A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői,

Az előadások a következő témára: "A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői,"— Előadás másolata:

1 A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői,
az anyanyelvi fejlesztés fontossága

2 A nyelvi fejlődés és nevelés jelentősége az óvoda-iskola átmenet szempontjából
A beszéd megértésének és változatos, bátor használatának igen nagy a jelentősége a tanulás alapozó szakaszában. A tanulási nehézségek jó része a családi és iskolai nyelvhasználat különbözőségéből adódik.

3 Az óvoda és az iskola közötti természetes átmenet nem előre hozott tanítással,  hanem a kisgyermekkor és a kisiskoláskor fejlődés-lélektani adottságaira épített és azoknak megfelelő tevékenységformákkal és tanulási módozatokkal tehető gördülékennyé.

4 A nyelv nem szavak halmaza, hanem észjárás, belső képalkotás, a világ megkettőzése egy bonyolult jelrendszer segítségével. Elsajátítása a belső ráhangoltság alapján óriási tanulási eredmény. Nyelvi biztonság nélkül lehetetlen a gondolkodás fejlesztése és az alapvető kulturális ismeretek átadása.

5 Az anyanyelvi tanulást segítő háttérfolyamatok:
a szeretetteljes gondozás, a különféle gyermeki ötletekből kiinduló szabad játék (amelyben a pedagógus is részt vesz, de nem veszi át az irányítást és közvetlenül nem tanít) a mindennapos mesehallgatás.

6 Nyelvi jellemzők Jellemzők: Az állatokra a reflexes a jellemző
Az emberi nyelv jellemzői: kifejező erő, rugalmasság (célzás, íronia), produktívitás (végtelen) és kreatívitás (nem korlátozza tér, idő és tényszerűség)

7 Chomsky elmélete Agyunkban egy külön rendszer szolgálja a nyelv elsajátítását és használatát, ez a „nyelvi modul” nagyfokú függetlenséget mutat fejlődésben és működésben az elme-agy más részeitől (autonómiával bír), velünk születik, és meghatározza, milyenek lehetnek az emberi nyelvek. (nyelvi képességek sérülése esetén a gondolkodási képesség ép marad, ill. értelmileg sérültek is képesek elsajátítani a nyelvet)

8 Nyelv és kommunikáció viszonya
Kommunikálni igen hatékonyan tudunk nyelvhasználat nélkül is. Nyelvhasználat kommunikáció nélkül Jellemzők: Kölcsönösség: partnerünk belső mentális állapotának figyelembe vétele (mi érdekli, mit tud, mit érez)

9 Nyelvi fejlődés A kritikus periódus fogalma: genetikailag determinált „idői ablak” A szegényes bemenet: kevés és hibás információ a nyelvi rendszer felépítéséhez (7 éves korra nyelvi rendszer+tízezer szó) Tanulhatóság: pszicho-lingvisztika szerint a természetes nyelveket nem lehet megtanulni. (végtelen variáció)

10 Nyelvi fejlődés/2 A mintázat állandósága: a nyelvelsajátítás időzítése és szakaszai állandóak (pl. süketnéma szülők) Az univerzalitás: végtelen formai gazdagság és kifejezőerő, ami nem kötődik szorosan az általános értelmi képességekhez. A nyelv alapjainak veleszületettsége: genetikai és érési folyamatok

11 A nyelvelsajátítás állomásai
I.A preverbális szakasz: párbeszéd szerű gagyogás (a megértés mindig megelőzi a produkciót) hó II. Egyszavas kijelentések szakasza: holofrasztikus szakasz mondatértékű szó III. Távirati beszéd és szótári robbanás, nincsenek toldalékok IV. Gazdagodás, bonyolódás: nyelvtan szintaxis 7 éves kor után lényegében nem változik.

12 Bernstein elmélete 1970. A kommunikációs kód összefügg a család kommunikációs mintájával, társadalmi helyzetével. A családon belüli merev szerepviszonyok korlátozott kódot eredményezhetnek, ami determinálja a társadalmi mobilitást, mivel a nyelvhasználat kevésbé rugalmas, a kommunikált jelentések kontextushoz kötöttek.

13 Bernstein elmélete/2 Nyitottabb szerepviszonyok: kidolgozott kód, kommunikációs mintázat. A korlátozott kódot használó gyerekek hátrányba kerülnek az iskolában, nem azért, mert absztrakciós képességük kevésbé fejlett, hanem azért, mert a humán területeken kevésbé boldogulnak.

14 Nyelvi eszmény, amihez a nevelőnek igazodnia kell
beszédtempó, ami megkönnyíti a megértést, és lassúbb mint a mai köznyelvi tempó. Beszédstílus: a beszéd zenei elemeit fel kell erősíteni. ereszkedő hanglejtés, mondanivaló szerinti tempóváltások, ritmus és a jó hangsúlyozás elengedhetetlen.

15 A pedagógus beszédviselkedése jó és vonzó példa legyen a gyerekek számára!
A gyerekek korrekcióval óvatosan bánjunk! Akinek a beszédét bíráljuk, annak a személyiségét is minősítjük.

16 Ajánlott gyakorlatok mondókás, mozgásos, énekes, párbeszédes játékok gyűjtése, külön a kisfiúknak és a kislányoknak. az első és második osztályos tananyag ismeretében a nehéz, félreérthető vagy érthetetlen szavak szótárának elkészítése csoportmunkával

17 Szakirodalom Gósy Mária: (1996) Mondatmegértés hat éves korban: ép és zavart folyamatok. Fejlesztő Pedagógia, old. Szász Suzanne: (1987) Gyermekünk szótlan nyelve. A testbeszéd. Dr. Benjamin Spock előszavával. Kossuth Nyomda kiadása. Gósy Mária: (1997) Beszéd és óvoda. Nikol Gmk. Bp.

18 Adamikné Jászó Anna: (2001) Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest.
Falvay Károly: (1990) Ritmikus mozgás-énekes játékok óvodásoknak, kisiskolásoknak. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest. Zilahi Józsefné: (1998) Mese-vers az óvodában. Eötvös József Kiadó, Budapest