A szakképző intézmények átalakulása Forray R. Katalin - Híves Tamás Budapest 2011. november 5.

Az előadások a következő témára: "A szakképző intézmények átalakulása Forray R. Katalin - Híves Tamás Budapest 2011. november 5."— Előadás másolata:

1 A szakképző intézmények átalakulása Forray R. Katalin - Híves Tamás Budapest 2011. november 5.

2 Felhasznált adatok  NEFMI évenkénti intézményi statisztikai adatbázisai  KSH területi statisztikái  Kistérségek térinformatikai adatbázisa –A kistérség nem jelent igazgatási szintet, olyan területi egység, amelyben az egyes intézmények elsődlegesen tájékozódni és alkalmazkodni tudnak, amikor kínálatukat kialakítják, hogy megfeleljen a tanulói igényeknek és a környező gazdaság munkaerő-szükségletének egyaránt. Ez az intézmények menedzsmentjének kompetenciáját messze meghaladó feladat, hiszen gyakran jellemző annak a gazdasági környezetnek a hiánya, amely irányítaná az intézményvezetést a döntésekben.

3  Demográfiai változások: létszám csökkenés  A középfokon továbbtanulók létszáma stagnál  90-es évek eleje: átáramoltak a szakmunkásképzésből az érettségit adó iskolatípusokba  érettségi általánossá vált, expanzió lelassult, leállt  2000-es évek állandósult a helyzet  Határ menti térségek eltérő helyzete

4 Középfokú képzésben résztvevők száma és aránya, minden tagozaton, 1990-2010 között tanévSzakiskola Speciális szakisk. Gimná- zium Szakközép- iskolaösszesenSzakiskola Speciális szakisk.Gimnázium Szakközép- iskola 1990/1991 222 204 3 152 142 247 217 787585 39038,0%0,5%24,3%37,2% 1995/1996 172 599 5 367 186 671 261 838626 47527,6%0,9%29,8%41,8% 2001/2002126 3676 631223 474292 646649 11819,5%1,0%34,4%45,1% 2002/2003126 7687 200232 399287 074653 44119,4%1,1%35,6%43,9% 2003/2004126 6738 147239 086292 305666 21119,0%1,2%35,9%43,9% 2004/2005126 9088 369238 850290 139664 26619,1%1,3%36,0%43,7% 2005/2006126 2118 797243 878287 290666 17618,9%1,3%36,6%43,1% 2006/2007124 4669 563246 267288 156668 45218,6%1,4%36,8%43,1% 2007/2008129 0669 773243 152281 898663 88919,4%1,5%36,6%42,5% 2008/2009128 8489 809242 777271 351652 78519,7%1,5%37,2%41,6% 2009/2010135 26810 017239 992273 344658 62120,5%1,5%36,4%41,5% 2010/2011137 4899 851241 849273 596662 78520,7%1,5%36,5%41,3%

5

6 - alacsony Budapest környékén, Dél-Alföldön, Nyugat-Dunántúl legtöbb kistérségében, - magas az Észak-Alföld (Közép-Tiszavidék) Észak-Magyarország, Baranya és Közép-Dunántúl kistérségeiben. Határ menti térségekben inkább magas az arány. - 20 kistérségében nem működik szakiskola.

7 - Átrendeződés, inkább növekedés. Északi határ menti térségekben növekedés. - 2001-es képest változás Baranyában és Nógrádban emelkedett a tanulók aránya. - Csökkenés Balaton és Bp. környékén, inkább Dunántúlon.

8 - Hagyományosan magas Nyugat-Dunántúlon, Budapesten, Dél-Alföld és Észak-Magyarország ipari centrumaiban. - Alacsony Észak-Alföldön. - Kettősség figyelhető meg Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében - A jelentős iparral rendelkező kistérségekben, a helyszínen kiépült iskolarendszer továbbra is a hagyományoknak megfelelően működve képzi a szakembereket.

9 - Csökkent az arányuk Alföld középső vidékén, északkeleti határ menti térségekben. Dunántúlon. - Növekedés kevés helyen pl. Zala, Dél-Alföld néhány határ menti térsége - Dunántúlon erőteljesebb változás a kistérségek között, Alföldön kisebb, Dél-Alföld inkább nő, Észak– Alföld inkább csökken.

10 - Jelentős területi különbséget - Határ menti keleti, északkeleti és dél-dunántúli kistérségben magas az érettségit nem nyújtó szakiskolások aránya. - Magas az érettségit nyújtó szakközépiskolások aránya Nyugat-Dunántúlon és a Duna mellett határ menti kistérségekben, Fejér megye északi részén, Budapesten, Közép-Dunántúlon. - A szegényebb, leszakadó kistérségekben nagyobb arányban szakiskolás tanulók.

11 - A regionális területi különbséget erősödtek (Nyugat-Dunántúl, Zala)

12 - A kistérségek megoszlása sokkal homogénebb. - Dél-Dunántúlon alacsony az érettségit nyújtó képzésben részvevők aránya, - Északi és keleti kistérségekben magasabb

13 - Kisebb a változás, Dunántúlon jelentősebb, főleg a határ menti és a Balaton környéki térségekben. - Északkeleti határ menti térségekben nőtt szakiskolások és csökkent az érettségit adó iskolába járók száma. (Nógrád)

14 - Jelentős változás Dunántúlon, szemben az Alfölddel. - Határ menti térségekben változás

15 - A gimnázium – főleg a kisvárosi „általános” gimnázium – elsősorban a lányoknak kínál továbbtanulási lehetőséget. - A fiúk többsége pedig jó esetben az általános iskolát fejezi be. - E területein él a magyarországi cigány lakossága túlnyomó része, akik közül csak kevesek számára nyújt érvényesülési lehetőséget a középiskola.

16 Összefoglalás  A leszakadó északkeleti kistérségekben, ahol nagyon magas a munkanélküliség és a legtöbb szakmával nehéz az elhelyezkedés, a jobb társadalmi pozícióinak eléréshez szükséges az érettségi. Ezekben a gazdaságilag kevésbé dinamikus keleti térségeiben az országos átlagokhoz viszonyítva is a gimnázium dominanciája jellemző,  Az északkeleti térségekben nagyobbak a társadalmi különbségek, kevésbé dominál a szakközépiskola, ami egy társadalmi középrétegnek nyújt iskolázási perspektívát.  A nyugati országrészekben elsősorban a szakközépiskolák dominálnak. Dél-Dunántúlon viszont valamivel jobbak az elhelyezkedési lehetőségek szakiskolai végzettséggel.  Főként az országnak azokban a térségeiben maradt meg a gimnáziumok dominanciája, illetve szerveződött kevés szakképzés, ahol a népesség iskolázottsága alacsony, viszonylag kevesen jutnak el a középfokú továbbtanulásig, illetve ahol kevés az olyan munkahely, amely szakképzett fiataloknak nyújtana elhelyezkedési lehetőséget. Ezen térségekben az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett a gimnáziumokban tanulók aránya.  Az oktatási prioritások összehasonlítása során levonható az az általános tapasztalat, hogy a humán erőforrás tudásbázisát „nyugaton” kevésbé kötik az iskolarendszerhez, „keleten” viszont inkább az oktatási rendszer adta lehetőségeken belül mozognak a fejlesztés fő irányai.

17  A szakiskolák tanulói ma is – mint korábban – gyakran a legalacsonyabb teljesítményű, motivációjú, egyúttal szélsőségesen rossz anyagi helyzetű fiatalok közül kerülnek ki. Ez – különösen városi környezetben – a deviáns magatartások gyakoriságában is kifejeződik. Különösen nehéz helyzetben vannak azok az iskolák, amelyek kötelesek felvenni a máshová be nem iskolázott tanköteleseket. Segítő személyzet ehhez még a legnagyobb intézményekben sem áll rendelkezésükre.

18 Köszönöm a figyelmet!