Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés."— Előadás másolata:

1 Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés

2 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A szociolingvisztika legmarkánsabb nézete a témáról: A kapcsolat természetesnek látszik (,az is), de bonyolult

3 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Mi a kultúra (szoc. lingv. értelemben)? amit a személynek tudnia kell ahhoz, hogy a társadalomban funkcionálhasson (magaskultúra)

4 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A kapcsolatról több felfogás van: a) A nyelv struktúrája meghatározza, ill. befolyásolja a nyelvhasználók világszemléletét. b) A kultúra tükröződik a nyelvben, befolyásolja a nyelvhasználatot, de a nyelv bizonyos jellemzőit is. c) A nyelv és a kultúra között semmilyen összefüggés nincs.

5 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A legelterjedtebb az a) felfogás Képviselői: Wilhelm von Humboldt : Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistliche Entwicklung des Menschengeschlechts (Berlin 1836) Edward Sapir : The Status of Linguistics as a Sience 1929 Benjamin Lee Whorf: Lanuage, Thought and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf 1956

6 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Sapir: a nyelv és a kultúra között nagyon szoros kapcsolat van – a szavak meghatározzák világlátásunkat Whorf (Whorf-hipotézis): o a nyelv nemcsak kifejezi, hanem formálja is a gondolatokat: a nyelv mint előzmény „kötelező” gondolkodási szabályokat ír elő o A világot egy nyelvi háttér birtokában szemléljük úgy, ahogy szemléljük

7 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításai: o Ha egy nyelv beszélőinek vannak szavai bizonyos dolgok leírására, jobban tud beszélni a dologról, mint azok, akiknek nyelvében nincsenek ilyen szavak ( pl.: orvos—nem orvos ). o Ha egy nyelv különbséget tesz ott, ahol a másik nem, beszélői differenciáltabban látják az illető dolgot ( pl:. hó – eszkimók, teve – sivatagi népek nyelve, autók – beduin arab, fenyők – északi népek nyelve, állatcsoportok (magyar), gyümölcs (angol: fruit + nuts )

8 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításainak érvénye a nyelv egyes összetevőire: o Szavak o Grammatika Fokozottan érvényes: ha egy nyelvben nincs grammatikai lehetőség valaminek a kifejezésére, az korlátozza szemléletünket.

9 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: o A kopi (indián) nyelv  szemlélete folyamatjellegű  az idő-tér egybemosódik  az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség— elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

10 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata ↕↕↕ o Az átlagos európai nyelvek:  Rögzített beállítottságúak a tér-idővel szemben  „Objektivizálják” a valóságot  Különbséget tesznek megszámlálható és megszámlálhatatlan között  Van bennük jelen, múlt, jövő idő

11 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Összefüggnek-e ilyen módon a nyelvtípusok és a kultúrák? o Nem függnek össze. o Nem azonos típusba tartozó nyelvek mutatnak kultúrához kötött hasonlóságot (német—magyar), míg az azonos típusúak nem mutatnak ilyent (magyar—török, magyar—szamojéd). o Bármiről lehet beszélni bármely nyelven, csak különböző fokú körülírásra van szükség.

12 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: o A kopi (indián) nyelv  szemlélete folyamatjellegű  az idő-tér egybemosódik  az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség— elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

13 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A nyelv és kultúra összetartó erő befelé elkülönítő hatású kifelé ↓↓↓ nyelvi-kulturális közösségek

14 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  Hogyan viszonyul a nemzeti közösség önmagához, ill. nyelvéhez? Önértelmezéssel. Értelmezi múltját, jövőképe van. A nyelvközösséget egységnek tartja, a változatoknak értéket tulajdonít. A nyelvet önmagában, egészként, kívülről is látja: a nyelvet összekapcsolja a nemzeti kultúrával, hasonlítja más nyelvekhez. A társadalmi-gazdasági tagozódás és a nyelv szemében összefügg

15 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A nyelv szerepe a magyar művelődéstörténetben oA 15—16. század óta értékteremtő és értékhordozó A nyelvi variánsok között voltak tekintélyi változatok oSzerepe a 18. századtól nőtt meg: nyelv – egyén – közösség

16 1.2. Nyelv, kultúra, identitás nyelv -- egyén – közösség o Kialakult a nyelvvel való tevékeny viszony o A nyelvet a hagyományozott kultúra részének kezdték tekinteni o Az irodalmi nyelv (a sztenderd) célelvű kialakulása ↓↓↓ Nyelv – beszélő (egyén) viszonya a  megismerésben  az önmegértésben A közösség folyton újraalkotja önmagát.

