Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A személyiség fejlődése Héjja-Nagy Katalin 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A személyiség fejlődése Héjja-Nagy Katalin 2014."— Előadás másolata:

1 A személyiség fejlődése Héjja-Nagy Katalin

2 Követelmények LMP_PS036K2 vizsga

3 Kötelező irodalom Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.

4 Ajánlott irodalom Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti TK, Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség- és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K., 2001.

5 SZEMÉLYISÉGLÉLEKTANI ALAPFOGALMAK A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE A FŐBB SZEMÉLYISÉGLÉLEKTANI IRÁNYZATOK SZERINT

6 A személyiséglélektan tárgya Az emberi személyiség Kutatja, hogy a lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan szerveződnek egy egységes egésszé, egy személyiséggé. Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a személyiség működésének és fejlődésének. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes emberek között, és Mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka.

7 A személyiség fogalma A személyiség olyan tényezők - különböző testi és lelki tulajdonságok - dinamikus és egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985).

8 A személyiség jellemzői A személyiség társadalmi fejlődés eredménye. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében. A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése, És befolyásolják a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is. A személyiséget jellemzi az éntudat. A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

9 Személyiségelméletek csoportosítása ◦ Funkcionális szociális mező-elméletek, amelyek a társas- társadalmi tényezők hatását hangsúlyozzák (Pl. :Adler, Fromm stb.) ◦ A tudattalan tényezőket hangsúlyozó, dinamikus elméletek. (Pl.: Freud, Jung stb.) ◦ Egészlegességet, szervezettséget hangsúlyozó elméletek (PL. Maslow, Rogers stb) ◦ A szociális környezettel való kölcsönhatást hangsúlyozó elméletek (Pl.: Lewin stb.) ◦ Az alkati személyiségstruktúrákat, típusokat hangsúlyozó elméletek. (Pl.: Eysenck, Allport stb.)

10 A személyiség biológiai alapjai Arra nézve, hogy a személyiség alakulásában az öröklött, vagy a szerzett (tanult) tényezők a fontosabbak-e, három különböző elmélettípus alakult ki: ◦ A biogenetikus elmélet ◦ Szociáldeterminizmus. ◦ Kéttényezős konvergencia elmélet: W. Stern nevéhez fűződik.

11 A személyiség biológiai alapjai Arra a kérdésre, hogy mely vonások öröklődnek, a viselkedés-genetika keresi a választ. Leggyakrabban használt módszerei: ◦ Ikerkutatás ◦ Adaptációkutatás Öröklődő tulajdonságok:  Aktivitási szint  Szociabilitás  Emocionalitás  Impulzivitás  intelligencia

12 1.1. Személyiségtipológiák Veleszületett temperamentum Nem változik életünk során Minőségi különbségek

13 Személyiségtipológiák A)Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti tipológiája (i.e.500) - szangvinikus: testnedve a vér, szalmaláng-típus, barátságos, kedélyes, életkedv árad belőle - kolerikus: testnedve a sárga epe, indulatos, határozott, tetterős - melankolikus: testnedve a fekete epe, lassú és tartós érzelmi reakciók, főleg bánat, szomorúság, levertség - flegmatikus: testnedve a nyálka, lassú és gyenge érzelmi reakciók, nyugodt, egykedvű, jellegtelen.

14 B) Kretschmer alkati tipológiája (XX. sz. eleje) - piknikus: ciklotím, mániás depr. - aszténiás (leptoszóm): schizotím, schizofrénia - atletikus: viszkózus, epilepszia

15 Kretschmer alkati tipológiája :)

16 Személyiségtipológiák Személyiségtipológiák C) Pavlov idegrendszeri tipológiája - élénk típus: erős, gyors, kiegyensúlyozott folyamatok - féktelen típus: erős, gyors izgalmi, gyenge gátlási folyamatok - nyugodt típus: erős, de lassú, kiegyensúlyozott folyamatok - gyenge típus: gyenge, lassú, kiegyensúlyozott folyamatok

17 D) Jung tipológiája pszichés beállítódások: - extrovertált - introvertált uralkodó pszichés funkció: - gondolkodás - érzés - érzékelés - intuíció Ezek kombinációi 8 típust adnak.

18 1.2. Vonáselméletek 1.2. Vonáselméletek Allport szerint a vonás: nem más, mint olyan pszichológiai szerveződés,ami a személyiség alapvető építőköve. A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra, amely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat”, vagyis a viselkedéseket.

19 1.2. Vonáselméletek A) Eysenck vonáselmélete két fő dimenzió: - extroverzió vs. introverzió - érzelmi stabilitás vs. labilitás B) Szűktartományú elméletek - Zuckerman: szenzoros élménykeresés - Rotter: külső-belső kontroll -Witkin:mezőfüggőség- mezőfüggetlenség - Atkinson: teljesítmény-orientáció

20 C) Big Five Skálái: Extraverzió – introverzió Barátságosság - barátságtalanság Lelkiismeretesség – felelőtlenség Emocionalitás Intellektus

21 2. Freud pszichoanalízise ( )

22 Freud élete, munkássága - Morvaországban, Freiburgban szül. - nagyon öreg apukája, nem foglalkozott vele - Bécsbe ment orvosi egyetemre - aktív kokainhasználó volt - szövettanász Bécsben - megélhetési pszichiáter, páciensei gazdag fiatal nők, az ő eseteikre alapozva dolgozta ki a pszichoanalízist - először mondta, hogy lelki tényezők vannak a hisztéria és neurózis hátterében - élete végén a fasizmus elől Londonba ment

23 A pszichoanalízis Személyiségelmélet: determinisztikus emberkép (koragyerekkor történései) Terápiás módszer (heti 3-5x 2-5 évig, szabad asszociáció) Tudatelmélet: a lélek jéghegy Fő gondolata: a viselkedésünk okai túlnyomó részt tudattalanok

24 A személyiség szerkezete a) tudatos, tudatelőttes és tudattalan b) lelki tartományok: - id (ösztönén): legrégibb, tartalmazza az ösztönöket, minden energia innen származik, örömelv alapján működik (reflextevékenység és elsődleges megmunkálás) - ego (én): külvilághoz való alkalmazkodás, közvetítés, valóságelv alapján (másodlagos megmunkálás) - superego (felettes én): szülői hatásra alakul ki, részei az énideál és a lelkiismeret

25 Tudatelőttes Tudatos Tudattalan

26 Ego Superego Id

27 Ego Superego Id Tudatos Tudattalan

28 A személyiség dinamikája A személyiség dinamikáját az ösztönök adják. Ösztön: belső testi ingerforrás velünk született pszichés megjelenési formája. (Alapja a szükséglet, vágyként jel. meg.) Sokféle ösztönnel rendelkezik a személyiség, ezek két nagy csoportja: - életösztönök (erosz): célja a lét- és fajfenntartás (libido: összes életenergia kifejeződési formája, nem csak szex! De: erogén zónák) - halálösztönök (tanatosz): célja a rombolás, agressz A dinamika abból adódik, hogy a 3 lelki tartomány állandóan harcban áll egymással az energiáért. Objekt-katexis: energiának tevékenységbe helyezése Anti-katexis: fékezőerő

29 Szorongás és elhárító mechanizmusok A szorongás és az elhárító mechanizmusok Szorongás formái: - Reális szorongás - Neurotikus szorongás - Morális szorongás Elhárító mechanizmusok: Olyan eljárások vagy taktikák, melyeket az ego fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Tudattalanul működnek, és meghamisítják a valóságot. Főleg morális és neurotikus szorongás esetében működik. - Elfojtás- Reakcióképzés - Regresszió- Szublimáció - Meg nem történtté tevés- Izoláció - Kivetítés - fixáció, regresszió

30 Pszichoszexuális fejlődés A pszichoszexuális fejlődés A fejlődés lényegében 5 éves korra lezajlik. A legfontosabb örömforrást jelentő testrészek neve alapján a következő szakaszokat különítette el: 1. orális szakasz (0-1.5 év) - száj 2. anális szakasz (1.5-3 év) - anus 3. fallikus szakasz (3-5 év) – nemi szerv 4. látencia szakasz (6-12 év) - lappangás 5. genitális szakasz (12-18 év) – nemi szerv, részösztönök összegződnek

31 3. Mélylélektani iskolák Adler ( ) Jung ( )

32 A) Adler individuálpszichológiája Szerinte az embert társas késztetések motiválják, nem a szex. Személyiségünket az interakciók befolyásolják. Az ember tudatos lény, aki tisztában van cselekedeteivel. Alapfogalmai: - Kisebbrendűségi érzés és kompenzáció (Torzonborz a nagy király) – ez adja a dinamikát! - Fölényre törekvés: Az ember végső célja a tökéletességre törekvés, felsőbbrendűség elérése - Fiktív finalizmus: nem létező eszmék, célok mozgatják az embert, jövő felé irányulás (motiváció?) - Társadalmi érdeklődés: saját céljait közösségi céloknak rendeli alá, alkalmazkodás a környezethez. - Életstílus: Fölényre törekvés különböző útjai - Kreatív én: őselv, amely a személyiséget megteremti, célt ad neki

33 B) Jung analitikus pszichológiája A misztikus dolgok érdekelték, és az ősi tapasztalatok. Elutasítja a libido- elméletet, és ő a fejlődést egész életen át tartónak képzeli. Személyiség részei: - Tudatos - Kollektív tudattalan (emberek őstapasztalatainak nyoma) - Személyes tudattalan (emlékek, élmények, komplexusok) Archetípusok (többek között): - Ego: tudatos szféra középpontja - Selbst (v. self): önmagam, egész pszichikum középpontja - Persona: amilyen tulajdonságokat vállalunk - Árnyék: elutasított tulajdonságok, tudattalanba szorul - Komplexusok, bölcs, anya, hős stb.

34 4. Neoanalitikusok: Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete KorszakKrízisKedvező kimenet csecsemőkorBizalom-bizalmatlanságBizalom, optimizmus kisgyermekkorAutonómia-szégyen és kételyÖnkontroll, megfelelésérzés óvodáskorKezdeményezés- bűntudatÖnálló cselekvés kisiskoláskorTeljesítmény- kisebbrendűség Intellektuális, fizikai és szociális kompetencia serdülőkorIdentitás- szerepzavarEgységes, önálló énkép fiatal felnőttkorBensőségesség-elszigetelődés Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés felnőttkorAlkotóképesség- stagnálás Törődés a családdal, társadalommal, jövővel. érett felnőttkorÉnteljesség- kétségbeesésÉlettel való megelégedés, szembenézés a halállal.

35 5. Behaviorizmus - Tabula Rasa - A szervezet egy fekete doboz. A fontos az inger és a rá adott válasz. ( → S-R pszichológia) A viselkedés a vizsgálatok egyedüli tárgya. A) Thorndike Állatkísérletek. Effektus törvénye: Ha egy viselkedést megerősítünk, ez a jövőben a viselkedés előfordulásának gyakoriságát növeli. (Büntetéssel pont fordítva.)

36 5. Behaviorizmus B) Watson 1913: Behaviorista kiáltvány. Kis Albert... Minden viselkedés kondícionálás eredménye. C) Skinner Operáns kondícionálásos kísérletek. (Skinner-doboz!)

37 6. Kognitív pszichológia A legfiatalabb irányzat. A behaviorizmusból nőtt ki, a megismerő folyamatokkal foglalkozik. Fő kérdésük, hogy az egyén hogyan képezi le, hogyan szervezi a tudását, tapasztalatait, hogyan gondolkodik stb. Mischel kognitív személyiségelmélete A kognitív változók öt osztályát írja le, melyek a személyiség részét képezik, meghatározzák a viselkedést: - Kompetenciák (készségek) - Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók (értelmezések) - Elvárások (események elővételezése) - Szubjektív érték (viselkedéssel szándékolt cél) - Önszabályozó rendszerek (célok, tervek, szabályok)

38 7. Humanisztikus pszichológia (fenomenológiai irányzat) - Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell állítani, annak szubjektív világképével együtt. - Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény. - Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk, annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az adott problémát objektíven kutatni. - A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük.

39 7. Humanisztikus pszichológia (fenomenológiai irányzat) A) Rogers A legfontosabbak az egyén személyes tapasztalatai, és hogy ez mennyire egyezik a valósággal. Alapfogalmai: - Énkép (self): szervezett kép önmagunkról - Énideál: amilyen az egyén lenni szeretne - Organizmus: teljes egyén - Önmegvalósítás: a tevékenység mozgatója - Q-technika - kongruencia, empátia, felt. nélküli elfogadás

40 6. Humanisztikus pszichológia B) Maslow - szükségleti hierarchia - csúcsélmény

41 FEJLŐDÉSLÉLEKTAN

42 A fejlődés fogalma „….testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek – fogantatásuktól életük végéig” (Cole és Cole, 28. o.)

43 A fejlődéslélektan fogalma A pszichológiának az az ága, amely az élőlények pszichikus jelenségeinek kialakulásával, az emberi tudat keletkezésével, az egyes életkori szakaszokra jellemző pszichikus sajátosságoknak, törvényszerűségeknek leírásával foglalkozik a törzsfejlődés és az egyedfejlődés folyamatában.

44 A fejlődéslélektan kérdései

45

46 A fejlődést befolyásolják: öröklődés érés szűkebb és tágabb környezet természet és társadalom

47 A fejlődéslélektan kérdései 3. Területáltalános, vagy területspecifikus? Van-e egyetlen terület, amely képes megmagyarázni a megismerés különböző területeinek fejlődését?

48 A pszichikum fejlődésének törvényei Plaszticitás (képlékenység) törvénye Aktivitás törvénye Szerkezet és funkció egységének törvénye Koegzisztencia törvénye Transzfer (átvitel) törvénye

49 A fejlődéslélektan mint elméleti tudomány Környezeti tanulás elmélete (behaviorizmus) Nativizmus: gazdag veleszületett tudás Konstruktivizmus: a gyerek maga konstruál, interakcióban a környezettel

50 A fejlődéslélektan mint gyakorlati tudomány A fejlődéslélektan módszerei: - megfigyelés - kísérlet - önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) - klinikai kikérdezés (Piaget) - tesztek, projekciós módszerek - produktumok vizsgálata (rajz stb.) A vizsgálati irányok: - keresztmetszeti (transzverzális) - hosszmetszeti (longitudinális) - kombinált

51 A fejlődés üteme „Normál” vagy átlagos fejlődésmenet Akceleráció: fejlődési tempó felgyorsulása Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban túlhaladott szintre Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés Kritikus periódus: bizonyos specifikus környezeti vagy biológiai eseményeknek jelen kell lenniük ahhoz, hogy a fejlődés normál mederben haladjon Szenzitív periódus: bizonyos tapasztalatoknak nagyobb a jelentősége egy adott szakaszban, mint máskor

52 A fejlődés szakaszai 0 – 6 hét Újszülöttkor 6 hét - 1 év Csecsemőkor 1-3 év Kisgyermekkor év Óvodáskor év Kisiskoláskor év Prepubertáskor év Pubertáskor Ifjúkor év Felnőttkor 60 – 80 év Öregkor 80 év felett Aggkor A fejlődési szakaszokat minőségi különbségek jellemzik Az egy szakaszra jellemző viselkedéses és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak Amikor az egyik szakaszról a másikra történő változás végbemegy, az viszonylag gyorsan lezajlik, és egyszerre jelentkezik több területen

53 Intrauterin élet és születés Nem a fejlődés szakasza??? Perinatális pszichológia: - intrauterin tapasztalatok szerepe - kompetens magzat - szülés-születés szerepe A személyiségfejlődés meghatározói.

