Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi szabályok Dr. Andréka Tamás mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2014. november 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi szabályok Dr. Andréka Tamás mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2014. november 3."— Előadás másolata:

1 Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi szabályok Dr. Andréka Tamás mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium november 3.

2 Uniós jogi alap 1234/2007/EK tanácsi rendelet – az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet majd 1308/2013/EU rendelet Kezdetben olívabogyó, olívaolaj és dohány esetében, 2009-től a zöldség-gyümölcs és szőlő-bor ágazatokban, 2012-től a tejágazatban is részletesen szabályozott Egyéb ágazatokban lazán szabályozott KAP-reform: a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezetek működését alapul véve egységes szabályozás Ok: termékpályák liberalizációja – szakmai önszabályozás Két fontos elem: Kiterjesztés Uniós versenyjogi mentesség (kartelljog)

3 A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezet fogalma: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert egyesület.

4 Működési elvek Nyitott tagság elve: Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság egy ágazat – egy szakmaközi szervezet országos működés és lefedettség vertikális szerveződés

5 Elismerési feltételek Specifikus célok: az uniós rendeletben meghatározott – a kínálat, valamint a tagok termékei forgalmazásának koncentrálása és koordinálása; – a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék fejlesztése; – a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása; – kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban. az uniós rendeletben felsorolt tevékenységek közül legalább egyet folytat, a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli

6 Elismerési feltételek Specifikus tevékenységek: ˗ a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése; ˗ a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; ˗ azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; ˗ a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése; ˗ olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal szakaszában javítható; ˗ az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása; ˗ az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

7 Elismerési feltételek A szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján a földművelésügyi miniszter egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, jelentős arány meglétét Ellenőrzés Felügyeleti bírság Tájékoztatási kötelezettség

8 Elismert szakmaközi szervezetek FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (2005) Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (2013) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (2014)

9 Versenyjogi mentesség Uniós kartellszabályok ̵ COM-ot notifikálni az FM útján ̵ COM: 2 hónapos kifogásolási határidő Hazai kartellszabályok: ̵ Mentesül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom alól az elismert szakmaközi szervezet azon megállapodása, döntése és összehangolt magatartása, amely az uniós rendelet szerinti tevékenységek végzésének célját szolgálja, ha az nem befolyásolja károsan a piacszervezés zavartalan működését; nem vezet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához; nem vezet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez; nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő tevékenységét; és nem teremt megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan. ̵ FM-nek és GVH-nak 2 hónap kifogásolási határidő áll rendelkezésére, addig nem léptethető hatályba a szakmaközi szervezet intézkedése

10 Kiterjesztés Ha a szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé tehető a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők számára a szervezeten belüli egyes megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások. kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes – legalább egy éve hatályban lévő (gyakorlatban alkalmazott) - piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése reprezentatív szakmaközi szervezet: a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területein zöldség-gyümölcs ágazatban a 60 %-os, más ágazatokban legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi szervezet vidékfejlesztési miniszter dönt róla és rendeletben kihirdeti legfeljebb 3 gazdasági évre piacszervezési hozzájárulás fizetése előírható a nem tagok részére, amennyiben élvezik a kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyeit (NÉBIH – végrehajtási bírság) NÉBIH ellenőrzi (ágazat-felügyeleti bírság)

11 Kiterjeszthető piacszervezési intézkedések a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel; b) a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok; c) az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása; d) forgalmazási szabályok; e) környezetvédelmi szabályok; f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések; g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések; h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások; i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok; j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét; k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása; l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése; m) állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság; n) melléktermék kezelés.

12 Tejtermék Közösségi Marketing Alap A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Közösségi Marketing Alapot működtet, amelynek célja a fogyasztók több, gyakoribb és főleg tudatosabb tej és tejtermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok tej- és tejtermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a tej és tejtermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a tejtermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával. A Közösségi Marketing Alapból kizárólag egységesen valamennyi tej és tejtermékek nem márka specifikus közösségi marketingje finanszírozható. Magyarország területén működő 50 millió Ft-ot meghaladó árbevételű tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő köteles a tej- és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevételének fél ezrelékének megfelelő összeget befizetni vagy védjegyhasználati díjat fizetni.

13 Földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrzési díja Az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borok, gyöngyözőborok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok forgalomba hozatalát megelőzően a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére megkezdett literenként 30 Ft ellenőrzési díjat kell fizetni. Az adott borászati termék tételéhez kapcsolódó ellenőrzési díj megfizetésének igazolhatóságát a forgalmazás minden szakaszában a forgalmazónak kell biztosítania. Ezt segíti a HNT által adott ellenőrző jegy. A Magyarország területén kívülre értékesített borászati termékek után fizetett ellenőrzési díj a kiszállítást igazoló szállítási okmányok bemutatását és a kiszállított tételre kiadott ellenőrző jegyek visszaszolgáltatását követően visszajár.

14 Földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrző jegye Az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borok, gyöngyözőborok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok forgalomba hozatalát megelőzően a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától ellenőrző jegyet kell igényelni, amelyet a terméken fel kell tüntetni. Az ellenőrző jegy hologramot tartalmaz, sorszámozott 1, 2, 5 vagy 20 literes címletű. Az ellenőrző jegyet a C-típusú származási bizonyítvány kérelmezését követően kell megrendelni.

15 Közérdekű perlés A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól. A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható. A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben eljárhat.

16 A nemzeti kartellszabályok lazítása Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása 1) a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, 2) e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva, továbbá 3) az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkének alkalmazására (TKKÉ) nem került sor. A mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg.

17 A nemzeti kartellszabályok lazítása Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §- ba ütköző olyan megállapodás vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki.

18 ???

19 Köszönöm a figyelmet! Dr. Andréka Tamás mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály /


Letölteni ppt "Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi szabályok Dr. Andréka Tamás mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2014. november 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések