Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai fátlan társulások I.. Klimazonális - löszgyep Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai fátlan társulások I.. Klimazonális - löszgyep Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai."— Előadás másolata:

1 Hazai fátlan társulások I.

2 Klimazonális - löszgyep Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai pl.: kunhalmok, földvárak, megyehatár mezsgyék Zárt gyep (befedi a felszínt), sok védett faj, ősi flóraelem

3 Barázdált csenkesz Kunkorgó árvalányhaj

4 Taréjos búzafű Pamacslaboda

5 Bókoló zsálya Tátorján

6 Erdélyi hérics

7 Intrazonális társulások I. Alapkőzet – homok Magyarország 5 nagy homokvidékén Nyírség, D-T köze, Kisalföld, Belső–Somogy, Tengelic A homok laza, nem köti a vizet, hamar melegszik és hűl ki. Kialakulás függ: - a homok mozgástól - a buckán való kitettségtől - talajvíz távolságától (változhat) A szukcesszió lépései nagyon mozaikosak! Jellemző a víz hiány, ezért gyakori a karógyökér, fekvő szár, kis levélfelület Záródásig mozog a homok (ki- és betakar)

8 Szukcesszió – nyílt homoki gyep Egyéves fajokból álló pionír társulás mohák, zuzmók A talaj fedettség max.80% A homok megkötésében főszereplő a magyar csenkesz. Mélyre hatoló gyökere!

9 Egyéves fajokból álló nyílt homoki gyep

10 Évelő fajokból álló nyílt homoki gyep

11 Magyar csenkesz

12 Ezüst perje – mészmentes homokon

13 Rozsnok fajok

14 Keserűfűvek

15 Zárt homoki gyep Lankás, talajvízhez közelebbi részen, magasabb humusztartalom, fajok száma nő, fedett felszín, jó talajmegtartás Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó

16 Zárt homoki gyep Könnyen leromlanak Közlekedés műtrágyázás hatására Ilyenkor igénytelen egyéves pázsitfüvek jelennek meg: fedélrozsnok, vadrozs Ill. királydinnye, átoktüske

17 Királydinnye

18 Átoktüske

19 Barázdált csenkesz – zárt gyepben

20 Pusztai csenkesz

21 Homoki árvalányhaj

22 Homoki nőszirom Zászlós csűdfű

23 Legeltetett állományban a sovány csenkesz, csillagpázsit, homoki pimpó

24 Nyáras-borókás (ligetes, nyílt erdő) üdébb buckaközökben Később nyílt majd zárt homoki tölgyes

25 Szikesek – a víz és a talaj befolyásoló Jellemzőek a sótűrő fajok, ill a szárazságtűrők – tengerpart, félsivatag Sók a melegben (Na!) párolgással felfelé mozognak, a talaj felszínén felhalmozódnak, rontják a talaj szerkezetét Szikes talaj levegő-, víztartó képessége rossz, pH erősen lúgos, hőmérséklete erősen ingadozik Nagy nedvszívó képesség mély karógyökér elterülő szár pozsgás vagy szálas levél élettartam rövidebb a vegetációs periódusnál Hortobágy, Kiskunság, Körös-vidék

26 Nedves szikes Hosszabb ideig (nyáron esetleg nem) víz borítja Jellegzetes növényzete a szikfok vagy szikpadka Itt kialakulhat un. Zárt szikes – sziki cickafark, sziksófű, fehér tippan, réti ecsetpázsit, mocsári csetkáka, buglyos boglárka, hernyópázsit, sziki boglárka Típusai: - ecsetpázsitos - csetkákás - hernyópázsitos Száraz szikes Tavaszi vízborítás Ilyenkor algák, kékalga Kiszárad, berepedezik a felszín „Kivirágzik” – kiválik a só Szélsőséges forma – „vakszik” Típusai: - cickafarkos szikes (sovány csenkesz, cickafarkak) - ürmös szikes ( sovány csenkesz, sziki üröm)

27 Kieg. A kontinentális sziki vegetáció eredete és dinamikája ettől alapvetően különbözik. A talaj sótartalmának kialakulásában az éghajlat is jelentős szerepet játszik. A szikes területek ugyanis ott alakulnak ki, ahol a hosszan tartó nyári szárazság következtében a talajokban negatív vízmérleg alakul ki. Ennek következtében a talajvíz felfelé áramlik a talajban, magával hozva a könnyen oldódó sókat – főleg nátriumsókat –, amelyek a talajvíz elpárolgása után a talaj felső rétegeiben felhalmozódnak, sőt gyakorta a felszínen ki is kristályosodnak. Chapman a szikes talajok dinamikájában 5 fázist különböztet meg: 1. Sóképződés. A sók felhalmozódnak a felső talajrétegben, annak következtében, hogy a sóban gazdag talajvíz a kapilláris erő következtében a felszínre hozza az oldott sókat és ott elpárolog. 2. Szikesedés. A nátriumionok feltöltik a talaj adszorpciós kapacitását. 3. Kimosódás. A csapadékos időszakban az esők, illetve a tavaszi olvadékvizek kimossák a talajból a nátriumsókat. 4. Degradáció. A kimosódott nátriumionok helyét hidrogénionok foglalják el, a szikes kisavanyodik (szologyképződés). 5. Regradáció. Újabb sófelhalmozódás a talajban. Az alkálisók felhalmozódása következtében megnő a talaj pH-értéke (8–12), és vele megnő az ozmózisos szívóereje, illetve vízvisszatartó ereje is, aminek következtében a szikes talajok fiziológiai szárazak, mert a közönséges növények számára a talajban levő víz nem vehető fel.

28 Az Alföld negyedidőszaki klíma-, vegetáció- és faunatörténetére vonatkozó újabb vizsgálatok ellene szólnak annak a korábbi, leegyszerűsítő felfogásnak, amely szerint a mi szikeseink csupán másodlagos eredetű, történelmi korú és főleg az alföldi nagy folyószabályozások után létrejött élőhelyeken alakultak ki. Kétségtelen, hogy a folyók szabályozása, a mocsarak kiszárítása és a több évszázadon keresztül tartó hagyományos legelőhasználat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a társulások igen nagy kiterjedésűvé váljanak és stabilizálódjanak, azonban nyilvánvaló, hogy mind a nagy alföldi mocsarak ingadozó vízszintű peremterületein, mind pedig a szikes pusztai erdők tavasszal vízállásos tisztásain bőséges lehetőség volt primer szikesedésre. Egyértelműen utal erre az a tény, hogy a pannóniai szikesek számos bennszülött endemikus kisfajjal tűnnek ki, mint a sziki üröm alfajai (Artemisia santonicum subsp. patens éssubsp. monogyna), a sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus), a magyar sóvirág (Limonium gmeliniisubsp. hungaricum), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a Fertő tavi és a sziki mézpázsit (Puccinellia peisonis és P. limosa), a sziksófű és a magyar sóballa (Salicornia prostrata, Suaeda pannonica).

29 Száraz szikes Bárányparéj

30 Száraz szikes

31 Nedves szikes Sziki mézpázsit

32 Nedves szikes

33 Nedves szikes nyár végén

34 Nedves szikes: padkás szikes (alul vakszik, fehér sókiválással)

35 Kamilla

36 Szikesek védelme Hortobágyi, Kiskunsági NP Legeltetés: elvonja a biológiai produktumot, így szukcesszió leáll, nem alakul ki sziki erdős- sztyepprét, ill. sziki tölgyes

37 m/tkt/magyarorszag/ch02s05.html


Letölteni ppt "Hazai fátlan társulások I.. Klimazonális - löszgyep Valaha lösztölgyesekkel keveredve fordultak elő. Ma mg.-i területek. Szigorúan védett, szobányi foltjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések