Ellátásbiztonság, versenypiac és a fogyasztók az EU szabályok tükrében

Az előadások a következő témára: "Ellátásbiztonság, versenypiac és a fogyasztók az EU szabályok tükrében"— Előadás másolata:

1 Ellátásbiztonság, versenypiac és a fogyasztók az EU szabályok tükrében
46. NEMZETKÖZI GÁZKONFERENCIA Siófok november 6-7.

2 Mérföldkövek az EU jogalkotásában Mi változott az elmúlt 10 évben?
Tartalom Mérföldkövek az EU jogalkotásában Mi változott az elmúlt 10 évben? Milyen következményei vannak a változásoknak és mi várható?

3 A három alapító szerződésből kettő energiahordozó köré épült
Az Európai Szén– és Acélközösség Az Európai Atomenergia-közösség Kutatás és műszaki ismeretek terjesztése Egységes biztonsági előírások A különleges anyagok és felszerelések közös piaca Szabad tőkemozgás és munkavállalás A Tanács decemberi határozata Szükség van közösségi energiapolitikára A Tanács kidolgozza és végrehajtja a közösségi politikát A termelők és a fogyasztók együttműködése fontos Növelni kell az ellátás biztonságát Nukleáris erőművek építése A közösség területén fellelhető fosszilis tüzelőanyag felhasználása Diverzifikált és megbízható, a közösségen kívüli külső beszállítók A különböző energiaforrások kifejlesztéséhez K+F

4 A részterületek összehangolása után ma már konzisztens energiapolitikáról beszélhetünk
A Tanács szept.-i határozata Az energiahatékonyság 20%-os növelése1995-ig A közösségen belüli olajkutatás és kitermelés fokozása Az atomerőművek biztonságos működésének garantálása A környezet egyensúlyának megtartása A megújuló energiaforrások fejlesztésének továbbvitele Európai energiapolitika (2007) A belső energiapiac megvalósítása Versenyképes, integrált és összekapcsolt piac Energiaipari közszolgáltatás Az energiaellátás biztonságának garantálása Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (energiahatékonyság , megújuló energiaforrások ) Energetikai technológiák kidolgozása, innováció Energiaügyi külpolitika kialakítása Beszállítók diverzifikációja Energetikai partnerség a termelő és tranzitáló országokkal

5 Az energiapolitika része a partnerkapcsolatok kiépítése és fenntartása az EU határain túl is
Az (Európai) Energia Charta Egyezmény (1994) A külföldi beruházások védelme Az energiahordozók megkülönböztetésmentes kereskedelme A határkeresztező energiaszállítás megbízható biztosítása A vitarendezés Az energiahatékonyság előmozdítása Energiaközösséget létrehozó szerződés (2006) Gáz-, villamos-, megújuló energia, energiahatékonyság, környezetvédelem, statisztika olajkészletezés A közösség tagjai kötelezettséget vállalnak az EU energetikai szabályainak alkalmazására Saját intézményrendszere van Energiaügyi partnerségek kialakítása a fogyasztó, a termelő és a tranzitországokkal

6 A lisszaboni szerződésben az energia külön címben is megjelenik
A maastrichti szerződés A transzeurópai hálózatok létrehozatala, fejlesztése A nemzeti hálózatok összekapcsolása és átjárhatósága Hálózatokhoz történő hozzáférés Nyitott és versengő piacok A lisszaboni szerződés Az energiapiac működésének biztosítása Az energiaellátás biztonságának garantálása az EU-n belül Az energiahatékonyság, energiatakarékosság és a megújulók Az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása

7 Az energiapiaci liberalizáció célja, hogy közönséges áru legyen az energia termék
Villamosenergia és gáztranzit irányelv (90-91) A szállítások megkönnyítése, a tranzit elősegítése A villamosenergia és gázirányelv (96/92 és 98/30) A tevékenységek szétválasztása, diszkriminációmentesség A létesítmények engedélyezése A második energiacsomag (2003/54, 2003/55) Jogi szétválasztás, harmadik feles hozzáférés A harmadik energiacsomag (2009/72,2009/73) Tulajdonosi szétválasztás Európai szervezetek felállítása Rendeletek a szállítóhálózatokhoz való hozzáférésről (714/2009, 715/2009 ,984/2013) Eljárások standardizálása

8 Erős és összehangolt jogi környezet
Trans-European energy networks Guidelines (Decision Wholesale energy market integrity and transparency (REMIT) regulation Common rules for the internal gas market Directive Public Procurement in the water, energy, transport and postal services Emission Trading Scheme Directive (EU ETS) nTransparency of electricity and gas prices charged to industrial end-users Directive REGULATION (EC) No 715/2009 on conditions for access to the natural gas transmission networks and repealing Regulation (EC) No 1775/2005 Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER) regulation Security of supply of natural gas Regulation Offshore safety for gas and oil exploration Directive Energy Efficiency Direcive (EED) COMMISSION REGULATION (EU) No 984/2013 establishing a Network Code on Capacity Allocation Mechanisms in Gas Transmission Systems Establishment of the annual priority lists for the development of network codes and guidelines for Decision Conditions for access to the natural gas transmission networks Regulation REGULATION (EC) No 713/2009 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL Energy taxation Directive Trans-European energy networks Guidelines (Decision)

9 Erősödik az együttműködés intézményi rendszere, EU források a beruházásokra
Európai hatáskörű intézmények jönnek létre A szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózata (ENTSOG) Az energiaszabályozók együttműködési ügynöksége (ACER) Gázkoordinációs csoport a gázellátás biztonságát érintő kérdések összehangolására Európai energetikai regulátorok tanácsa (CEER) Gas Infrastructure Europe (GIE) Jelentős közösségi forrásokat allokálnak az egységes összekapcsolt hálózat megerősítésére A energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program (EEPR,2009) A közös érdekű energetikai projektek pénzügyi támogatása (PCI,2013)

10 2002 óta a gázipar több mint 420.000 km vezetéket fektetett le az EU-ban

11 A határkeresztező és import pontok száma megduplázódott az elmúlt tíz évben

12 A tárolók az ellátásbiztonságot, a kereskedelmi lehetőségeket és a rugalmasságot szolgálják

13 A tárolókapacitások a szezonalitáshoz és a rövid távú rugalmas kereslethez igazodnak

14 Az LNG terminálok száma számottevően bővült ez elmúlt tíz évben

15 Az LNG terminálok kapacitása több mint háromszorosára növekedett

16 A PCI projektek nagy része az É-D korridor megerősítését célozza

17 Az É-D folyosó létrehozásához már csak 80 km vezeték kell
10 BCM 20 BCM

18 A gazdasági válság és a megújulók térnyerése hatott az EU gázfogyasztására

19 A források egyenetlenül helyezkednek el és a felhasználás helyétől általában távol vannak
A főbb gáztermelő országok A legközelebbi források is több ezer km-re vannak NOR (3%) CAN (6%) RUS (22%) EU (7%) USA (18%) ALG (3%) IRN (4%) SAU (3%) A gáz túlnyomó részét állami kézben levő hazai vállalatok termelik ki (például: Gazprom, Sonatrach Algeria ) Globális készletek Az olajjal ellentétben nincs „gáz csúcs”  a globális földgázkészletek nem apadnak hosszú távon A gázkészletek várhatóan növekedni fognak a gázpalamezőknek és az új technológiáknak köszönhetően Európa nagyban függ a külső forrásoktól

20 A földgázszállítás kontinensek között is megoldott
Földgáz csővezetéken keresztül LNG: cseppfolyósított gáz −162 °C-on hajókban (Viszonylag) rövidebb útvonalon Szárazföldön Hosszú útvonalon Tengeren Árelőny Egyenletes áramlás Fix forrás és útvonal Rugalmas áramlás, forrás és útvonal Rugalmasság Jelentős CAPEX + változó OPEX a távolságok (compresszorok) miatt Jelentős fix (nem távolságfüggő) OPEX (cseppfolyósítás miatt) Pénzügyi jellemzők Russia Canada Norway Algeria Qatar Malaysia Ausztrália Indonesia Algeria (USA) Főbb szállítók Főbb gázáramok Az LNG és a csővezetékes szállítás költségei 93 72 155 46 Főbb régiók közötti kereskedelmi áramok [bcma] 26 LNG Csővezeték 103 Szállítás 1 egységnyi költsége 114 26 Fedezeti pont  számos tényezőtől (földrajzi, pénzügyi stb.) függ Távolság km

21 A kereslet-kínálat nagy hatással van az árazásra
Rövid távon lassú fellendülés várható Észak-Amerika egy „gázsziget” Az árképzés újra regionálissá válik Az újratárgyalások során valamelyest csökkent a szerződéses túlkínálat Az ázsiai kereslet vártnál gyorsabb ütemű fellendülése Bőséges palagázkínálat Nagy növekedés az európai kereskedelmi központokba szállított spot gázban Ausztrál LNG megjelenése Hullámzó LNG kínálat Áremelkedésre utaló tényezők Árcsökkenésre utaló tényezők

22 Főbb LNG fejlesztési területek Főbb csővezeték-fejlesztési területek
A szállítási útvonalak EU szinten diverzifikáltak Gyorsan bővül az LNG terminál park az atlanti és a mediterrán régióban, valamint az északi tengernél Mivel az LNG képes összekötni földrészeket, képes globalizálni a regionális piacokat A szállítási útvonal diverzifikációja lehetővé teszi a különböző források elérését is Az Északi Áramlat megépítése diverzifikálta az orosz gáz szállítását (Ukrajna, Belarusz, Lengyelország, Szlovákia  nemzetközi vizek) A Déli Áramlat tovább diverzifikálná a szállítási útvonalat és esetleg a gázforrásokat is Az Európai Unió megköveteli a szétválasztást – jogilag elkülöníteni az értéklánc minden egyes elemét, hogy elősegítsék a versenyt A szállítási hálózatokra vonatkozó tulajdonosi szétválasztás alól csak meghatározott feltételekkel és átmeneti időre lehet felmentést kapni A szállításra vonatkozó minden fontos szabály EU hatáskörbe került Főbb LNG fejlesztési területek Főbb csővezeték-fejlesztési területek LNG újragázosítási terminálok Főbb csővezetékek

23 A hálózati sűrűségben és összekapcsoltságban nagy különbség van az egyes régiók között

24 A közúthálózat sűrűségében is van különbség

25 A vasúthálózat is ritkább a CCE régióban

26 A nyugat-európai szállítóhálózati sűrűség kétszerese a CEE régióénak

27 A kisméretű és elszigetelt nemzeti piacokon drága a gáz

28 A versenypiac hiánya jóléti veszteséget eredményez
Nagykereskedelmi gázárak 16 $/MMBtu 12 $/MMBtu 30 €/MWh 8 $/MMBtu 20 €/MWh 4 $/MMBtu 10 €/MWh Japán LNG Átlagos német határ ár US (HH spot) UK (NBP spot) Német határ Norvég gáz Belgiumba Algériai gáz IT-ba Orosz gáz Bulgáriába UK NBP hub Spanyol LNG Platts NWE Orosz gáz Litvániába

29 Az Ukrajnán keresztüli orosz szállítás kiesése elsősorban a CEE régiót sújtotta
Forrás: REKK tanulmány

30 A Déli Áramlat csak az EU szabályainak betartása esetén javítja a régió helyzetét
38 6 63 26 107 20 55 44/7 58/7 38/3 NEL OPAL YAMAL 35 GAZELLE 30 2011-ig az orosz export 80%-a Ukrajnán és a CEE-n keresztül jutott Európába 2011 vége óta a Gazprom 100% tulajdonosa a Yamal vezeték belaruszi részének A North Stream vezetéken keresztül a Gazprom exportjának közel felét képes Ukrajna megkerülésével az EU-ba juttatni. Ha a South Stream (tervezett kapacitás: 63 Mrd m3) elkészül a Gazprom képes lesz 118 Mrd m3 gázt az EU-ba szállítani Ukrajna megkerülésével A Déli Áramlat szerződések EU szabályokba ütköznek A Déli Áramlatnak az egységes EU szállítóhálózatba kell illeszkednie Található kompromisszumos megoldás DÉLI ÁRAMLAT x/y Kapacitás Mrdm3 / reverse kapacitás

31 Az energia, a hálózati költségek és az adók
A jelenlegi magyar gázinfrastruktúra megfelel a hatékony versenypiac követelményeinek Magyar gázkínálati infrastruktúra Az energia, a hálózati költségek és az adók működő x bcma határkeresztező kapacítás pontok UGS (Méret: mozgó kapacitás) x bcma kivitelezett tervezett nagynyomású gázvezeték x bcma 1 3 2 5 4 5.7 bcma 20,5 bcma 4.4 bcma 1.7 bcma 6.5 bcma 4.8 bcma HAG HUN-SK CRO-HUN HUN-ROM Beregdaróc Kiskundorozsma 1.8 bcma Indigenous production +4.3 bcma Szállítási hálózat Természetes monopólium – Magyarországon az FGSZ Zrt. üzemelteti (100% MOL leányvállalat) 5874 km hosszú magas nyomású szállítóhálózat, kiváló műszaki színvonal, nyomás: bar Fejlesztési igény gyengülő megtérüléssel Éves mennyiség: kb. 15 bcm (a szerbiai és boszniai tranzittal és a tárolókba injektált gázzal együtt). Forrás:Energy prices and costs report (COM(2014) 21 final) Forrás: MMBF, FGSZ,

32 A hazai szükséglet marginális jelentőségű a nagy európai kereskedők portfóliójában
Forrás: REKK tanulmány

33 Közép- és Kelet-Európa
A régió országai különböznek a nyugati piactól, de a jelenlegi helyzet változhat Nyugat-Európa Közép- és Kelet-Európa Gázpiaci kilátások Források Integrált, likvid gázpiac Diverzifikált gázkínálat az Egyesült Királyságból, az északi országokból, Észak-Afrikából, Oroszországból és a Közel-Keletről Az LNG és a helyi gáztermelés jelentős hányadot képvisel a gázkínálatban Elegendő LNG ahhoz, hogy számottevő piaci részesedést szerezzen a csővezetékes gázból középtávon Az orosz gáz határozza meg a kínálatot Néhány országnak nagy a hazai termelése, de továbbra is elszigeteltek a piacösszekapcsolás hiánya miatt Új közeli források lehetnek hozzáférhetők Az új infrastrukturális fejlesztésekkel több forrás válhat elérhetővé középtávon (rendszerösszekötők, lengyelországi és adriai LNG) Infrastruktúra A csővezeték fő irányai kelet-nyugat, kevés visszaáramlási lehetőség, nincs észak-déli kapcsolat A hálózat sűrűség nem elegendő mértékű Jelentős torlódások/akadályok Új infrastrukturális tervek az LNG-re, a gázterminálokra és az UGS létesítményekre összpontosulva Megfelelő infrastruktúra visszaáramlási lehetőséggel Megfelelő piacok „azonnali ár” kereskedéssel A piacok közelednek egymáshoz és jó a likviditás Az új és tervezett É-D összekapcsolódások támogatni fogják a piaci integrációt Az LNG terminálok több rugalmasságot teremtenének A nemzetközi projektek politikai támogatást élveznek ( Polish & Adria LNG, Észak-Déli Folyosó) Árazás Olajindexált gázár a domináns Nincs gázközpont a régióban (Baumgarten a legközelebbi a régióban, de korlátozott likviditással és összeköttetéssel DK-Európához Az azonnali gáz ára emelkedik A Gazpromnak még mindig nagy a piaci részesedése és reagál a változásokra hogy megvédje piaci részesedését Fontos gázközpontok (BE, NL, DE, IT, AT) az NBP árhoz vannak kötve azonnali áru piac olajindexált zóna mix áras zóna Russian gas LNG supply Planned LNG supply Az azonnali ár alkotóelemei megjelentek a hosszú távú szerződésekben, de a „vidd el vagy fizess” kötelezettség megmaradt Az azonnali árak áttörhetik a régiót, ha új összeköttetéseket létesítenek North See supply North Africa supply

34 Mo. földrajzi elhelyezkedése logisztikai és piaci előnyt jelenthet
Az integrált CEE piachoz vezető út Nabucco Pol skie LNG RO - HU CRO SK CZ POL Sz ? reg Adria South Stream HAG Kaszpi térség Földközi tenger Fekete tengeri térség A status quo megváltoztatásának szükséges feltételei Az új helyzet jellemzői Infrastruktúra A hálózatsűrűség, összekapcsoltság és kapacitáskihasználtság növelése Erős É-D folyosó a piacok integrációjához Egyéb intézkedések Együttműködés a régióban (V4+) Szabályozási harmonizáció Rugalmas és erős sok ponton, összekapcsolt hálózat Különféle források versenye Regionális piacegyesítés Hatékony piacok alacsonyabb árakkal

35 KONKLÚZIÓK A fő cél a fogyasztók jóléte és a versenyképesség
Alapvetően más a helyzet, mint 10 évvel ezelőtt a jogrendszerben az intézményi feltételekben a fizikai infrastruktúrában a finanszírozási lehetőségekben A versenypiacon az energia is közönséges áru A kínálati piac és a jó hálózatos infrastruktúra megoldja az ellátásbiztonságot Nincs jó megoldás nemzeti keretek között, de a regionális együttműködés új helyzetet teremthet A centrum periféria viszonyrendszer helyett hálózatban és együttműködésben kell gondolkodni

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.