Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Kaposi József 2011. április. Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe és a kiegészített bevezetője.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Kaposi József 2011. április. Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe és a kiegészített bevezetője."— Előadás másolata:

1 Dr. Kaposi József április

2 Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe és a kiegészített bevezetője Új kiemelt fejlesztési feladatok A közműveltség értelmezése A tantárgyközi elemek A műveltségterületek jellemzői Bizottságok, határidők Összegzés

3 Alapelvek Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: tartalma üzenetértékű a nemzedékek kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak.

4 A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi NATKTHT KTHT

5 Nemzeti alaptanterv  A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia- területeket.  A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő- oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő- oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

6 Kerettantervek, helyi tanterv  Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és a képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló illetőleg ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret és módszertani szabadság biztosítja.  Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez.  A helyi tanterv leírja azt a megközelítőleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le.

7 A központi kerettantervek száma

8 A NAT-munkálatok főbb elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek fontosságának hangsúlyozása  A kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése Fenntartható fejlődés, családi életre nevelés  A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése  Új ismeretkörök (elemek) beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése érdekében

9 A bevezetés (tervezet) A Nemzeti alaptanterv alapelveinek összhangban kell lenniük: a Magyar Köztársaság Alkotmányával és a jogállam rendjével; az emberi jogokról, a gyermeki jogokról, továbbá a nemzeti és vallási közösségek jogairól szóló nemzetközi egyezményekkel és nyilatkozatokkal; az emberi méltósággal; az élet tiszteletének elvével; a méltányosság és az esélyegyenlőség törekvésével; európai kulturális örökségünkkel; nemzeti hagyományainkkal.

10 A közoktatás feladatai Korszerű és széleskörű műveltség átadása. A szellemi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. A tanuláshoz és az alkotó munkához szükséges képességek és készségek fejlesztése. A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése. A szellemi lelki, érzelmi, testi képességek kibontakoztatása.

11 A közoktatás céljai  Pl. emberi méltóság tisztelete,  helyes önismeret,  önálló erkölcsi ítélőképesség,  döntéshozatali képesség,  tartós bensőséges társas kapcsolatokra való képesség,  a nemzeti kultúra megismerése,  a más kultúrák elfogadása,  élethosszig tartó tanulás képessége,  a munka világába való eligazodás képessége.

12 A közoktatás tartalma A Nemzeti alaptanterv meghatározza, és a közoktatás számára kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik. Minden felnőtt állampolgár létérdeke a műveltség nyelvének elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez.

13 A közműveltség értelmezése a Nat-ban A közműveltséghez való méltányos hozzájutás a közoktatás közszolgálati szerepe miatt fontos. A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg.

14 A közműveltség alapelemei közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás; megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja; az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

15 Kiemelt fejlesztési feladatok Új elemek  Fenntartható fejlődésre nevelés  Családi életre nevelés  Munkára nevelés  Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

16 A közműveltségi elemek jellemzői  Egységes szemlélet, ugyanakkor az egyes műveltségterületek sajátosságait érvényesítik.  A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg.  Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét.  A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti.  Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető.  Keresztutalásokat tartalmaznak.

17 Tantárgyközi elemek

18 Tantárgyközi ismeretkörök, modulok Magyar nyelv és irodalomÉlő idegen nyelv MatematikaEmber és társadalom Ember a természetbenFöldünk és környezetünkMűvészetekDráma és tánc Vizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeretInformatikaÉletvitel és gyakorlatiismeretekTestnevelés és sport 1. Egészségtudatosság (T, K) Környezettudatosság (T, K) Erkölcsi, morális tudatosság (K) Jogi és állampolgári tudatosság (K) Gazdasági és pénzügyi tudatosság (K) + +?+? Média és médiumtudatosság (K) Önismeret, szereptudatosság (K) Fogyasztóvédelem (K) +++++

19 Műveltségterületek  Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések.  Megjelennek a közműveltségi tartalmak os NAT felépítéseAz új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 3. A fejlesztési feladatok 4. A közműveltségi tartalmak szerkezete 5. Tantárgyanként a közműveltség tartalmai Pl. fizika Pl. kémia

20 Általános műveltségterületi elvárások Alapelvek, célok kiegészítése, korrekciója, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, kiemelt kereszttantervi feladatok integrálása (EU kompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok), műveltségterület kapcsolódásai más műveltségterületekhez, tantárgyakhoz, az elméleti tudásmegnevezés legyen életszerű, kerüljön be minden műveltségterületbe az informatika használatára való utalás.

21 Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti: - a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez, - a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához, - a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez, - a médiumok alkotó használatához, - az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

22 Matematika Kiemelten kezeli: - a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; - a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát, - a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel, - a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét; - az informatikai alkalmazások hangsúlyozá sát.

23 Ember és társadalom Kiemelten kezeli: - a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat, - a narratív megismerési mód alkalmazását, - a történeti gondolkodásmód kialakítását, - a kulturális kódrendszer megismerését és a kollektív identitásképzést, - a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

24 Idegen nyelv Kiemelten kezeli: - a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását, - a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését, - a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését - a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

25 Ember a természetben Kiemelten kezeli: - a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését, - a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz, - a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

26 Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik: - A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára, - az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

27 Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli: - az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását, - az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését, - a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

28 Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy: - az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, - a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen, - kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel, - foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

29 Művészetek Kiemelten kezeli: - az önkifejezést és közösségépítést, - az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, - a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, - a dráma és média integratív elemeit, - a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését, - - a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését, - a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

30 Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van: - a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, - az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, - a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására, - az egészséges életmód kialakítására; - a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, - a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

31 Közműveltségi tartalmak  Három iskolai szakaszban: évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)  Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”  Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

32 A készítés keretei Bizottságok neveiTagok száma NAT bizottság9 Szerkesztőbizottság5 Legitimációs bizottság12 Alapfokú bizottság6 Középfokú bizottság6 Szakiskolai bizottság4 Szakmai bizottságok (10x4)40 SNI bizottság4 Irányelves bizottság6 Összesen92

33 Nat bizottság felkért tagjai 1. Dr. Aczél Petra, egyetemi docens, PPKE 2. Dr. Bagdy Emőke; egyetemi tanár, KGRE 3. Dr. Dobos Krisztina, főiskolai oktató, gimnáziumi tanár, Budapesti Fasori Evangélikus Gimn. 4. Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár, NEFMI 5. Dr. Horváth Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, OFI 6. Dr. Kaposi József, mb. főigazgató, OFI 7. Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, egyetemi adjunktus, ELTE 8. Dr. Kertész János, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, Fizikai Intézet, BME 9. Dr. Kéri Katalin, egyetemi tanár PTE 10. Lányi András, egyetemi docens, ELTE

34 Iskolatípus és tantárgyi bizottságok elnökei Alapfok: Hegyváriné Pauló Mária, szakértő Középfok: Porogi András, igazgató Szakiskola: Szabó László, igazgató SNI: Borsfai László igazgató Magyar nyelv és irodalom: Sályiné Pásztor Judit Matematika: Frigyesi Miklós Ember és társadalom: Szabó Márta Ember a természetben: Baranyi József Idegen nyelv: Szálka Márta Földünk és környezetünk: Ütőné Visi Judit Művészetek: Novák János Informatika: Reményi Zoltán Testnevelés: Ónódi Szabolcs Életvitel: Petrovics Nándor,Kovács Október

35 A készítés tervezett ütemezése  tavasz a NAT kiegészítés szakmai elfogadása  nyár A NAT kiegészítés jogi elfogadása  ősz A NAT-hoz igazodó, új kerettantervek kiadása  ősz Az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon

36 Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak. o


Letölteni ppt "Dr. Kaposi József 2011. április. Az előadás vázlata A tartalmi szabályozás kérdései A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT szerepe és a kiegészített bevezetője."

Hasonló előadás


Google Hirdetések