54 Magzati fejlődés Csíraszakasz: (fogamzástól első 8-10 napig tart, beágyazódásig) alszakaszai: szedercsíra, hólyagcsíra, beágyazódás Embrionális szakasz: (beágyazódástól kb hétig tart) Ebben a szakaszban alakulnak ki a különböző szervek, és elkezd a szervezet a külső ingerlésre reagálni. Kefalokaudális és proximodisztális fejlődés.

55 Magzati fejlődés Magzati szakasz: (8. héttől születésig) Mozgás fontos szerepe: - a magzati aktivitás elősegíti a normál izom-, csont-, és viselkedési fejlődést - A magzatvíz periodikus nyelése és ürítése összefügg a tüdő normális fejlődésével és szabályozza a magzatvíz mennyiségét. - Prenatális légzés előkészíti a légzés komplex működésének begyakorlását - Gyakori helyzetváltoztatások megelőzik az öszenövést, támogatják a keringést.

56 Magzati kognitív fejlődés A) Magzati érzékszervek B) Intrauterin életritmus D) Magzati memóriaC) Magzati tanulás

57 Újszülöttkor (0-1 hónap) Átlag: 3250 g, 52 cm. Életképesség felmérése: Apgar-skála - Gyámoltalan, izmai tónustalanok. Feje a test 1/4-e, végtagjai rövidek és vékonyak. Passzív időszak? (eszik, alszik). - Reflexekkel reagál a külvilágra: vegetatív reflexek: nyelés, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés mozgásos reflexek: Moro-reflex, védekező reflex, lépőreflex, úszóreflex, Babinski-reflex Brazelton neonatológiai vizsgálat!

58 Újszülöttkor (0-1 hónap) Látás: nem jól fejlett látórsz., de sokat nézelődnek! Születéskor a legfejlettlenebb Rövidlátóak – cm-re látnak élesen Szeretik az erős kontrasztokat Bizonyos mintákat preferálnak Hallás: zajra összerezzen, fejfordító válasz. Meg tudja különböztetni a hangokat (anyjáét másokétól pl.) Szaglás, ízlelés: ártalmas szagokra, ízekre elfordulnak, édeseket preferálják, anya szagát

59 Újszülöttkor (0-1 hónap) Tanulás és emlékezés: képesek tanulni, magzati tanulás megnyilvánulása is Érzelmek: elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem), tanult érzelmek megjelenése, rövid lefolyás, intenzív kifejezés.

60 Újszülöttkor (0-1 hónap) Társas kapcsolatok - anya szerepe - szükségletek kielégítése (igény szerinti szoptatás, hordozás?) - 1. hónap: szociális mosoly

61 Csecsemőkor (0-1 év) Testi fejlődés: Látványosan gyors a fejlődés, 1. év végére a súlya 3x-osa lesz, 25 cm-t nő!

62 Csecsemőkori mozgásfejlődés Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát 4 hónapos korban: hasról hátra fordul 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul. 5 hónapos korban: segítséggel ül 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.

63 Csecsemőkori mozgásfejlődés 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll 8-10 hónapos korban kezd el mászni 9-11 hónapos korban: feláll hónapos korban: első önálló lépések

64 Csecsemőkori mozgásfejlődés

65 Csecsemőkori mozgásfejlődés - manipuláció 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és msp-ig megtartani 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget

66 Csecsemőkori mozgásfejlődés - manipuláció 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni

67 Csecsemőkor (0-1 év) Észlelés, emlékezés: 2. hónaptól javul a szemek konvergenciája, 3. hónaptól az utánzás rendszeressé válik. Elsődleges cirkuláris reakciók. Differenciáltabbá válik az észlelés (hallás, ízlelés stb.). Játék: Funkciógyakorlás, cselekvések ismételgetése. - feszültség feloldása - “én csinálom” - ritmusosság

68 Csecsemőkor (0-1 év) Beszéd: 0-1 éves korig: preverbális szakasz. Kezdetben: sírás. 2 hó: sírás differenciáltabbá válik 3 hó: gügyögés – gagyogás, lalázás, echolália 6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól)

69 Csecsemőkor (0-1 év) Társas kapcsolatok: Az első évre az anyával való szoros kapcsolat jellemző. Bizonyítékai: Harlow: majomkísérletek Spitz: árvaházi megfigyelések, hospitalizmus Bowlby: rejtett érzelmi elhanyagoltság Fél éves korra kialakul az elsődleges kötődés. Kötődési típusok (Ainsworth): - biztonságosan kötődő - bizonytalan, elkerülő - ambivalens, ellenálló - zavart 2 hó: szociális mosoly (mindenkire) 3 hó: családot megkülönbözteti az idegenektől 8 hó: szeparációs félelem, félelem az idegenektől