17 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A modern nemzetállamok nyelvfelfogása „ a nyelv … a közösség, (nemzet, nép, társadalom) önazonosításának és önállításának egyik legfontosabb tényezője” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség 16.) Az egyén és a közösség önmeghatározása, identitástudata szorosan összefügg a „nemzeti nyelvvel”.

18 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A nyelvhez való viszony Magyarországon: (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség )  1990 előtt: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza: a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése

19 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A 20. sz. végétől: o A nyelv és a népi-nemzeti kultúra összekötése Karácsony Sándor : Magyar nyelvtan társaslélektani alapon „ a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (T.N.G. 19.) – a magyar lélek megnyilvánulási módja Újra felelevenedtek, néha eltúlozva (nyelvhalál— nemzethalál) Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? 1996.

20 1.2. Nyelv, kultúra, identitás o Az egyén egyetemes nyelvtudása Forrása a skolasztikus, a racionalista szemlélet és a pozitivizmus a nyelvészetben a strukturalizmus és a generatív szemlélet

21 1.2. Nyelv, kultúra, identitás „ A generatív nyelvészet tárgya […] az egyén anyanyelvtudása. […] A generatív nyelvészet […] azt állítja, hogy az anyanyelvtudás genetikusan adott. Az emberi elmének veleszületett része az emberi nyelv lényegi sajátságait rögzítő univerzális grammatika, s ha ezt megfelelő időben és megfelelő ideig egy meghatározott nyelven való megnyilatkozások ingere éri, az adott nyelv teljes grammatikájává fejlődik. […] az anyanyelv-elsajátítás nem tanulás, hanem a biológiai fejlődés része.” (É. Kiss Katalin: A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány, 1998.)

22 1.2. Nyelv, kultúra, identitás E felfogás hatása a nyelv és közösség értelmezésére A nemzeti nyelvközösség nem kérdés, az egyetemes nyelvközösség generatív elve mindenre választ ad (pl.: Csepeli György) Tiszta eszközelvűség: amire szüksége van a beszélőnek, azt létrehozza elvont tudása alapján, semmilyen tanításra nincs szükség (pl.: Nádasdy Ádám) Az egyetemes nyelvi közösség szabadságot ad, az egyedi nyelvközösség diszkrimináló hatalomként funkcionál (pl.: Sándor Klára)

23 1.2. Nyelv, kultúra, identitás o Szociológiai, antropológiai irány nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát A jelen közösségi struktúrát tartja irányadónak A legfőbb strukturáló tényezők: az egyén és a csoport: önmeghatározásuk a nyelvváltozatokban és a nyelvi szerepekben valósul meg ↓ szociolingvisztika

24 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A nyelvhez való viszony magatartásformái Peter von Polenz (Deutsche Sprachgeschichte vom Spätmittelalter bis zur Gegenwart, 1991, 12—16.) szerint (a magyar művelődésre is érvényes!) o Nyelvi konzervativizmus o Nyelvi elit nézet o Történeti, ill. filológiai nézet o Purista nézet o Nyelvmonomán nézet o Pánnyelvészeti nézet o Balradikális nézet

25 1.2. Nyelv, kultúra, identitás o Nyelvi konzervativizmus A változást veszteségnek látja egy régi ideálhoz képest o Nyelvi elit nézet A változásokat egy művelődési alapon létrejött normához méri Nem viseli a beszédbeli elemek írásos rögzítését o Történeti, ill. filológiai nézet Ragaszkodik az eredeti jelentéshez Nem veszi figyelembe a kommunikációs viszonyokat o Purista nézet A nyelv tisztaságát védik az idegen elemektől Figyelmen kívül hagyják a jövevényszavak létezését

26 1.2. Nyelv, kultúra, identitás o Nyelvmonomán nézet Több forma közül csak egyetlen tart jónak Nem veszi figyelembe a nyelv heterogén, pontatlan és változékony voltát o Pánnyelvészeti nézet A nyelv változásaiból vezeti le a társadalmi változásokat Az immorális dolgokért a nyelvet teszi felelőssé o Balradikális nézet A normatív változatot az alsóbb társadalmi rétegek elnyomásának eszközeként szemléli Figyelmen kívül hagyja a sztenderd művelődési szerepét

27 1.2. Nyelv, kultúra, identitás  A nemzeti-nyelvi identitás válsága (?) a 20— 21. sz. fordulóján o Globalizáció kontra nemzetállamok o A nemzetállamok „elavulttá” váltak o Kelet-Közép-Európa: új „nemzetállamok” létrejötte, ill. régiek újraalakulása ↓↓↓ nyelvi konfliktusok

28 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kognítív szemlélet alapján: o A világot az alany biológiai, társadalmi, kulturális fejlődés során kialakult kategóriák szerint rendezi. o Szemantikai viszony nem a szó és az objektív világ, hanem a szó és az objektív világ alanyi reprezentációja között van. o E viszony alapját pszichológiai törvények képezik.

29 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe – VNyK „A világ nyelvi képe,(!) mint nyelv- és kultúrafüggő képződmény, olyan átlag nyelvhasználó tudásán alapuló mentális kép, amely a világ tárgyairól, jelenségeiről és relációiról szól. Ez a kép a nyelvben rögzült, és csak a nyelven keresztül válik hozzáférhetővé. A nyelv a nyelvi kommunikáción kívül [tehát] a világot osztályozó és interpretáló szerepet tölt be.” Bańczerowski Janusz

30 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A konceptualizáció* forrása o Mindennapi tapasztalatok o Közösségi normák, értékek, minősítések VNyK: második valóság az objektívhoz képest: azt mutatja, hogy az adott nyelvközösség által tapasztalt és elképzelt valóság miként rögzült a nyelvben – az elsőnek metaképe. VTK= a világ tudományos képe VKK= a világ kultúrképe Elsődleges és fölérendelt a VNyK

31 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra *A konceptualizáció fogalma a tárgyak, események, jelenségek megismerési folyamatban történő felfogásának a módját jelenti, és mint mentális tapasztalat magában foglalja a szenzorikus ta-pasztalatot, az ábrázolás módját, a fogalmak képzésének a fo-lyamatát, amely nagymértékben a metaforák és/vagy metoními-ák bázisán alapul, valamint a kontextustudást is. A megismerési folyamatok meghatározzák a fogalomhoz tartozó különböző as-pektusok nyelvi felfogásának a jellegét. A kognitív szemantiká-ban a jelentés azonos a konceptualizációval, amely a nyelvi je-lentés természetének szubjektív voltát, a kognitív folyamatok profilírozását és az utóbbiaknak a konvencionalizálását jelenti. (Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról )http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292/ pdf

32 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra VKK: a második valóság szerkezetéért felel: a világképét az adott kultúrában lokalizálja Kultúra: viselkedés, vallás, művészet, politika, gazdaság stb. VTK: olyan megállapítások és relációk, amelyek összhangot teremtenek az első és második valóság között A nap felkel. – a VTK-nak csak olyan szeletét érinti, amelynek az adott kultúrában jelentéktelen szerepe van (régebbi tapasztalatot rögzít, mint a VTK-ban leképeződött tudományos megismerés).

33 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kultúra: axiológiai (értékelméleti) szempontból az értékek halmaza: normák, minták, alkotások, hitvilág stb. ↓↓↓ A nyelv a kultúra „alkotása” a közösség „kultúrarchívuma”

34 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv kultúrfunkciói o Megismerési funkció a megismerés eredményeinek objektivizálása o Kumulatív és megnevezési funkció a tapasztalat, értékrend stb. összegyűjtése, ill. rögzítése o Nemzeti (csoport-)funkció elkülönít és konszolidál valamely kommunikációs közösséget

35 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra o Meggyőzési (perszuáziós) funkció a nyelvi szövegek működése az adott kultúrában (pl. igazság, hazugság, manipuláció, pletyka stb.) o Performatív funkció a valóság új területeinek kreálása (jogi, szokás- beli) o Mágikus funkció a nyelv hatása az anyagi, a pszichikai és a tu- datbeli valóságra o Pragmatikai funkció az információadó viszonya az információvevő- höz és a közlés tartalmához

36 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv mint a tudomány tárgya alanyi jellegű ↕ A természettudományok tárgyi jellegűen viszonyulnak kutatásuk tárgyához ( vö. Bańczerowski )

37 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Milyen nyelvi elemek hordozzák a VNyK-t? Grammatikai struktúrák Szókészlet és frazeológia Szintaxis A szövegstruktúrák Szemantika Etimológiák Stilisztika Onomasztika Nyelvi etikett (Vö. már Porzig, Weisgerber, Sapir, Whorf is)

38 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Az egyén nyelvhasználata és a nyelv idiolektus – nyelv Idiolektus(ok) Nem azonosak, de hasonlóak Közös invariáns van a nyelvközösség tagjainak nyelvhasználatában Nyelv a) Az összes idiolektus halmaza b) Absztrakciós lingvisztikai konstruktum – egy kollektív alany közös tudása

39 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe = az egyének nyelvi világképei Azonos kultúrkör, nyelvcsoport → hasonló világkép !A világ nyelvi és kultúrképei között nincs ekvivalencia!!!

40 2.Egység és sokféleség a nyelvi változatokban 2.1. A nyelvváltozatok típusai ( Cseresnyési – Eőry ) Sztenderd Használói változatok: Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus „Politolektus” Sztenderd ↕ ↕ ↕↕ Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus Politolektus I d i o l e k t u s

41 2.1. A nyelvváltozatok típusai Sztenderd : (köznyelv*, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv) ↓((regionális köznyelv)) Társalgási nyelv ↓ Szleng: a társalgási nyelv még kötetlenebb, különféle „lektusok” jellemzőivel telített változata (~argó, zsargon) Népnyelv (lingua vulgaris)* – a klasszikus nyelvek (latin, görög, héber) másodlagos nyelve ma: az iskolázatlan, „egyszerű” emberek nyelve

42 2.1. A nyelvváltozatok típusai Szociolektusok C soportnyelv (rétegnyelv) „ osztálynyelv” iskolázottsági nyelv életkori nyelv stb. Szaknyelv Zsargon: a kívülállókat kizáró nyelv (~ szleng) pl.: bűnsegédi bűnrészes, vélelmezett apa Argó: tolvajnyelv (~ szleng)

43 2.1. A nyelvváltozatok típusai Regionális dialektus Regionális köznyelv : nyelvjárási színezetű köznyelv (regional accent ~ akcentus) Nyelvjárás (dialektus): tkp. regionális dialektus (területi nyelvváltozat) ---- A nyelvjárás – nyelv elhatárolási problémái: inkább politikai, mint nyelvi kritériumok: állami hovatartozás (pl.: a szerb-horvát, de a szerb és a horvát, de pl. a magyar) a kölcsönös érthetőség mértéke (pl.: a holland és a német, de a cseh és a szlovák vagy pl. az angol és a német nyelvjárások)

44 2.1. A nyelvváltozatok típusai Etnolektus, ill. „politolektus”: amikor a kulturális nemzet és államnemzet nem ekvivalens Etnolektus: egyes etnikai csoportok által használt kontaktusváltozat, pl. a „cigánymagyar”, a „magyarszlovák”, a „töröknémet”, Chinese Americans stb. – az államnyelv változata Politolektus: idegen állam területén élők anyanyelvi változata (államnyelvi hatást mutató változat), pl. a szlovákiai magyar, az erdélyi magyar, az amerikai magyar, az amerikai kínai stb. – a „kulturális nyelv” változata

45 2.1. A nyelvváltozatok típusai Idiolektus: egyéni nyelvváltozat Egy nyelvnek tkp. annyi változata van, ahány beszélője. A fönti szempontok többségével jellemezhető egy- egy idiolektus Milyen kritériumok szerint osztályozzák az egyes szerzők a nyelvi változatokat (Wardhaugh, R. Kiss J., Kontra M.?)

46 2.1. A nyelvváltozatok típusai Wardhaugh, R.: változatok= dialektusok Regionális dialektusok Társadalmi dialektusok Stílusok és regiszterek  Stílus: formális – informális  Regiszter: különböző foglalkozási v. társadalmi csoportok nyelve

47 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kiss J.: A változatok fajtái: Köznyelvi: beszélt – írott Társadalmi: csoport- és szaknyelvek Területi: nyelvjárások + állami változatok

48 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kontra M.: A variabilitás megjelenési formája: a nyelvi változó A nyelvhasználatot befolyásoló tényezők → független változók ↓ Nyelvi tényezők → függő változók A változók osztályozása: a beszédhelyzet, a beszéd- partner, a beszédváltozatok, a beszélő szempontjából A külső szabályozottság szempontjából standard↔nemstandard kodifikált norma

49 2.2. A politikai tagolódás Kiss J. szerint: állami (területi) változatok, pl.: olasz: ausztriai olasz (tiroli) magyar: szlovákiai magyar német: romániai német – a területi szempont dominál De: nem csupán területi változat, hanem (más) államnyelvi is ↓

50 2.2. A politikai tagolódás kulturális nemzet ↔ államnemzet nyelvi, etnikai, kulturálisközigazgatás, közösség (Herder) jogrendszer, + vallás, faj infrastruktúra↓ természetes alakulatemberi döntésen alapul ( Cseresnyési: Nyelv és nemzet) ↓↓↓ kisebbségek a nemzet és az állam szempontjából is → politikai tagoltság

51 2.2. A politikai tagolódás (Nyelvi) kisebbségek nyelvi helyzete: Nemzeti nyelv: anyanyelv Államnyelv: hivatalos nyelv (ez utóbbi mást is jelenthet, pl. egy hivatalos szervezet, pl. az EU elfogadott nyelve)

52 2.2. A politikai tagolódás A magyar nyelv politikai tagoltsága  Magyarországi magyar nyelv államnyelv=nemzeti nyelv  Határon túli magyar nyelv államnyelv≠nemzeti nyelv területileg érintkezik a nemzeti nyelvvel  Diaszpórában beszélt magyar nyelv államnyelv≠nemzeti nyelv és területileg nem érintkezik a nemzeti nyelvvel

53 2.2. A politikai tagolódás  Határon túli magyar nyelv: az összefüggő magyar nyelvterületnek a Magyarország határain kívül eső része  Szlovákiai (felvidéki) magyar nyelv  Ukrajnai (kárpátaljai) magyar nyelv  Romániai (erdélyi) magyar nyelv  Szerbiai (vajdasági) magyarnyelv  Horvátországi (Dráva-vidéki) magyar nyelv)  Szlovéniai (muravidéki) magyar nyelv  Ausztriai (őrvidéki) magyar nyelv

54 2.2. A politikai tagolódás 1920-tól, a trianoni döntéstől (nagysága a 2. világháború után kis mértékben változott) A kilencven év alatt történt lényeges politikai, „állami” változások: 1992-ig csehszlovákiai, azóta szlovákiai magyar 1991-ig szovjetunióbeli, azóta ukrajnai magyar 1992-ig jugoszláviai, azóta (2006-ig kis- jugoszláviai ) szerbiai, horvátországi és szlovéniai magyar

55 2.2. A politikai tagolódás  Diaszpórában beszélt magyar nyelv más országokba bevándorolt magyarok nyelve Amerikai (ausztráliai, új-zélandi stb.) magyar a 19—20. század fordulója, a 20. század eleje, a 2. világháború után, 1956-ban Nyugat-európai magyar 1956-ban A környező utódállamok területén nem őslakos magyarok nyelve az 1920 után a környező államok területén belül költöző magyarok nyelve, amely Csehszlovákia, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása után az utódállamban szórvány-nyelvnek számít: (pl.: csehországi, oroszországi, Bosznia-hercegovinai magyar)

56 A kisebbségek Alapfogalmak 1.autochton – bevándorló 2.általában kisebbségi – csak helyben kisebbségi helyzetben levő 3.a nyelvországgal érintkező – a nyelvországgal nem érintkező 4.kohezív – szétszórt 5.mellérendelt – alárendelt

57 A kisebbségek A magyar kisebbségek típusa 1. Autochton: a határon túli területek magyar lakói Bevándorló: pl. az amerikai, a franciaországi, a csehországi magyar kisebbség 2. Csak helyben van kisebbségben (van állam, ahol ez a többség) 3. A nyelvországgal érintkező: a tárom túli magyar Nem érintkező: pl. a dél-afrikai magyar 4. Kohezív: a határon túli területek magyar kisebbsége, a torontói magyar kisebbség Szétszórt: a németországi, a csehországi magyar kisebbség 5. Mellérendelt (hivatalosan) Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia stb. magyar kisebbsége Alárendelt: pl. a franciaországi és a csehországi magyar kisebbség

58 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Magyarország kisebbségei „nemzeti és etnikai kisebbség”: legalább egy évszázada él az országban Nemzeti: ha rendelkezik anyaországgal Etnikai: ha nem rendelkezik anyaországgal

59 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Kisebbségek Magyarországon (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv.) német, szlovák, horvát, szerb, szlovén (vend), román, ruszin, ukrán, lengyel, bolgár, örmény, görög, roma (cigány)

60 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Létszámuk a kisebbségi önkormányzatok szerint: 1 millió a népszámlálás (bevallás) szerint kb. 300 E Becsült adatok: Roma: 500 E (kb. 100 E kétnyelvű) Német: 200 E (kb. 50 E kétnyelvű Szlovák: 100 E (20-30 E kétnyelvű) Horvát: 100 E (20-30 E kétnyelvű) Román: 20 E (5-6 E)

61 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Jogok és jogsérelmek: 1867—1879: anyanyelvű oktatás 1879-től, ill tól: kötelező magyar oktatás – nem 100%-os 1946—47: kitelepítés (németek) Ma: vannak nemzetiségi iskolák, de az államnyelv mindenhol kötelező

62 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek A magyar kisebbségek a trianoni szerződés aláírása után (1920. június 4.) Az ország területe: km 2 → km 2 Lakossága: 18,2 M → 7,6 M

63 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Csehszlovákia: jogtalanságok 1945—46: kollektív bűnösség→ lakosságcsere, kitelepítés, menekültek (kb. 120 E) vagyonelkobzás megszüntették a magyar iskolákat, a sajtót megtiltották a nyilvános magyar beszédet 1993 után: Etnikus arány: 11% Felsőoktatásban részt vevők aránya: 4,8% államnyelvtörvények

64 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Románia ,6 M → ,4 M Az etnikai arány változása: 16. sz. eleje 50%1910-ben 33% 18. sz. eleje 40%1930—70 25% 2002-ben 20% A megyeszervezet átalakítása Betelepítések Anyanyelvi oktatási jogok inkább csak papíron A moldvai csángók: 250 E, ¼-ük beszél magyarul

65 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek A volt Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) Ma kb. 300 E magyar A magyarok etnikai aránya: kb. 1/3. volt A II. világháború után: 15% Magyar tannyelvű általános iskola: általában Magyar tannyelvű középiskola: 1/3-uk Magyar felsőoktatás: szórványos Nemzeti nyelvhasználatot korlátozó törvények (90-es évek) Az értelmiségi-utánpótlás hiánya Atrocitások

66 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Szovjetúnió, Ukrajna: 150 E Horvátország: 16 E magyar Szlovénia: 6-7 E magyar Ausztria: 40 E magyar, kb. 6 E az Őrvidéken

67 A kisebbségek és a nyelvi jogok Magyarország kisebbségei és a magyar kisebbségek Emberi jogok – nyelvi jogok Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata: ENSZ, december 10. Barcelonai nyilatkozat (A nyelvi jogok egyetemes nyilatkozata) – 1996 Mindenki azonosulhat anyanyelvével Mindenki elsajátíthatja anyanyelvét (iskolák) Mindenki szabadon használhatja anyanyelvét a legtöbb (!) hivatalos szituációban Bármiféle nyelvcsere csak önkéntes lehet Jogilag nem kötelező erejű!!!

68 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Nemzetközi nyelvek: anyanyelvű és nem anyanyelvű beszélők egyaránt használják elsődleges + másodlagos funkció elsődleges funkció: csak az anyanyelvi beszélők használják másodlagos funkció: nem csak az anyanyelvi beszélők használják

69 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek A nemzetközi nyelveknek fontossági hierarchiájuk van. Állandó mozgás terjedőben van az angol, a japán, a spanyol, a szuahéli Visszaszorulóban: a német, a francia, az orosz

70 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Közvetítő nyelv (lingua franca): bármely nyelv lehet. A legfontosabb nemzetközi, ill. közvetítő nyelv: a világnyelv Olyan közösség nyelve, amelynek kiemelkedő gazdasági, katonai, politikai hatalma van – birodalmak nyelvei

71 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Mai világnyelvek: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol, arab, francia, kínai, orosz, spanyol Elterjedtebb: angol, francia, spanyol A legelterjedtebb: angol

72 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Az angol mint világnyelv (világangol) Anyanyelvként: 350 M Második nyelvként: 400 M Idegen nyelvként: M A 15. században kb. annyian beszélték, mint a magyart (4-5 M)

73 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Miért éppen az angol? A brit (angol) gyarmatbirodalom volt a legnagyobb, a legmaradandóbb, s minden földrészre kiterjedt Világbirodalomként egy szintén angol nyelvű birodalom lépett az örökébe, az USA Visszaszorult a francia és a német A tudomány és a technológia nyelvét képviselte

74 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Mi tette alkalmassá az angolt, hogy világnyelvvé váljon? Nem volt purista A legkevésbé vált a nacionalizmus nyelvévé – ideológiai kötöttség nélküli, semleges nyelv Régóta kontaktusnyelv: sokféle idegen hatás (angolszász, kelta, francia, latin stb.) Az indoeurópai nyelvet beszélők viszonylag könnyen tanulják

75 3. Interkulturális kommunikáció A nemzetközi és a világnyelvek Nem fenyegeti-e az angolt a széthullás veszélye (mint a latint)? Nem, mert Az írott angol nem csak egy elit nyelve, összetartja a beszélt változatokat. A beszélt nyelvi formák is tömegek emlékezetébe vésődhetnek (média, oktatás)

76 3. Interkulturális kommunikáció Nyelvünk az Európai Unióban Az Európai Unió (1992) nyelvi politikája Minden tagállam „fő államnyelve” egyenjogú hivatalos és munkanyelv. 27 tagország 23 hivatalos nyelv A nyelvek virtuálisan egyenlők, aktuálisan kevésbé.

77 3. Interkulturális kommunikáció Nyelvünk az Európai Unióban Az EU tényleges munkanyelvei: angol, francia, német, de az angol dominál Ennek ellentmond: Minden 5. EU-állampolgár német anyanyelvű Az intézmények nagy része francia nyelvterületen van: Strasbourg, Brüsszel, Luxemburg ↓↓↓ Az angol egyedüli tárgyalási nyelvvé tételét sokan nem támogatnák.

78 3. Interkulturális kommunikáció Nyelvünk az Európai Unióban Anyanyelvi versenyképesség A sikeres közösségek nyelve lesz versenyképes bővül, nem szűkül használati köre

79 3. Interkulturális kommunikáció Nyelvünk az Európai Unióban Versenyképes-e a magyar nyelv? Ma igen, a saját piacán. A versenyképesség feltétele: kielégíteni a társadalom nyelvi közlési igényeit a családi-hétköznapi a közéleti-hivatalos a szaknyelvi, tudományos kommunikációs színtereken

80 3. Interkulturális kommunikáció Nyelvünk az Európai Unióban „ A szupranacionális nyelvpolitikai folyamatokat leginkább a piaci erők szabályozzák. S ezek általában megerősítik a nyelvi hierarchiákat. A laissez fair nyelvpolitika az angoltól eltekintve minden nyelv számára jelentős kockázattal járhat.” (Phillipsonra utal Kontra 2006, 183). Stratégiák: a belső nyelvhasználati színterek megőrzése az anyanyelvi szaknyelvek fejlesztése az angol szerepe a globális lingua academica legyen


Letölteni ppt "Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések