ALGÉRIA 3..

Az előadások a következő témára: "ALGÉRIA 3.."— Előadás másolata:

1 ALGÉRIA 3.

2 Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif
Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif Államforma - elnöki köztársaság. Az 1989-ben módosított alkotmány szerint eltörölték az FLN egyeduralmát s bevezették a többpártrendszert. Az államfő csak mohamedán lehet, s egyben ő a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A miniszterelnök maga nevezi ki kormánya tagjait. A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható. A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki. A jogrendszer az iszlám és a francia jogra alapul. Hivatalos nyelv – az arab, beszélt nyelvek még a berber és a francia Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – A hivatalos nyelv az arab. Etnikai megoszlás: 85% arab , 10% berber ,4% fekete-afrikai , 1% francia. A második legfontosabb nyelv a francia. Az állami televízió arabul és franciául is sugároz. Útbaigazítás arab, kabyle és francia nyelven. Az írott nyelvet illetően főleg francia és felső-arab nyelven írnak. Az államvallás a szunnita mohamedán, mivel a lakosság 99%-a ilyen felekezetű. Függetlenség - Franciaországtól  július 5  Terület –  km² (11.) Népesség évi becslés   (36.) Népek: arab (70%), berber (30%). Az ország lakossága fiatal; a népesség 46%-a 15 éven aluli. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A lakosság 96%-a északon, az ország 20%-án él. A lakosság 58%-a él városban. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. Népsűrűség – 14, 2 fő/km² GDP ,6 milliárd USD (50.) Egy főre jutó-3897 USD/fő Pénznem – Algériai dinár (DZD) Időzóna – UTC+1 Nemzetközi gépkocsijel – DZ Hívószám

3 Szociális rendszer - Az egy főre jutó jövedelem alapján Algéria Afrika gazdag országai közé tartozik. A társadalombiztosítás minden munkavállalóra kiterjed; 60 éves kortól a dolgozók nyugdíjat kapnak. Van rokkantsági és özvegyi nyugdíj is. Hiányzik viszont a munkanélküli segély. Az egészségügyi ellátás térítésmentes, de az ellátottság tekintetében jelentős a különbség a város és a vidék között. Oktatási rendszer - Az általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban. Történelme - Az Orán közelében talált barlangrajzok (i.e.8000 körül) a felső paleolitikum idején keletkeztek. Algériát berberek lakják legalább i. e óta. Az i.e. 12.századtól a föníciaiak kereskedelmi telepeket hoztak létre az északi partvidéken és kapcsolatba léptek a numídiai berber törzsekkel. I. e. 800 körül alapították Karthágót (Kart-Hadas - újváros). A rómaiak számos várost alapítottak (Setif, Icosium, Timgad). Amikor a Nugat-római Birodalom összeomlott, a berberek ismét függetlenek lettek számos körzetben, akiket végül I. Justinianus bizáci császár tábornokai foglaltak el. A bizánci birodalom bizonytalan uralma az ország keleti részén az arabok VIII. századi érkezéséig maradt fenn. Az i.sz.647. és 665.évi arab támadások vetettek véget a bizánci uralomnak. A berber hegyilakók (Kabilia, Aurès, Ouarsenis) megtartották nyelvüket, a lakosság zöme azonban átvette az arab nyelvet. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a török kalózokhoz fordultak segítségért és 1659 között a szultán által kinevezett török pasák uralkodtak majd 1671-től 1830-ig a katonák által választottbégek uralkodtak. Algériát a franciák 1830-ban kezdték megszállni Franciaország kereskedelmi érdekeinek védelme címén jún.14. és júl.5. között fős expedíciós haderő szállt partra és verte le a török csapatokat. A francia hadsereg véres háborúban foglalta el az algériai partvidéket: az ott élő lakosságnak csaknem egyharmada pusztult el a harcokban és a civil lakosság ellen tervszerűen elkövetett atrocitásokban. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyarmatosított országban megpezsdült a gazdasági élet, fejlődött az elsősorban francia exportra termelő szőlő- és gabonatermelés. AII. világháború alatt Algéria a "Szabad Franciaországot" jelentette. A szövetséges csapatok 1942 végén szálltak partra Algériában. A franciák részben területéről szervezték az ország felszabadításához vezető ellenállást. 1943 februárjában a Ferhát Abbász köré csoportosult nemzeti erők megfogalmazták az Algériai Nép Manifesztumát, amiben a Franciaországgal szövetségben lévő független Algéria megteremtését követelték a háború befejezése után. A függetlenséget, háború árán 1962-ben vívták ki.

4

5 Algír – A Notre-Dame bazilika

6 Algír – A Kultúraközpont

7 Algír - Út a kikötőhöz

8 Algír - Mecset

9 Algír - A főposta

10 Algír - Utcakép

11 Algír – A Parlament épülete

12 Algír - Utcakép

13 Algír – Kert az Abderahman sugárúton

14 Algír – A Ketchaoua mecset

15 Algír – A Notre-Dame bazilika

16 Algír – A Bardo-múzeum

17 Algír – Belvárosi épület

18 Algír – Abdel Kader emír szobra

19 Algír – A kormányhivatal előtt

20 Algír – A Sacré Coueur

21 Algír – Rais Hammidou szobra

22 Algír – Az egyetemek alagútja

23 Algír – Nemzeti Színház

24 Algír – A kikötő, a háttérben az Óváros

25 Algír – A híres Három Óra

26 Algír – A Bástya

27 Algír – Az Óváros

28 Algír – Óvárosi utcakép

29 Algír - Városkép

30 Algír – Bab el Qued

31 Algír – A Dey-palota

32 Algír – A Vértanuk-tere

33 Oran - Városkép

34 Oran - Városközpont

35 Oran - Egyetem

36 Oran – A Szent Kereszt erőd

37 Oran – A Szent Kereszt erőd

38 Oran – A kikötő-parancsnokság

39 Oran - Könyvtár

40 Oran - Utcakép

41 Oran – Központi utcakép

42 Oran - Vasútállomás

43 Oran – Út a kikötőbe

44 Oran – A Nagy Mecset

45 Costantine – lányok, asszonyok

46 Costantine - utcakép

47 Costantine - Vasútállomás

48 Costantine – A Városháza

49 Costantine – A függőhíd

50 Costantine – A Rue Leblanc és a Prefectura

51 Constantine – Abdelkader emír-mecset, 107 m. magasak a minaretek

52 Constantine - utcakép

53 Constantine – A Medersa

54 Annaba - Városkép

55 Annaba – St. Augustin bazilika

56 Annaba – St. Augustin bazilika

57 Annaba – A hóhér háza

58 Annaba - Abou Mourouane-mecset

59 Annaba – A mecset belseje

60 Batna - Mecset

61 Batna – Rendhagyó belváros

62 Blida – A mecset

63 Blida – emlékmű a központban

64 Adrar – Az Afrika Egyetem

65 El Oued - Bazár

66 El Oued – Édes semmittevés

67 El Oued - áruszállítók

68 Guelma – Meleg vízesés

69 Ez már a Szahara

70 Ouargla - piac

71 Alku

72 Setaf – Artézi kút

73 Setaf – Maqam Chahid emlékmű

74 Setaf - Mecset

75 Setaf – Mór stílus

76 Tiaret - Mecset

77 Tipasa - Halászok

78 Tipasa – Az Aranyszarv

79 Közelről

80 Tipasa - sírhely

81 A Függetlenségi Háború mártírjainak emlékműve

82 Közelről

83 Algériai nő (?)

84 UNESCO világörökség, Tassili n'Ajjer-i 10 000 éves sziklába vésett rajzok.

85 VÉGE Készítette: Fehér László – 2009 március
Zene: Cheikha Tetma - Guenene Tini