Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza  Magyarországon 1991. július 1-től hatályos A hivatkozás minden tudományos jellegű dolgozat része. A hivatkozás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza  Magyarországon 1991. július 1-től hatályos A hivatkozás minden tudományos jellegű dolgozat része. A hivatkozás."— Előadás másolata:

1

2  az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza  Magyarországon július 1-től hatályos A hivatkozás minden tudományos jellegű dolgozat része. A hivatkozás nélkül átvett idézet plágium.

3 Miért hivatkozunk? a bizonyítás, az alátámasztás eszköze visszakereshetőség, ellenőrizhetőség tudományos tisztesség, tisztelet Mikor hivatkozunk? ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához ha alátámasztja a dolgozat állításait ha vitatkozunk a benne megfogalmazott állítással ha eredetien fogalmaz meg egy ismert gondolatot ha segíti a mondanivaló további kifejtését

4 Mire hivatkozzunk? szakfolyóiratok cikkeire szakkönyvekre konferenciakötetek tanulmányaira kutatóintézetek elemzéseire a nemzetközi szervezetek honlapján talált publikációkra indokolt esetben újságokra Mire ne hivatkozzunk? politikai dokumentumokra gyenge cikkekre tankönyvekre

5 Szó szerinti idézés  Az idézett szövegrészt idézőjelbe tesszük  Ne legyen több 4-5 sornál  Kihagyás magyarázó kommentár esetén […]  Ha az idézet nem az eredeti mondat elején kezdődik „…K” Tartalom szerinti idézés (Parafrázis)  Röviden összefoglaljuk az idézni kívánt szerző mondanivalóját  Ha a fejezet, alfejezet egészére hatással van egy szerző, akkor említsük meg a szövegrész elején

6 A két legfőbb (nemzetközileg elismert és használt) hivatkozási rendszer :  az MLA Modern Language Association –  az APA-féle American Psychological Association – rendszer.

7 Az MLA stílus kézikönyv és útmutató A kötet fejezetei: 1.fejezet: a szerzői jog, szerződések és más jogi kérdésekről 2.fejezet foglalkozik szakdolgozatok és disszertációk követelményeivel MLA stílust használják: Észak-Amerika Brazília, Kína, India, Japán, Tajvan

8 Az APA stílus kézikönyv és útmutató 1. fejezet: A kiadóról, etikai kérdésekről 2. fejezet: A kézirat szerkezete és tartalma 3. fejezet: Írás világosan és tömören 4. fejezet: helyesírás, nagybetűk, rövidítések, számok és statisztikák a szövegben 5. fejezet: Eredmények megjelenítése, táblázatot és ábrát előkészítése 6. fejezet: Források megadása megadja mikor és hogyan kell idézni 7. fejezet: Referencia példák 8. fejezet: a közlési folyamat áttekintése Közzétette: az Amerikai Pszichológiai Társaság

9  láb- vagy végjegyzeteket használ.  A jegyzetek  zárójeles (1) vagy  felső indexben lévő számok 1 jelölik, melyeknek meg kell jelenniük a szövegben és a lap alján, ill. közvetlenül a szöveg végén (ez az opció akkor ajánlott, ha egyébként a lap alján jegyzeteink túl sok helyet foglalnának).

10 A lábjegyzeteknél  a sorszám után  a szerző(k) neve és vessző,  az idézett mű címe (aláhúzással vagy dőlt betűvel kiemelve) és pont,  a kiadás helye zárójelben,  a kiadó,  a megjelenés dátuma (zárójel bezárva);  majd egy kettőspontot követően az oldalszám következik és végül pont. 4 David Croteau, William Hoynes, Media and Society. (Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997): 100.

11  a szerző megjelölése változatlan,  az idézett újságcikk nevét idézőjelbe kell tenni, majd egy vesszőt követően  a folyóirat neve következik (kiemelve) és  a periodika sorszáma, majd  dátum (hónap, év) zárójelbenés  egy kettőspontot követően az oldalszám 9 Darvas A., "Mi a legvadabb vadállat?", Élet és Tudomány 1 (2005): 12.

12  új oldalra kezdjük  A műveket a szerzők nevének abc sorrendjében soroljuk fel.  a megjelenés adatai (hely, kiadó, dátum) nincsenek zárójelben. - Croteau, David, és William Hoynes, Media and Society. Thousand Oaks: Pine Forge Press, Forgács Erzsébet, „Nyelvi Játékok a Reklámban”. A Reklámról – Ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, Réz András, Szürke Minden Elmélet, Barátom

13 A szövegtestbe zárójeles hivatkozásokat illeszt.  nem használunk lábjegyzeteket,  a forrásokat megjeleníti:  a szövegtestben, ill.  a dokumentum végén a Hivatkozások vagy Irodalomjegyzék címszó alatt jelentetjük meg.

14 Két dolgot kell megjelölnünk:  a szerző vezetéknevét, és  az idézett forrás megjelenésének évszámát. Ezt kétféleképpen tehetjük: vagy belefoglaljuk saját szövegünkbe, vagy a felhasznált információ után rögtön közöljük. Chomsky szerint a nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (1997). vagy A nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (Chomsky, 1997).

15  Minden felhasznált forrást itt fel kell sorolnunk a szerzők betűrendjében.  a szerző nevét követi a kiadási évszám, ill. az évszám-betű kombináció, ahogyan a szövegben hivatkoztunk a műre. Darvas A Mi a legvadabb vadállat?. Élet és Tudomány, 1,

16 Az alábbi adatelemeket adhatjuk meg:  szerző(k),  cím-alcím,  másodlagos szerzőség,  kiadás (hányadik kiadás),  kiadás helye,  kiadó,  kiadás éve,  terjedelem,  esetleg kötetszám,  ha a mű többkötetes, sorozat,  ISBN szám.

17 Dobó Andor: A közgazdaságtan válsága. Kétségbeejtő tények és gondolatok Budapest, Prodinform, Mostanában a gyakorlatban egyre jobban elterjed az a hivatkozási forma, hogy a szerző neve után szögletes zárójelbe kerül az évszám és utána a többi adatelem. Eco, Umberto [1992]: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat Könyvkiadó. Mindegyik forma helyes, az a lényeg, hogy következetesek legyünk, amelyikkel elkezdtük, azt vigyük végig Könyv fejezetére történő hivatkozás esetén meg kell adni a kötet teljes bibliográfiai tételét az In: megjegyzés után. Zsolnai László: Moral Responsibility and Economic Choice. In: Berács József-Chikán Attila (ed.): Managing Business in Hungary (An international perspective). Budapest, Akadémiai Kiadó, p

18  Megadjuk a szerző nevét, a cikk címét, az In: megjegyzés után a folyóirat nevét, évfolyamot, évet, hónapot/számot oldalszámot: Peltzman, S. Prices rise faster than they fall. In: Journal of Political Economy, Vol no. 3. p  Irhatjuk az évszámot a szerző neve után is: Markowitz, H. M. {1952}: Portfolio Selection. In: Journal of Finance, Vol. 7. no. 1. p

19 Meg kell adni a megfelelő:  levéltári jelzetet. A jelzet az illető levéltár hivatalos nevével kezdődik.  Ezután következik az állag (a fondjegyzék kódszáma), a csomó, a sorszám, a folia vagy oldalszám. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Károlyi Árpád hagyatéka. Ms. 5169/4. Fol

20  A törvényeket hagyományosan római számmal,  a jogszabályt arab számmal adjuk meg. A törvényeket kétféle módon jelölhetjük:  évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról vagy  A rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. törvény Rövidíteni is lehet:  I. tv évi LXXXV. törvény  az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosításáról

21  zárójelben mindig feltüntetjük a Magyar Közlönyben történt kihírdetés dátumát is pl.: 13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelete a munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó járulék-kiegészítésről. 177/2005.(IX.2.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásáról. Régebbi jogszabályoknál a hivatkozási forma mindig követi a hivatalos jogszabálygyűjteményben közölt formát.

22  Az Internetről szerzett anyagoknál is meg kell adnunk  a szerző nevét és  a munka címét,  a forrás elérhetőségét, valamint  az időpontot, amikor letöltöttük a forrást.  Mostanában sok folyóirat megjelenik elektronikus formában, ha a hivatkozott cikket elektronikus formában olvastuk, azt is közölni kell. Berlinger Edina: A nyugdíjrendszer és a diákhitelrendszer összekapcsolása. Közgazdasági Szemle, (2005. szeptember 16.)

23 Egyéb internetes forrás - ha nyomtatott változat nem létezik: Lázár Balázs: Háborús propaganda a hadiüzemekben (2004) [WWW] ArchívNet online folyóirat. =25&cikk_kod=99#cikk (2005. szeptember 30.)  CD-ROM-ra és egyéb elektronikus dokumentumra való hivatkozásnál is meg kell adni a pontos adatokat, lehetővé téve az egyértelmű visszakeresést. CD-ROM: Magyar Nemzeti Bibliográfia.Könyvek (CD- ROM). Budapest, 1994, OSZK - Acranum Databases.

24 Itt is fel kell tüntetni :  a név és  az évszám Erdős professzor egy - a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott - előadásában hangsúlyozta, hogy... (Erdős [1990].)

25 Más szerzők kutatási eredményeinek átvételét, saját gondolatként való feltüntetését jelenti anélkül, hogy hivatkoznánk rá.

26  Egy adott mű teljes mértékű átvétele, saját név alatti közlése  Más szerző kutatási eredményeinek eltulajdonítása anélkül, hogy világossá tennénk, hogy átvételről van szó  Idegen nyelvű szerző lefordítása hivatkozás nélkül  Különböző szerzők műveinek összeollózása hivatkozás nélkül

27  Ún. szemléző cikkek esetében, amikor a cél az, hogy az adott tudományterület eredményeit ismertessük.  Ha mások gondolatai beépülve a mi kutatási eredményeinkbe egy új gondolatot eredményeznek.  Ha kritikai jelleggel írunk, tehát bíráljuk az adott szerző gondolatait.

28  Szövegben történő hivatkozás - pl. (Tanneh [1995] 140. old.)  A hivatkozások jegyzékében történő hivatkozás - itt már bibliográfiai adatokat kell megadni Tanneh, D. [1995]: The power of talk. Harvard Business Review, szeptember-október.

29  kutatás tárgyának a meghatározása Kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák segítségével  Ismerjük meg a témakör legfontosabb adatait, szakkifejezéseit.  Fel kell mérnünk milyen dokumentum típusban találhatunk irodalmat?  Létezik-e a témának összefoglaló monografikus műve?  Aktualitása miatt folyóiratokban lehet-e jellemzően irodalma?  Írtak-e a témáról disszertációt, dolgozatot?  Ezután tudunk a katalógusok és bibliográfiák segítségével a témára vonatkozó szakirodalomról tájékozódni, adatot gyűjteni.  A kézikönyvekben jellemzően már találhattunk irodalomjegyzéket.  Katalógusok és bibliográfiák segítségével további irodalmat keresünk.  A talált szakirodalom szintén tartalmaz hivatkozásokat és témabibliográfiát. A katalógus és bibliográfiai tételeket feljegyezzük, és listánk alapján beszerezzük a dokumentumot.

30


Letölteni ppt " az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza  Magyarországon 1991. július 1-től hatályos A hivatkozás minden tudományos jellegű dolgozat része. A hivatkozás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések