Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ásványok, kőzetek Ásványok, kőzetek Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3 Ásvány és kőzettan 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ásványok, kőzetek Ásványok, kőzetek Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3 Ásvány és kőzettan 1."— Előadás másolata:

1 Ásványok, kőzetek Ásványok, kőzetek Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3 Ásvány és kőzettan 1.

2 AZ ÁSVÁNYOK VÁLTOZATAI Az ásványoknak – valamilyen kémiai vagy fizikai tulajdonság alapján egymástól jól elkülöníthető példányai a változatok. Szín alapján színváltozatok (lásd a berill ásvány példáján) smaragd (zöld), akvamarin (halványkék), heliodor (sárga )

3 A drágakövek részben ásványok változatai, részben szerves eredetű anyagok (pl. gyöngy, korall, borostyán) A drágakő kritériumai: - szépség (fény, szín, átlátszóság, különleges fényjelenségek) - ritkaság (ritkán fordulnak elő a természetben) - keménység (általában nagy keménységűek)

4 A kőzet A kőzetek döntően ásványok kémiai értelemben vett keverékei. A kőzetekben az ásványokon kívül más anyagok, üvegszerű komponensek, szerves anyagok, pórusok is jelen lehetnek. A kőzetek általában nagy tömegben, nagy földtani egységeket (hegyeket, síkságokat) alkotva fordulnak elő. Kőzetalkotó ásványokból állnak.

5 A KŐZETALKOTÓ ÁSVÁNYOK A földkéregben ismert kb ásvány közül csupán néhány (2–8) szerepel uralkodó mennyiségben a kőzetekben, ezeket nevezzük kőzetalkotó ásványoknak. Kémiai összetételüket tekintve a földkéreg nyolc legnagyobb A kőzetek más elnevezéssel polimineralikus polikristályok, amelyeket a kőzetalkotó ásványok képződés által jól meghatározott összenövése jellemez.

6 ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK: ÉRCEK ÉS NEMÉRCEK = KŐZETEK Ásványi nyersanyagok: olyan kőzetek, melyekből bizonyos ásványi anyagokat hasznosítunk Azokat a kőzeteket, melyekből megfelelő kohászati eljárásokkal gazdaságosan fém(ek) nyerhető(k) ki érceknek nevezzük. Azokat a kőzeteket, melyeket valamilyen nemfémes komponens(ek) miatt hasznosítanak nemérceknek nevezzük.

7 AZ ÁSVÁNYOK KÉPZŐDÉSE Az ásványok olvadékokból, oldatokból, gázokból, vagy átkristályosodás, révén más ásványokból képződnek. Ásványtársulás: a földkéregben meghatározott fiziko-kémiai viszonyok között együttesen keletkező ásványok. Képződésük sajátságai szerint az ásványokat (és ennek megfelelően a kőzeteket) három nagy csoportba soroljuk: magmás, metamorf és üledékes eredetűek.

8 A magmás eredetű ásványok A magmás eredetű ásványok a magmából képződnek, mely a szilárd földkéreg alatt elhelyezkedő, folyékony halmazállapotú szilikátolvadék. Ha a magma a felszín közelébe jut, a nyomás- és hőmérsékletcsökkenés eredményeként relatív homogenitása megszűnik és anyaga frakcionált kristályosodás révén differenciálódik. Magmás ásványképződés szakaszai előkristályosodás, főkristályosodás, és utókristályosodás (hidrotermás).

9 A metamorf eredető ásványok a földkéregben már meglévő ásványok (kőzetek) anyagának átalakulása révén jönnek létre. Döntően a nyomás és/vagy a hőmérsékleti viszonyok megváltozása miatt. Az üledékes eredetű ásványok ezzel szemben a felszín közelében, vagy a felszínen jönnek létre. Létrejöttükben emiatt a hőmérsékletnek és nyomásnak nincs jelentős szerepe.

10 ÁSVÁNYOK KÖRNYEZETÜNKBEN A környezetünkben (a litoszféra–bioszféra határán, vagy az atmoszférában) megjelenő ásványok jellemzői: Néhány μ m-es vagy nm-es krisztallitokból állnak, sokszor rosszul kristályosak, vagy amorfak (például a talaj ásványai). Sokszor élőlényekben, vagy élőlények közreműködésével képződnek (például a csigák háza, gerincesek csontja, foga). Az ásványtan az ember által előállított olyan anyagokkal is foglalkozik, melyek a litoszférában megjelenő ásványokhoz hasonló szerkezetűek (például cementek, kerámiák és üvegek). Cementásvány

11 A KRISTÁLY FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSA A TÖRTÉNELEM SORÁN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen és víztiszta hegyikristály (kvarc változat) a megjelenése alapján. Középkorban: síklapokkal határolt poliéder (soklapú test). 18. században: a kristályok fölépíthetők sok-sok hasonló részecskéből (ún. belső magvakból).

12 A KRISTÁLY FOGALMA A 20. SZÁZADBAN Térrácsszerkezettel rendelkező szilárd anyag, melyben az atomok, ionok vagy molekulák meghatározott rendben, a térrács rácspontjaiban helyezkednek el (homogén diszkontinuum). A térrácsszerkezet miatt a legtöbb kristály kémiai és fizikai tulajdonságai iránytól függőek, vektoriálisak (anizotrópia). A térrácsszerkezet a kristályok külső alakjában is megnyilvánulhat, síklapokkal határolt kristályok formájában.

13 Köszönöm a figyelmet! Jó szerencsét!


Letölteni ppt "Ásványok, kőzetek Ásványok, kőzetek Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3 Ásvány és kőzettan 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések