A zene Ókori Róma Bizánc.

Az előadások a következő témára: "A zene Ókori Róma Bizánc."— Előadás másolata:

1 A zene Ókori Róma Bizánc

2 Írásos emlék nem maradt fönn. A római zeneelmélet lényegében a görög hagyományt folytatja. a zene jelen van színházi előadásokban (pantomim) cirkuszban (gladiátorok) zenekar, víziorgona munkadal katonazene (rézfúvósok)

3 Hangszerek Átvétel etruszkoktól, görögöktől, Keletről
Hangszerek Átvétel etruszkoktól, görögöktől, Keletről tuba (egyenes trombita) bucina (hajlított trombita) lituus (kürtfajta) cornu (kürt fogantyúval) tibia (lábsíp, később az auloszt jelölik vele) syrinx kithara lyra tümpanon kümbala (fémtányér) krotola (kézicsörgő) scabillum (lábcsörgő) víziorgona

4 Aulosz - tibia

5 Aulosz - tibia

6

7

8

9

10 lituus

11 Hidraulisz és bucina

12

13 Aquincumi víziorgona ie. 228-ból
Aquincumi víziorgona ie. 228-ból

14

15 Bizánc zenéje Nyugat-Római Birodalom bukása, népvándorlás, Konstantinápoly világváros lett. Bizánci kultúrkör, görög-ortodox egyház és a bizánci császári udvar zenéje. Világi zenéjéből semmi nem maradt fönn. Tudjuk, hogy udvari ceremóniákon használták, antifonális előadásmódban (két kórus), hangszereik az orgona, fúvós és vonós hangszerek.

16 zsidó zsinagógiai énekek
Egyházi zene Hatottak rá: görög zene szír zene zsidó zsinagógiai énekek Egyszólamú, lineáris, kíséret nélküli zene. Legfeljebb burdon kíséret.

17 Nagy Konstantin ( ) alatt Bizánc az egyházi költészet és zene kelet-római központja. Műfajai: troparion (zsoltárversek közé ékelt rövid vers) himnusz kontakion formában  kánon (9 részes, a Biblia 9 éneke alapján) Szillabikus stílus. Hangjegyírás: ekfonetikus jelek (a szájhagyomány emlékeztetője) neumák Hangrendszere: 8 hangnem (oktoekhosz) - 4 autentikus (kürioi), 4 plagális (plagioi) GREGORIÁN!!