Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fenntartói feladatok a köznevelési intézményekben Ballagó Zoltán, Kardos János, Marekné dr. Pintér Aranka, Turbók Arnold Bertalan TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fenntartói feladatok a köznevelési intézményekben Ballagó Zoltán, Kardos János, Marekné dr. Pintér Aranka, Turbók Arnold Bertalan TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001."— Előadás másolata:

1 Fenntartói feladatok a köznevelési intézményekben Ballagó Zoltán, Kardos János, Marekné dr. Pintér Aranka, Turbók Arnold Bertalan TÁMOP / „Helyi oktatásirányítás fejlesztése” c. kiemelt projekt

2 Jogszabály-struktúra

3 A jogszabályok olyan általános magatartási szabályok, amelyeket az arra kifejezetten feljogosított közhatalmi szervek azzal a céllal alkotnak meg vagy adnak ki, hogy a jövőre nézve szabályozzák a társadalmi viszonyokat, amelyek mindenkire nézve kötelezőek, és amelyek érvényesülését végső soron a közhatalom kényszerítő ereje is biztosítja. Közjogi szervezetszabályozó eszközök: az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg, de a szervezeti rendszeren belül kötelező érvénnyel bírnak. Határozat Utasítás Jogi szabályozó eszközök

4 Jogforrások Belső jogforrásKülső jogforrás Országgyűléstörvény Kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet miniszterelnök, miniszterrendelet önálló szabályozó szerv elnökerendelet helyi önkormányzat képviselő- testülete rendelet

5 Köznevelés Nkt évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nkt. vhr.229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról KLIK r.202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról Műk. r.20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

6 Szakképzés Szt évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Szaho. tv évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról OKJ150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről Szakma- szerk. rend. 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015- ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről … SZVK-kpl. 27/2012. (VIII. 27.) NGM r szk., 37/2013. (V. 28.) EMMI r. – 144 szk.

7 Gazdálkodás Áht évi CXCV. törvény az államháztartásról Kvtv évi CCXXX. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről Ávr.368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról Ászr.4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről Korm. funk. 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről

8 Foglalkoztatás Kjt évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Mt évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Kttv évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Foglalk. rendelet 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

9 Egyéb jogszabályok Alaptörv.Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Mötv évi CLXXXIX. törvény Magyarország önkormányzatairól Kbt évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről Ket évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Felnőttk. tv évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

10 KLIK A Kormány 1423/2014. (VII. 28.) Korm. határozata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ évi működéséhez … kapcsolódó támogatások biztosításáról 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hivatalos Értesítő évi 47. szám

11 Fenntartás, működtetés, vagyonkezelés, vagyonhasználat TÁMOP / „Helyi oktatásirányítás fejlesztése” c. kiemelt projekt

12 az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik Fenntartó fogalma /Nkt. 4. § 9. pont/

13 Köznevelési intézményt alapíthat, fenntarthat, működési engedéllyel, jogszabályi keretek között: – állam, önkormányzat (óvodát) – nemzetiségi önkormányzat – egyházi jogi személy – vallási tevékenységet végző szervezet – más személy vagy szervezet Fenntartók köre /Nkt. 2. § (3)/

14 Bejelentés, nyilvántartásba vétel, engedélyezés Költségvetési szerv – Magyar Államkincstár KLIK – Oktatási Hivatal Magán és egyházi – Megyei Kormányhivatal – működésének megkezdéséhez engedély szükséges – az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli – a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított Köznevelési intézmény alapítása /Nkt. 21. § (2), 23. § (1)/

15 a köznevelési intézmény (kivéve, amit a KLIK tart fenn) – létesítéséről – gazdálkodási jogköréről – átszervezéséről, megszüntetéséről – a fenntartói jogok átadásáról az intézmény nevéről költségvetésről, térítési és tandíjak szabályairól, szociális kedvezményekről Fenntartói döntések /Nkt. 83. § (2) – (3)/

16 osztályok, csoportok számáról az intézmény vezetőjének megbízása, visszavonása tantárgyfelosztás jóváhagyása továbbképzési program jóváhagyása értékeli a pedagógiai-szakmai munka eredményességét ellenőrzi: PP, SZMSZ, Házirend Fenntartói döntések, feladatok /Nkt. 83. § (2) – (3)/

17 egyes cselekményeihez ( intézmény átszervezése, vezetői megbízás, feladatváltozás, névhasználat) beszerzi a kötelező véleményeket új feladathoz a szükséges feltételek biztosítása a működés és engedélyezett többletszolgáltatás biztosítása értékelések nyilvánosságra hozatala egyetértés a szakértői kijelöléssel Fenntartói feladatok /Nkt. 83. § (2-3), 84. § (1), 88. § (1), 85. § (3-4)/

18 e gyetértési jog (SZMSZ, Házirend, PP), ha többletfeladat jelentkezik e gyetértési jog tanítási hetek 6 napra történő szervezésekor m aximális csoport és osztálylétszám 20%-os megemelése m ásodfokú döntéshozatal (felvétel, jogviszony, kizárás, fegyelmi ügyek, jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, pl. iskolaszék) Fenntartói hatáskörök

19 adatszolgáltatás, változás bejelentés a KIR-be köznevelés-fejlesztési terv véleményezése (önkormányzatok is) térítési és tandíj mértékének szabályozása az átlagbér alapú támogatásra, a tankönyvtámogatásra, illetve a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozó kérelmek benyújtására, módosítására, elbírálására, elszámolására vonatkozó szabályok Fenntartói feladatok – Nkt. vhr.

20 kötelező felvételt biztosító óvoda köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság működtetése 3 vagy több int. esetén a jegyző megküldi az óvodások nyilvántartását a helyi óvodáknak közzéteszi az óvodák felvételi körzetét, felvételi rendjét véleményezi az iskolák fel vé teli körzetét Települési önkormányzat /Nkt. 33. § (1), 38. § (1), 45. § (10), 49. § (3), 50. § (8)/

21 egyetértési jog az intézményvezető-helyettes megbízásánál köznevelési megállapodás, egyoldalú jogi nyilatkozat – részvétel a kötelező feladatellátásban, létszámok meghatározása a vezetőt a miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg Magán és egyházi köznevelési intézmények fenntartói

22 az Intézményfenntartó Központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében a) ellátja az Nkt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat Állami intézményfenntartó központ /KLIK r. 7. § (1)/

23 gyógypedagógiai hálózatot működtet a Nemzeti pedagógus Kar működési feltételeit biztosítja Köznevelési Hídprogramba intézmény kijelölése tanköteles korú gyermekek adatainak megküldése (járási hivataltól kapja) az iskoláknak Állami intézményfenntartó központ /Nkt./

24 vallásilag el nem kötelezettek oktatásáról történő gondoskodás az állami intézményfenntartó központ által fenntartott (és működtetett) intézményben a KLIK költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza Állami intézményfenntartó központ

25 azon a településen, ahol legalább nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról Állami intézményfenntartó központ

26 Az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, amely feladatait országos illetékességgel látja el. A KLIK működési szabályzatát a miniszter utasítással adja ki. A KLIK központi szervből és területi szervekből áll (területi szerve a járási, fővárosi kerületi tankerület és megyeközponti tankerület). A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)

27 A járási tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület a járási tankerületi feladatokon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó köznevelési intézmények, továbbá az ezen feladatokat is ellátó többcélú intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. Fenntartói feladatok megszervezése a KLIK-ben

28 b) a miniszter számára javaslatot tesz a köznevelési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján arra jogosult egyetértését, véleményét A KLIK szerepe

29 c) előkészíti és a miniszternek megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására, a tankerületi igazgató kinevezésére, felmentésére vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait d) érvényesíti és - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit A KLIK feladata

30 e) központosítottan folytatja le a beszerzéseket f) értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését g) közreműködik az alapkészségek, képességek országos mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatok lebonyolításában h) közreműködik a miniszter által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő feladatokban A KLIK tevékenysége

31 i) közreműködik a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgáinak megszervezésében j) összesíti a köznevelési intézményekre vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat k) ellátja az Nkt.-ban és más jogszabályokban meghatározott egyéb fenntartói feladatokat l) közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatározásában. A KLIK tevékenysége

32 Részt vesz a) az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntések előkészítéséhez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokban b) javaslatot tesz a miniszternek a tankerületek illetékességi területe módosításának kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri kezdeményezés előkészítésében c) elemzi a KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveire A KLIK a miniszter ágazati irányítási feladatainak megvalósításában

33 d) felkérésre részt vesz a fejlesztési források tervezésében és a támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásban e) kapcsolatot tart fenn az egyházi és magánintézményekkel a feladatkörébe tartozó ügyekben, javaslatot tehet köznevelési szerződés kötésére h) ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat A KLIK a miniszter ágazati irányítási feladatainak megvalósításában

34 a) ellátja a szakképző iskolák szakképzési feladatainak országos szakmai koordinációját b) kidolgozza a szakképzéssel kapcsolatos országos feladatellátási koncepciót, fejlesztési tervet, szakmai irányelveket és feladatszervezési alapelveket, továbbá elemzéseket készít c) felelős a pályakövetési rendszer működtetéséért d) meghatározza a hatékonyság növeléséhez szükséges intézkedéseket, mérésére alkalmas eszközrendszert, méri a hatékonysági célok elérését A KLIK a szakképző intézmények tekintetében

35 e) ellátja az irányítása alá tartozó szakképző iskolák felnőttképzési tevékenységének országos koordinációs feladatait f) meghatározza a felnőttképzési tevékenység céljait g) a Kormány szakmaszerkezeti döntésének előkészítése során elkészíti javaslatát a keretszámoknak a megyén, fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által meghatározottak szerint, együttműködve a szakképző iskolai fenntartókkal és a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal A KLIK a szakképzésben

36 h) a Kormány által az adott megyében, a fővárosban az állami intézményfenntartó központra meghatározott keretszámokat megosztja a megye, a főváros szakképző iskolái között i) tervet készít a megyei szakképzési kapacitásokra vonatkozóan, amelyet összehangol a nem állami fenntartók által ellátott szakképzési feladatokkal. Az Intézményfenntartó Központnak az adatszolgáltatási és ágazati fenntartói informatikai tevékenységéhez kapcsolódó feladatait az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el Szakképzés - adatszolgáltatás

37 a) közvetíti az ágazat által meghatározott szakmai elveket és szakmai koordinációt biztosít az illetékességi területéhez tartozó köznevelési intézmények felé c) elbírálja az iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet által a jogainak megsértése miatt benyújtott kérelmeket d) megszervezi és működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét f) képviselő útján részt vesz az intézményi tanács munkájában Tankerületek feladatai: /22/2013. EMMI utasítás/

38 g) ha a köznevelési közfeladat ellátása köznevelési szerződés útján történik, gondoskodik arról, hogy a vallási, világnézeti szempontból nem elkötelezett szülőkre, gyermekekre aránytalan teher ne háruljon h) fenntartói ellenőrzéseket végez a köznevelési intézményekben i) értékeli a köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét j) ellenőrzi a pedagógiai program, a házirend és egyéb szabályzatok megtartását Tankerületek feladatai:

39 k) az érintett települési nemzetiségi és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt, az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében l) a gazdálkodó szervezet irányításával ellátja a 3000 fő alatti lélekszámú településeken levő köznevelési intézmények, valamint azon 3000 fő lélekszám feletti települések köznevelési intézményeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, amelyek a működtetést nem vállalták Tankerületek feladatai:

40 a) ellátja a 42. §-ban meghatározott feladatokat a szakképző iskolák és kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatok és gyógypedagógiai intézmények, a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmények vonatkozásában b) ellátja az Intézményfenntartó Központ gazdasági szervezete irányításával a szakképző iskolák működtetésével kapcsolatos feladatokat c) megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot Megyeközponti tankerület, megyei illetékességgel

41 A megyeközponti tankerület Szakképzési Osztálya megszervezi, támogatja a megyeközponti tankerület illetékességi területén működő szakképző iskolák fenntartói feladatainak ellátását, annak megvalósításához szakmai segítséget nyújt. A megyei tankerületi értekezletek szervezésével segíti a több tankerületet érintő feladatok összehangolt végrehajtását. A megyeközponti tankerület Gazdasági-ellátó Osztálya ellátja, megszervezi, támogatja és koordinálja a megye közigazgatási határán belül működő területi szervek (tankerületek) gazdasági és igazgatási feladatellátását. Megyeközponti tankerület, megyei illetékességgel

42 Települési önkormányzat A saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyon üzemeltetése fő alatti és feletti lakosságszám esetén /Nkt. 74. § (4)-(7)/ – Kötelező feladat – Önként vállalt feladat Működtető /Nkt. 4. § 18. pont/

43 A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja. Önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni. Működtető, fenntartó /Nkt. 22. § (2)/

44 1.A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant a szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. 2.A működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni köteles, továbbá gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. Működtető feladata

45 3. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. 4. Feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás- átvétele, raktározása, készletek pótlása. Működtető feladata

46 5. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat- ellátáshoz szükséges eszközöket. Működtető feladata

47 Egyetértési jogot gyakorol: az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépésével kapcsolatban, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul. Egyetértési jogot gyakorol: a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépésével kapcsolatban, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul. Működtetői jogok /Nkt. 25.§ (4), 26.§ (1)/

48 A működtető (ennek hiányában a fenntartó) gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről. Működtető feladata /Nkt. 84. § (2)/

49 a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény szabályozza vagyonfajták a forgalomképtelen, kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon a forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a korlátozottan forgalomképtelen vagyon (pl. közfeladatot ellátó intézmény), forgalomképes üzleti vagyon (nem tartozik a kincstári vagyonba, önkormányzatok törzsvagyonba) Vagyonkezelés

50 a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására január 1-jei hatállyal a KLIK-et jelölte ki 20/2013. EMMI utasítás a KLIK szervezeti és működési szabályzatáról; 44. § (6) Vagyonkezelési főosztály feladatai, hatásköre Vagyonkezelés – vagyonhasználat fogalma

51 a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény önkormányzat és KLIK vagyonkezelési szerződést köt vagyonkezelés

52 vagyonkezelési szerződés főbb elemei – a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe kerülő ingó és ingatlan vagyonelemek körének meghatározása – ingatlanok megnevezése, helyrajzi száma, tulajdoni hányada, nagysága, állaga – nagy és kis értékű tárgyi eszközök, ingóságok – A felek vagyonkezelési joggal kapcsolatos jogai és kötelezettségei (pl. viseli a kezelésében lévő vagyont érintő költségeket, gondoskodik a vagyonvédelemről) – KLIK vagyonkezelői jogának bejegyzése vagyonkezelés

53 Fenntartói feladatok

54 A fenntartó dönt a törvényben foglalt keretek között a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, az általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, a köznevelési intézmény költségvetéséről, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeiről, az adott nevelési, tanítási évben indítható osztályok, szervezhető csoportok számáról. Fenntartói jogok és kötelezettségek /Nkt §/

55 Nkt. 44.§: Adatszolgáltatási kötelezettség a KIR felé. Nkt. 47.§: Gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése - az állami fenntartó feladataként. Nkt.63/A §:A Nemzeti Pedagógus Kar területi szervei működéshez szükséges megfelelő hely biztosítása - az állami fenntartó feladataként. Fenntartói feladatok

56 68.§: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmény, továbbá az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. Vezetői megbízás

57 a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. tanítási évben, továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. A fenntartó

58 az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d)a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A fenntartó

59 nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést

60 engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést. A kormányhivatal

61 A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon. A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési- oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat. A fenntartói értékelés

62 Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet. Törvényességi ellenőrzéskor ettől el lehet térni! Az ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. A fenntartó és a köznevelési intézmény ellenőrzése

63 Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges. OH szervezi a kormányhivatal közreműködésével. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak. Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés /Nkt. 87.§/

64 A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét. Finanszírozási feladatok /Nkt.88.§/

65 92.§: Azon szab á lyok meghat á roz á sa, mely alapj á n a k ö znevel é si int é zm é ny vezetője a d í jfizet é sre k ö telezett nem magyar á llampolg á r á ltal fizetendő d í j ö sszeg é t cs ö kkentheti vagy elengedheti. 93.§:Ha a k ö znevel é s rendszer é ben ki á ll í tott okiratot k ü lf ö ld ö n k í v á nj á k felhaszn á lni, azokat hiteles í teni kell, melyet az iskola fenntart ó ja, korm á nyhivatal á ltal műk ö dtetett é retts é gi vizsgabizotts á g, a jogut ó d n é lk ü l megszűnt k ö znevel é si int é zm é ny eset é n - a ter ü letileg illet é kes lev é lt á r adatszolg á ltat á sa alapj á n - a korm á nyhivatal v é gez el. További feladatok

66 a KIR honlapján keresztül megadja hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. (A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti.) a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését. A fenntartó: /Korm. r./

67 Meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld az Oktatási Hivatalnak és az illetékes megyei kormányhivatalnak. A megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, melynek működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a honlapján közzéteszi. Az állami intézményfenntartó

68 Köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor, b) hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött, c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is. A fenntartó június 30-ig

69 Pénzügyi tervezés

70 Költségvetés: olyan pénzügyi terv, amely a tervévre vonatkozóan a teljesítendő, várható bevételeket, valamint a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat előirányzatként tartalmazza A tervezés alapelvei: valódiság pontosság takarékosság áttekinthetőség egyensúly Költségvetés I.

71 Nkt. 83. § (2) A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit Áht. 28. § (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Költségvetés II.

72 SZMSZ 33. § Költségvetését a Minisztérium állapítja meg központi költségvetésében elfogadott előirányzatok és az Nkt. feladat-ellátási és munkaszervezési paraméter-rendszere szerint. Gazdálkodásának alapja a Minisztérium által jóváhagyott elemi költségvetés + az ezt részletező belső költségvetés. A területi szerv funkcionális költségvetéssel rendelkezik. Határidők: – november 30. – irányelvek – március 31. – jóváhagyott intézményi gazdálkodási keret A KLIK költségvetése

73 K1Személyi juttatások K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó K3Dologi kiadások K4Ellátottak pénzbeli juttatásai K5Egyéb működési célú kiadások K6Beruházások K7Felújítások K8Egyéb felhalmozási célú kiadások K9Finanszírozási kiadások Elemi költségvetés - Kiadások

74 B1Működési célú támogatások államháztartáson belülről B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B3Közhatalmi bevételek B4Működési bevételek B5Felhalmozási bevételek B6Működési célú átvett pénzeszközök B7Felhalmozási célú átvett pénzeszközök B8Finanszírozási bevételek Elemi költségvetés - Bevételek

75 Ellátandó feladatok meghatározása működés, fenntartás, felújítás, beruházás stb. Várható bevételek számbavétele Vagyoni helyzet felmérése Várható kiadások meghatározása előző év kiadásai, tendenciák, korábbi fejlesztések, beruházások hatásai, előrejelzések stb. Pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése bevételi és kiadási előirányzatok A tervezés feladatai

76 (természetes mértékegységben, ill. értékben) Mérőegység (db, fő, nap, m 2, m 3 ) Mérőszám v. mutatószám (tanulók, férőhely) Norma (létszám) Feladatmutató (tanulócsoportok) Normatíva (a feladatmutató egy egységére jutó bevétel v. kiadás) Teljesítménymutató (élelmezési napok száma) Kapacitáskihasználás (teljesítmény / optimum) Mutatószámrendszer

77 Intézmény-finanszírozás az intézmény egészének kiadási szükségletét becsülik (ált. bázisalapú tervezés) Feladat-finanszírozás a feladatokat vizsgálja, utána rendeli hozzá az intézményeket Normatív finanszírozás a tevékenységhez hozzárendelt mutatószámok segítségével egységre jutó támogatási szükséglet Finanszírozási módszerek

78 Bázis alapú tervezés az előző év előirányzataira épít, azokat korrigálja (szerkezeti változás, szintre hozás, előirányzat többlet) Programköltségvetés cél (részcélok)  program, feladatok  kiadási igény Nulla bázisú tervezés részletes tevékenységelemzésen alapul Tervezési módszerek

79 Az előző év eredeti előirányzatát bázisként kezeli Az előző évi, valamint a tervévi változások hatásait beépíti a tervidőszak előirányzataiba Tervezési kategóriák Szerkezeti változás (megszűnő v. új feladatok) Szintre hozás (töredékévi hatások kiegészítése) Előirányzat többlet (mennyiségi és minőségi fejlesztések) Bázis alapú tervezés

80 Előnyök minden intézménynél alkalmazható képes a változásokat kezelni biztosítja a folyamatosságot Hátrányok konzerválja a kialakult helyzetet nem feladatra irányul új feladatokat csak korlátozottan képes kezelni Bázis alapú tervezés

81 Előnyök Feladatra koncentrál Hatékonysági szempontok erőteljes érvényesítése Csökkenti a feladat-duplikáció lehetőségét az egyes szervezetek között Hátrányok Nehéz a feladat- és a (kialakult) szervezeti rendszer összehangolása Bizonytalan helyzetbe hozza a meglevő intézményhálózatot Programköltségvetés

82 Előnyök A tevékenységek, folyamatok részletes elemzése Mentes a korábbi évek hibáitól Alternatívák kidolgozására ad lehetőséget Hátrányok Hatalmas munkateher Tervalkuk lehetősége Nulla bázisú tervezés

83 Konkrét tervezési feladatok (osztályok számának meghatározása, tantárgyfelosztás)

84 óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály, az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek összevont osztályokat. Oktatásszervezési egységek /Nkt. 4. §/

85 A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése /Nkt. 47. §/

86 A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. SNI /Nkt. 47. §/

87 (4) bekezdés: Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Igazgatói döntés /Nkt. 51. §/

88 (2) bekezdés d) pontja: A fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. Fenntartói döntés /Nkt. 83. §/

89 (7) bekezdése: Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Max. létszám /Nkt. 24. §/

90 A B 1Intézménytípus/Oktatási formaOsztály- és csoportlétszámok 2 BA minimumBB maximumBC átlag 3Óvoda Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály5139 5Általános iskola 1–4. évfolyama Általános iskola 5–8. évfolyama Gimnázium és szakközépiskola Hat és nyolc évfolyamos gimnázium Szakiskola elméleti képzés Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág Alapfokú művészeti iskola, egyéb művészeti ág Művészeti szakközépiskola közismereti Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet Kollégiumi nappali foglalkozás Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként–120– 17Hídprogram keretében szervezett osztály8109 Nkt. 4. melléklet: Osztály- és csoportlétszámok

91 Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport. Max. létszámtól való eltérés engedélyezése

92 (4) bekezdése: A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Tanórák száma, időkeret /Nkt. 27. §/

93 A BCDE 1 évfolyamgyermek, tanuló heti óraszámaosztályok heti időkerete nemzeti- sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma ségi iskolai nevelés- oktatás többlet tanórai foglal- kozásai- nak száma 2 BA testne-BB testne-BC órák testne-CA engedé-CB a hittan több-CC 6 és 8 évf. gimná-DA nemzeti-EA értelmi fogya-EB gyen-EC vak, nagyot- EE siket és autistaEF egyéb velés nélkülvelésveléssellyezettlet óra-zium többlet-ségtékosgénlátó halló, mozgás- és beszéd- kerete egyházi intéz-órái fogyaté- mények-ben kos 3óvoda61 2 4első évfolyam második évfolyam harmadik évfolyam negyedik évfolyam ötödik évfolyam hatodik évfolyam hetedik évfolyam nyolcadik évfolyam Nyelvi előkészítő és Híd-évfolyamok kilencedik évfolyam tizedik évfolyam tizenegyedik évfolyam tizenkettedik évfolyam Nkt. 6. melléklet: Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

94 Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Tehetséggondozás és felzárkóztatás /Nkt. 27. §(5) bekezdés/

95 Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. Egyéni foglalkozás /Nkt. 27. § (6-7) bekezdés/

96 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható. Kötelező egészségügyi, pedagógiai foglalkozások /Nkt. 27. § (8) bekezdés/

97 A szakképző iskolában tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy–három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni. Szakképző iskolai órakeret /Nkt. 27. § (9-10) bekezdése/

98 Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. Mindennapos testnev. /Nkt. 27. § (11) bekezdés/

99 Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. Mindennapos testnevelés /Nkt. 27. § (11a,b,c) bekezdés/

100 A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. Iskolai sportkör /Nkt. 27. § (13) bekezdése/

101 Nkt. 28. § (1) bekezdése: A kollégium a foglalkozásokat kollégiumi csoportonként heti huszonnégy órás keretben szervezi meg. Nkt. 28. § (2) bekezdése: A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi ellátásban részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. Kollégium

102 A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában vagy nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető. A heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, kollégiumban a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Kollégium, heti időkeret

103 Az alapfokú művészeti iskolában a főtárgy elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás keretében is folyhat. Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában egy–három fős foglalkozás tartható – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított, heti másfél órában. Az egyéni foglalkozást az intézmény az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére biztosítja. Alapfokú művészeti iskola /Nkt. 29. § (1) bekezdés/

104 Az alapfokú művészeti iskolában az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, továbbá tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető. Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg. Alapfokú művészeti iskolák

105 A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. Felnőttoktatás /Nkt. 60. § (2-3-4) bekezdés/

106 (5) bekezdés b) pontja: A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. Nkt. 60. § (6) bekezdés A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. Felnőttoktatás /Nkt. 60. §/

107 A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Felnőttoktatás /Nkt. 60. § (7) bekezdés/

108 Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. Felnőttoktatás /Nkt. 60. § (8) bekezdés/

109 A felnőttoktatásban a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Felnőttoktatás /Nkt. 60. § (9) bekezdés/

110 A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. Nemzetiségi oktatás /Nkt. 89. § (2) bekezdés/

111 a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás lehet a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, Egyéb foglalkozás /Korm.r. 17. § (2) bek./

112 j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás. Egyéb foglalkozás

113 EMMI r. 94.§ r) pontja az iskola által használt nyomtatványok között nevesíti a tantárgyfelosztást. 105.§ (1) bekezdése: Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. Tantárgyfelosztás

114 (2) bekezdése rendelkezik a tantárgyfelosztás kötelező elemeiről. Eszerint a tantárgyfelosztás tartalmazza: a) a tanév évszámát, b) az iskola nevét, c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát, e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként, f) a pedagógus összes óratervi órájának számát, Tantárgyfelosztás

115 g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát, j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát, k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát, l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket, m) az e)–k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát. Tantárgyfelosztás

116 Korm.rendelet 17.§ (8) bekezdése: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. EMMI rendelet 117. § (4) bekezdés b) pontja: A tantárgyfelosztása elfogadása előtt ki kell kérni a nevelőtestület véleményét. Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja: A fenntartó jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását… EMMI rendelet 105. § (3) bekezdése: A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. Tantárgyfelosztás

117 EMMI rendelet 105. § (4) bekezdése: A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. EMMI rendelet 105. § (5) bekezdése: Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti szakközépiskolában a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az eltéréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdés tartalma megállapítható legyen. EMMI rendelet 1. melléklete szerint a tantárgyfelosztás őrzési ideje 5 év. Tantárgyfelosztás

118 Intézményrendszer formálása (alapító okirat/szakmai alapdokumetum, megszüntető okirat, intézményátszervezés)

119 A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. Nyilvántartásba vétel

120 A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat- működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal. Nyilvántartásba vétel

121 a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladat-ellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza

122 f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

123 Az alapító okirat, szakmai alapdokumentum nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Alapító okirat /Nkt. 21. § (4) bekezdés/

124 Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Megszüntetés, átalakítás /Áht. 11. § (1-2-3) bekezdés/

125 (3a) bekezdés: Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására. Áht. 11. § (4) bekezdés: A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Költségvetési szerv átalakítása /Áht. 11. §/

126 A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. Költségvetési szerv megszüntetése

127 A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel. A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a megszüntető okirat közzétételére, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (4)–(8) bekezdését kell alkalmazni. Megszüntetés

128 az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően

129 c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

130 A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. A megszüntető okirat /Ávr. 14. § (2-3) bekezdés/

131 Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki. Közfeladat ellátásának kötelezettsége /Ávr. 14. § (4-5) bekezdés/

132 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni. Előirányzat-kezelés

133 Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra – megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet vagy megyeközponti tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából. Nyilvántartásba vétel /Korm.r. 8/A. § (1) bekezdés/

134 (2) bekezdés: Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény módosított alapító okiratát és a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg. (3) bekezdés: Az állami intézményfenntartó központ alapító okiratát – beleértve annak módosítását is – a kincstár küldi meg a Hivatalnak. Változás-bejelentés /Korm.r. 8/A. §/

135 minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. Intézményátszervezés: /Nkt. 4. § 11. pontja/

136 A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, Alapító okirat, szakmai alapdokumentum tartalma /Nkt. 21. § (3) bekezdés/

137 h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát. Alapító okirat, szakmai alapdokumentum tartalma

138 Nkt. 77. § (2) bekezdés k) pontja: Az oktatásért felelős miniszter dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról. Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja: A fenntartó e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról. Döntési jogkörök

139 A fenntartó a) a köznevelési intézmény megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét. Véleményeztetés /Nkt. 83. §/

140 Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési intézményt tart fenn, a (3)–(4) bekezdés szerinti véleményeztetési kötelezettségének – a nevelési-oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével – eleget tehet úgy is, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett köznevelési intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a köznevelési intézmény vezetőjének küldhetik meg. A köznevelési intézmény vezetője a véleményeket a véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak. Véleményeztetés /Nkt. 83. § (6) bekezdés/

141 a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést. A kormányhivatal engedélyezi /Nkt. 84. § (6) bekezdés/

142 A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a Korm.r. 12. § (1) bekezdése szerint jár el: a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód nélkül szüntette meg vagy az beolvadt egy másik köznevelési intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót bevonja, Eljárás megszüntetéskor, átszervezéskor

143 b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési intézmény is ellát köznevelési feladatot, c) a Hivatal két vagy több köznevelési intézmény összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, az összeolvadással érintett további köznevelési intézmény vagy köznevelési intézmények OM azonosítóját bevonja, d) az a)–c) pontban nem szabályozott egyéb változás a köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának érvényességét nem érinti. Eljárás megszüntetéskor, átszervezéskor /Korm.r. 12. § (1) bekezdés/

144 A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki. A Hivatal az OM azonosítót – legfeljebb egy nevelési évre, tanévre – visszavonja, ha a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg, b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése szünetel. OM azonosító visszavonása /Korm.r. 12. § (2-3) bekezdés/

145 Az OM azonosító visszavonásáról – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül – a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról. OM azonosító visszavonása /Korm.r.12. § (4) bekezdés/

146 A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat, b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való törlésről szóló jogerős határozat, vagy c) a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat alapján törli. A köznevelési intézmény törlése /Korm.r. 13. § (1) bekezdés/

147 Törlését a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okirat, b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat, c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat megküldésével – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül – kezdeményezi. A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli. A köznevelési intézmény törlése

148 Jogszabály-struktúra bemutatása KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Jegyzet 2. Magyarország jogforrási rendszere o. nke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/02- modul_ HAT_print.pdf nke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/02- modul_ HAT_print.pdf Pénzügyi tervezés KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek Jegyzet 5.5. Költségvetési szervek működése és gazdálkodása o. nke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/03- modul_ HAT_print.pdf nke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/03- modul_ HAT_print.pdf Kötelező és ajánlott irodalom (a hivatkozott jogszabályok mellett)

149 feladatok Fenntartó feladatok a köznevelés rendszerében

150 Írásbeli feladat 1. Tankerületi szinten elemezze és tervezze meg, hogy költséghatékonysági szempontból milyen lenne az optimális intézménytstruktúra! A tervezéshez készítsen értékelési szempontsort! Néhány példa a szempontsorhoz: minél több településen legyen 1-4 évfolyamos iskola 5-8 évfolyamokon évfolyamonként legalább két osztály legyen szükséges-e tanterem- vagy tornaterem-fejlesztés közlekedési lehetőségek, utazó pedagógusok...

151 Írásbeli feladat 2. Dolgozzon ki elvárás rendszert (külön az írásbeli, külön a szóbeli részhez) az intézményvezető éves beszámoltatásához! 3. A PP végrehajtásának és a pedagógiai- szakmai munka értkelésének tankerületi szinten összehasonlítható elemzéséhez készítsen szempontsort!


Letölteni ppt "Fenntartói feladatok a köznevelési intézményekben Ballagó Zoltán, Kardos János, Marekné dr. Pintér Aranka, Turbók Arnold Bertalan TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001."

Hasonló előadás


Google Hirdetések