70 Csecsemőkori gondolkodás Piaget vs. kompetens baba

71 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

72 Szenzomotoros szakasz 1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata 2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások 3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók 4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete 5.szakasz ( hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul 6.szakasz ( hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

73 Csecsemőkori gondolkodás Piaget vs. kompetens baba

74 Tárgyállandóság WJnA

75 Csecsemőkori gondolkodás Ezzel szemben a kognitív pszichológia új elmélete és új módszertana alapján a csecsemő kompetensebb, jóval hamarabb van pl. tárgyállandóság! Baillargeon vizsgálata 5 hónapos babákkal:

76 Csecsemőkori gondolkodás Összeadás és kivonás 4 hónapos korban!

77 Kisgyermekkor (1-3 éves korig)

78 Testi fejlődés  Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik.  3 éves korra kb. 1 m, kg  1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek, egyre biztonságosabbá válik. (Később szándékosan nehezítik.)

79 Mozgásfejlődés  17. hónap: lépcsőn járás  20. hónap: labdát rúg  24. hónap: fut  3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn)  manipuláció fejlődik (firkálás)  evőeszköz használat

80 Észlelés és emlékezet tovább differenciálódik élettörténeti emlék

81 Játékfejlődés  Szimbolikus játékok jelennek meg.  Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma.  Továbbra is jellemző az explorációs játék,  építő játék is megjelenik a kézügyességgel.

82 Társas kapcsolatok fejlődése  hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez.  tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

83 Éntudat kialkulása önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése.  2 úton: testséma kialakulása, másik ember felfedezése.  Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos kísérlete (20-24 hónapos törli le)  Nemi identitás 2 éves korra alakul ki  Én szó használata: 2. évre (elkezdődik az első dackorszak!)

84 A beszéd fejlődése

85 Beszédfejlődés: verbális szakasz Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor

86 A kisgyermekkori beszéd jellegzetességei - a kijelentések szituatívak - a kiemelés indulati - mondatai jórészt ragozatlanok, 1-2 szavasak - a hosszabb szavakat lerövidíti - túláltalánosítás v. túlzott diszkrimináció - önkényes jelentésadás

87 Az óvodáskor (3-6-7 éves korig)

88 A testi fejlődés jellemzői -A fejlődés tovább lassul -Kb cm magasak a korszak kezdetén és cm a végén kg a korszak elején és kg a korszak végén -Első alakváltozás megtörténik a korszak végére arányosabb testalkat -Fej a törzs 1/6- a, -A végtagok rövidek

89 Óvodáskori mozgásfejlődés -A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen -Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás 5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni  Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad  Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés.  Vázizmok tömege nő, csontosodás,  tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés, ugrálás, rajzolás!).

90 Az óvodáskori társas csoportosulási formák Együttlét - hely Együttmozgás - mozgás Tárgy körüli összeverődés - tárgy Összedolgozás - együttműködés Tagolódás - szerepek

91 Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői Rugalmasak A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek A barátságok nem hosszú életűek Gyakoriak a viták Önjellemzés és mások jellemzése főleg külső és tevékenység alapján. Kortárskapcsolatok fontossá válnak. Fiúk- lányok csoportjai elkülönülnek.

92 Az érzelmi élet jellemzői Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat funkciógyakorlásából fakad Az érzelmeik gyorsan változnak Impulzívak

93 Az óvodáskori észlelés jellemzői Szinkretizmus: -Az egésznek a preferenciája -A részletek önállósodása vagy elhanyagolása -Tagolatlanság ● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a megfigyelésben nyilvánul meg -A látás vezető szerepet tölt be

94 Az óvodáskori figyelem jellemzői A spontán figyelem túlsúlya Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak végére a szándékos figyelem tartóssága: perc

95 Az óvodáskori emlékezet Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban szemben a felidézéssel A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet

96 Az óvodáskori képzelet Élénk, csapongó képzeleti tevékenység „Fantázia hazugság” jelensége

97 Óvodáskori gondolkodás Szemléletvezérelt Egocentrikus Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig -Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes -A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még hiányos -Centrálás

98 H6I

99 Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei (Piaget) ultrajelenségek Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért esik az eső, mert a felhők szomorúak) Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és teleengedték vízzel) Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy hóembert tudjunk építeni) Gyermeki realizmus: minden valóság

100 Erkölcsi felfogás Heteronóm erkölcsi felfogás -A szabályokat szószerint kell érteni -A szabályok állandóak és nem módosíthatóak -A tekintély személynek szót kell fogadni -Következmény etika jellemzi -Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok és ártalmatlan túlzások között (Autonóm erkölcsi felfogás -A szabályok megváltoztathatóak -A szándékot is figyelembe veszi)

101 Az óvodáskori játékformák Funkcionális vagy gyakorló játékok Szerepjátékok Konstrukciós játékok

102 A rajzfejlődés szakaszai - (1,5 év-3 év: firkálás szakasza) év: juxtapozíció szakasza: irányok véletlenszerűek, aránytalanság jell., nincs szemléletes rend, szintézis hiánya év: intellektuális realizmus, azt ábrázolja, amit tud a világról. Transzparencia, sűrítés, többszempontú ábr., emocionális nagyítás - (9,10-12 év: szemléleti realizmus)

103 Az iskolaérettség

104 Tankötelezettség 2003 évi LXI. Törvény. 6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

105 Tankötelezettség (4) Az iskola igazgatója dönt A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

106 Az iskolaérettség jellemzői Testi fejlettség Pszichés fejlettség Szociális érettség

107 Testi fejlettség Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg Ép érzékszervek Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba) Kezesség kialakult-e - lateralizáció Testkép-testséma kialakult-e

108 Pszichés fejlettség Munkaérettség: feladattudat, feladattartás, munkatempó Ábrázoló tevékenység fejlettsége Beszédfejlettség Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben) Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, kauzális gondolkodás Emlékezet

109 Szociális érettség Megfelelő alkalmazkodó képesség Érzelmi kiegyensúlyozottság Közösség igénye Késleltetés képessége Együttműködés képessége Felnőtt irányításának elfogadása

110 A kisiskoláskor 6-7 éves kortól 10 éves korig

111 Testi fejlődés jellemzői Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás) Differenciálódik a test körvonala A csontrendszer fejlődése még nem befejezett Az ujjpercek csontosodása éves kor A fogváltás korszaka Nő a szív és tüdő kapacitása Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség) Az agy méretének növekedése A frontális lebeny jelentősen növekedik Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek

112 Érdeklődés Jelentős fejlődés figyelhető meg Megjelennek a hobbik Gyűjtés Tudásvágy jellemzi

113 KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 7-11.ÉV) decentrálás képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is Szociális nézőpontváltás gondolkodási reverzibilitás konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen) képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat állandóság

114 Az emlékezet Terjedelme nő Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap Mechanikus Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki

115 Erkölcsi fejlődés Kevésbé függ a felnőtt véleményétől Merev szabálykövetés jellemző Kettős erkölcs

116 Társas kapcsolatok Átpártolás( 8-9 év) Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás. Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban. Empátia, segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent. Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.

117 Serdülőkor

118 Milyen is a kamasz? Nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak Vekerdy: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni”-utána jó trénerként kell velük bánni A kamaszt sokszor nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak – ugyanakkor ugyanolyan feltétel nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi korában Második dackorszak A kamasznak titkai vannak – Hermann Imre: „a titok elszigetel”

119 Milyen is a kamasz? II. A kamaszkor az ellentétek és szélsőségek korszaka (szép vagyok-csúnya vagyok; zseni vagyok semmire sem vagyok képes) A szélsőséges megnyilvánulásaival próbára teszi a környezetét, provokálja azt – a felnőttek ítéletei a kamaszok felé sokkal nagyobb súllyal esnek a latba A szélsőséges merev megoldások nem kedveznek a személyiség fejlődésének, valamint a mindent megengedő határokat nem szabó attitűd sem – deviáns viselkedéshez vezethet – rugalmas középút, párbeszéd, ésszerű kompromisszum

120 Milyen is a kamasz? III. Tétova, bizonytalan – elsősorban önmagára vonatkoznak a kételyei Vekerdy: a kamaszkor hétköznapi kérdése: „Talán nem is vagyok normális?”-olyan változásokat él át testében lelkében, amely nagy feszültséggel jár A környezet felé irányuló éles kritika, bírálja és kritizálja a körülötte élőket sokszor igazságtalanul és bántóan – ”szemtelen” Lusta: „élettani lustaság”-a testében végbemenő változásokkal indokolható „Merengés joga”-nappali álmodozás-az információk, a belső feszültségek feldolgozásában segíti-komoly pszichés munka

121 Milyen is a kamasz? IV. Hatalmas energiák élednek a kamaszban Virginia Satir: az átlagos tinédzser az izgatott, erőteljes versenylovakhoz hasonlítja Fontos, hogy a felnőttek megfelelő tartalmas viselkedést biztosítsanak a kamasznak Biztonságos háttér megteremtése nagyon fontos A tekintély és az autoritás „vörös posztó” a kamasznak

122 Milyen is a kamasz? V. Szerelem – a korszak elején „önszerelem”; később „mindenkibe” szerelmes;- a személyes, kiválasztott, egyetlen emberhez kötött szerelem már a kamaszkor végét jelzi Vekerdy:”a szerelem bizonyos értelemben olyan tükör, amelyikben önmagamat látom-a másik emberben” Anna Freud: amíg a kamasz változik, bármilyen szélsőségek között is addig korának megfelelően viselkedik

123 A serdülőkor jellegzetességei Szakaszai: Prepubertás: Előkészítő szakasz – 11 – 13 év Pubertás: 14 – 18 év, (Nagy egyéni eltérések)

124 Prepubertáskor: A közelgő serdülés testi változásai kezdenek megjelenni, ezzel együtt a szexuális késztetések is. A gyermek küzd ellenük. Az érdeklődés felélénkül, mindent ki akarnak próbálni, ugyanakkor specializálódik, a tanulmányi teljesítmény egyenetlenebbé válik. A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az igazi együttműködésre. A felnőtt világ számára a gyermek nehezen hozzáférhető. A pozitív énkép kialakulása szempontjából fontos a gyermek erősségeinek kiemelése.

125 Pubertáskor: A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”. Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség. Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak

126 Testi fejlődés jellmezői Gyors növekedés ( a felnőtt magasság 98% érik el a korszak végére) Elsődleges nemi jelleg kialakulása Másodlagos nemi jellegek megjelenése

127 A serdülőkori gondolkodás jellemzői (Keating, 1980) Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák keresésének képessége Tervezés, előre gondolkodás Hipotézisek használata a gondolkodásban Metakogníció A megszokás korlátait meghaladó gondolkodás (erkölcs, politika, társas kapcsolat, az élet nagy kérdései)

128 Kisiskoláskor (7-10 év) Iskolaérettség: Az iskolai tanulás alapvető feltétele. Iskolára való alkalmasságot jelent, megfelelő feltételei vannak. Biológiai iskolaérettség: - arányos testalkat kialakulása, első alakváltozás - idegrendszeri fejlettség, kiegyensúlyozottság - mozgás összerendezettsége - ép érzékszervek - kielégítő általános egészségi állapot Pszichikus iskolaérettség: - akaratlagos folyamatok dominanciája - feladattudat, kitartás - figyelmi képesség (20 perc) - értelmi képességek - önállóság, szociális érettség stb.

129 Kisiskoláskor (7-10 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: A fej-törzs arány fokozatosan közelít a felnőttkori 1:8 arányhoz, viszonylag lassú növekedés. Fogváltás, a szervezet teherbíró képessége nő, nő a szív és tüdő kapacitása. Magas színvonalú mozgás, bármit elvégez. Javul az egyensúlyérzék, koordináció, nagy a mozgásigény. Rajzfejlődés: szemléleti realizmus (valósághű ábrázolás: többszintű ábr., előtér-kiképzés, kanyarodó út, takarás, domb). Játékfejlődés: (erkölcsi tudat fejlődik!) 7 éves kortól figyelhető meg a szabályjáték. 7 év: még labilis a szabálytudat 10 év: fogalmi szint, a szabályok kölcsönös megegyezésen al. 12 év: a szabályalkotás a játék 13 év: túlkapás megszűnik, a szabályok felnőtt módon való alk.

130 Kisiskoláskor (7-10 év) Erkölcsi fjelődés: kevésbé függ a felnőtt véleményétől. Merev szabálykövetés jellemző, kettős erkölcs Társas kapcsolatok fejlődése: átpártolás Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás. Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban. Empátia, segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent. Fontos a társas helyzet! Fiúk és lányok csoportjai különbözőek éves kor: érdeklődés fejlődése, hobbi, gyűjtés, tudásvágy! Értelmi fejlődés: Ez a legjelentősebb ebben a korszakban, legfontosabbá az iskolai teljesítmény válik. Emlékezet: mechanikus, kevés emlékezeti stratégia.

131 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: gyors és látványos fizikai növekedés és érés, második alakváltozás. Nagyobb fizikai teljesítőképesség. Nemi jellegek kialakulása, testfelépítés változik. Egyéni eltérések a testi változásokban! Néha esetlenek, görbe tartásúak. Identitás fejlődése: Önismereti igény, önreflexió tudatosul. Gyakori a labilitás, önbizalomhiány. Fontos az észlelt megjelenés. Identitás: önazonosság. Erikson: az identitás szintjei (moratórium, korai zárás, identitásdiffúzió, kivívott identitás) Értelmi fejlődés: Fejlődik a memóriakapacitás, az emlékezeti stratégiák. Elvont logikai műveletek végzésére képes. Érvelés, hipotézis-ellenőrzés, racionális gondolkodás.

132 Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) Erkölcsi fejlődés: Autonóm erkölcs. Önálló mérlegelés, döntés. A világ nagy dolgain gondolkodnak. Társas kapcsolatok: - családtól való függetlenedés: érzelmi függés csökken, de a leválás nehéz. Kölcsönös alkalmazkodás, konfliktusok jell. - kortárscsoportok: növekszik a jelentőségük. Fontos az énkép alakulásában, nagy a befolyásuk. Tartós barátságok alakulnak. Devianciák: A nonkonformitás bizonyos fokig normáli. A belső válságok miatt a deviáns vis. gyakoribbá válhat.

133 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Jellemzői: - intuitív gondolkodás (csak egy szempontot vesz figyelembe) - mágikus gondolkodás (ultrajelenségek) - egocentrikus gondolkodás (saját nézőpont) Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

134 Ifjúkor (18-35 év) Testi fejlődés: A növekedés folytatódik, a fizikai teljesítőképesség év között éri el tetőpontját. (Izomtömeg gyarapszik.) Kognitív változások: Javul a szókincs, általános tudás. A gondolkodásmód összetettebbé válik, a gondolkodás racionálisabb, valósághoz alkalmazkodóbb. Pszichés és szociális változások: - belépés a felnőttkorba (hivatás, munkahely kialakítása) - tartós, intim kapcsolatra képesek, érett szexualitás, házasság - felelősségvállalás (hivatásban és saját családban)

135 Felnőttkor (35-65 év) Testi fejlődés: Életmódtól függően gyorsabb v. lassabb ütemben hanyatlik a teljesítőképesség. Izomtömeg csökken, zsír nő, testalkat változik. Az érzékszervek romlanak, nő a reakcióidő. Kognitív változások: Bizonyos területeken további javulás tapasztalható, pl. szerzett tudás, szókincs. De néhány funkció romlani kezd, pl. asszociációs tanulás, szemantikus emlékezet. Pszichés és szociális változások: Életközepi válság (Jung), alkotóképesség a stagnálással szemben (Erikson-f. krízis): Megkérdőjeleződnek a célok, munkahely, család, az életnek új értelmet keresnek.

136 A mozgás fejlődése

137 A mozgásfejlődés törvényei Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé) Proximodisztális törvény (a test középvonalától a periféria felé)

138 Mozgásfejlődés I. (Helyzet- és helyváltoztató) Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát 4 hónapos korban: hasról hátra fordul 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul. 5 hónapos korban: segítséggel ül 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.

139 Mozgásfejlődés II. (Helyzet- és helyváltoztató) 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll 8 hónapos korban kezd el mászni 9 hónapos korban: feláll 10 hónapos korban: segítséggel jár hónapos korban: önállóan jár

140 15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a lépcsőn hónapos korban: guggolva játszik hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn, ügyesen szalad hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal ugrik

141 A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése I. 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és msp-ig megtartani 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget

142 A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése II hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz hónapos kor: kigombol

143 Mozgásfejlődés

144 A beszéd fejlődése

145 A beszédelsajátításához szükséges: Ép beszédszervek Ép hallás Ép idegrendszer Beszélő emberi környezet

146 A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan) I.Preverbális szakasz -Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig -Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik -Gagyogás (3-4 h. kor): 1.funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal 2.megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos 3.Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással előképződnek 4.9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba, mama stb hó: beszédmegértés kezdetét veszi -9 hó: helyzettől függetlenedik a szó -12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak I.Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)

147 Verbális szakasz Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor

148 A kisgyermekkori beszéd jellegzetességei Primer generalizáció Szituatív Indulati Rövidít Nem ragoz Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata- picihópata) Önkényes jelentésadás

149 A rajzfejlődés szakaszai Firka korszak A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) – Luquet Az intellektuális realizmus korszaka (5-9) A szemléleti realizmus korszaka (10-12)

150 Fészek motívum

151

152 Fészek motívum kereszttel

153 Rétegvonalas firka Réveteg vonalkás firka

154 A szintetizálás képtelenségének korszaka Aránytalanság Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának hiánya Az irányok gyakran véletlenszerűek Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot (szétdobáltság)

155

156

157 Az intellektuális realizmus Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát Transzparencia (átlátszóság) Aránytalanság Emocionális felnagyítás Események szalagszerű ábrázolása Többszempontú ábrázolás Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi megtapadás, hitelesség) Zsúfoltság (hitelesség)

158

159 A szemléleti realizmus Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még technikailag nem mindig képes rá Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a rajzokon -Takarás -Lent és fent ábrázolása -Többszíntű ábrázolás -Kanyargó út -Előtér kiképzés

160

161

162 A gondolkodás fejlődése

163 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

164 SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 0-2 év) 1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata 2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások 3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók 4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete 5.szakasz ( hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul 6.szakasz ( hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

165 MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 2-7.ÉV) Jellemzői : egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály, mely megfordítható) szinkretizmus szemléletvezérelt ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus, gyermeki realizmus kollektív monológok

166 KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 7-11.ÉV) Jellemzői : decentrálás képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is gondolkodási reverzibilitás konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen) képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság

167 FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA ( 12.ÉVTŐL- ) Jellemzői : hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket módszeresen ellenőrzi szisztematikus kombinatorikus absztrakt, elvont

168 Heteronóm erkölcs jellemzői Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell! szó szerint kell venni és betartani a szabályokat nem lehet megváltoztatni a szabályokat következmény etika szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs Jellemző a hit az igazságos világban

169 Autonóm erkölcs jellemzői 9 éves kortól a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele

170 Erkölcsi fejlődés ( Kohlberg) I. Prekonvencionális szint 9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik a társadalmi konvenciókat, szabályokat 1. A büntetés és szófogadás orientációja ◦ Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma kétségbevonhatatlan ◦ A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba 2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció ◦ Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki szükségletének kielégítéséhez ◦ Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem lopok tőled.

171 II. Konvencionális szint 9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd. szabályai 3. „ Jógyerek orientáció” ◦ Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás ( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik, mások megengednek vagy elutasítanak) 4. A törvény és a rend orientációja ◦ A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani. ◦ kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget nem tudnak vállalni

172 III. Posztkonvencionális szint 5. A társadalmi szerződés orientációja ◦ Társadalmi egyezség szem előtt tartása, ◦ nem merev szabálykövetés ◦ A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak ◦ Az egyén jogai védelmezendőek 6. Következetes erkölcsi állásfoglalás orientációja ◦ Adott szituban dönteni csak az összes körülmény mérlegelésével lehet ◦ Egyetemes elvek figyelembe vétele ◦ Önmaga választotta etikai elvek következetes alkalmazása


Letölteni ppt "A személyiség fejlődése Héjja-Nagy Katalin 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések