Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I."— Előadás másolata:

1 Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.

2 Európa az ipari forradalom évszázadában  A 18. sz második felében Nyugat-Európában és az atlanti térség országaiban mélyreható gazdasági-társadalmi változások kezdődnek  Európa Nyugati felén a XIX. században kiteljesedik az ipari forradalom  A 18. sz második felében Nyugat-Európában és az atlanti térség országaiban mélyreható gazdasági-társadalmi változások kezdődnek  Európa Nyugati felén a XIX. században kiteljesedik az ipari forradalom

3 Az átalakulások jellege:  A változások a világgazdaság menetét döntően befolyásolják:  modern gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság, infrastruktúra kialakulása  A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és  a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása  A folyamatok eredményeként komplex nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet beszélni  Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek forradalmi átformálódását hozza  A változások a világgazdaság menetét döntően befolyásolják:  modern gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság, infrastruktúra kialakulása  A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és  a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása  A folyamatok eredményeként komplex nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet beszélni  Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek forradalmi átformálódását hozza

4 Az ipari forradalom elméletei: Rostow:Rostow: –Lineáris fejlődés: hosszú előkészítő történelmi folyamatok következménye, ismeretek, szaktudás, tőke felhalmozása után induló felemelkedés („take-off”), majd termelés felfutása, tömegtermelés, tömegfogyasztás Gerschenkron:Gerschenkron: –Elmaradottság-elmélet: centrum-periféria-félperiféria Szociológiai irányzat:Szociológiai irányzat: –Emberi tényező: magatartásforma (vállalkozói kedv, technika iránti fogékonyság)

5 Wallerstein:Wallerstein: –Világgazdasági rendszerek: európai központú, onnan táguló világgazdasági rendszer Forradalmi jelleg:Forradalmi jelleg: –Leírható-e a jelenség a „forradalom”-kifejezéssel? (politikai forradalom)

6 Az iparosodás előfeltételei  Anglia: kivételezett ország - a klasszikus ipari forradalom vezető országa  Angliában indul útjára Európában a polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és jogegyenlőség, kiváltságok eltörlése, alkotmány]  Az ipari forradalom kísérőjelensége: a demográfiai robbanás  Az iparosodást megelőzi a mezőgazdasági termelés technikai fejlődése [felszabaduló munkaerő]  Anglia: kivételezett ország - a klasszikus ipari forradalom vezető országa  Angliában indul útjára Európában a polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és jogegyenlőség, kiváltságok eltörlése, alkotmány]  Az ipari forradalom kísérőjelensége: a demográfiai robbanás  Az iparosodást megelőzi a mezőgazdasági termelés technikai fejlődése [felszabaduló munkaerő]

7  Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a felhalmozott tőke jelenléte [Anglia: század: távol-keleti kereskedelem]  A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv  A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz – az újítás, a találmányok: a gőzgép, mint jelkép  A tőke gyors megtérülését biztosító befektetési terület [Anglia: pamutipar, textilipar – majd továbbgyűrűzik: bányászat, vasút]  Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a felhalmozott tőke jelenléte [Anglia: század: távol-keleti kereskedelem]  A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv  A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz – az újítás, a találmányok: a gőzgép, mint jelkép  A tőke gyors megtérülését biztosító befektetési terület [Anglia: pamutipar, textilipar – majd továbbgyűrűzik: bányászat, vasút]

8  Az átalakulás második fázisának vezető szektorai: a nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejlődése  Az „önfenntartó” növekedés lehetősége – a vezető szektorok gyors fejlődése maga után vonja a többi ágazat és az egész nemzetgazdaság fejlődését – az iparosodás hatása továbbgyűrűzik  Az átalakulás második fázisának vezető szektorai: a nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejlődése  Az „önfenntartó” növekedés lehetősége – a vezető szektorok gyors fejlődése maga után vonja a többi ágazat és az egész nemzetgazdaság fejlődését – az iparosodás hatása továbbgyűrűzik

9 Az iparosodás következményei:  Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat [különböző területei: vasút, szénbányászat, vegyipar, kommunikáció, ma is tartó folyamat]  Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezető szektorai – a később érkezőknél más ágazatok veszik át a vezető szerepet [a később indulók előnye: fejlettebb technológiai szint]  Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat [különböző területei: vasút, szénbányászat, vegyipar, kommunikáció, ma is tartó folyamat]  Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezető szektorai – a később érkezőknél más ágazatok veszik át a vezető szerepet [a később indulók előnye: fejlettebb technológiai szint]

10 „Kihívás” és „válasz”?  Az iparosodás „kihívás”, amely valamilyen választ igényel a még nem iparosító országoktól  [fegyverkezés] – az iparosítók és a leszakadók (perifériális helyzetbe kerülők)  az atlanti térség előnyei [Anglia, Belgium, Franciaország, majd az USA is] napjainkig megmaradnak  Az iparosodás „kihívás”, amely valamilyen választ igényel a még nem iparosító országoktól  [fegyverkezés] – az iparosítók és a leszakadók (perifériális helyzetbe kerülők)  az atlanti térség előnyei [Anglia, Belgium, Franciaország, majd az USA is] napjainkig megmaradnak

11 Globális folyamatok - világméretű átalakulás  Kontinentális munkamegosztás – Kelet- Európa szerepe: felvevőpiac, nyersanyag- és élelmiszertermelés  Egységesülő világgazdaság: aranyalapú pénzek, globális válságok  A folyamatok „exportja”: gyarmatosítás  A leszakadó térségek feszültségei  Kontinentális munkamegosztás – Kelet- Európa szerepe: felvevőpiac, nyersanyag- és élelmiszertermelés  Egységesülő világgazdaság: aranyalapú pénzek, globális válságok  A folyamatok „exportja”: gyarmatosítás  A leszakadó térségek feszültségei


Letölteni ppt "Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések