Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine,"— Előadás másolata:

1

2 3.

3 Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír ( ) Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif Államforma - elnöki köztársaság. Az 1989-ben módosított alkotmány szerint eltörölték az FLN egyeduralmát s bevezették a többpártrendszert. Az államfő csak mohamedán lehet, s egyben ő a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A miniszterelnök maga nevezi ki kormánya tagjait. A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható. A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki. A jogrendszer az iszlám és a francia jogra alapul. Hivatalos nyelv – az arab, beszélt nyelvek még a berber és a francia Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – A hivatalos nyelv az arab. Etnikai megoszlás: 85% arab, 10% berber,4% fekete-afrikai, 1% francia. A második legfontosabb nyelv a francia. Az állami televízió arabul és franciául is sugároz. Útbaigazítás arab, kabyle és francia nyelven. Az írott nyelvet illetően főleg francia és felső-arab nyelven írnak. Az államvallás a szunnita mohamedán, mivel a lakosság 99%-a ilyen felekezetű. Függetlenség - Franciaországtól július 5 Terület – km² (11.) Népesség évi becslés (36.) Népek: arab (70%), berber (30%). Az ország lakossága fiatal; a népesség 46%-a 15 éven aluli. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A lakosság 96%-a északon, az ország 20%-án él. A lakosság 58%-a él városban. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. Népsűrűség – 14, 2 fő/km² GDP - 131,6 milliárd USD (50.) Egy főre jutó-3897 USD/fő Pénznem – Algériai dinár (DZD) Időzóna – UTC+1 Nemzetközi gépkocsijel – DZ Hívószám

4 Szociális rendszer - Az egy főre jutó jövedelem alapján Algéria Afrika gazdag országai közé tartozik. A társadalombiztosítás minden munkavállalóra kiterjed; 60 éves kortól a dolgozók nyugdíjat kapnak. Van rokkantsági és özvegyi nyugdíj is. Hiányzik viszont a munkanélküli segély. Az egészségügyi ellátás térítésmentes, de az ellátottság tekintetében jelentős a különbség a város és a vidék között. Oktatási rendszer - Az általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban. Történelme - Az Orán közelében talált barlangrajzok (i.e.8000 körül) a felső paleolitikum idején keletkeztek. Algériát berberek lakják legalább i. e óta. Az i.e. 12.századtól a föníciaiak kereskedelmi telepeket hoztak létre az északi partvidéken és kapcsolatba léptek a numídiai berber törzsekkel. I. e. 800 körül alapították Karthágót (Kart-Hadas - újváros). A rómaiak számos várost alapítottak (Setif, Icosium, Timgad). Amikor a Nugat-római Birodalom összeomlott, a berberek ismét függetlenek lettek számos körzetben, akiket végül I. Justinianus bizáci császár tábornokai foglaltak el. A bizánci birodalom bizonytalan uralma az ország keleti részén az arabok VIII. századi érkezéséig maradt fenn. Az i.sz.647. és 665.évi arab támadások vetettek véget a bizánci uralomnak. A berber hegyilakók (Kabilia, Aurès, Ouarsenis) megtartották nyelvüket, a lakosság zöme azonban átvette az arab nyelvet. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a török kalózokhoz fordultak segítségért és 1659 között a szultán által kinevezett török pasák uralkodtak majd 1671-től 1830-ig a katonák által választottbégek uralkodtak. Algériát a franciák 1830-ban kezdték megszállni Franciaország kereskedelmi érdekeinek védelme címén jún.14. és júl.5. között fős expedíciós haderő szállt partra és verte le a török csapatokat. A francia hadsereg véres háborúban foglalta el az algériai partvidéket: az ott élő lakosságnak csaknem egyharmada pusztult el a harcokban és a civil lakosság ellen tervszerűen elkövetett atrocitásokban. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyarmatosított országban megpezsdült a gazdasági élet, fejlődött az elsősorban francia exportra termelő szőlő- és gabonatermelés. AII. világháború alatt Algéria a "Szabad Franciaországot" jelentette. A szövetséges csapatok 1942 végén szálltak partra Algériában. A franciák részben területéről szervezték az ország felszabadításához vezető ellenállást februárjában a Ferhát Abbász köré csoportosult nemzeti erők megfogalmazták az Algériai Nép Manifesztumát, amiben a Franciaországgal szövetségben lévő független Algéria megteremtését követelték a háború befejezése után. A függetlenséget, háború árán 1962-ben vívták ki.

5

6 Algír – A Notre-Dame bazilika

7 Algír – A Kultúraközpont

8 Algír - Út a kikötőhöz

9 Algír - Mecset

10 Algír - A főposta

11 Algír - Utcakép

12 Algír – A Parlament épülete

13 Algír - Utcakép

14 Algír – Kert az Abderahman sugárúton

15 Algír – A Ketchaoua mecset

16 Algír – A Notre-Dame bazilika

17 Algír – A Bardo-múzeum

18 Algír – Belvárosi épület

19 Algír – Abdel Kader emír szobra

20 Algír – A kormányhivatal előtt

21 Algír – A Sacré Coueur

22 Algír – Rais Hammidou szobra

23 Algír – Az egyetemek alagútja

24 Algír – Nemzeti Színház

25 Algír – A kikötő, a háttérben az Óváros

26 Algír – A híres Három Óra

27 Algír – A Bástya

28 Algír – Az Óváros

29 Algír – Óvárosi utcakép

30 Algír - Városkép

31 Algír – Bab el Qued

32 Algír – A Dey-palota

33 Algír – A Vértanuk-tere

34 Oran - Városkép

35 Oran - Városközpont

36 Oran - Egyetem

37 Oran – A Szent Kereszt erőd

38

39 Oran – A kikötő-parancsnokság

40 Oran - Könyvtár

41 Oran - Utcakép

42 Oran – Központi utcakép

43 Oran - Vasútállomás

44 Oran – Út a kikötőbe

45 Oran – A Nagy Mecset

46 Costantine – lányok, asszonyok

47 Costantine - utcakép

48 Costantine - Vasútállomás

49 Costantine – A Városháza

50 Costantine – A függőhíd

51 Costantine – A Rue Leblanc és a Prefectura

52 Constantine – Abdelkader emír-mecset, 107 m. magasak a minaretek

53 Constantine - utcakép

54 Constantine – A Medersa

55 Annaba - Városkép

56 Annaba – St. Augustin bazilika

57

58 Annaba – A hóhér háza

59 Annaba - Abou Mourouane-mecset

60 Annaba – A mecset belseje

61 Batna - Mecset

62 Batna – Rendhagyó belváros

63 Blida – A mecset

64 Blida – emlékmű a központban

65 Adrar – Az Afrika Egyetem

66 El Oued - Bazár

67 El Oued – Édes semmittevés

68 El Oued - áruszállítók

69 Guelma – Meleg vízesés

70 Ez már a Szahara

71 Ouargla - piac

72 Alku

73 Setaf – Artézi kút

74 Setaf – Maqam Chahid emlékmű

75 Setaf - Mecset

76 Setaf – Mór stílus

77 Tiaret - Mecset

78 Tipasa - Halászok

79 Tipasa – Az Aranyszarv

80 Közelről

81 Tipasa - sírhely

82 A Függetlenségi Háború mártírjainak emlékműve

83 Közelről

84 Algériai nő (?)

85 UNESCO világörökség, Tassili n'Ajjer-i éves sziklába vésett rajzok.

86 Készítette: Fehér László – 2009 március Zene: Cheikha Tetma - Guenene Tini


Letölteni ppt "3. Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések