Korstílusok a film történetéből

Korstílusok a film történetéből

Stílusalkotó elemek Fény Hang Szín Plán Ritmus Stb. Mellőzés vagy kitüntetett jelentőség: egyaránt lehet stílusalkotó elem

A film ábrázolóeszközei határozzák meg a stílust Felvétel és rögzítéstechnika Felvevőgép és szereplők viszonya A montázs szerepe A környezetről való gondolkodás

A színészekkel kapcsolatos elképzelések Hang és zene használata A narráció jellegzetes építkezése

Tömegfilmek (pl. horror, thriller, western, melodráma) Inkább a műfajok bevált, rögzült stiláris megoldásait használják Nélkülözik a személyességet Szerzői filmek A filmek stíluskaraktere általában jellegzetesebb, erősebb Több formai újítás „érezni” a szerzőt a filmen, rajta van a „kézjegye”

Az irodalomhoz és a képzőművészethez hasonlóan a filmben is beszélhetünk korstílusokról, meghatározó stílusirányzatokról A művek sohasem elszigetelt képződmények A stílusirányzatok ismerete segít a művek megértésében

A német expresszionizmus Képzőművészet: Otto Dix, Egon Schiele, Oskar Kokoschka Irodalom: Georg Trakl, Bertolt Brecht Színház: Bertolt Brecht, Ervin Piscator, Max Reinhard

Korstílusok a film történetéből Otto Dix

Korstílusok a film történetéből Egon Schiele

A tízes években kialakult amerikai stúdiórendszerrel és a klasszikus elbeszélési móddal szemben jönnek létre a húszas években európai alternatívák Német expresszionizmus Francia avantgárd Szovjet avantgárd

Exprimere=kifejezni Intenzív, látomásos erejű fogalmazás Kísérlet a formák maximális kifejezőképességének megteremtésére Harsány Forradalmi hevület Túlzás és torzítás

„a felszíni valóságábrázolással szembeni bizalmatlanság, a tárgyi valóság közvetlen képének elutasítása” (Kovács András Bálint) A filmi expresszionizmus a filmművészet történetének első önálló és egységes irányzata

Sajátos témák (német romantika irodalma) és sajátos képi világ (tízes évek expresszionista képzőművészete) találkozása Legerősebb a festészet hatása „kivetülés” – belső érzések kivetülnek a külső világra: torzítás, víziószerűség

Expresszionista festészet Figuratív – Die Brücke Absztrakt – Blauer Reiter Az expresszionista film inkább a figuratív irányhoz áll közel

Korstílusok a film történetéből Die Brücke: Nolde, Kirchner

Korstílusok a film történetéből Die Brücke: Schmidt-Rotluff, Heckel

Fontos a díszlet, erős képzőművészeti hatás, (különösen a Dr. Caligariban) Erős fényárnyék-hatások Aszimmetrikus plánok A kamera még jellemzően statikus (technika és stílus összefüggése: amíg a felvevőgép mozdulatlan, a látvány óhatatlanul színpadias)

Expresszionista színház hatása Már a színház is használja ezt a festményszerű látványvilágot Világháború nincs pénz a valódi díszletek helyett előtérbe kerülnek a fény- és árnyékhatások Kontrasztos világítási stílus, a kosztümöket igyekeznek összhangba hozni a díszlettel

Tematikus világ az expresszionista filmben Meghatározatlan félelmek kivetülése Doppelgänger (pl. Prágai diák, árnyéka önálló életre kel) Teremtett lény (Dr. Caligari, Gólem, Metropolis) Valamilyen túlvilági figura ölt testet (pl. Nosferatu)

Dr. Caligari – aszimmetrikus díszlet

Robert Wiene

Nosferatu – fény-árnyék

Murnau: Nosferatu

Murnau

Fritz Lang Hatalmas tömegeket mozgat, időnként óriási tempóban: erő és dinamizmus árad a tömegjelenetekből Lépcsők: függőleges mozgásra kényszeríti a szereplőket (a kamera ezt még nem tudná követni)

A tömegmozgatás Max Reinhardtól származik Tömegek világítási hatásokkal történő megnövelése (pl. alulról) Tömegeket is geometrikus formaként kezeli a színpadon

Fritz Lang: Metropolis

Fritz Lang: M egy város keresi a gyilkost

A francia avantgárd A század első évtizedeiben a filmipar központja Franciaország Megjelennek az első filmklubok (Delluc indítja el) és szaklapok (Film, Cinema) Louis Delluc, Leon Moussinac, Jean Epstein

A francia avantgárd Franciaország a gyűjtőhelye a különböző nemzetek különböző művészeinek Lázadás az amerikai film ellen Deklarálják, hogy a film művészet Canudo: a film a „hetedik művészet”

A francia avantgárd Mi a film lényege? Mi az, amit csak a film tud? Dulac: a film mozgásművészet, közelebb áll a zenéhez, mint az irodalomhoz Ferdinand Léger: Gépi balett (1924) – egyszerű tárgyak megmozgatásával teremt vizuális élményt

A francia avantgárd Gépi balett

A francia avantgárd Mozgás cselekmény Az avantgárd alkotóit az érdekli a filmben, ami a cselekményen túl van „tiszta film” – fontosabb a hangulat és a kompozíció, mint a szavakkal elmesélhető történet A hatás a képekben és a montázsban rejlik

A francia avantgárd René Clair: Felvonásköz – a korszak egyik botrányfilmje

A francia avantgárd Híres jelenete a temetési menet – formaságok kifigurázása, a menet a jelenet végén már rohan, a halott feltámad

A francia avantgárd A fotogenitás: az objektív és a keret megváltoztatja a világ dolgainak képét. Egy dologról alkotott technikai kép, valamilyen „többlettartalmat” hordoz a valóságos dologhoz képest A fotogenitás az a tulajdonság, ami a filmre vett képet megkülönbözteti a valódi tárgytól

A francia avantgárd A kamera kiemeli a világ dolgait megszokott környezetükből, kapcsolatrendszerükből új jelentéssel ruházza fel azokat szoros kapcsolat a szürrealizmussal

A francia avantgárd Szürrealizmus, fantasztikus képek – tudattalan, álmok A mozi „éjszakai zarándoklás a tudatalatti képei felé” A forgatókönyv sokszor az automatikus írás elvét őrzi Louis Bunuel: Az andalúziai kutya (1928) Az aranykor (1930)

A dadaizmussal szemben nemcsak rombol, hanem felépít egy sajátos logikát, az álom logikáját Sokkoló képek (pl. Andalúziai kutya) Az avantgarde irányzataiból csak a szürrealizmus marad meg végig a filmtörténetben (a tudatalatti megjelenítése marad fontos!)

A francia avantgárd Az andalúziai kutya

A szovjet avantgárd 1919 után kiemelt politikai jelentőség Propaganda („agitka”=propagandafilm”) Lenin: „számunkra a legfontosabb művészet a film” Állami filmgyártás Első filmfőiskola a világon Nagyjából 1921/22-től 1928-ig (tolerancia vége, formalizmus vádja

Erős színházi hatás Sztanyiszlavszkij: a színpadi alakítás a tökéletes átélésen alapul Meyerhold (ellentétben Sztanyiszlavszkijjal): a valós élethelyzetekben megfigyelt viselkedést kell a színpadon a végletekig begyakorolni, az átéléssel szemben a mozgásreflexek visszaadása a cél

A szovjet avantgárd Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin, Kulesov Elvont gondolatokat és eszméket fogalmaznak meg mozgóképpel (Sztrájk (1924) – lemészárolt lázadó tömeg/vágóhídra vitt állatok) Montázs kiemelt szerepe

Mozzsuhin premier plánja és
A Kulesov-effektus Mozzsuhin premier plánja és Egy tányér leves Egy kislány Egy gyermekkoporsó A képek különféle értelmet nyertek, a két képből egy „harmadik kép” született

Stilisztika Az amerikai folyamatos vágás (continuity editing) ellentéte (folyamatosság érzetét keltő vágás, cél: a néző ne vegye észre, hogy vágás van) Szovjet montázsfilm: egyre erőteljesebb kizökkentő hatás, sokkal több snitt, mint egy korabeli amerikai filmben lenne

A szovjet avantgárd Patyomkin páncélos (1925) Lépcsőjelenet: „képek konfliktusa” – hatalom és tömeg viszonya

A szovjet avantgárd Patyomkin páncélos

Lépcsőjelenet Ütközteti a színeket, a sötét és világos foltokat Katonák rendezett mozgása rohangáló tömeg Tömeg és egyén ütköztetése (totálkép és közeli kontrasztja) Mozgásirányok (alulról, felülről és oldalról is felvéve) Késleltető hatás (sok snitt, babakocsis nő összeesése közben a tömegről is bevág képeket)

A szovjet avantgárd Eizenstein – a legkiemelkedőbb alkotó Sztrájk, Patyomkin páncélos, Október, Jégmezők lovagja, Rettegett Iván A montázs számára elsősorban összeütközés – képtartalmak, látószögek, fényirányok, plánok stb. ütköztetése

1+1= a képeket ütköztetni kell egymással plusz hatás intellektuális film: a cél nem egy történet elbeszélése, hanem gondolatok ébresztése „Nem filmszem kell, hanem filmököl” – vita Dziga Vertovval

A szovjet avantgárd Eizenstein

A szovjet avantgárd Dziga Vertov A játékfilmet elveti – a „valóság képeiből” építkezik, sajátos dokumentumfilmezés (sokszor szakít a kronologikus szerkesztéssel) „filmszem” elmélet: a kamera az emberi szemnél sokkal tökéletesebb, a valóság lefényképezésére való Ember a felvevőgéppel (1929)

A szovjet avantgárd Plakát Dziga Vertov filmjéhez

A szovjet avantgárd Dziga Vertov

A hangosfilm megjelenése egyúttal az avantgarde végét is jelenti Okok: túl drága A Szovjetunióban politikai okokból szűnik meg Sokan a filmművészet halálát jósolják – a filmes nyelv elhal és megint „fényképezett színház” lesz (az USA-ban néhány évig igaz, Európában nem)

Az olasz neorealizmus Mussolini rendszere – a film kiemelten fontos „Cinecitta”, a filmváros – rengeteg film „fehér telefonos” vígjátékok Ezzel szemben fogalmazzák meg 1943-ban a neorealista kiáltványt

Az olasz neorealizmus Visconti: Megszállottság

Az olasz neorealizmus Rossellini: Róma nyílt város, Paisa

Róma nyílt város telén játszódik, a német megszállás elleni harc összefogásra késztet különböző embereket (kommunista, katolikus pap) Paisa Hat epizódban rajzol képet a szövetségesek által megszállt Olaszországról Töredékes szerkezet, dokumentumszerű felvétel

Az olasz neorealizmus Vittorio De Sica: Biciklitolvajok

Biciklitolvajok Kortárs szociális problémák iránti érzékenység, munkanélküliség okozta nyomor Nehezen megszerzett munkaeszköz (egy bicikli) ellopása – a reményvesztettség metaforája

1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola
Elméleti megalapozás 1935 – Centro Sperimentale – filmfőiskola Bianco e nero, a főiskola folyóirata A filmről való kritikai gondolkodás fontos fóruma, a neorealizmus elméleti megalapozása Erősíti a realisztikusság érzetét az a kontraszt is, ami elválasztja e filmeket az elődeiktől

Nagyjából az 1940-es évek közepétől az ötvenes évek közepéig tart
Az ekkor készült filmek 1/10-e neorealista Szociális érzékenység Geográfiai meghatározottság – érdeklődés a nehéz sorsú vidékek iránt Kortárs témák, alsóbb osztályokra koncentráló történetek

Az olasz neorealizmus Természetes környezet, sok külső felvétel Gyakran amatőr szereplők Ok: részben anyagi (háború utáni helyzet), a Cinecitta stúdiói romokban A történet drámai mélységét éppen a szereplők és a környezet hitelessége teremti meg

Az olasz neorealizmus Ebből a szempontból nagyra értékelik Szőts István Emberek a havason című filmjét

Az olasz neorealizmus Döntő szerephez jut a tér mélységében való komponálás – ezt a viszonylag új technikai lehetőséget korábban nem használta ilyen tudatosan a filmművészet

Formai jegyek Elliptikus elbeszélő szerkezet
Figurák motivációjának megjósolhatatlansága Hosszú beállítások alkalmazása A szekondok és a távoli beállítások preferálása a közelikkel szemben

Narratív újdonságok A történetmesélési koncepciónak ekkor válik fontos elemévé a véletlennek, mint dramaturgiai elemnek a szerepe (a gondosan motivált történésláncolat elutasítása) a cselekménybeli linearitás mellőzése A jelenetek sokszor nem egymásból csak egymás után következnek

Narratív újdonságok Nem jellemzőek a drámai nagyjelenetek, minden történés érzelmileg és dramaturgiailag azonos szinten áll Megoldatlan vég

Az olasz neorealizmus Néhány év után kifullad, sematikussá válik Az 50-es évek második felétől az olasz művészfilm egyéni problémákra kezd koncentrálni Modern élet pszichológiai következményeinek vizsgálata Közép- és felső társadalmi osztályok világa erre a legmegfelelőbb

Innen indul és a neorealizmus meghaladásával lesz jelentős rendezővé:
Antonioni

Az olasz neorealizmus Fellini és Pasolini

Az európai új hullámok Ötvenes évek: erős igény a változásra, megelégelték a „papa moziját”, a hazug vígjátékokat Angol free cinema: nemzedéki és társadalmi ellentétek, szexuális devianciák (A hosszútávfutó magányossága) (pl. Tony Richardson, Lindsay Anderson)

Az angol free cinema Új generáció csinálja Új tematika: általában lázadó fiatal hős Jellemző az angol munkásközeg (szűk lehetőségek – elvágyódás) Nemzedéki ellentétek Ugyanakkor a filmnyelv még tradicionális, erősen kötődik az angol hagyományokhoz

Az angol free cinema Dokumentarista szemlélet Balos irányultság Nincsenek sztárallűrök Szintén tradicionális, hogy kötődik az angol irodalomhoz, sok az adaptáció („Dühös fiatalok” csoportja)

Az angol free cinema Rendezők Richardson – Dühöngő ifjúság, A hosszútávfutó magányossága Anderson – Britannia gyógyintézet Karel Reisz – Szombat este, vasárnap reggel Sokszor használják a kitchen free cinema elnevezést – a közegre vonatkozik, a család a konyhában, ált. ott történnek az események

Az európai új hullámok Lengyelország – Andrzej Vajda A háborút követő hatalmi harcok (Hamu és gyémánt) Fiatal filmesek Franciaországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Magyarországon

Az európai új hullámok Szovjet és lengyel – 1950-es évek közepe Francia – 1959 Cseh és szlovák – 1960-as évek eleje Magyar – 1962 Jugoszláv – 1970 körül

Az európai új hullámok Változások a társadalomban: Rock megjelenése Elfordulás a fogyasztói társadalomtól „ emberarcú szocializmus” Szexuális szabadság 1968

A francia új hullám Nouvelle vague Elméleti előzmények – André Bazin, Alexandre Astruc Cahiers du Cinema „a kameratöltőtoll” – „A szerző úgy ír kamerájával, mint az író a tollával.” (Astruc) A film már nem csupán egy előre megírt jelenet illusztrálása

A francia új hullám Truffaut: Négyszáz csapás, Jules és Jim

A francia új hullám Alain Resnais: Szerelmem, Hirosima – Tavaly Marienbadban Agnes Varda: Cleo 5-7-ig Godard: Kifulladásig, Bolond Pierrot

A francia új hullám Első film: Négyszáz csapás – nagy figyelem, óriási siker Truffaut volt a legkeményebb kritikus Pontosan megvalósította azt, amiről írt Saját gyerekkor, szubjektív szempont Formailag nem botrányosan új, a klasszikus dramaturgiának nem mond ellent

A francia új hullám

A francia új hullám Godard Az európai új hullám talán legnagyobb hatású alakja Állandó kísérletezés, megszegi a vágás, a képalkotás, a hagyományos dramaturgia szabályait Provokatív Szereplői gyakran kiszólnak a filmből a nézőkhöz A hatvanas évek társadalmi és politikai problémái foglalkoztatják, központi kérdése a szabadság

A francia új hullám Technikai újdonság: Szokatlan módon alkalmazza a vágást – ugyanabba a beállításba belevág furcsán felgyorsítja, feszültté teszi a jelenetet Tudatosan elkövetett hibák (pl. Patrícia beszél az újságíróval – kivág filmkockákat a jelenetből) Zavaró, ugyanakkor ingereket keltő eszközök

A francia új hullám Tudatosan használnak filmes/filmtörténeti motívumokat (ők már beleszülettek a filmművészetbe) Majd minden film tudatosan reflektál régi filmekre, idéz belőlük Frissesség, sok improvizáció Téma: évesek, szerelem, léha életmód,lázadás a társadalmi konvenciókkal szemben

A kelet-európai új hullámok Az ötvenes évek sematizmusa után oldottabb légkör Állami finanszírozás kiszolgáltatottsága Prágai tavasz leverése az új hullám is megsemmisül: sok filmet betiltanak, sok művész emigrál

A csehszlovák új hullám Nem foglalkozik a politikával (szemben pl. a magyar filmekkel) A szocialista realizmus hamis emberképével szemben igaz történeteket, valódi embereket mutat fel Félreérthetelenül felismerhető a cseh irodalom haseki groteszk hagyománya, az emberi esendőséget elfogadó megbocsátó humor Groteszk: szükségszerűen „ellenzéki”

A csehszlovák új hullám Milos Forman: Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van babám A hétköznapok kisemberének világa Vera Chytilova: Százszorszépek

A csehszlovák új hullám Tűz van babám

A csehszlovák új hullám Jiri Menzel Legszebb filmjeit Bohumil Hrabal írásaiból készítette Csendes pátosz, az örök „emberi dolgok” kiemelése a történelem vagy a politika múló viharaiból

A csehszlovák új hullám Szigorúan ellenőrzött vonatok

A német új film Nyugatnémet új film Meghatározó a II. világháborút követő sokk Ötvenes évek: szándékoltan apolitikus filmek, kevés pénz A mozikban amerikai filmek

A német új film 1962 – Oberhauseni nyilatkozat Cél: a német film szellemi és gazdasági újjáteremtése A hatvanas évek második felére kiépül egy hatékony támogatási rendszer Új nemzedék: Werner Herzog, Wim Wenders, Rainer Werner Fassbinder, Volker Schlöndorff

A német új film Figyelmes és lassú kameramozgás Többnyire realista és dokumentárisan egyszerű Jellemzi a tabuk feszegetése: a másság problematikája (pl. Herzog:Caspar Hauser) Az ötvenes évek Heimatfilmjeinek idillje helyett a lappangó fasizmusra mutat rá

A német új film Fassbinder A német hétköznapok sivársága és ridegsége filmjei középpontjában Vendégmunkás, A zöldségkereskedő Wim Wenders Erős Antonioni hatás Téma: a háború utáni apátlan, elveszett nemzedék – kapcsolatok és értelmes múlt nélkül bolyong a saját hazájában Gyakran visszatérő motívum az utazás

Vége

Korstílusok a film történetéből

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Korstílusok a film történetéből"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Korstílusok a film történetéből

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Korstílusok a film történetéből"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés