Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közfoglalkoztatás kettős szerepben Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Közmunka, külföldi munkavállalás és a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közfoglalkoztatás kettős szerepben Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Közmunka, külföldi munkavállalás és a."— Előadás másolata:

1 Közfoglalkoztatás kettős szerepben Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság szakmai konferenciája, Szirák, november

2 Miről lesz szó? 1.Költségvetési Tanács számára készült kutatás a munkapiac peremén lévőkről Életkörülmények (Bakó Tamással és Szabó Tiborral): 2011-es HKF alapján Közfoglalkoztatás terjedelme: az NMH teljes körű elemi adatbázisa (FOKA) alapján, EU-s programok előzetes vizsgálata (Kálmán Judit) 2.A Magyar Szegénységellenes hálózat jelentése a közfoglalkoztatottak hátteréről, helyzetéről és lehetőségeiről Nem reprezentatív adatfelvétel + interjúk, 2013 nyár, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért aktivistáinak részvételével (az interjúkat Farkas Zsombor dolgozta fel) Regionálisan torz, de sok szempontból egybecseng az 1. pont számaival

3 A peremháztartások életkörülményei 1 HKF-ből a közfoglalkoztatottak nem azonosíthatóak. A munkapiac peremén lévő aktív korúak: Akiknek van állásuk, de bizonytalan és rosszul fizetett Akik alapvetően formális vagy informális alkalmi- és idénymunkákból élnek Valamilyen ellátásban részesülő munkanélküliek Közfoglalkoztatottak Ellátás nélküli munkanélküliek, munkát nem találó pályakezdők, gyermekgondozás után munkát nem találók 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkapiac peremén lévő. Munkapiac peremén lévő háztartások: ahol csak a munkapiac peremén lévő aktív tag van. Közel 1,5 millió ember. Mintegy 1 millió fő él olyan háztartásban, amelynek nincs jellemzően (az év nagyobb részében) foglalkoztatott tagja.

4 A peremháztartások életkörülményei 2 Háztartások 60%-a súlyosan deprivált (többi háztartás 19%-a) % nem tudja rendesen fűteni a lakását 70 % nem jut legalább kétnaponta húshoz, vagy annak megfelelő főételhez Több mint negyedük nem tudja kiváltani saját vagy gyerekeik gyógyszerét Egyáltalán nincsenek tartalékaik, Mintegy felüknek jelentősek a lakhatással kapcsolatos tartozásai  Fogyasztásuk terjedelme és szerkezete nem teszi lehetővé munkavégző képességük újratermelését, a gyermekek megfelelő körülmények közötti felnevelését. Jövedelem-újraelosztás Magas arányú, de elsősorban a nyugdíjak és gyermekgondozással kapcsolatos jövedelmek, kedvezmények miatt. Célzottsága nagyon gyenge. A felső 3 decilisbe tartozóknak jutó társadalmi transzferek összege nagyobb, mint az alsó 3 decilisbe tartozóké. A szegényeket célzó juttatások (beleértve a munkanélküli ellátásokat) aránya alacsony. Az ezzel ellentétes közvélekedés csupán mítosz.

5 Szabályozás-változások 2011-től A beavatkozások kiinduló feltevése: alapvetően munkakínálati oldali beavatkozásra van szükség (az Út a munkához program logikájának folytatása). A munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a feltételek szigorításával munkára lehet késztetni, a minimálbérnél kisebb jövedelmet biztosító közfoglalkoz- tatással pedig munkára lehet nevelni a munka nélkül lévőket. 1. A munkanélküliséghez kapcsolódó pénzbeli ellátások Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a rendszeres szociális segély és a (többször változó nevű) foglalkoztatás helyettesítő támogatás jogosultsági feltételei szigorodnak, a folyósítási időtartamok és összegek csökkennek. 2. Közfoglalkoztatás Á lláskeresők nyilvántartásából a közfoglalkoztatás idejére kikerülnek Minimálbér alatti közfoglalkoztatási bér, a korábbi nettó érték 78 százaléka. A felajánlott munkalehetőséget iskolai végzettségtől függetlenül el kell fogadni Fizetés nélküli szabadság feltételeinek korlátozása – 1-2 napos alkalmi munkát nem lehet elvállalni

6 A nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma ellátási formák szerint ezer fő A változások hatása Álláskeresési járadékban részesülők Álláskeresési segélyben részesülők Szociális ellátásban részesülők * Ellátás nélküli álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők összesen * Rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás együtt

7 A közfoglalkoztatásra fordított kiadások ( tény, előirányzat) Közfoglalkoztatási kiadások Kiadás, milliárd Ft Az előző évi százalékában Aktív támogatások közfog nélkül, md Ft EU-s elő és társfinanszírozás, md Ft Közfoglalkoztatás/(aktív+EU) 1,21,01,71,62, eredeti előirányzat 183 milliárd Ft volt, emelés év közben 2015-ös javaslat 270 milliárd

8 Háromféle megközelítés Közfoglalkoztatási epizódok száma az adott időszakban  kezdődő,  zajló,  végződő epizódok szerint Érintettek száma adott időszakban Átlagos állományi létszám NMH az érintettek száma alapján közöl adatokat. Mi állítottunk elő először a közötti időszakra egységes szerkezetű és teljes körű állományi létszám adatot. Közfoglalkoztatás terjedelme – mérés A munkapiac peremén MTA KRTK KTI –

9 Közfoglalkoztatottak száma Epizódok száma, ezer db Érintettek száma, ezer fő Epizód/érintett 1,151,231,43 Egy főre jutó átlagos időtartam, hónap 3,85,85,1 Átlagos állományi létszám, ezer fő Teljes munkaidejű egyenértékes létszám, ezer fő Teljes munkaidejű alkalmazás átlagos havi költsége, ezer Ft A közfoglalkoztatás néhány alapadata az adott évben zajló epizódok szerint Érintettek száma a 3 év alatt 450 ezer 42% egyszer, 23% kétszer, 18% háromszor, 11% 4-szer

10 Közfoglalkoztatottak havi átlagos állományi létszáma, január május Közfoglalkoztatottak száma, havi

11 A közfoglalkoztatottak állományi létszámának a munkaidő hossza szerinti megoszlása, havi adatok Változások a munkaidő hosszában MTA KRTK KTI –

12 Az állományi létszám iskolai végzettség szerint megoszlása Iskolai végzettség szerinti megoszlás MTA KRTK KTI –

13 A közfoglalkoztatási epizód befejezésének módja szerinti létszámadatok, az epizód kezdetének hónapja szerint Az epizód befejezésének módja MTA KRTK KTI –

14 Kilépési irányok – nyers adatok Kilépési irányok a közfoglalkoztatásból, százalék né né né né. Nyílt munkapiac1813 Közfoglalkoztatás1851 Nem foglalkoztatott6436 Összesen100

15 EU-s programok GINOP és EFOP tervezett intézkedéseiből a munkapiac peremén lévők foglalkoztatási esélyeihez kapcsolódók áttekintése. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát javítani célzó programok az EFOP-ban elkülönítve jelennek meg. A szerkezet és a tartalom is arra utal, hogy valójában lemondanak az EFOP hatálya alá tartozók nyíltpiaci foglalkoztatásáról. Az anyagi depriváltság egy szintje alatt az életkörülmények javítása nélkül nincs esély a foglalkoztathatóság javítására. Veszély: a munkapiaci szegmentáltság következtében úgy költünk el milliárdokat a foglalkoztathatóság javítására, hogy annak nem lesz tényleges foglalkoztatás növelő hatása. A munkapiac peremén MTA KRTK KTI –

16 Munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások és közfoglalkoztatás radikális csökkentése.  Az érintett népesség megélhetése súlyos veszélybe kerül. A struktúra fenntartása mellett a helyzeten javítani csak a közfoglalkoztatás erőteljes bővítésével lehetett. A nyílt munkapiacra kilépést támogató hathatós lépések eddig elmaradtak, munkaügyi szervezet leépül. A közfoglalkoztatásra kettős szerep hárul: a nyíltpiaci foglalkoztatás bővítése és a szociális ellátás biztosítása. Ezek ellentétes logikájú szempontok. Következmények: Foglalkoztatást helyettesítő támogatásból nem lehet megélni, a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedési esélyeket. Ösztönzés kilépés helyett újabb közfoglalkoztatás elnyerésére  csapdahelyzet. Közfoglalkoztatás rontja a nyíltpiaci elhelyezkedés esélyeit. Milyen történet áll ebből össze?

17 Következmények, folytatás: Rohamosan növekvő költségek. Hatékonyabb aktív munkapiaci eszközök és komplex megoldások háttérbe szorulása. Végletesen kettéváló munkapiac, családtagokkal együtt mintegy egymillió ember kizáródásának reális a veszélye. Jelentős növekedési veszteség: a duális munkapiac rögzülése elsősorban a növekedési időszakok hosszát és így a hosszú távú növekedést befolyásolja negatívan. Következmények, folytatás A munkapiac peremén MTA KRTK KTI –

18 Életkörülmények – szinte pontosan megfelel a HKF-ben mérteknek A döntő többség a létminimum alatt él, a gyerekesek lényegében mindannyian. Nagyon magas a súlyosan depriváltak aránya Azoknak a helyzete a legrosszabb, ahol nincs rendszeres foglalkoztatott. A nagy többség nem tud legalább kétnaponta húst enni, mintegy a fele rendesen fűteni. Üdülni a gyerekek sem tudnak, váratlan kiadást nem tudnak fedezni. Rezsitartozások magas aránya. Mobiltelefon szinte mindenkinek van (munkavállalás alapfeltétele) Gyerekesek esetébe számítógép, internet kb. a felénél Magas azok aránya, akik nem tudják kiváltani a szükséges gyógyszereket. Gyerekeknek sem. Az egészségromlás közvetlenül kimutatható: szubjektív egészségi állapot A csapda működése közelről nézve 1.

19 Munkapiaci tapasztalatok A többség áldozatot is vállalna a rendszeres munkáért (lakóhelytől távol, költözés, munkásszálló) A nem bejelentett alkalmi munka szerepe nagyobb, mint a bejelentetté; a nem bejelentett alkalmi munka legnagyobb kockázata nem a lebukás, hanem a kiszolgáltatottság Sokan napi órát dolgoznak A többségnek még sosem kínáltak átképzési lehetőséget Nincs jelentős különbség romák és nem romák között Nem csak a világtól elzárt aprófalvak problémájáról van szó A csapda működése közelről nézve 2.

20 A közfoglalkoztatással kapcsolatos néhány tapasztalat Általános iskolánál magasabb végzettségűek többsége is segédmunkát végez Sokan ugyanazt a munkát végzik közmunkásként kevesebb bérért, mint korábban (önkormányzatoknál) Sokakat akadályoz a közmunka a munkakeresésben Legfontosabb általános problémák: alacsony bér, kiszámíthatatlan szerződéskötés, rövid időre szóló munkaszerződés, bankkártyás kifizetés extra költsége, téli közmunka hiánya (ez azóta megoldódott) A csapda működése közelről nézve 3.

21 A munkakörülményekkel kapcsolatos problémák A csapda működése közelről nézve 4. Fontossági sorrendben: öltöző, mosdási lehetőség, megfelelő WC hiánya, nem kapnak munkaruhát, nem megfelelőek az étkezés körülményei Nem jellemző, de nem is elhanyagolható a megalázó bánásmód Jellegzetes a problémák halmozódása: vagy sok van, vagy alig, azaz vagy rendben vannak a munkakörülmények, vagy sok szempontból nagyon rosszak  kiszolgáltatottság a helyi önkormányzati viszonyoknak A többség nem jelzi a problémákat. Ritka, hogy a szóvátételnek negatív következménye volt. Helyi vezetés viszonya a közmunkához. Gyökeresen eltérő hatalmi stratégiák. Két szélsőség: törekvés az érintett családok jövedelmének maximalizására versus alávetés, csicskáztatás A termelő közmunka kiszorító hatása  munkahelymegszűnés

22 Szubjektív tényezők Nagyon elégedetlenek az életükkel A többség úgy gondolja, nem tud tenni élete jobbra fordítása érdekében A közmunkások kevésbé elégedettek életükkel, mint a foglalkoztatottak, de elégedettebbek, mint a munka nélkül lévők  csapdahelyzet "Közmunkáért is meg kell küzdeni" "A bizonytalanság borzasztóan felőrli az embert" vö. Mullainathan – Shafir: Scarcity. A gondolkodás beszűkülése, csökkentő "sávszélesség" Ha a nyíltpiaci munkáért és a közfoglalkoztatásért is küzdeni kell és mindkettőért nem lehet egyszerre, akkor logikus döntés a nagyobb esélyűt választani. A kisebb jövedelem ellenére a hozam várható értéke a közfoglalkoztatásnál a magasabb. A csapda működése közelről nézve 5.

23 A közfoglalkoztatás nagy volumenű fenntartása mellett erős a politikai elkötelezettség, bár célszerű volna, nincs realitása radikális fordulatnak. De az adott kereteken belül is van tér korrekcióra: Az álláskeresési járulékra jogosult időszak meghosszabbítása a mostani 3-ról 5-6 hónapra. Az álláskeresés erőteljes, hatékony és vonzó támogatása személyre szabott szolgáltatásokkal, emellett az álláskeresési tevékenység számonkérése. A közfoglalkoztatás felajánlása csak ez után. A munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások reálértékének növelése. A közfoglal- koztatás nélküli időszakok megélhetési körülményeinek javítása erősíti a foglalkoz- tathatóságot és gyengíti a közfoglalkoztatás felé terelést. Hosszabb távon a kiadások csökkenését eredményezi. Javaslatok 1.

24 A közfoglalkoztatáson kívüli aktív munkapiaci eszközök használatának bővítése, a beavatkozások komplexitásának és személyre szabottságának fokozása. Csak összetett, sok oldalról közelítő, a konkrét igényeket és problémákat figyelembe vevő eszköztár alkalmazása vezethet eredményre. Számos konkrét tapasztalat igazolja, hogy az ilyen beavatkozások valóban eredményre vezetnek, a munkapiacról történő kiszorulás megfordítható. Minden aktív eszköz, beleértve a közfoglalkoztatás folyamatos monitoringja mellett azok értékelése a tényellentétes hasonlítást alkalmazó eszköztár alkalmazásával. A munkapiac peremén lévő háztartások helyzetét átfogóan vizsgáló adatfelvételre is szükség van. Javaslatok 2.


Letölteni ppt "Közfoglalkoztatás kettős szerepben Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Közmunka, külföldi munkavállalás és a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések