Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI  A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI  A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező."— Előadás másolata:

1

2 1 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI

3  A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező pozitív változás, fejlődés  Az óvoda feladata a gyermek teljes személyiségének fejlesztése  Minden gyermek közös abban, hogy más, mint a társa  Minden gyermek saját fejlődését elsősorban önmagához kell viszonyítani  az óvodai mérések elsősorban folyamatkövetők, így a tudatos, tervezett megfigyelés, különös jelentőséggel bír  Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejleszteni, meg kell ismerni őt, így tehát a mérés a megismerés eszköze  A fejlődés, változás nem egyenletes, vannak benne stagnálások, visszaesések, ugrásszerű változások 2 FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY

4  „a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket.” (Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomonkövetése)  A pedagógiai intuíciónak van helye, szerepe az óvodai/kisiskoláskori nevelésben!  (El lehet - kell! – merülni a gyermekben,visszaemlékezni reakcióira, más körülmények között tanúsított viselkedésre,teljesítményére (!), produktumaira 3 FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY

5  De! Éppen a gyermekek különbözősége miatt, és a gyermekközpontú szemlélet érvényesülése miatt lehetnek olyan részképességek, (illetve azok hiánya) amelyek egzakt mérés nélkül rejtve maradhatnak  Különösen fontos ez abban a vonatkozásban, ha elfogadjuk, hogy a képességek érésének vannak szenzitív időszakai.  Vannak képességek, amelyek különösen fontosak a későbbi életszakaszban 4 FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY

6  A megfigyeléstől eltérő módszer alkalmazása akkor célszerű, ha az előzőben említett pedagógiai intuíciónk, tapasztalatunk jelez: valami probléma lehet, és azt pontosan szeretnénk behatárolni  A gyermekek mesterséges helyzetben történő mérése csak különösen indokolt esetben célszerű  A megfigyelés, mérés eredménye elsősorban az óvodapedagógus, a tanító és a szülő számára jelent információt, valamint a szülő belegyezésével, tudtával – a leendő tanító számára is 5 FELTEHETŐEN EGYETÉRTÜNK ABBAN, HOGY

7  4.1. Az egyes alapkészségek eredményeire épülő tervezés 6

8  A felhasználható idő és az elsajátításhoz szükség idő összehangolása  Ha elfogadjuk a DIFER-ben megállapított elsajátítási szinteket, és elfogadjuk a kritériumorientált fejlesztés logikáját (pontosan tudjuk a gyerekekről,hogy az adott készséget milyen mértékben birtokolja és tudjuk azt is milyen szintet kellene elérnünk ahhoz hogy az adott készség valóban jól is működjön), akkor nincs nehéz dolgunk.  Ha elfogadjuk, hogy az óvodás/kisiskolás gyermekek fejlődésének támogatására 3-4 év áll rendelkezésünkre - akkor nincs ok aggodalomra, van időnk és alkalmunk ezen idő alatt.  Ha ennél kevesebb az időnk (veö: nem minden gyermek jár 3 évet az óvodába, még ma sem, bár igen jelentős és pozitív hatású törekvések vannak erre), akkor segíthet a folyamatos, játékos, de következetes egyéni megsegítés 7 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

9  Az optimális szintű elsajátításra való törekvés  Az óvodapedagógusi/tanítói munka könnyebbsége és nehézsége is egyben, hogy sokszor, sokáig, ugyanúgy kell valamit csinálni ahhoz, hogy a gyermekekben kialakuljon a kívánt változás (ez a gyermeknek nem jelent terhet, sőt biztonságot ad neki, gondoljunk a napirendre, a szokások kialakítására, a gyermekkel közösen kialakított óvodai/iskolai hagyományokra, stb)  Az óvoda/alsó tagozat gazdag tevékenységrendszere, a felkínált tevékenységek sokszínűsége kedvező alapokat jelentenek egy-egy készség optimális elsajátításához  A komplexitás, a tevékenységek összekapcsolása megsokszorozza egy-egy készség kialakítására, gyakorlására, megszilárdítására irányuló pedagógiai törekvés hatásfokát. 8 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

10 Az egyéni különbségek figyelembe vétele  Azaz a gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a differenciált fejlesztés hatékony megtervezése. A differenciálásnak két jelentést tulajdonítunk:  Pedagógiai elmélet: amely a pedagógus érzékenységét fejezi ki a gyermekek egyéni különbségei iránt.  Pedagógiai gyakorlat: amely a különbségekhez való illeszkedést /adaptáció/ próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. 9 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

11  Ennek megfelelően a differenciálás stratégiája is lehet:  A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva.  A nevelési folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek. 10 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

12 Napjainkban kiemelt feltétele a fejlődésnek!!! Az óvodába/iskolába érkező gyerekek:  nem egyforma előélettel érkeznek. Nagy a különbség:  tapasztalatok  érzelmi élet  tevékenységhez való viszony  szocializáció Eltérőek:  motiváció  szükségletek 11 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

13  Az eltérések megkülönböztetése  normál eltérés  kritikus eltérés  Normál eltérés: a pedagógia általános hatásrendszerben differenciált fejlesztéssel kezelni tudja.  A normál eltérések okai:  eltérő adottságok, hozott diszpozíciók  a vérmérsékletbeli eltérések – tempó, aktivitás, kontaktus, kommunikáció, szokások, társas-, érzelmi és egyéb megnyilvánulásai  az érés egyéni eltérései  nemek eltérései 12 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

14  A közvetlen környezeti hatás által előidézett eltérések  Életritmus/bioritmus  A gyermeki kapcsolatrendszer kiegyensúlyozottsága vagy zavarai A szülők: A család:  mintája - szerkezete  követelmények - szociális helyzete  életkora - a szülők egészségi  nevelési stílusa mentális állapota  nevelési kultúrája  értékrendje 13 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

15  A kritikus eltérések: kritikus eltérésekkel való foglalkozáshoz már un. speciális pedagógiai hatásrendszerre van szükség a megfelelő szakértői csoport együttműködésével. A kritikus eltérések okai keletkezhetnek: 1.születés előtt 2.születéskor 3.születés után Eredetüket tekintve: 1.genetikaiak 2.adottságbeliek 3.Fizikai hatásra bekövetkezett enyhe vagy súlyos sérülések /értelmi, látás, hallás, mozgás, kommunikáció, beszéd/ 14 A JÓ TERVEZÉS STRATÉGIÁJA

16  időtartammal  eszközökkel  technikákkal  tartalommal  követelményekkel  szervezeti keretekkel  munkaformákkal – egyéni, mikrocsoportos: együttműködéssel, munkamegosztással 15 MIVEL DIFFERENCIÁLHATUNK?

17 A pedagógustól sokféle, többszintű megoldásokban való gondolkodást kíván. Mert:  A gyermek egyéni fejlődési ütemére épülő fejlesztés összefügg a gyermekek motiválásával és aktivizálásával, ami a pedagógus alapvető feladata. 16 A DIFFERENCIÁLT FEJLESZTŐ MUNKA

18  Mindenek előtt ismernünk kell az egyes készségek fejlődési szakaszait, összetevőit. Ehhez kiválóan alkalmas a DIFER, hiszen elemenkénti diagnózist ad, pontosan meghatározható a fejlesztés iránya  Bizonyos készségek fejlődése „magával húzza” másik készség fejlődését, pl: az elemi számolási készség fejlettségének több, mint feléért felelős a többi készség. 17 HOGYAN TUDJUK TEHÁT AZ EGYES KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉT TERVEZNI?

19  4.2. Az alapkészségek fejlődésének támogatása 18

20  A szocialitás fejlesztése 19

21  Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:  Milyen az adott gyermekcsoport/tanulócsoport nagysága és stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi szociális élmény éri a gyereket.  Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok, barátságok kialakulására.  A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy program bevezetése előtt. 20 A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

22  Óvoda: szabad foglalkozás, spontán játék; csoportos együttlét,  Iskola: kötött foglalkozások, spontán játék lehetősége kevés, az örömmel végzett együtt cselekvések szinte teljesen megszűnnek, ill. csökkenhetnek A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN

23  Óvoda együtt-cselekvés, együttműködéses játékok, mese szerepe.  Iskola az együttműködés alig használatos, a kooperatív csoportos tanulás nem gyakori.

24  A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák:  modellnyújtás,  problémamegoldás,  megerősítés,  játékok, drámajáték, szituációs játékok  szerepjáték,  történetek, események megbeszélése  Ezek együttes alkalmazása javasolt 23 A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

25 Pozitív önértékelés Pozitív attitűd Mások elfogadása Hatékony kommunikációs készségek Problémamegoldó képesség Nyitott személyiség Az egyéni és a csoportérdekek összeegyeztetésé nek képessége POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 1.

26 Pozitív szülő – gyermek viszony Az apa és az anya szociális kompetenciája Erős kötődés az anyához Szülők szociális kapcsolatrendszere A család magas önértékelése Pozitív szülői modellnyújtás Meleg, elfogadó, támogató családi környezet POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 2.

27 Meleg, nyitott iskolai légkör Világosan megfogalmazott célok és szabályok Tanulóközpontú tanítás – tanulás Kooperatív tanulási formák alkalmazása Sokféle tanulási forrás biztosítása Magas tanári elvárások A gyerekek pozitív elfogadása Tanári kontroll a tanulók felett Személyközi kapcsolatok sokasága POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 3.

28 A különböző szociális képességeket fejlesztő játékoknak gazdag szakirodalma van. 27 AJÁNLOTT GYŰJTEMÉNYEK

29  Írásmozgáskoordináció 28

30  Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:  Fejlődése erősen függ a belső feltétektől, azaz az éréstől  Előzménye az ujjmozgáskoordináció kialakulása (a szem- kéz koordináció kialakulása a domináns kéz esetében)  A drillezés nem megengedett eljárás!  Szívesen és örömmel végzett tevékenység legyen 29 AZ ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

31  A leggyakrabban használt finommotorikát fejlesztő technikák:  A kéz, ujjak izomerő-szabályozása  Vizuális észlelés által megvalósuló szabályozás  Ujjak ismerete, tornásztatása  A kéz részeinek ismerete, kézmozgatások, karmozgatások  Tapintásos játékok  Párosítások, rakosgatások  Érzékelős játékok tapintással  Válogatások két ujjal, csipesszel,  Kártyajátékok (osztás, keverés, fordítások)  Válogatások  Fűzések, gombolások, cippzárazások, kötözések, csomózások  Építések, összerakások, illesztések, kirakók  Sodrás, papírhajtogatás, gyűrés,  Gyurmázás, tépés, gombolyítás, körmöcskézés és minden más, amit valamennyien nagyon szeretünk csinálni!!!!  És persze a rajzolás, festés, barkácsolás! 30 AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK - ELŐZMÉNY

32  A leggyakrabban használt technikák: (amelyek írószerrel történnek, de nem betűírás)  Firkálások ceruzával, zsírkrétával, krétával, ecsettel  Színezések (nagy felület, kisfelület)  Rajzolás ceruzával, zsírkrétával, ecsettel (papírra, hóba, homokba), körberajzolás  Díszítések  Ráírás (vonalkövetéssel, vonalak között, kiegészítés, stb), vonalvezetés, folytatás, pontok összekötése  Másolás (ugyanolyan méretben, vonalrácsok között, kicsinyített méretben vonalrácsok között, nagyított másolás ugyanígy, kiegészítő másolás)  Felajánlott tevékenység lehetősége, választás alapján! 31 AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

33 AJÁNLOTT GYŰJTEMÉNYEK  Az óvodai élet gazdag lehetőségeket kínál a finommotorika és az írásmozgás-koordináció fejlesztéséhez is, valamint a különböző rajzos munkáltató füzetek gazdag választéka áll rendelkezésre.  Fontos azonban a tudatos választás, az óvodás gyermekeknek való típus alkalmazása!  Ajánljuk a DIFER programcsomag ide vonatkozó kiadványait. 32

34  A beszédhanghallás 33

35  Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:  Az óvodások és az iskolások hibázása eltér: óvodában a beszédhangok hallási megkülönböztetésének nehézségei gyakoribbak, és akik hibáznak, a beszédhangok többi tulajdonságának differenciálásában is hibázik.  Az óvodában sokkal több spontán lehetőség kínálkozik  Két szituációban lehetséges:  Hangoztatás  Felismerés  Sok mozgással!!! 34 A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

36  A leggyakrabban használt technikák:  Hangoztatás (feltétele: a tagolási készség kialakulása (Kassai 1998) tömbszerű hanginformációk (addide, nemoda, stb), szó, szótag, beszédhang fejlődési ívének bejárása,  és felismerése és kiemelése 35 A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

37  A leggyakrabban használt technikák:  A különböző hangokhoz kapcsolódó hangoztatás, hangutánzás  (Pl: á-ásítás, r-motor, autó, t-óra tikktakkolása, z-méhecske, stb)  Artikulációs mozgásokat segítő gyakorlatok  Ajakmozgást segítő gyakorlatok (Pl. vattacsomó fújás, tollpihe fújás, gyertyaláng fújás, stb)  Pusziküldés  Fütyülés (nehéz!)  Nyelvmozgást segítő gyakorlatok  Csettintés  Palacsintakészítés a nyelvünkkel  Ajkak érintése, végigsimítása nyelvvel, stb  Levegőszabályozást segítő gyakorlatok  Gyertya különböző erősségű fújása  Papírzacskó, lufi, pingponglabda fújás  Buborékfújás, stb… 36 A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

38  A relációszókincs 37

39  Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:  az általános szókincs fejlettségével szoros az összefüggés, a korreláció, lehet dönteni a relációszókincs mérése mellett, ez az eredmény jelzi a szókincs fejlettségét is  4-8 évesek estében két dolgot hasonlítunk csak, illetve a két egység különbségéhez hasonlítunk újabbat, így már sorba rendezést kapunk  Mennyiségi és minőségi összehasonlítás (hasonló, különböző): 38 A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

40  Mennyiségi  Tér (pl: közelebb - távolabb, alatt – fölött)  Idő (pl: előbb-később, reggel – este)  Mérték (pl: kisebb – nagyobb, hosszabb – rövidebb)  számosság (pl: több – kevesebb, sok – kevés)  Minőségi  Összetétel (pl: rész-egész)  Okság (ok-okozat)  Stb  A DIFER-ben az előbbiek, a mennyiségi relációk szerepelnek A relációkat anyanyelvünk igen gazdag szófaji kínálattal fejezi ki, alkalmazzuk! 39 A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

41  A leggyakrabban használt technikák:  A többi alapkészséggel szorosan együtt! Közben!  Inger gazdag környezet  Tárgyakkal végzett manipuláció  Egyéni, páros és csoportos játékok  Kommunikációs környezet gazdagítása (mindennapos mese, ének, mondókák, testmozgással egybekötve  A gyermekek mondják el pl: a játék szabályát, a „mit kell tenni”-t  Mese, mesélés, közös mesélés  Csoportos beszélgetés kötetlenül, szabadon 40 A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

42  Tapasztalati összefüggés megértés  A tapasztalati következtetés 41

43  Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni:  Ezekre a képességre áttételesen utal az Alapprogram  A mindennapi beszédünkben gyakran alkalmazzuk, az óvodás gyermek is használja, de tudatos nyelvi-logikai kapcsolatként ritkán 42 A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS ÉS A TAPSZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

44  A leggyakrabban használt technikák: (szituációkban, beszélgetések, bármilyen tevékenység során)  Véleménykérés (Mit gondolsz, lehet-e a békának koronája?)  Máskor is lehet, hogy……?  Csak akkor……..vagy máskor is?  Biztos, hogy……?  „Fejezd be a mondatot….” 43 A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

45 A sémák alkalmazása: „Fejezd be a mondatot….” 44 A TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

46  Elemi számolási készség 45

47  A leggyakrabban használt technikák:  Matematikai tartalmú játékok a képesség-összetevők szerint, ennek gazdag irodalmát olvashatja az ajánlott irodalom jegyzékében 46 AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK

48  4.3. A fejlődés nyomonkövetésének gyakorlata 47

49  Napjaink óvodai gyakorlatában többféle struktúra és tartalmi szempontrendszer alapján épül fel a gyermekek fejődésének nyomonkövetésére alkalmazott dokumentum, a fejlődési napló/személyiségnapló.  (most a kötelezően vezetendő fejlesztési napló elemzésétől eltekintünk az SNI gyermekek esetében)  Nézzünk néhány gyakorlatot! 48 A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT NYOMONKÖVETÉSI ELJÁRÁSOK AZ ÓVODÁBAN

50  A tevékenységalapú szempontrendszeren alapuló személyiségnapló  Ezt fajta nyomonkövetési rendszert főleg „A tevékenységközpontú óvodai nevelési program”-ot adaptáló óvodákban alkalmazzák szívesen, de – az óvodai élet lényegét adó tevékenységközpontúság miatt – mások is. (Gondoljunk pl: a „Gyermektükör”-re!)  Lényege: a személyiséget, mint egységes egészet, az egyes tevékenységekre bontják, és az abban megnyilvánuló gyermeki tudást, ismeretet, viselkedést rögzítik. 49 STRUKTÚRÁJÁT TEKINTVE

51  A személyiség képességterületek szerinti klasszikus felosztását követő személyiségnapló  Ennek a jól ismert felosztásnak a 4 területe  Szociális képességek  Értelmi képességek  Verbális képességek  Testi képességek  Természetesen a 4 terület még alterületekre osztódik.  Ezt a felosztást találjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomagban is. Letölthető:  es/dokumentumok/az_ovodas_gyermek_fejlodesenek_nyomonko vetese.pdf es/dokumentumok/az_ovodas_gyermek_fejlodesenek_nyomonko vetese.pdf 50 STRUKTÚRÁJÁT TEKINTVE

52  Az ún. portfólió alkalmazása  Ez már komplexebb, teljes „gyűjteménye” valamennyi, a gyermekkel kapcsolatos dokumentumnak. Tartalmazza:  Az anamnézist az óvodába lépés előtti jellemzőiről  A befogadás tapasztalatait  A személyiségnaplót  A gyermek produktumait (rajzait, munkalapokat, feladatlapokat, stb)  A szakszolgálatok (nevelési tanácsadó, TKVSZRB) vizsgálatainak eredményét  A HH-HHH státuszról szóló dokumentumot  Egyéb fontos, a gyermekkel kapcsolatos történések, események rögzítését (válás, testvér születés, hosszú betegség, stb) 51 STRUKTÚRÁJÁT TEKINTVE

53  Bármelyiket is alkalmazzuk, kialakításakor, felülvizsgálatkor fontos szempontok:  az OAP követelményrendszerének megjelenítése  Az óvoda alapító okiratában jelzett feladatoknak (pl: SNI gyermekek ellátása, HHH-s gyermekek integrált nevelése, stb)  Az óvoda sajátos körülményeinek figyelembe vétele (Pl. jelentős számú hátrányos helyzetű gyermekek esetén feltehetően nagyobb súlya lehet az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokások stabil kialakításának, tehát ezen a területen több szempont lehet)  az óvoda sajátos arculatát (Pl. mozgásfejlesztés hangsúlyozott alkalmazása, „Zöld óvoda” környezeti neveléssel kapcsolatos többletei, zenei nevelés kiemelt szerepe, stb) 52 SZEMPONTRENDSZERÉT TEKINTVE

54  Végezze el 4 gyermekkel a felmérést  Az eredményeket rögzítse (a füzetbe)  Az eredményre építve tervezzen fejlesztő tevékenységet, jutassa el e- mail címünkre:  Vagy:  Az alapkészségek fejlesztésére gyűjtsön fejlesztő tevékenységeket, alapkészségenként min. 6-8 db-ot!  jutassa el címünkre: 53 ZÁRÓFELADAT


Letölteni ppt "1 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEJLESZTÉS KÉRDÉSEI  A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések