Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 „Partnerség erősítése”.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 „Partnerség erősítése”."— Előadás másolata:

1 ÁROP „Partnerség erősítése”

2 2014. május közhasznúság ismételt megszerzésére illetve megtartására irányuló kérelmek benyújtása – hogy a törvényszék ne törölje a nyilvántartásból a civil szervezetet. Ez a határidő – a szombatra eső dátum miatt – rugalmasan lett kezelve, a június 2-ig postára adott kérelmeket még elfogadták. 2. Beszámoló letétbe helyezése az OBH-hoz Akik a 2012-es beszámolójukat sem helyezték letétbe, eddig az időpontig pótolhatták, ellenkező esetben a bíróság Törvényességi Ellenőrzési eljárást kellett, hogy indítson. Határidők

3 2016. Március 15. A létesítő okiratot legkésőbb eddig a dátumig kell módosítani amennyiben a civil szervezet: nem közhasznú jogállású nem ad be közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelmet ezen dátumig nem módosul semmiben a létesítő okirat Határidők

4 Statisztikák 450 db közhasznú szervezet és db nem közhasznú szervezet esetében volt elmaradás Civil szervezet van nyilvántartva közhasznúként 650 beadott kérelem beadva május 31-ig. 550 szervezet törlését kellett elrendelni ABC sorrendben haladnak december 31-ig kell elvégezni eddig 400 lett elvégezve a törlés dátuma minden esetben június 1.

5 A törvényszék megállapítja, hogy érkezett-e be kérelem a közhasznúság bejegyzésére illetve megtartására május 31-ig Ha nem, akkor törölni kell a nyilvántartásból. A névből illetve a létesítő okiratból törölni kell a „közhasznú” szót, valamint az arra vonatkozó félrevezető utalásokat. Végzést küldenek a szervezetnek, melyhez mellékelnek egy tájékoztatót, mely tartalmazza azokat a feltételeket és feladatokat, amelyek a közhasznúság újbóli megszerzéséhez szükségesek. Az eljárás menete

6 Ha a szervezet közhasznú szeretne maradni, csak elmulasztotta az iratok beküldését: A törlő végzést követően bármikor újra kezdeményezheti a nyilvántartásba vételt, ha mindennek megfelel, jogerőre emelkedhet a közhasznú státusz (3-4 hónapig megszakad a közhasznúság). Aki május 31-ig valamit (akár üres űrlap) benyújtott, nem lett elutasítva, mindenképpen kapott hiánypótlást. Ebben az esetben, ha pótolja a hiányosságokat, megmarad a közhasznú jogállás jogfolytonossága. Az eljárás menete

7 Elektronikus eljárás január 1-től indul az elektronikus eljárás (tesztüzem: december 1-től) Ügyfélkapus regisztráció lesz szükséges pl. a kérelmek benyújtásához. A birosag.hu oldalon található hasznos információk elérése:

8 Újdonságok – alapítványok esetén az alapítványok létrejöttének az ideje (határozott vagy határozatlan időre jött létre). Ha ez korábban nem szerepelt benne, akkor most bele kell írni az alapító okiratba. Csatlakozás: ezt is az új Ptk. követeli meg. Az elején még nem kérte a törvényszék, de az első fellebbezés után már ezt is kéri. Az alapító okiratnak szükség szerint rendelkezni kell a csatlakozás megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról. A legtöbb alapítvány nyitott, amihez bárki csatlakozhat. "Az alapítványhoz való csatlakozás nem jár együtt alapítói jogok gyakorlásával", vagy hogy "a csatlakozót alapítói jogok nem illetik meg". Ez a mondat kerüljön bele az alapító okiratba. A kuratóriumi tagokkal kapcsolatban: benne kell lenni a keletkezésre és a megszűnésre vonatkozó szabályoknak. Keletkezés úgy jön létre, hogy az alapító kijelöli őket.

9 Határozott vagy határozatlan időre jön létre, az egyesületekkel szemben még mindig lehetőség van a határozatlan időre, legyen benne hogy határozott és hogy hány év, vagy határozatlan, valamint a megszűnésre vonatkozó szabályoknak. Itt vagy beidézzük, bemásoljuk a jogszabályból, vagy hivatkozunk a paragrafusra. 3. könyv 25. paragrafusban van benne az általános szabályok között, hogy a vezető tisztségviselő megbízatása mikor szűnik meg. Speciális szabály: a ptk ban van: a cél közvetlen veszélyeztetésnél vissza lehet hívni a kurátort. Díjazás szabályai: díjazásra nem jogosultak, de költségeik megtérítését igényelhetik. Az alapító okiratnak is tartalmaznia kell a kurátorokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, nem elég erről nyilatkozniuk. 3. könyv 22. paragrafusban. Kurátorokra vonatkozik még külön a ptk par. 3. és 4. bekezdés. Újdonságok – alapítványok esetén

10 A megszűnés kapcsán az okiratot át kell írni az új ptk.-nak megfelelően. Az alapítvány megszűnésének szabályait az új ptk és 403-as paragrafus tartalmazza. Ha az alapítványnak felügyelő bizottsága van, meg kell adni, hogy hány tagú, hány évre választják, valamint az összeférhetetlenségről kell rendelkezni.

11 Újdonságok – egyesületek esetén Hiba: A vezető tisztségviselő neve mindig hiányzik, korábban nem volt kötelező megadni. Az új ptk szerint nem elég megadni a vezető tisztségviselő nevét, hanem ha hét tagú az elnökség, akkor mind a hét elnökségi tagnak a nevét, lakcímét kell beleírni. Ez a ptk. általános szabályai miatt kötelező. Létesítő személyek nevét nem kell beleírni, még nem kérik, de célszerű tagjegyzéket vezetni. Egyesület alapszabályának tartalmaznia kell a tagok jogait, kötelezettségeit, külön fejezetben. Törölteti a bíróság még azt is, ha beleírják az alapszabályba azt, hogy: „a kiskorú tag életkorának megfelelő tisztségre választható”, mert csak nagykorú cselekvőképes személy lehet vezető tisztségviselő, elnökségi tag. Összeférhetetlenségi szabályok: ugyanúgy, mint az alapítványoknál: Vagy be kell idézni a jogszabályból, vagy hivatkozni kell a Ptk.322-re (általános szabályok a vezető tisztségviselőkre)

12 Újdonságok – egyesületek esetén Alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület szerveit, azok hatáskörét, továbbá a tagokra, vezető tisztségviselőkre, felügyelő bizottságra vonatkozó kizáró -és összeférhetetlenségi szabályokat. Szerveit és hatáskörét: ez azt jelenti, hogy a közgyűlés, elnökség, ami szükség szerint van, azok megnevezését, valamint hány tagú az a szerv, mi a hatásköre. A felügyelő bizottságra a Ptk tartalmaz rendelkezéseket, ami azt jelenti, hogy nem lehet a felügyelő bizottság tagja az, aki az elnökségnek tagja vagy közeli hozzátartozója. Gyakori hiba, hogy a felügyelő bizottság működését, feladat hatáskörök meghatározását nagyon leegyszerűsítik az alapszabályban. A felügyelő bizottságnál fel kell sorolni a feladat hatásköröket, mikor határozatképes a bizottság, hány tagja van, hogyan hozza a határozatait, és hány tagnak kell ott lennie az ülésen, hogy határozatképes legyen 3. könyv 26. par.

13 Gyakori kérdések Kérdés: Mi a helyzet az 1%-al? Válasz: 1%-os adomány nem kötött a közhasznú státuszhoz. Azonban 1%-ot az kaphat, aki közhasznú tevékenységet folytat, ebből következtethetően, az is folytathat közhasznú tevékenységet, aki nem közhasznú jogállású. Törvényi változás: a évi CLVI. törvény 26. §-a szerinti besorolás nem érvényes, helyette évi CLXXV. törvény van hatályban. Változott a közhasznú tevékenység fogalma is (2.§ 20. pont). Közfeladatok (2.§ 19. pont): oldalról letölthető „Közfeladat táblázat”tartalmazza a régi közhasznú tevékenységek mostani jogszabályi megfelelőjét.www.civilhazveszprem.hu Tehát akik eddig nem voltak közhasznúak, és most ezért nem is adtak be létesítő okirat módosítást de beadják a NAV-hoz az 1%-os igényüket, azoknál a NAV észreveszi, hogy a régi törvény szerinti közhasznú tevékenységek vannak felsorolva, ezért felszólítja a szervezetet, hogy aktualizálja ezeket az új törvény szerint. Ha a szervezet ezután módosítási kérelmet ad be a bírósághoz, akkor az egész létesítő okiratát aktualizálni kell az új Ptk. szerint.

14 Gyakori kérdések Kérdés: Mik a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei? Válasz: Új Ptk. 3. könyv 5.§ írja le a kötelező tartalmi elemeket A tagok nevét, címét, stb. nem kell tartalmaznia, mivel a tagokra vonatkozó adatok nem nyilvánosak, másrészt március 15-től tagjegyzéket kell vezetnie a civil szervezeteknek. A jelenlegi gyakorlat alapján a bíróság nem kér a módosítási kérelmekhez tagjegyzéket, már működő szervezetek esetén, csak ha új bejegyzésről van szó. Kérdés: Ha folyamatban van a létesítő okirat elfogadása, de közben újra változás történik a civil szervezet életében, mi a teendő? Válasz: A módosítási kérelmet be lehet adni a folyamatban lévő ügy alatt. Ha folyamatban van egy változásbejegyzési eljárás, és annak a folyamatban léte alatt ugyanarra az adatra nézve érkezik egy újabb kérelem, az első elbírálásáig a második kérelmet fel kell függeszteni. Ha más adatról van szó, akkor egyszerre bírálják el a két kérelmet.

15 Gyakori kérdések Kérdés: Nagyon régi/idejétmúlt a szervezet létesítő okirata, mit lehet vele tenni? Válasz: Ha túl bonyolult lenne a régi, idejétmúlt létesítő okiratot kijavítani, aktualizálni, van lehetőség egy teljesen új benyújtására. Ebben az esetben kerülni kell a régi alapszabály „hatályon kívül” helyezését, helyette az indoklásban pl.: „a jogszabályváltozásra tekintettel olyan mértékben módosítom, hogy a mai naptól ez a szervezet hatályos létesítő okirata” szöveg szerepeljen. Kérdés: Ha megszűnik egy alapítvány, akkor is kell rendelkezni a megmaradt vagyonról a létesítő okiratban? Válasz: Az alapítványoknál és az egyesületeknél sem kötelező elem. Vagy beírják a ptk par. hivatkozva, vagy megjelölik azt a létesítő okiratban, hogy kit jelölnek meg, melyik szervezetet vagy az alapítók visszakaphatják, amit ők bevittek alapításkor. Ha erről nincs rendelkezés, akkor a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alapnak juttatja a megmaradt vagyont.

16 Gyakori kérdések Kérdés: miért nincs egy olyan szakember, aki a módosítások, változások elkészítését vállalná? Miért kell a szervezeteknek ezzel foglalkozni? Válasz: nincs ügyvédkényszer, mivel nincsen akkor vagyona a szervezeteknek, sok ügyvédnek 4 oldalas hiánypótlást kell írni, hiába készítette el szakember. Sok szervezetnek nincs Ft-ja, hogy ügyvéddel készíttesse el a módosítást január 1-jétől bevezetik az egyszerűsített bejegyzési eljárást, alapítványok és egyesületek részére készül egy szerződésminta, ezen a mintán nyújtható be a beadvány. Nem lehet változtatni a szerződésmintán, törölni nem lehet belőle semmit, csak a neveket és a célokat lehet módosítani, ez alapján adható be, erről 15 nap alatt hoznak végzést. Ez a módosításra nem vonatkozik.

17 Gyakori kérdések Kérdés: ha valakinek bent van a nevében a társadalmi szervezet elnevezés, akkor küldeni fognak fellebbezést a név módosítására? Válasz: a miatt nem fognak fellebbezést küldeni, csak a közhasznúaknál kötelező a névmódosítás. Kérdés: Közhasznú alapítványnál, ha most nem felelt meg a közhasznúságnak a mérleg adatok miatt, mikor kérheti újra a közhasznúságot? Válasz: akkor kérheti először, amikor lesz két olyan lezárt üzleti éve, amelyik megfelelt a közhasznúságnak. Kérdés: közhasznúság törlését követően mikor lehet újra kérni a közhasznúságot? Válasz: Bármikor lehet kérni, törlés után, a jogerőre emelkedéstől újra lehet közhasznú.

18 Gyakori kérdések Kérdés: aki most kéri a közhasznúsági bejegyzést, tehát ez év december 31-e előtt, akkor a évi beszámolóját kell beadni, január 1-jétől pedig a évi beszámolót kell beküldeni? Válasz: igen, így kell tenni. Kérdés: ha módosítják az alapszabályt és azt írják bele, hogy nem kérnek tagdíjat, az elfogadható, Válasz: az új szervezeteknél kötelező a tagdíj meghatározás. A régebbieknél, ha az egyesületnek van elegendő vagyona a működéshez, akkor nem kötelező a tagdíj. Az új ptk. kötelező tartalmi elemeit nézve pedig szükséges. Érdemes megpróbálni beadni az alapszabály ilyen irányú módosítását, mert ha minden rendben lesz, akkor bejegyzésre kerül.

19 Gyakori kérdések Kérdés: miért nem fogadták el az egy nappal később beadott közhasznúsági kérelmet, amelyet június 3-án adtak be, és aztán törölték a közhasznúságot? Válasz: akik május 31-ig adták be, és már a második hiánypótlást küldik be, és sikeresen elkészítik, őket bejegyzik és maradnak az eredeti időponttól közhasznúak, de aki elmulasztotta a törvényi határidőt ahhoz a jogalkotó azt a jogkövetkezményt fűzte, hogy június elsejétől elveszíti a közhasznúságát. Kérdés: az az egyesület, akit a fővárosi törvényszék jegyzett be, de a székhelyük Veszprémben van, mindenképp a fővárosi törvényszékhez kell benyújtani a módosítást? Válasz: igen, csak a fővárosi törvényszékhez lehet benyújtani a kérelmet.

20 Gyakori kérdések Kérdés: Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező az egyesületeknél is minden esetben? Válasz: nem kötelező, az alapítványoknál sem A közhasznú szervezeteknél 50 millió forint felett kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ez régen 5 millió forint volt. Hiánypótlásban tájékoztatják a szervezetet arról, hogy 2013-ban változott 50 millió forintra. Bent lehet hagyni az alapszabályban, ha valaki 5 millió forint felett akar létrehozni felügyelő bizottságot. Az egyesületeknél új szabály új ptk :A felügyelő bizottság létrehozásának kötelező esetei: ha a tagok több mint a fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja.

21 Gyakori kérdések Kérdés: ha alapszabály módosítást adnak be, és ezzel egy időben változik a főtevékenység, akkor együttesen beadható - e a módosítás? Ilyenkor akár nevet is lehet módosítani? Válasz: Egyszerre beadható a módosítás. A közgyűlés dönt a névmódosításról. Magyar hangzású legyen a név, illetve ha jogi személynek vagy magánszemélynek szerepel benne a neve, akkor az ő hozzájárulását kell kérni, vagy ha településnév szerepel benne, akkor a képviselő testülettől kell hozzájárulást kérni. Ha nem a besorolás változik (pl. sporttevékenység vagy kulturális tevékenység), hanem a célok közül kivesznek, vagy bővítenek, akkor az alábbi fog bekerülni a végzésbe: „a kibővített célokat az alapszabály második fejezet első pontja tartalmazza”.

22 Kérdés: Közalapítvány esetében az alapító okiratban a kurátorok személyes adatait kötelező megadni? Válasz: a kuratóriumi tagok nevét és lakcímét kell megadni, bírósági döntés van erről, de január 1-jétől az új jogszabály szerint kötelező lesz megadni a vezető tisztségviselő "anyja nevét” is, mert kötelezően nyilvántartandó adat lesz. Aki most beleírja, annak a végzésben nem fog megjelenni. Gyakori kérdések

23 Kérdés: Melyik formában lehetséges a vezető tisztségviselők határozatlan időre szóló megbízatása (alapítványnál vagy egyesületnél)? Válasz: az alapítványnál lehetséges a határozatlan időre szóló megbízatás, egyesületnél 5 év, azon felül semmis. Sokszor felmerül az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása. Van olyan, hogy 20 alapító tag van. Ha azok közül egy valaki agilisabb, akkor átruházhatják őrá az alapítói jogokat és kötelezettségeket. Akkor a jövőben ő fog egyedül aláírni, ő fogja gyakorolni az alapítói jogokat. Megállapodás, kétoldalú szerződés beadása szükséges hozzá. Kérdés: egyesületből történő tag kizárásának menete Válasz: Jogszabályt, alapszabályt, vagy az egyesületi határozatot sértő, a céllal összeegyeztethetetlen magatartás esetén alkalmazható következményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait, vagy mindezek mellőzését. A kizárásról Ptk rendelkezik részletesen. Gyakori kérdések

24 Kérdés: ha lakcímváltozás történik az elnökségi tag esetében, akkor mi a teendő? Válasz: Ha az elnökségi tagok vagy a képviselő lakcíme változik, akkor a miatt nem kell közgyűlést összehívni. Lakcímkártyát kell lefénymásolni, azt beküldeni, változás bejelentési nyomtatványon kell beadni, ami átvezetésre kerül. Ha az elnökség tagját érinti, akkor nem kell átvezetés, mivel nem nyilvántartott adat. Kérdés: Aki újként alakul, a tagjegyzéket évenként kell majd aktualizálni? Válasz: Célszerű most is tagjegyzéket vezetni. A már bejegyzett szervezeteknél nem kérik, ameddig nem lesz erre fellebbezés, de az új szervezeteknél, akiknél már kérték és azt később módosítják, akkor az akkori tagjegyzéket kell benyújtani. Sokan beleírják az alapszabályba, hogy "az elnök tagjegyzéket köteles vezetni, mert az az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi", ilyenkor be kell küldeni. Gyakori kérdések

25 Civil szervezetek esetében nincs telephely, a bíróság csak székhelyet tart nyilván, mely az a cím, ahol a szervezet működik, hivatalos iratait fogadja. Ha pályázathoz, vagy egyéb okokból (adóhatóság) kifolyólag szükség van a telephely dokumentálására, beírható a létesítő okiratba, de a bíróság nem tartja nyilván (kivonaton nem szerepel), és ez miatt nem kell módosítási kérelmet beadni. Közfeladat meghatározásánál élő, hatályos törvényre kell hivatkozni konkrét név, szám és paragrafus megjelöléssel. Hiánypótlás: Magyar Köztársaság új elnevezése Magyarország, alkotmány új elnevezése Alaptörvény. Hiba: Társadalmi szervezet: beleírja az ügyészség a fellebbezésébe, hogy ez az elnevezés idejét múlt. Szíveskedjenek az egyesület vagy civil szervezet elnevezéseket használni. Gyakori hibák

26 „….a napi ügyek vitelét az operatív szerv látja el.” Ez helytelen már. Elnökség és legfőbb szerv neve: ügyintéző és képviseleti szerv (régi elnevezés). Ha ez az egy hiba van a beadványban, akkor nem küldenek ki hiánypótlást, csak abban az esetben, ha mást is javítani kell. Az új Ptk. szerint az elnökséget ügyvezető szervnek kell hívni, a közgyűlést pedig döntéshozó szervnek. A közgyűlés hatáskörét a Ptk. 374 tartalmazza. Egyszerűbb a régi felsorolást kitörölni és az újat beemelni, mint egyenként összehasonlítani a régit az újjal. Vagy írjuk azt, hogy: a közgyűlés hatáskörére a mindenkor hatályos Ptk. tartalmaz rendelkezéseket. Sokan elrontják még azt, hogy a régi ptk.-ban: a feloszlásnak a kimondása (régi elnevezés) Megszűnésnek, egyesülésnek, szétválásnak (új elnevezés) az elhatározása: az új ptk nek megfelelő szóhasználatot kell alkalmazni. Gyakori hibák

27 Meghívó: Sokan nem írják be: Az új ptk. szerint a meghívó: a közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, közgyűlés helye meghatározásának, meghívó tartalmának... ezt is tartalmaznia kell az alapszabálynak. A meghívó tartalmi elemeit az új ptk. 317.paragrafusa alapján kell meghatározni. A szavazati jog gyakorlásának feltételei: Ezt is tartalmaznia kell az alapszabálynak. Ez azt jelenti, hogy minden tagnak egy szavazata van, ez az újaknál nem jó, megfellebbezte az ügyészség. E miatt a pont miatt úgy kell eleget tenni, hogy be kell idézni a Ptk paragrafusát, mely szerint: a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki (a-tól f- pontig való felsorolás) ez a szavazati jog gyakorlásának feltétele: nem szavazhat az, akinek a jogszabály értelmében nem lehet. Ezt csak az újaknál kérik. A mostani módosításoknál ezt még nem támadta meg az ügyészség.

28 Gyakori hibák Megszűnés A régi létesítő okiratok még tartalmazzák azt, hogy ha a közgyűlés elhatározta az egyesület megszűnését, arról is döntöttek, hogy végelszámolás után hova megy a vagyon. Az új ptk. 3. könyv 85.paragrafus (rendelkezés a fennmaradó vagyonról) mely szerint a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló célra létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. Javaslat: ki kell hagyni ezt a rendelkezést az alapszabályból. Ha nincs róla rendelkezés, akkor a nyilvántartó bíróság a Nemzeti Együttműködési Alaphoz fogja utalni a fennmaradó vagyont.

29 Szótöbbség: Régen kétharmad volt, sok egyesület alapszabályában benne van az, hogy mihez kell a kétharmados szavazattöbbség. Az új Ptk. szerint vagy egyszerű többséget vagy háromnegyedeset ismer főszabályként. Ptk ban van benne, hogy mikor kell háromnegyed, azon belül a jelenlévők háromnegyede kell az alapszabály módosításához és az összes egyesületi tagnak a háromnegyede kell a cél módosításához és a megszűnés elhatározásához. Hiánypótláskor csak be kell másolni az új Ptk-ból. Elnökség: Néhány olyan egyesület volt, ahol kéttagú volt az elnökség és a felügyelő bizottság. Az új Ptk. szerint minimum háromtagú elnökségnek kell lennie, vagy lehetőség van arra, hogy egyszemélyes vezetőséget válasszanak, ez esetben egy ügyvezető látja el az elnökség feladatait. Az új ptk.ban benne van, hogy az elnököt maga választja a tagjai közül. Ettől el lehet térni, a közgyűlés választja közvetlenül az elnököt, alelnököt, titkárt. Lényeg, hogy a saját alapszabályával legyen összhangban. Gyakori hibák

30 Köszönjük a figyelmet! Bővebb információ: 88/ Veszprém Kossuth u. 10. II/203.


Letölteni ppt "ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 „Partnerség erősítése”."

Hasonló előadás


Google Hirdetések