Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FÖLDRENGÉSEK A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE ÉS A FÖLDRENGÉSEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FÖLDRENGÉSEK A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE ÉS A FÖLDRENGÉSEK."— Előadás másolata:

1 FÖLDRENGÉSEK A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE ÉS A FÖLDRENGÉSEK

2 A Föld és főbb paraméterei Átlagos sugara (RF): 5.372 × 10 6 m Egyenlítői sugara: 5.378 × 10 6 m Naptól mért átlagos távolsága: 1,496 × 10 11 m Tömege: 5,98 × 10 24 kg Közepes sűrűsége: 5050 kg/m 3 Keringési periódusideje: 365,25 nap Tengely körüli forgás periódusideje: 23 óra, 56 perc, 4 másodperc Egyenlítő és pályasík hajlásszöge: 23° 27' Egyenlítő nehézségi gyorsulás: 9,78 m/s 2 Átlagos felszíni hőmérséklet: 15°C Átlagos felszíni nyomás: 105 Pa Mágneses tér indukciója a felszínen: 30,000- 60,000 nT

3 A Föld belső szerkezete kéreg köpeny külső mag belső mag

4 Módszerek és megfigyelések, melyekből a Föld anyagára és szerkezetére lehet következtetni ► Mélyfúrások ► Vulkáni tevékenység ► Meteoritok anyaga ► Föld átlagsűrűsége ► Föld mágneses tere ► Numerikus modellezés ► Szeizmológia

5 A földrengések a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részének rövid időtartamú, gyors lefolyású, rugalmas alakváltozással járó mozgásjelenségei. A földrengés

6 A földrengés keletkezése 1. Két kőzettömb nyugalomban2. Deformáció a feszültség hatására 3. Hirtelen helyre ugrás4. Új nyugalmi helyzet (ideiglenes )

7 A földrengés jellemzői A földrengés fészke (fókusza): HIPOCENTRUM felszíni vetülete: EPICENTRUM távolságuk: FÉSZEKMÉLYSÉG

8 A földrengések hatása: Felszíni elvetődés A földrengések hatása: Felszíni elvetődés Izmit, Törökország, 1999. augusztus 17. – m=7,4

9 Rengéshullámok Rugalmas hullámok Térhullámok (~30000km/h): elsődleges (P) hullám, nyomási vagy longitudinális, gyorsabb; elsődleges (P) hullám, nyomási vagy longitudinális, gyorsabb; másodlagos (S) hullám, nyírási vagy transzverzális, lassabb másodlagos (S) hullám, nyírási vagy transzverzális, lassabb Felületi hullámok: Love- és Rayleigh-féle hullám, Love- és Rayleigh-féle hullám, amplitúdójuk a mélységgel csökken. amplitúdójuk a mélységgel csökken.

10 Rengéshullámok P (longitudinális) hullám Rayleigh hullám S ( transzverzális ) hullám Love hullám TérhullámokFelületi hullámok

11 1. a térhullámok terjedési sebessége eltérő: v p ≈ 2v s 2. terjedési sebességük a közeg sűrűségétől függ 3. folyadékban nem terjed az S-hullám Két eltérő sűrűségű közeg határán a térhullámok 1. megtörnek, 2. visszaverődnek, 3. sebességük megváltozik A térhullámok tulajdonságai

12 Szeizmogram, szeizmográf

13 Mérési skálák Richter-skála: Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg. Mercalli-skála: Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földren- gés által végzett pusztításból vezeti le. Európai makroszeizmikus-skála: Európai makroszeizmikus-skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata.

14 A Richter-féle földrengés-erősségi magnitúdó a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos, dimenzió nélküli viszonyszám. negatív szám is lehet; egy skálarésznyi növekedés 30-szoros energianövekedésnek felel meg.

15 Földrengések hatásának mérése: Intenzitás

16 HatásMagnitúdóElőfordulás évente Világrengés8-91 Katasztrofális rengés7-7,918 Pusztító rengés6-6,9120 Veszélyes rengés5-5,9800 Kis rengés4-4,96 200 Jól észlelhető rengés3-3,949 000 Alig észlelhető rengés2-2,9300-500 000 A földrengések erősségének skálája

17 A földrengés erőssége, intenzitása: adott felszíni ponton mekkora a romboló hatás (változó). A földrengés mérete, magnitúdója (M): a rengés energiájával arányos, mérhető, állandó érték. Az 1811-es móri földrengés térképe (Kitaibel Pál)

18 A történelem néhány híresebb földrengése 1556, Sanhszi, M=?; 830 000 áldozat 1976, Tangsan, M=7,6; 650 000 áldozat 1927, Nansan, M=8,3; 200 000 áldozat (a legalább 100 000 áldozatot követelő földrengések közül 6 Kínában, 2 Japánban, 1 Indiában volt!) 1755, Lisszabon, M=8,5; több mint 60 000 áldozat 1906, San Francisco, M=8,3; 700 áldozat (szemmel látható elmozdulások a Szt. András-vonal mentén )

19 Az epicentrumtól 103° és 143° ívtávolság között S-hullámok nem érkeznek be („árnyék-zóna”). Mivel az S hullámok folyadékban nem terjednek, így 2900 km alatt folyékony rétegnek kell lennie: folyékony (külső) mag. A P és S hullámok terjedése

20 Az árnyékzóna nem teljesen mentes a P hullámoktól, amelyek visszaverődnek egy belsőbb, szilárd rétegről: belső mag.

21 Földrengések Magyarországon

22 IdőpontHelyMagnitudó I0I0I0I0 456. szeptember 7. 456. szeptember 7.Savaria 6,6 (?) ? 1763. június 28. Komárom6,3IX 1783. április 22. Komárom5,2VII-VIII 1806. szept. 22. Komárom4,6VI-VII 1810. január 14. Mór5,4VIII 1810. május 27. Mór4,9VII 1829. július 1. Érmellék4,9VII 1834. október 15. Érmellék6,3IX 1851. július 1. Komárom4,9VII 1868. június 21. Jászberény4,9VII 1908. május 28. Kecskemét4,4VI-VII 1911. július 8. Kecskemét5,6VIII 1925. január 31. Eger5,0VII-VIII 1956. január 12. Dunaharaszti5,6VIII 1985. augusztus 15. Berhida4,9VII

23 TOP földrengések Földrengések a nagyvilágban

24 Tengerrengés (Cunami) Földrengés következtében kialakuló árhullám. A hullámok hossza 400-900 km Sebességük 150-200 km/h 10-20 m magas vízözönárral zúdul a szárazföldre

25 Földrengések hatása Cunami

26 Látogatás a Földtani Intézetben (OFGA)

27 Természetvédelmi tanösvény bejárása

28 Ajánlott irodalom Karátson D. (szerk.): Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Magyar Könyvklub, Bp. 2002 Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998

29 Ajánlott irodalom Paturi F.R.: A Föld krónikája, Officina Nova, Bp. 1991 Török Ákos: Geológia mérnököknek, Műegyetemi Kiadó

30 További ajánlott irodalom A Föld csodálatos története, Reader’s Digest, 2004. A Föld csodálatos története, Reader’s Digest, 2004. Báldi Tamás : A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó Báldi Tamás : A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó Butzer K.W.: A földfelszín formakincse, Gondolat, Bp. 1986 Butzer K.W.: A földfelszín formakincse, Gondolat, Bp. 1986 Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza, Discovery Channel, Gabo Könyvkiadó, 2000. Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza, Discovery Channel, Gabo Könyvkiadó, 2000. Gianluca Ranzini: Az Univerzum atlasza, Kossuth kiadó, Bp. 2002 Gianluca Ranzini: Az Univerzum atlasza, Kossuth kiadó, Bp. 2002 Jantsky Béla (szerk.): Ásványtelepeink földtana, Műszaki Kiadó 1966 Jantsky Béla (szerk.): Ásványtelepeink földtana, Műszaki Kiadó 1966 John Gribbin (szerk.): A természettudomány rövid története, Gabo, Bp. 2005 John Gribbin (szerk.): A természettudomány rövid története, Gabo, Bp. 2005 Juhász Árpád : Évmilliók emlékei, Gondolat, Bp. 1984 Juhász Árpád : Évmilliók emlékei, Gondolat, Bp. 1984 Mészáros Ernő : A Föld rövid története, Vince Kiadó, Bp. 2001 Mészáros Ernő : A Föld rövid története, Vince Kiadó, Bp. 2001 Mészáros Ernő: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, Bp. 2001 Mészáros Ernő: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, Bp. 2001 Molnár Béla : A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó Molnár Béla : A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó Némedi Varga Zoltán : Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó Némedi Varga Zoltán : Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó Papp Zoltán: Geotechnika I. Földtan-vízföldtan-mérnökgeológia, Tankönyvkiadó Papp Zoltán: Geotechnika I. Földtan-vízföldtan-mérnökgeológia, Tankönyvkiadó Pálfy J.: Kihaltak és túlélők, Vince Kiadó 2002 Pálfy J.: Kihaltak és túlélők, Vince Kiadó 2002 Szakáll Sándor : Ásványrendszertan, Miskolci Egyetemi Kiadó 2005 Szakáll Sándor : Ásványrendszertan, Miskolci Egyetemi Kiadó 2005 Teremtő erők, pusztító elemek. Reader’s Digest Válogatás, Bp. 1998. Teremtő erők, pusztító elemek. Reader’s Digest Válogatás, Bp. 1998.

31 Felhasznált előadásanyagok Kis Károly egyetemi docens és Lenkey László tudományos főmunkatárs (MTA-ELTE Geológiai és Geofizikai Kutatócsoport) előadása az MFPI tanártovábbképzésén Kis Károly egyetemi docens és Lenkey László tudományos főmunkatárs (MTA-ELTE Geológiai és Geofizikai Kutatócsoport) előadása az MFPI tanártovábbképzésén Dr. Cserny Tibor egyetemi docens Földtani ismeretek című előadása Dr. Cserny Tibor egyetemi docens Földtani ismeretek című előadása Természetismeret 6. előadás Természetismeret 6. előadás Készítette: Póta Mária (MFPI és OFI)


Letölteni ppt "FÖLDRENGÉSEK A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE ÉS A FÖLDRENGÉSEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések