Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok."— Előadás másolata:

1 Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok

2 A szövegszerkesztők osztályozása  Egyszerű szerkesztők (text editor) - nem lehet formázni - parancs-, konfigurációs állományok és forrásprogramok szerkesztése - pl. Jegyzettömb, gedit, vi editor stb.  Professzionális szövegszerkesztők (word processor) - rendkívül sok formázási lehetőség - levelek, dolgozatok, szórólapok stb. - pl. Word, OpenOffice Writer stb.  Kiadványszerkesztők (desctop publishing, DTP) - nyomdai előkészítő munkák megoldására könyvek, újságok, hirdetések stb. - pl. TEX, QuarkXpress, Indesign, Linux alatt: Scribus stb.

3 A dokumentumkészítés folyamata  A szövegszerkesztő program indítása  A szöveg bevitele (forrásfájl használata)  A dokumentum mentése  A tartalom, helyesírás ellenőrzése  A dokumentum formázása  Hosszabb dokumentumhoz tartozó jellemzők beállítása (élőfej, élőláb, tartalom, jegyzékek)  A kész, formázott dokumentum mentése és nyomtatása, elektronikus postázása

4 A szövegbevitel szabályai  Gépeléskor a kurzor a sor végén automatikusan a következő sorra vált. A bekezdés végét Enter-rel jelezzük  Bekezdésen belül rövid sorokat (pl.: vers) Shift+Enter kombinációval oldjuk meg  Több szóköznyi helyet pl. tabulátorral oldunk meg. Soha ne legyen két „white space” karakter egymás mellett (Space, Tab, Enter, Shift+Enter)  Szomszédos bekezdések távolságát térközzel állítjuk be, a sorok távolságát pedig sorközzel. Kerüljük az üres bekezdéseket!  Az oldalváltást is bízzuk a programra. (Kényszerített oldaltörés: Ctrl+Enter)

5 Tipográfia A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág, melynek célja olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával, mely egyszerre esztétikus és célszerű.

6 A tipográfia céljai  figyelemfelkeltés  olvashatóság javítása  fontos részek kiemelése  rendszerezés  egységes megjelenés kialakítása  esztétikai élmény nyújtása

7 Miért formázzunk???  a formázás célja a tartalom eljuttatása, befogadása: nem azért formázunk, mert lehet, vagy mert elvárják, hanem azért, hogy könnyebben, gyorsabban lehessen olvasni  a szép professzionális kinézetű dokumentum kialakítása művészet, de legalábbis jól meghatározott mesterség  De... már néhány alapvető szabály betartása is ugrásszerűen javíthatja nyomtatott dokumentumaink megjelenését

8 Betűtípusok Küllemük alapján három alapvető csoport létezik

9 Talpas (antikva) betűtípusok  Nem egyenletes vonalvastagságú betűk (Serif)  A betűvégeknél talpak találhatók  Újságok, könyvek szerkesztésénél, hivatalos levelezésben  Pl.: Times, Garamond, Nimbus Roman

10 Talpalatlan (groteszk) betűtípusok  Egyenletes vonalvastagságú betűk (Sans Serif)  A betűvégek egyenesen végződnek  Súlyos betűtípus, címeknél használják  Pl.: Arial, Helvetica, Nimbus Sans

11 Egyéb (reklámbetűk)  Különféle kézírást utánozó betük, iniciálék  Minden, ami az elözö két csoportba nem fér be  Script, Monotype Corsiva, Comic Sans

12 Betűstílusok (betűváltozatok) A hétköznapi használatban az alábbiakat alkalmazzuk általában

13 Betűváltozatok  Normál  Félkövér (bold) nagyon erős kiemelés, pl.:címeknél, írott szövegben a dupla aláhúzás  Dőlt (italic, kurzív) kiemelés, írott szövegben az aláhúzás  Ki erős kiemelés, ált. személynevek írásánál használjuk, nem szépirodalmi szövegben  NAGYBETŰS (nem javasolt, kiabálásnak felel meg)

14 Betűméret A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg

15 Betűk mérete  Didot és Berthold által kidolgozott rendszer  1 méter = 2660 pont  1 pont(pt) = 0,376 mm (ez a legkisebb)  12 pt = 1 ciceró = 4,511 mm  Az angolszász mértékrendszer ettől kicsit eltér

16 Szövegközi kiemelés Az adott betűtípus betűváltozatainak variálását jelenti

17 A kiemelések szempontjai  Egyensúly – túl sok kiemeléssel a szöveg összképe zavaros lesz  Célzatosság – csak az átgondolt kiemelések érik el céljukat  Következetesség – Fontos, hogya kiemelések rendszere, stílusa egységes maradjon végig a dokumentumban

18 Nem javasolt módok a kiemelésre  Elszórtan használt félkövér betűváltozat nem szerencsés, mert feltűnő sötét foltokat képez, megbontva a harmóniát  TELJESEN ROSSZ GONDOLAT CSUPA NAGYBETŰS (VERZÁL) KIEMELÉST ALKALMAZNI, SORTÁVOLSÁG SZEMPONTJÁBÓL ELFOGADHATATLAN  Kerülendő az aláhúzás. A nyomtatott szöveg olvasásakor az információt a betűk felső, egyedi részéből nyerjük, az aláhúzás elvonja a figyelmet, rontja az olvashatóságot.  Ne alkalmazzunk ritkítást, ami az írógép korszakából maradt ránk, nem esztétikus.

19 Javasolt módok szövegközi kiemelésre  A kurzív (dőlt) kiemelés esztétikus, a betűknek nem csupán a dőlésszöge különbözik az állótól. hanem a rajzolata is más. Kiemelkedik a szövegből, de nem rontja az összképet.  A kiskapitális betűváltozat alapvetően személynevek kiemelésére használatos  Definíciók, tételek kiemelésére, sorok elején, egymás alatt lehetséges mód a vastag betűs szedés, ekkor hatékonyan fókuszálja a szemet a kiemelt szóra.

20 Üres helyek A szöveget a szerző hozza, a tipográfus „csak” az üres helyeket adja hozzá. Ezek alapvetően meghatározzák az olvashatóságot

21 Betűköz  A számítógépes szövegszerkesztő programokban a betűközöket készen kapjuk, csak a professzionális kiadványszerkesztésben van szükség a betűköz finomhangolására  Egalizálás = az egymást követő betűpárok optikai kiegyenlítése, főleg verzál írásnál szükséges  Ligatúra = ikerbetűk. Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti.

22 Szóköz  Kvirt (négyzet) = tipográfiai relatív mértékegység, az aktuálisan alkalmazott nagy M betű szélességével egyezik meg  Elfogadott gyakorlat, hogy a szóközöknek 1/4 és 1/3 négyzet közé kell esniük  Több szóközt egymás után leütni = tipográfiai bűncselekmény!!

23 Sorköz  A túl sűrű sorok nehezítik az olvasást  Az erősen ritkított sorok komoly papírpazarláshoz vezetnek  A jól olvashatóság érdekében 10-20%-kal érdemes növelni a sorközöket, tehát tízes betűmérethez 12-es sortávolság illik  Csupa nagybetűs szövegnél növelni kell a sorközt

24 Tördelés Hosszabb szöveg oldalnyi adagokba rendezése, ill. az alkotórészek (főszöveg, jegyzetek, illusztrációk) összerendezése

25 Lapméretek  a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve némely amerikai országot  közös oldalarányon alapulnak: 1:√2  az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát

26 Lapméretek  A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk  B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re névméret [mm]terület [m 2 ] A0841 x 11891,0000 A1594 x 8410,5000 A2420 x 5940,2500 A3297 x 4200,1250 A4210 x 2970,0625 névméret [mm]terület [m 2 ] B01000 x 14141,4140 B1707 x 10000,7070 B2500 x 7070,3535 B3353 x 5000,1765 B4250 x 3530,0882

27 Margók, szedéstükör  A szedéstükör (laptükör) a lapnak az a része, ahova a főszöveg kerülhet.  Mellette kétoldalt, valamint alatta, fölötte helyezkednek el a margók

28 A tördelés súlyos hibái: fattyúsorok  Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt özvegy sornak hívják (mögötte áll valami, de előtte semmi)  Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik azt árvasornak hívják (mögötte nem áll semmi, csak előtte)  A szóközök, a betűköz minimális módosításával megszüntethető, de a mai dokumentumszerkesztő programoknak meg lehet adni, hogyan viselkedjenek a fattyúsorokkal

29 Címrendszer  Azonos szintű címeket azonos betűfajtával írjuk, és a méret is legyen azonos  Cím után soha ne tegyünk pontot  Alacsonyabb rendű cím fölött mindig több térköz kell, mint alatta, így érződik, hogy az utána következő szöveghez tartozik  Legyen rövid, tömör  Oldal aljára ne kerüljön cím

30 Olvashatóság  Hosszabb szövegek folyamatos olvasására csak a kisbetűs szedés az alkalmas, a betűk fel-, lenyúló szárai, az ékezetek jellegzetes alakja miatt  A csupa nagybetűs szöveg 10-12%-kal lassabban olvasható

31 Olvashatóság  A talpas betűk talpai vezetik a szemet, ezért könnyebb olvasni  Manapság egyre több talp nélküli betűtípust használnak, így ezt is megszokta a szemünk  Egyhasábos dokumentum esetén 40-nél kevesebb és 80- nál több karakter ne kerüljön egy sorba  A olvashatóságot a nagy kontraszt, a világos alapon sötét betűk segítik, de a túl fényes vakító háttér is zavaró lehet

32 Melyik a legjobban olvasható?

33 Érdekesség Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze- vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen. A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

34 Forrás: Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006


Letölteni ppt "Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések