Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné 2015. november 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné 2015. november 27."— Előadás másolata:

1 Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások Szűcs Józsefné november 27.

2 Családi kedvezmény A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta - egy és két eltartott esetén forint - három és több eltartott esetén forint január elsejétől jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult, vele közös háztartásban élő házastársa is. Ez alapján a nevelőszülő és a gyám közös háztartásban élő házastársa is jogosultként veheti igénybe a családi kedvezményt.

3 Családi kedvezmény A január 1-jétől hatályos törvény adóelőleg- nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezése kiegészült azzal, hogy a rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek is lehet családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot tenni. Így rendelkezik a évtől hatályos Tbj. is a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. A évi adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban kötelező lesz feltüntetni az eltartottak adóazonosító jelét.

4 Családi kedvezmény évtől Egy, illetve három vagy több eltartott esetén nem változik a családi kedvezmény mértéke. Két eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és havonta évben: Ft évben: Ft évben: Ft évben: Ft A december 31-ét követően megtett adóelőleg- nyilatkozatokon kötelező lesz feltüntetni az eltartottak adóazonosító jelét!!!

5 Első házasok kedvezménye december 31-ét követő házasságkötés esetén, ha legalább az egyikük az első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól kezdődően jogosultsági hónaponként együttesen forint adóalap- csökkentő kedvezményt érvényesíthetnek a házastársak. A kedvezmény legfeljebb 24 hónapig érvényesíthető, utoljára abban a hónapban, amelyet követően magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre lesznek jogosultak. Ebből a szempontból a nevelt gyermeket nem kell figyelembe venni. A kedvezmény igénybevételének nem akadálya, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre.

6 Első házasok kedvezménye Az első házasok kedvezménye sorrendben megelőzi a családi kedvezményt. A kedvezmény az összeg megosztásával érvényesíthető. Megosztásnak minősül az is, ha a kedvezményt csak a házastársak egyike veszi igénybe. A kedvezmény a házastársak nyilatkozata alapján már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető. A kedvezményt az adóelőleg megállapítására kötelezett magánszemély is érvényesítheti. A bevallásban, munkáltatói elszámolásban a kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőlegnél melyiküknél vették figyelembe, az érvényesítés feltétele a közösen tett nyilatkozat.

7 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Rendelkezési jogosultság: a december 31-ét követően belföldi vagy más EGT- államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) után A szerződésnek négy – a biztosító teljesítését kiváltó – kockázati elemet kell tartalmaznia: nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, haláleset, legalább 40%-os egészségkárosodás (ha még nem következett be). Más kockázati esemény nem lehet a szerződésben. A biztosítás kedvezményezettje a szerződés egész tartama alatt – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet.

8 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat A szerződési ajánlat aláírásának napjától legalább 10 éves felhalmozási idő szükséges, kivéve, ha az egészségkárosodás vagy a biztosított halála bekövetkezik Járadékszolgáltatás esetén a szerződés létrejöttétől számítva legalább a 10. év végéig (a biztosított haláláig) kell a járadékfizetést teljesíteni. (pl. ha a 8. évben lesz nyugdíjas, két évig legalább fizetni kell) A havonta 10 ezer forintot el nem érő járadék a 10. év letelte előtt egy összegben is teljesíthető.

9 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Rendelkezés alapjául szolgáló összeg: a szerződő vagy más kifizetőnek nem minősülő személy által befizetett díj, és az összevont adóalap részeként adóköteles díj Nem számítható be a rendelkezési alapba: a kiegészítő biztosítás díja, és az alapbiztosítás kockázati díjrésze, ha az meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át Nem forintban fizetett díj esetén a rendelkezés alapjául szolgáló összeget az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, a devizaárfolyam-lapon nem szereplő pénznem esetén az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell átszámolni már a 2014-es adóévre is.

10 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat A kedvezmény mértéke 20%, de legfeljebb Ft. Ha a rendelkező magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári tag és NYESZ-R számlával is rendelkezik, együttesen legfeljebb 280 ezer Ft átutalását kérheti. Belföldi, külföldi biztosító igazolása A rendelkezési jogosultság az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján áll fenn. Nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak az egészség- károsodás miatti részteljesítés. Több nyugdíjbiztosítás esetén: a rendelkezett összeg kiutalása a befizetéssel érintett egyes szerződésekre – a díj befizetéssel arányosan – történik.

11 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat A rendelkező nyilatkozat megtételére az a magánszemély jogosult, aki nyilatkozattétel időpontjában rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel. Nyilatkozatot tehet továbbá az a magánszemély is, aki a a nyilatkozattétel időpontjában a következő okok miatt nem rendelkezik már ilyen szerződéssel: - a szerződésben egy másik személy lépett a helyébe, (és visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem volt) - a szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg - a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg.

12 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Ha a nyilatkozat teljesítésekor a magánszemély már nem szerződője a biztosításnak: és a helyébe egy másik személy lép, akkor a biztosító jóváírja a szerződésen az átutalt összeget, feltéve, hogy nem keletkezett visszafizetési kötelezettség, nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnés esetén a biztosított magánszemélynek (örökösének) átutalja más esetekben az adóhatóságnak visszautalja; Az adóhatóság – kérelem alapján – a magánszemélynek kiutalja, ha bizonyított, hogy a magánszemélynek fel nem róható okból szűnt meg a szerződés (felszámolás)

13 Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Ha a biztosítás nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szerződés módosítása miatt már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, akkor az adóból átutalt összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetni évtől fennáll a visszafizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor, függetlenül attól, hogy a szerződés megszűnik-e vagy sem. Az aktuális szerződőnek a korábbi szerződők rendelkezései alapján kiutalt összegeket is vissza kell fizetnie. A visszafizetendő összeget a biztosító állapítja meg és vonja le. Ha kifizető vagy elegendő fedezet hiányában a levonás nem lehetséges, akkor azt a bevallási határidőig a magánszemélynek kell megfizetni.

14 Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások évben az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese az adóalap, és 16% az szja mértéke. Az eho alapja azonos az adóalappal. Az egyes meghatározott juttatások után 27%, béren kívüli juttatás után 14% az eho évtől a SZÉP kártyára utalt összegek kivételével a béren kívüli juttatások együttes összegének 200 ezer Ft-ot ( éves keretösszeg) meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. A 200 ezer forintos keretösszeg 450 ezer forintig (rekreációs keret) kiegészíthető kizárólag SZÉP kártyára utalt juttatással.

15 Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások Ha a munkavállaló SZÉP kártya juttatást nem, csak más 200 ezer forintot meg nem haladó béren kívüli juttatást kap, akkor a közteher mértéke 16+14% Ha kizárólag SZÉP kártya formájában kap 450 ezer forint értékű juttatást, akkor is 16+14% a közteher mértéke Ha 250 ezer forint értékű SZÉP kártya juttatást és 200 ezer forint értékű más béren kívüli juttatást kap, akkor a közteher mértéke ugyancsak 16+14% Ha a 450 ezer forint értékű SZÉP kártya juttatás mellett más 200 ezer forint értékű béren kívüli juttatást is kap a munkavállaló, akkor az összesen 650 ezer forintos juttatásból 200 ezer forint a rekreációs keretet meghaladó összeg, amely egyes meghatározott juttatásnak minősül

16 Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is. Ha a magánszemély munkaviszonya csak az adóév egy részében áll fenn, akkor a keretek arányos része tekinthető béren kívüli juttatásnak. Ha a magánszemély halála miatt szűnik meg a jogviszony, nincs arányosítás. A juttatás egyedi értékhatárát, az éves keretösszeget, vagy a rekreációs keretet (a keretek arányos részét) meghaladóan adott juttatások után az szja-t és az ehot annak a hónapnak a kötelezettségeként kell bevallani, amelyben az értékhatár átlépése megtörtént.

17 Biztosításokkal kapcsolatos változások Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) A kifizető által fizetett rendszeres díj a meghatározott feltételekkel jelenleg adómentes az 1.m pont szerint. (2015. évtől pontosítja a tv. a rendszeres díj fogalmát) Az adómentes szabály január 1-től hatályát veszti. A kifizető által viselt rendszeres díj (akkor is, ha a szerződés előtti) a 70. § szerint lesz adóköteles. A január 1-jét megelőzően kötött WL biztosításból származó jövedelem továbbra is egyéb jövedelem lesz. A december 31-ét követően kötött biztosításokból származó jövedelem viszont kamatjövedelemként adózik. A módosítás a díjfizetéshez rendeli az adófizetést, és a szolgáltatás – ha elég idő telt el – nem adózik.

18 Biztosításokkal kapcsolatos változások Szerződőváltás: nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a más személy (kifizető) által kötött biztosítási szerződésben az eredeti szerződő helyébe lép függetlenül attól, hogy a korábban fizetett díjat megtéríti-e vagy sem. Nem alkalmazható a fenti szabály kockázati biztosítás esetén, ha a biztosító teljesítésére eredetileg a szerződő kifizető volt jogosult, és a szerződőváltást követően a biztosított vagy más magánszemély válik jogosulttá, és a korábbi díjakat nem téríti meg.(9. § (3a) Ilyen esetben a korábban befizetett díjak után azon a napon keletkezik – egyes meghatározott juttatás címén – adókötelezettség, amely napon a biztosító teljesítésére való jogosultságot a magánszemély megszerzi.

19 Kifizető által kötött felelősségbiztosítás A március 15-től hatályos Ptk. 6:541. §-a szerint a jogi személy vezető tisztségviselője az e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az Szja tv. 4. § (2a) módosított rendelkezése szerint nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának fizetésével. A rendelkezés bármely korábbi évre is alkalmazható!

20 Munkavállalói értékpapír-juttatási program (77/C. §) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20-áig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program résztvevőinek kiadott tájékoztató másolatát. A törvényszöveg pontosításával egyértelművé válik, hogy opciós programok esetében is évi 1 millió forint értékű értékpapír juttatható kedvezményesen. Új előírások a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének esetére Elismert programokra vonatkozó átmeneti rendelkezés (Szja tv. 84/Y. §) kiegészítése

21 Egyéni vállalkozókat érintő módosítások A ig tartó uniós költségvetési időszakra új állami támogatási szabályokat határozott meg az Európai Unió. Így a korábbi támogatásokat szabályozó rendeletek helyébe újak léptek. Az új támogatások elnevezése, fogalma a 3. § pontokban található meg. Ennek megfelelően módosulnak a kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozói adókedvezmény vonatkozásában a hivatkozások, illetve szabályok. [49/B. § (6) d) pont, 13. számú melléklet]

22 Egyéni vállalkozókat érintő módosítások A jövedelem-(nyereség-) minimum a bevétel 2%-a. (A bevételt nem csökkenti az elábé+eladott közv.szolg.ért.) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt és kiadást az áfa alany egyéni vállalkozó azon az árfolyamon számolhatja át forintra, amelyen az adott ügyletben az áfa alap átszámítása történik. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni. Az alkalmazottakra kötött biztosítások közül csak az olyan személybiztosítás díja számolható el költségként, amelynek biztosítottja az alkalmazott, és a biztosító szolgáltatására nem az egyéni vállalkozó jogosult.

23 Egyéni vállalkozókat érintő módosítások A évtől keletkezett veszteség elhatárolására csak az adóévet követő öt évben van lehetőség. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett veszteség a én hatályos szabályok szerint, utoljára évben számolható el. Számla (nyugta) adási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

24 Őstermelőket érintő változások Közös őstermelői igazolvány kiváltására a közös háztartásban élő családtagok jogosultak. Közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. Családtag: az őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő is) A évtől keletkezett veszteség elhatárolására csak az adóévet követő öt évben van lehetőség. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett veszteséget a régi szabályok szerint, utoljára évben lehet elsz. Ültetvény fogalma: a évi CXXII. Tv. szerint

25 Egyéb változások A munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezet által közvetített tanuló, hallgató fogadója az általa közvetlenül juttatott bevételek tekintetében. Elektronikus úton is előállítható a kiküldetési rendelvény, ha annak adattartalma megfelel az előírásoknak, és a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabálynak is. Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. Ha a külföldi előadóművész az 1/B. § alkalmazásával állapítja meg az adókötelezettségét, akkor a bevallási kötelezettségét a Magyarországról történő távozását megelőzően, vagy ha ennek a kötelezettségének meg- hatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig teljesíti.

26 Egyéb változások január 1-jétől akadálymentesítésre is adható adómentesen lakáscélú támogatás, illetve kölcsön. Az adómentes termőföld-értékesítésnél az 5 és a 10 éves időszakok kezdő napjaként a birtokbaadás, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napját kell figyelembe venni évtől minden Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj adómentes. Nem kell bevételként figyelembe venni a hitelintézetekről szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által megvásárolt követelés elengedett összegét.

27 Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallani, ha a bevétel nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha a foglalkoztatott részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg).

28 Kisadózó vállalkozások tételes adója Az adóalanyiság választásának bejelentésekor a TAJ számot is be kell jelenteni. Főállású kisadózónál azt is, hogy a biztosítotti jogállása a bejelentéssel jön-e létre. Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, és ezért nem kell a tételes adót megfizetnie, akkor ennek a bejelentését nem kell havonta megismételnie évtől nem negyedévente, hanem a naptári év utolsó napján vizsgálja az adóhatóság a 100 ezer Ft-ot elérő adótartozást. Ha a kisadózó azért nem minősül főállásúnak, mert máshol munkaviszonyban áll, vagy főállású társas vállalkozó, és a bevételének az 50%-a nem attól a cégtől származik, ahol biztosított, akkor a feltételezett munka- viszony vélelme megdőltnek tekinthető.

29 Cégautóadó január 1-jétől az állam tulajdonában lévő, hatósági nyilvántartásba vett szgk. esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a jármű vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ha használati jog is fennáll, akkor az adó alanya a használó. Mentes a cégautóadó alól a magyar állam által öröklés útján megszerzett szgk. mindaddig, amíg a vagyonkezelői vagy használati jogot más személynek vagy szervezetnek nem adják át. Az öröklés útján megszerzett szgk. után a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni az adókötelezettséget. Az adó alól mentes szgk.ról nem kell bevallást adni.

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné 2015. november 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések