Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Schopenhauer és Nietzsche a művészetről. Schopenhauer (1788-1860) Előzmények: -- Platón (lásd idea-tan) és Kant hatása. -- A keleti vallásbölcseletek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Schopenhauer és Nietzsche a művészetről. Schopenhauer (1788-1860) Előzmények: -- Platón (lásd idea-tan) és Kant hatása. -- A keleti vallásbölcseletek."— Előadás másolata:

1 Schopenhauer és Nietzsche a művészetről

2 Schopenhauer ( ) Előzmények: -- Platón (lásd idea-tan) és Kant hatása. -- A keleti vallásbölcseletek hatása (főleg a buddhizmus). Elutasítja a hegeli rendszer-esztétikát. Fő műve: A világ mint akarat és képzet (1819): – Világakarat: időn és téren kívüli végső lényegiség (lásd Kant: ‚magábanvaló’) – Világ: a tárggyá vált akarat; a világakarat objektivációja; a tapasztalati dolgok, létezők összessége; a világ puszta képzet.

3 Schopenhauer az emberi létről: – Az ember élete állandó, kielégíthetetlen vágyakozás. – A szenvedés a világ lényegéből fakad. – Az öntudat nem autonóm, az értelem az akarat rabja, tudatos döntéseink szabadsága látszólagos. – Ebből a léthelyzetből csak önmagunk védikus feladásával léphetünk ki, erre a zseni és a szent képes. – A közönséges ember „a természet tucatterméke”. – A művész zseni élete a tiszta szemlélődés, vagyis az esztétikai szemléletmód.

4 A művészetek hierarchiája: a szépben mindig „az eleven és élettelen természet ideáit fogjuk fel”. – Építészet: a szervetlen világ eszméjét fejezi ki. – Kertművészet, tájképfestészet: a szerves természet eszméjét fejezi ki. – Festészet, szobrászat: az állati és az emberi világ eszméjét fejezi ki. – Költészet: az emberi létezés legmagasabbrendű kifejezése; csúcspontja a tragédia: itt az emberi lét végessége, a negativitás túlereje nyilvánul meg.

5 A zene kitüntetett szerepe Schopenhauernél: – A művészetek hierarchiájának csúcsán áll. – A zene teljesen független a megjelenő világtól, a többi művészet csak az árnyakról szól. – Nem az eszméket mint az akarat objektivációit, hanem a magábanvaló akaratot, a legvégső világlényeget jeleníti meg. – Teljesen független a fogalmi nyelvtől.

6 F. Nietzsche ( ) művészetfelfogása Nietzsche bölcseletének főbb vonásai: – Radikális szembefordulás Hegellel, illetve a klasszikus német filozófiával. – A metafizika és a rendszerfilozófia elutasítása. – Életművének nagy része aforizmagyűjtemény. – Életfilozófiai megközelítés: legfőbb érték az élet. – „Isten halott”: a hagyományos értékek megrendülése. – Csak az autonóm ember szabhat önmagának törvényt, az átlagember erre nem képes. – Übermensch: az erkölcsileg és értelmileg autonóm, értékteremtő ember; ezzé kellene válnunk. Őseredeti, a kultúra által meg nem rontott ember. Nem tragikusan szenvelgő.

7 Nietzsche és a művészetek: – Maga is írt verseket, néhányhoz zenét is szerzett. – Írásaira a költőiség és a zeneiség jellemző: pl. Im- ígyen szóla Zarathustra: „Talán az egész Zarathustra a zene körébe sorolható: az újjászülető meghallás a művészetben egész biztosan előföltétele volt művemnek.” – Aforizmák zenéről (pl. Bachról, Beethovenről, Mozartról, Chopinről, Wagnerről) és költészetről. – Filozófia és művészet, gondolkodás és költészet közelsége.

8 A tragédia születése (a zene szelleméből) avagy görögség és pesszimizmus (1872) Szakít a hagyományos klasszika-filológiai megközelítéssel. Túllépés a hagyományos görögség-képen. Cél: a tudományt a művész szemszögéből nézni, a művészetet viszont az életéből. Az ember voltaképpeni metafizikai tevékenysége nem a morál, hanem a művészet. A tragédia a metafizikai vigasz művészete.

9 A művészetek apollóni és dionüszoszi elve: – Apollóni: szemléletes (pl. a szobrászat) az álomvilág szép látszata mértéktartó körülhatároltság tartózkodás a vadabb indulatoktól -- Dionüszoszi: a szenvedélyek szélsőséges kiáradása mámor főleg a zenében nyilvánul meg „Az ember nem művész többé – műalkotássá lett: az ős- egy legnagyobb gyönyörére és kielégülésére az egész természet művészi teremtőereje nyilatkozik itt meg.”

10 A legjelentősebb görög tragédiákban az apollóni és a dionüszoszi elv együtt van jelen, mindkettőre szükség van: pl. Szophoklész. Euripidésznél már a szókratészi etikai racionalizmus hatására túlteng az apollóni elv, hiányzik a mély szenvedélyesség. Wagner zenedrámái mint összművészeti alkotások (Gesamtskunst) azt jelentik a 19.sz.- ban, mint a görögöknél a tragédia.


Letölteni ppt "Schopenhauer és Nietzsche a művészetről. Schopenhauer (1788-1860) Előzmények: -- Platón (lásd idea-tan) és Kant hatása. -- A keleti vallásbölcseletek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések