Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS. A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l. 1995.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS. A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l. 1995."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS

2 A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l évi LIII. tv évi módosítása 72/B.§), ezen belül környezeti hatásvizsgálat és ennek alapján a környezetvédelmi engedély, mint sajátos környezetvédelmi eszköz, egységes környezethasználati engedély, szintén sajátos környezetvédelmi eszközként környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési engedélyben kiteljesedve, mint ugyancsak sajátos eszköz, 2010-től elviekben létezik az egybefoglalt környezethasználati engedély – évi LIII. tv. 70. §) környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén, termék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmú eszközök, (osztályozás) határértékek; ezekhez kapcsolódó nyilvántartások pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök; együttműködési típusú eszközök, illetve az önszabályozás feltételeinek kialakítása; gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök; mindezek feltételeként az ellenőrzés. szankciók, felelősségi eszközök, melyek azonban noha közvetett hatásmechanizmust érvényesítenek, mégis a magatartásra magára direkt módon hatnak

3 Az engedély „Az engedélyezés során a hatóság véleményt formál arról, hogy az engedélyt kérő rendelkezik-e a tevékenység folytatásához szükséges megfelelő eszközökkel, képzettséggel, eleget tett-e egyéb feltételeknek.” (A Közigazgatási Jog Nagy Kézikönyve)

4 Engedélyezési eljárás Ket. (2004. évi CXL. törvény) hatálya a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben Ket. 13.§ alkalmazandó

5 Eljáró hatóság (481/2013. Korm. Rend.) 8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a felügyelőséget, d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ), e) a főpolgármestert, f) a polgármestert, g) a fővárosi főjegyzőt, h) a települési önkormányzat jegyzőjét, i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)-i) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság], j) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát jelöli ki. (2)Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el. 10. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként a) gyorsforgalmi út építése esetén az OKTF, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a felügyelőség jár el.

6 Az alapeljárás Ügyfélképesség Eljárás megindítása: kérelemre vagy hivatalból Szakhatósági hozzájárulás kérdése (pl. ÁNTSZ) Ügyintézési határidő Kvt. 91.§ alapján legfeljebb 3 hónap Jogorvoslat Fellebbezés OKTF bírói felülv.

7 Az engedélyezés általában Az engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg, nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. A fentieket részben megismételve és összefoglalva, az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg: a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni, beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység szankcióval fenyegetett; az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az engedélyezett tevékenység kereteit; eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.

8 Az engedély kiadásakor tehát az engedélyre kötelező jogi normában vagy az engedélyt tartalmazó egyedi aktusban meghatározandó kérdések között szerepel: az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása; az engedély tárgya, szintén minél pontosabban meghatározva, figyelemmel a környezetvédelmi követelmények alapvető érdekeket érintő mivoltára; az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; az engedély időbeli hatálya, határidők; a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek között az információáramlás szabályai; a változások bejelentésének kötelezettsége; a jogkövetkezmények.

9 A környezetvédelmi törvény „66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.”

10 Engedélyek és környezetvédelem Az engedélyeket, környezetvédelmi vonatkozásaikat, súlyukat figyelembe véve, ahogyan erre már fentebb utaltunk, annak alapján, mennyire közvetlenül vonatkoznak a környezeti érdekekre, három nagy csoportba oszthatjuk: a környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő vagy legalábbis erre törekvő engedélyek (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély és a még kiforratlan egybefoglalt környezethasználati engedély); a környezet egyes elemeihez, illetve az azokat érintő tevékenységekhez kapcsolódó engedélyek (például különböző engedélyek a vizekkel kapcsolatban, engedélyek a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan stb.); a környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek, mint az építési engedélyezési eljárás, ahol tehát valóban a szakhatósági hozzájárulás eljárása jelenti a környezeti szempontok figyelembe vételének módját.

11 Engedélyek Engedély típusaKapcsolat a környezethasználathoz Környezetvédelmi engedélyA tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít Egységes környezethasználati engedélyKét altípusa: 1. A tervezés fázisában, de már a megvalósításhoz közelebb, jogosít környezethasználatra 2. A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Környezetvédelmi működési engedély (környezetvédelmi felülvizsgálat) A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Egybefoglalt környezethasználati engedély (nincs végrehajtási szabály!) Tv. szerint: A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.

12 Integrált engedélyek Új tevékenységek, illetve jelentősMeglévő tevékenységek módosítás   Környezetvédelmi  Egységes környezet- Környezetvédelmi engedély (környezeti használati engedélyműködési engedély hatásvizsgálat  (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély

13 Új tevékenységek Környezeti hatásvizsgálatEgységes környezethasználati - kötelező esetek listájaengedély - mérlegelés listája (a környezeti- kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól)  Első lépés  Előzetes vizsgálatElőzetes konzultáció- kérelemre - kötelező KHV és EKE előtt- önkéntes KHV és EKE előtt - nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van  Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza: Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza: - KHV tartalmi követelményei - EKE tartalmi követelményei - összevonható-e a két eljárás - összekapcsolható-e a két eljárás - elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor) - engedély nem adható  Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján

14 Tárgyi hatály A kormányrendelet a hatásvizsgálatra köteles tevékenységeket két csoportba sorolja: a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek minden esetben hatásvizsgálat-kötelesek, amelyekről tehát már a jogalkotó feltételezi, hogy hatásuk jelentős lehet. (Példaként: vadaskert védett természeti területen és erdőterületen, az un. egyéb külszíni bányászat 25 hektár területtől, cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól, szélerőműtelep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), repülőtér 2100 m alaphosszúságú kifutópályától vagy sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen, stb.; a rendelet 3. sz. melléklete azokat a tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel, amelyek esetében a felügyelőség döntésétől függően kell lefolytatni a hatásvizsgálatot, amikor tehát a hatás jelentőségét esetenként kell megítélni. (Például faültetvény telepítése 30 hektártól, húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától, tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől, cellulózgyártás, nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron, geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől, autóbusz- pályaudvar 24 gépkocsiállástól, nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.) Az egységes környezethasználati engedélyek egy harmadik lista alapján

15 Példa Kötelező KHV 1. Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára EKH 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Potenciális KHV 6. Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

16 Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció Előzetes vizsgálat - ügyfél kérelmet nyújt be - felügyelőség a döntéshozó - szakhatóságok hozzájárulása - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - a további eljárás tartalmi követelményeinek megállapítása (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megjelölése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor döntés az összevonásról vagy összekapcsolásról - szükség esetén a kérelem elutasítása - határozat nyilvános közzététele Előzetes konzultáció - érdekelt kezdeményez - felügyelőség a végső véleményező - előzetes konzultációban résztvevő szervek észrevételre (lista azonos) - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - további eljárás tartalmi követelményeiről vélemény (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megnevezése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor vélemény az összevonásról vagy összekapcsolásról - ha kizáró ok van, erre az érdekelt figyelmének felhívása - vélemény nyilvános közzététele - pozitív eredmény esetén az eljárás tovább folytatódik, mintha előzetes vizsgálatként végezték volna el

17 Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció 67. § (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles. A jelentős környezethasználattal járó, környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az elérhető legjobb technika alkalmazását vizsgáló egységes környezethasználati engedélyezési eljárások esetében előzetes vizsgálati eljárásra nem kerül sor. Ilyenkor a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a felügyelőséghez. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése vonatkozásában, a jogszabály erejénél fogva köteles előírni a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását. Azokban az esetekben, amikor az környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezetvédelmi hatóság mérlegelésétől függ (jelentős környezeti hatás feltételezése), és így a környezethasználó által megtámadható hatósági döntést szükséges hozni, kötelező az előzetes vizsgálat.

18 Előzetes vizsgálati dokumentáció KHV A környezeti hatásvizsgálat esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció a következő főbb tartalmi elemekből áll: a) a tervezett tevékenység célja; b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak – ugyanis lehetőség van arra, sőt kívánatos, hogy egy tevékenységnek több megvalósítási lehetősége is a vizsgálat tárgyát képezze – alapadatai; c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi tervekkel, koncepciókkal (különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra- fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal), amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet- igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, így különösen annak tisztázása, hogy a hatótényező milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki (e területeket térképen is körül kell határolni), milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.

19 Előzetes vizsgálat EKH a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői; b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket; c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása; d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása; e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése; f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása; g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat; h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

20 Eljárások viszonya A fenti variációk mellett két lehetőségre kell felhívni a figyelmet: összevont eljárás: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonható; összekapcsolt eljárás: ha az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható össze, két szakaszból álló eljárást kell lefolytatni.

21 KHV az előzmények összefoglalása, a tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása, a várható környezeti hatások becslése és értékelése, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, környezetvédelmi intézkedések, az egyéb adatok, valamint a közérthető összefoglaló

22 KHV eljárás A felügyelőség a kérelmet egy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, megküldi a közleményt és a kapcsolódó dokumentációt a tevékenység telepítési helye szerinti település, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjének. A jegyzők gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat vonja be. Minden esetben bevonja az ÁNTSZ szervezetét. A felügyelőség a kérelem benyújtása után – a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén – közmeghallgatást tart. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A felügyelőség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.. A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és a következő határozatokat hozhatja a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, b) a kérelmet elutasítja, illetve c) határoz a hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedély összekapcsolásáról, amit azt jelenti, hogy az összekapcsolt eljárás végén kerül sor érdemi határozathozatalra.

23 Az egységes környezethasználati engedély Az egységes környezethasználati engedély egyik lényegi kérdése az elérhető legjobb technika (BAT – best available technics) A követelmények: a telepítési helyének jellemzői; a tevékenység jellemzői; természetesen az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése; a felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai; a létesítmény szennyező forrásai; a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan; a hatásterület meghatározása; a megelőző, vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldások ismertetése; a kibocsátások mérésére, folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések; szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint ártalmatlanítására vonatkozó megoldások áttekintése; az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; illetve egyes olyan kérdések mint a már említett energiahatékonyság stb.

24 EKH eljárás A környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség a gazdája, amelyik az eljárásba szakhatóságokat von be, ugyanazon követelmények szerint, mint a hatásvizsgálat esetében. A társadalmi részvétel követelmény Az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót a telepítés helye szerinti települési önkormányzat, valamint a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat körében kell megfelelő módon ismertetni, mégpedig az erről szóló hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon. A kérelemre az ott élők írásbeli észrevételt tehetnek, és ugyanezt teheti maga az önkormányzat is. A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. A társadalmi részvétel visszacsatolását jelenti, hogy az engedélyről szóló határozatot települési önkormányzatoknál közszemlére teszik.

25 A hatóság az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. A környezethasználót adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A környezetvédelmi felülvizsgálatra a környezetvédelmi hatóság akkor is kötelez, ha  a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani;  az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;  a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli;  ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

26 Környezetvédelmi felülvizsgálat A környezetvédelmi törvény évi módosítását követően a fenti meghatározott körben a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi, ha környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel; környezetkárosítást észlel; kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; a környezethasználó nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, illetve a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak – ilyen volt például a meglévő hulladéklerakók jogszabályi követelményként megjelent kötelező felülvizsgálata 2000-ben, vagy az egységes környezethasználati engedélyben megjelenő feltételek 2001-ben.

27 A felülvizsgálat tartalma Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása. A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletek, különösen az anyagforgalom, a be- és kiszállítás, a hulladék- és szennyvízkezelés Az esetleg bekövetkező meghibásodásokból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és energia meghatározása A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatása. A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelése

28 Kiss József január 5-én Hajós községben építendő üzeméhez kért egységes környezethasználati engedélyt. A vonatkozó jogszabályok szerint az engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködik a vízvédelmi hatóság is. Az eljáró felügyelőség a Ket. 7.§-ában foglalt költségtakarékos és hatékony eljárás elvére hivatkozva nem kért a hatóságtól állásfoglalást az ügyben, hanem a hatóságnál dolgozó felsőfokú vízügyi szakképesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselőtől kért szakvéleményt. A felkért tisztviselő szakvéleményében elfogadhatónak ítélte a beruházás vízterhelését. A felügyelőség az engedélyt március 13-án kiadta. A vízügyi hatóság vezetője április 2-án értesült az engedély kiadásáról.

29 A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára február 12-én utasította a Közép-dunántúli KTF-t, hogy Izgága Jánosnak adjon a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedélyt. A KTF vezetője ezt megtagadta, arra hivatkozással, hogy Izgága János nem csatolta a kérelméhez a tevékenység jellemzőit, az elérhető legjobb technikák ismertetését, a hatásterület meghatározását. Hiányzott továbbá a nyilvánosságra hozatalra alkalmas közérthető összefoglaló is. Az államtitkár ezután február 19-én kiadta az engedélyt. Izgága János a tevékenységet ezek után megkezdte. A hatásterületen élők felháborodottan tiltakoztak ez ellen.

30 Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság július 2-án közölt határozatával 46 millió forint légszennyezési bírság megfizetésére kötelezte a felsőnánai Welness Kft.-t, mert a hatósági ellenőrzés során a kft.-nek a székhelyén tartott – környezetvédelmi engedélyezés alá eső- ipari tevékenységéből fakadó káros szennyezést észlelt. A kft. jogi képviselője fellebbezést nyújtott be. A másodfokú hatóság a fellebbezés elbírálása folytán megállapította, hogy a kft. A zajvédelmi rendelkezéseket is megszegte, ezért további 5 millió forint zajvédelmi bírságot szabott ki. A kft. Jogi képviselője a határozat ellen keresettel élt.

31 Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a váci székhelyű Törköly Kft. telephelyének ellenőrzése során észlelte, hogy az ügyfél nem tett eleget a veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és bejelentési kötelezettségének. A jogsértés miatt a hatóság ft. veszélyeshulladék- bírságot szabott ki. A bírság alapja 0,112 tonna/év fáradt olajra és 9,9 tonna/év borászati kékaljra vonatkozó kötelezettségszegés volt. A Törköly Kft. fellebbezett a határozat ellen. A másodfokú hatóság a fellebbezés folytán megállapította, hogy a megállapított mennyiségnél több volt a szennyező anyag, továbbá azt, hogy a kft. megpróbálta ezzel kapcsolatban a hatóságot megtéveszteni. Így az eset összes körülményét figyelembe véve a bírságot forintra növelte. A kft. A döntés ellen keresetet nyújtott be.


Letölteni ppt "KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS. A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l. 1995."

Hasonló előadás


Google Hirdetések