Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyetemi klubok szerepe az egyetemi sportban (az ELTE-BEAC példáján keresztül) dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs ELTE PPK Egészségfejlesztési és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyetemi klubok szerepe az egyetemi sportban (az ELTE-BEAC példáján keresztül) dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs ELTE PPK Egészségfejlesztési és."— Előadás másolata:

1 Egyetemi klubok szerepe az egyetemi sportban (az ELTE-BEAC példáján keresztül) dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet BEAC alelnök Egyetemi sportiroda-vezető és sportszakember képzés október 2-4., Debrecen

2 Miért sportoljunk az Egyetemen? „Nem a Váci utcában találhatja meg a tanulóifjúság mulatságának saját otthonát; foglalja le hegyeinket akár a Bakonyig kirándulásainak, a Rákos mezejét játékainak, és a Duna habjait evezősversenyeinek. Itt, barátok közötti versenyekben, mulatva fogja megszerezni az ifjú azt a kincset, amely férfivá avatja: az akarat erejét, a kitartást a küzdelemben.” báró Eötvös Loránd

3 Az Egyetem sportegyesületének megalapítása Alakuló Közgyűlés november 5. - Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, BEAC - az Egyetem autonóm szervezeti egysége - alapító elnök: Eötvös Loránd, rektor Alapszabály 1898 „1. § A Club célja: az ifjúság testi kiképzése. E cél elérésére a club az ifjaknak módot és alkalmat nyújt arra, hogy a testnevelés összes ágaiban gyakorolhassák magukat és időnként versenyeket rendez, melyeken a győzőknek arany-, ezüst- és bronzérmeket és tiszteletdíjakat ajánl fel, és legnagyobb jutalmul a »bajnok « címet adja.”

4 Az Egyetem sportegyesületének átszervezése 2013 Elnökség  elnök és alelnök: az ELTE oktatói  ügyvezető igazgató: korábbi EHÖK sportvezető  tagok: karok hallgatói és szakosztályok képviselői (min. 2/3 ELTE-s) Támogatók  ELTE  központi sportirányítás (Tao, MOB, MEFS), Újbuda Önkormányzata  szponzorok (pl. Telekom, Decatlon)  tagdíjak (1000 Ft/év) Sportágak-szakosztályok ( , 39 db): atlétika, torna, vívás, korcsolya, labdarúgás, asztalitenisz, birkózás, füleslabda, jégkorong, gyeplabda, tenisz, céllövés, úszás, cselgáncs, ökölvívás, sí, szánkó, evezés, vízilabda, kézilabda, kosárlabda, öttusa, röplabda, sakk, természetjárás, tájfutás, ritmikus sportgimnasztika, rögbi, tollaslabda, karate, korfball, triatlon, futsal, aerobik-cheerleader, gyorstollas, falmászás, harcművészet, flagfootball

5 Sportsikerek „A BEAC 1906/7. tanévi nyilvános működését a vidéki sportegyesületek versenyein aratott diadalokkal kezdte meg. Valóságos missziót teljesítettek, midőn az ország minden részében, minden szóbeszédnél fényesebben tettekkel mutatták meg, hogy a budapesti egyetemi ifjúság helyes utakon halad akkor, amikor a szellem kiművelése mellett nem feledkezik meg a test kultuszáról sem.” 5 olimpiai bajnok Prokopp Sándor, 300 m hadipuska Csík Ferenc, 100 m gyorsúszás Rajczy Imre, kardcsapat Kovácsi Aladár, öttusa-csapat Németh Angéla, gerelyhajítás 7 világbajnoki aranyérem (6 EB győzelem) Bogáthy-Bogen Erna és Vargha Ilona, női tőrcsapat Rajczy-Rasztovich Imre, kardcsapat Sákovics József, párbajtőr Kovácsi Aladár, öttusa-csapat Dömölky Lídia, női tőr és tőrcsapat Gyuricza József, férfi tőr

6 Szemelvények a BEAC történetéből A Magyar Főiskolai Sportszövetség megalapítása 1920.: „Haller István kultuszminiszter, aki nagy érdeklődést tanúsít a sport iránt, személyesen győződött meg az ország első főiskolai egylete sporttelepének nyomorúságos állapotáról. A múlt hó végén kelt elhatározásával egy millió koronát utal ki a BEAC sporttelepének helyreállítására.” Ifjúsági elnök: Esterházy László herceg Egyetemi Világjátékok (felújított sporttelep) [ MEFESZ, DISZ, Haladás] 1961–1974. edzők száma: 18fő (9sz.) – 33fő (15sz.)

7 Az egyetemi sport alapelvei – egy évszázad tükrében Egyetemi beágyazottság - az Egyetem hallgatóinak kezdeményezése - az Egyetem vezetőinek támogatása - az Egyetem tanácsának teljes körű egyetértése - az Egyetem része, egységes szervezetben Működési feltételek - egyetemi polgárok tagdíjai - állami támogatás (minisztérium, főváros) - saját létesítmények Szakmai alapok - kötelező testedzés (órarendi testnevelés) - versenyzés az Egyetem egyesületében - edzők (mesterek, és „ifjakat irányító ifjak”)

8 111 éves a Tudományegyetem sportja ELTE gondok 2009 Szabadidő-sport, rekreáció - jelenleg a hallgatók mindössze 20-25%-a sportol legalább heti egyszer (az egyetemre kerülés előtt kétszer ennyien) - az egyetemi sportrendezvények látogatottsága változó - sportolási lehetőségekről (pl. edzések, versenyek, rendezvények) nincs elégséges, elérhető információ - sportösztöndíjasok szakmai kiválasztása és támogatása (edzők, testnevelők) hiányzik - „sportegyesületek helyzete rendezetlen” - az új képzési rendszerben nincs kötelező testnevelés - az általános testnevelés feltételei hiányosak (létesítmény, források, szakemberek) Versenysport - 41 éve volt utoljára ELTE-sportoló olimpiai bajnok - az élsportnak az ELTE marketingjében lehet szerepe - nincs élsportolói ösztöndíj, tervezetként: „Jó tanuló – jó sportoló”

9 111 éves a Tudományegyetem sportja ELTE gondok Sportlétesítmények - számuk és egyetemi kihasználtságuk csökkent, állaguk leromlott - a korábbi üzemeltetési gyakorlat „jogi és üzleti szempontból … esetenként az Egyetem számára hátrányos” (szenátusi anyag) Finanszírozás - külső forrás nincs, illetve esetleges (TSK-BEAC) - egyetemi forrás: kedvezményes létesítményhasználat - hallgatói juttatásokból Ftv. szerint - sportra fordított források hatékonysága (egy hallgatói mozgásóra költségeinek összevetése) Egyetemi sport koordinációja - évtizedek óta nincs elfogadott egyetemi sportkoncepció - hiányzik az egységes, koordinált sportirányítás

10 111 éves a Tudományegyetem sportja BEAC gondok 2009 Sportügyi helyzetkép a BEAC-on - tagjainak kevesebb mint 1/3-a ELTE egyetemi polgár - kerületi kapcsolat gyenge (utánpótlás-nevelés csak 3 szakosztályban) - tömegbázis kicsi, tagdíjfizetés esetleges - felnőtt élsportolók csak 3-4 szakosztályban, 2 főállású edző - sportingatlanait az ELTE kapta, de az egyetemi lehetőségek is egyre szűkülnek évben támogatói nagy részét elvesztette - több éves adósságok, rendezetlen adminisztráció - szponzoráció évek óta nem működik

11 Megújulás – az ELTE megtett lépései A sportképzés ügyének felvállalása a PPK, a Pedagógikum és az Egyetem szintjén - leépítés helyett sporttudományi képzések indítása - fejlesztési- és emberi erőforrások az átalakításra A létesítmények Egyetem számára (jogilag és pénzügyileg) hátrányos helyzetének felszámolása - helyzetfeltárás és az ELTE Sport Kft. létrehozása - előnytelen szerződések felbontása, rendelkezési jog - cél: az egyetemi sport elsődlegességének biztosítása A sportszakmai feladatok intézetbe szervezése - Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet alapítása - az intézet professzori vezetése (Bárdos György) - szakok megerősítése, új szakok indítása - sportszakmai kutatások és pályázatok Sportegyesületi háttér megteremtése - ELTE SE és BEAC együttműködése: szabadidősport és amatőr egyetemi versenysport

12 Megújulás BEAC Működés átalakítása - új elnökség: professzori és hallgatói vezetés, egyetemi polgárok - adósságok ledolgozása, szerződéses kapcsolatok - szponzoráció, honlap, sportévnyitó, alumni - Szenátus: ELTE-BEAC Együttműködési Szándéknyilatkozat - Hallgatói Sportiroda a sporttelepen Szabadidősport fejlesztése - toborzás: kari sportkampányok, gólyatáborok, sporthét - kommunikáció: sikerek, példák, információk - Facebook-oldal: kampányok Egyetemi versenysport – egyesületi színekben - futsal, kosárlabda, sakk, atlétika, triatlon stb. - MEFOB-ok szervezése és részvétel - nemzetközi élsport egyetemi színekben

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Egyetemi klubok szerepe az egyetemi sportban (az ELTE-BEAC példáján keresztül) dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs ELTE PPK Egészségfejlesztési és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések