők elemzése A kerékpáros hozzáférés és biztonság értékelése A fő korlátok azonosítása Kerékpáros hálózat 2001-ben: 24,7 km 59

60 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Célok és stratégiák A kerékpározás közlekedési részesedésének növelése A légszennyezés csökkentése Pozitív marketinghatások a városra nézve A kerékpáros közlekedés gyorsabbá tétele, minél közvetlenebb útvonalakkal Biztonságos és jó minőségű kerékpáros parkoló területek biztosítása A meglévő infrastruktúra továbbfejlesztése: szolgáltatások népszerűsítése, kommunikációs és marketing tevékenységek –Integráció a közösségi közlekedési rendszerbe –Integráció a személygépjármű-forgalomba –Közösségi kerékpáros rendszer / kerékpárkölcsönzési rendszer 60

61 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpáros mobilitási terv Bolzanóban (Bozen) 2001 és 2005 között valósították meg Kerékpársávok összekapcsolódó hálózata (8 elsődleges tengely és másodlagos sávok) Vizuális rendszer különböző színekkel A kerékpárparkolókat feltüntető térkép Kerékpárbérlés Tájékoztatás: –A kerékpársávok térképe –Információs pontok 61

62 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 62

63 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpársávok és -utak 63

64 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpáros hidak / felüljárók 64

65 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A bolzanói kerékpáros logó 65

66 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpáros mobilitás minősége 66

67 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A kerékpáros mobilitás minősége 67

68 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kommunikáció 68

69 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpár-számláló 69

70 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Marketing buszokon a moziban bemutatott reklámfilmek képeslapok 70

71 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Marketing és tájékoztató projektek  Kerékpárral az iskolába  Kerékpárral a munkába 71

72 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Fedett tárolók és nyitott parkolók 72

73 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Közösségi kerékpáros („bérbicikli”) rendszer 73

74 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Események Téli reggeli Bolzano kerékpárral 74

75 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Közlekedési munkamegosztás gyaloglás35,2%31,6%29,5% kerékpározás17,5%22,7%29% közösségi közlekedés7,4%6,6%7,6% motorkerékpározás6,3%6,0%6,7% autós utazás33,6%32,9%27,2% egyéb módok0,2% Kerékpáros hálózat hossza 2001-ben: 24,7 km Kerékpáros hálózat hossza 2009-ben: 48,0 km 75

76 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Tervek a jövőre A kerékpározás és gyaloglás részesedésének növelése a városi közlekedésben –Kerékpársávok és -utak fejlesztése / építése, az infrastruktúra biztonságosabbá és vonzóbbá tétele –Partnerség új EU-s projektekben –Az elektromos kerékpár használatának népszerűsítése (REZIPE projekt) –Új marketingkampányok (kabalafigura létrehozása) –Kerékpáros oktatás „új” célcsoportok számára 76

77 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Követendő példa: Koprivnica, Horvátország – A gyaloglás, kerékpározás és életminőség átfogó népszerűsítése Programok: Mozgásban a város, Az utca az embereké Active Access (Aktív közlekedés), IEE –a kerékpározás és gyaloglás intenzív népszerűsítése, bevonva az óvodákat és iskolákat, pedagógusokat, gyerekeket, diákokat, szülőket és munkahelyeket Utak átalakítása (hozzáférhető gyalogjárdák és kerékpáros útvonalak), zöldterületek kiterjesztése játszóterekkel, autómentes zónákkal, közösségi kerékpáros rendszer 77

78 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Koprivnica (Horvátország) – Az aktív közlekedés népszerűsítése egy közepes méretű városban 80 km hosszú kerékpáros útvonal és járda a városközpontban Szép kerékpáros útvonalak és „egészség” sétautak 39 játszótér és egy időseknek való „játszótér” / szabadidős park A lakosok majdnem 50%-a rendszeresen használ kerékpárt rövidebb utazásaira – iskolába, munkába, bevásárláshoz és szórakozáshoz. Horvátország leginkább kerékpárbarát városa és az Európai Mobilitási Hét 2008-as bajnoka. 78

79 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 79

80 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Fókuszban az egészség és a biztonság 80

81 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 81

82 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 82

83 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak

84 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 84

85 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 85

86 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 86

87 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak III. Eszközök és megközelítések a kerékpározás és gyaloglás népszerűsítésére A gyaloglás és kerékpározás körülményeit javítani kívánó városoknak strukturált megközelítést kell alkalmazniuk: Beavatkozási területek: A) Az infrastruktúra fejlesztése B) Fenntartható mobilitási politika és szervezet C) Marketing és kampányok 87

88 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Első lépések A helyzet felmérése (pl. SWOT analízis, Bypad stb.) A közlekedési munkamegosztás felmérése (= a közlekedési módok részesedése a városi mobilitásból) Kezdő, haladó vagy bajnok? 88 Forrás: PRESTO (IEE)

89 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A város igényeire szabott szakpolitikák és beavatkozások 89 Forrás: PRESTO (IEE)

90 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Infrastruktúra: Minőségi követelmények Egy (hierarchikus) hálózatnak teljesítenie kell a következő minőségi feltételeket: 90 BIZTONSÁGOS KÖZVETLEN ÖSSZEFÜGGŐ VONZÓ KÉNYELMES

91 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Infrastrukturális változások / javítások 91 Az autókkal való konfliktusok jelentős biztonsági kockázatot jelentenek: Külön kerékpáros infrastruktúra kialakítása, ahol a biztonság megköveteli. Kerékpársávok vagy kerékpárutak. Kevert forgalom kialakítása, ahol ez biztonságos Ez az első számú opció A biztonság növelése 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetésével az autók számára BIZTONSÁGOS Forrás: A konfliktuspontok világos jelölése Megfelelő szélességű kerékpárutak / kerékpársávok Észlelt biztonság

92 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 92

93 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Követendő példa: gyalogos hozzáférés biztosítása építési területek környékén Forrás: Richtlinien «Behindertengerechte Fusswegnetze» – Schweizerische Fachstelle für behindertengerechtes Bauen

94 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Követendő példa: „Játszóutcák” és „Találkozási zónák”, Svájc Fényképek: Luzern városa

95 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Infrastrukturális változások / javítások 95 Versenyképes utazási idők közvetlen csatlakozási pontokkal A-ból B-be. –Útlevágások használata, folytonos lelassítás és megállás kerülése KÖZVETLEN

96 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Infrastrukturális változások / javítások 96 Az egész városra kiterjedő hálózat –Kerülni kell az olyan kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát, ami hirtelen ér véget a forgalom közepén –A forgalomcsillapított területek összekötése –Megfelelő jelölések a kereszteződésekben Vonzó környezet, élettel teli utcák Jó infrastrukturális körülmények (a nem motorizált közlekedési módok útvonalai ne szakadjanak meg!) Tágas terek, akadályoktól mentes infrastruktúra ÖSSZEFÜGGŐ VONZÓ KÉNYELMES

97 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Kerékpáros parkolás és tárolás Miért törődjünk a kerékpáros parkolással? Nagy mennyiségű kerékpár kezelése a közösségi térben A kerékpározás elérhetősége Lopás kockázata A parkolási infrastruktúra minőségi feltételei 1.Közeli 2.Elégséges mennyiségben áll rendelkezésre 3.Kényelmes 4.Biztonságos 97 Forrás: 97

98 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Fenntartható mobilitási politika és szervezés Alapvető fontosságúak az alábbiak: Fenntartható mobilitási koncepció, amely politikai támogatást élvez és világosan lefekteti a célokat és a rájuk vonatkozó intézkedéseket Mobilitási igazgató és mobilitási iroda egyértelmű szereppel és felelősségekkel A pénzügyi források biztosítása: a parkolási díjak és közúti forgalmi bírságok lehetséges források 98

99 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Szakpolitikai változások A kerékpározásnak és gyaloglásnak kedvező keretek kialakítása. Példák: Parkolási díjak Sétáló övezetek / a behajtást korlátozó területek 30 km/órás zónák A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra minőségi követelményei Kötelező felszerelések kerékpárosoknak Integrálás a közösségi közlekedéssel 99

100 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 5 perccel becsöngetés előtt5 perccel becsöngetés után Követendő példa: Iskolautcák 100

101 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak A tanulók kb. 90%-a kerékpáron vagy gyalog jár iskolába (Bolzano önkormányzatának adatai szerint) Követendő példa: Iskolautcák Bolzano példája 101

102 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Marketing és kampányok ÖSZTÖNZÉS – MEGGYŐZÉS – JUTALMAZÁS Marketing A városban már kínált lehetőségek hirdetése / népszerűsítése Kampányok Az előítéletek leküzdésére irányuló kampányok, amelyek POZITÍV ÉRZELMEKET keltenek (pl. a Trendy Travel EU-s projekt) 102 Kép:

103 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak „Cycle chic” (biciklis divat) kampány 103

104 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 104

105 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak 105

106 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak III. A kerékpározás és gyaloglás népszerűsítésének eszközei és megközelítései Vannak további kérdéseik / bizonytalan pontok / kétségeik? „Szeretnék többet tudni a következőkről…” ______________________________________ 106

107 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak IV. Gyakorlati képzési projektek (miniprojektek) A miniprojektek időtartama: hat hét és öt hónap között A miniprojekteket csoportokban valósítják meg – a csoportok ideálisan egy közigazgatási dolgozóból és egy energiaügynökségi munkavállalóból állnak Kiváló lehetőség az új ismeretek gyakorlatba ültetésére és tanácsokat adó, a megvalósításban segítséget nyújtó személyes mentorral való együttműködésre A képzés résztvevői kommunikációs felületen tarthatják a kapcsolatot személyes oktatójukkal A miniprojekt sikeres megvalósítása után megkapják a Drezdai Műszaki Egyetem (TU Dresden) oklevelét, és díjazást is alkalmaznak A gyakorlati képzési projektek választhatóak egy listáról, de saját érdeklődési körből is lehet választani 107

108 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Cselekvési terv 108 IV. Gyakorlati képzési projektek (miniprojektek) Zárójelentés Megvalósítás Oktatók / mentorok útmutatása és tanácsai A cselekvés hatásainak felmérése

109 Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Köszönjük a részvételt Biztonságos hazautazást kívánunk! 109


Letölteni ppt "Gyalogosforgalom és kerékpározás – tanácsok önkormányzatoknak Benjamin Auer Ökoinstitut Südtirol/Alto Adige Location, Date KÉPZÉSI MODUL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések