Szakmai intézményrendszer

Az előadások a következő témára: "Szakmai intézményrendszer"— Előadás másolata:

1 Szakmai intézményrendszer
Cél a „munka világa”, a felhasználói oldal által támasztott követelmények bemutatása tájékoztatás a fordítók és tolmácsok elhelyezkedési lehetőségeiről Magyarországon és az Európai Unióban a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveinek, azok működésének megismertetése

2 Szakmai intézményrendszer
Elvárások: Kötelező olvasmány: Horváth Ildikó–Szabari Krisztina–Volford Katalin Fordítás és tolmácsolás a világban. Oktatási segédanyag fordító- és tolmácsképző intézetek hallgatói számára. Budapest: FTK. Szabadon választott olvasmány olvasónaplóval (tolmácsolás, fordítás témaköréből) Előadás anyagának ismerete Szakmai intézményrendszer

3

4 Fogalmak Leütés/karakter, szavak, szóközök Hivatalos fordítás
Hiteles fordítás Záradékolt fordítás A hiteles fordításon záradékban közhitelesen tanúsítja a szakfordító/OFFI, hogy a fordítás szövege tartalmilag azonos és értelmét tekintve egyenértékű az eredeti szöveggel.

5 Hatályos rendelkezések
A 24/1986. (VI.26.) MT rendelet szerint szakfordítás a társadalomtudományi, a természettudományi, a műszaki és a gazdasági fordítás. A 24/1986. (VI.26.) MT rendelet értelmében hiteles fordításra és fordításhitelesítésre az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI) jogosult. A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII.16.) IM rendelet 8. §-ának b) pontjában meghatározott cégkivonat hiteles fordítására a szakfordítói, valamint a szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.

6 Hazai egyesületek, szervezetek
OFFI MFTE MFE

7 OFFI Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. a hiteles fordítások kiadása tekintetében Európában egyedülálló, régi történelmi hagyományra visszatekintő, 140 éves múlttal rendelkező intézmény. Története 1869 márciusában kezdődött Központi Fordító Osztály néven. A második világháborút követően 1994-ig állami vállalatként működött, majd közel ötvenmillió forintos alaptőkével 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá alakult. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott vagyonába tartozó gazdasági társaságok közül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt., mint a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság részesedései felett a tulajdonosi jogokat január 1. óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja.

8 Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete
tapasztalattal rendelkező fordítók, tolmácsok, szimultán tolmácsok - közismert kifejezéssel élve: szinkrontolmácsok a teljes jogú tagsághoz a szakképzettség mellett két MFTE-tag kolléga ajánlása alapján az egyesület elnöksége jóváhagyása szükséges Az MFTE bevallott célja, hogy a megrendelők, ügyfelek számára magas színvonalú fordítási és tolmács szolgáltatásokat nyújtson.

9 MFTE Fordítópiaci Együttműködési Megállapodás 2013 Proford – MFTE

10 MFE Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete
Az szeptember 13-án megalakult Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének legfőbb célkitűzése a fordítóirodák szakmai és érdekképviselete, a fordítói és tolmácstevékenység színvonalának emelése, társadalmi elismertségének növelése. Ezen belül különösen: annak elősegítése, hogy a megrendelők elsősorban a fordítóirodák szolgáltatásait vegyék igénybe, a fordítóirodák érdekeinek képviselete valamennyi törvényes eszközzel, a fordítóirodák közötti együttműködés szervezése, tapasztalatcsere,

11 MFE a fordítók és tolmácsok képzésének és továbbképzésének szakmai támogatása, információszolgáltatás a nyelvi szolgáltatóknak a szakmai trendekről, a fordítást segítő technikai eszközökről, a korszerű fordítási módszerek elterjesztése az egyesület tagjai között, a nyelvi közvetítői tevékenységgel kapcsolatos új jogszabályok és jogszabály-módosítások kezdeményezése, a minőségi fordítási szolgáltatás támogatása, a fordítóirodák ISO és MSZ EN szabvány szerinti tanúsíttatásának elősegítése a szolgáltatási felelősségbiztosítással történő működés támogatása, hozzájárulás a fordítási ipar szabadpiaci feltételek mellett történő működéséhez.

12 Nemzetközi kitekintés Többnyelvűség az Európai Unióban
Mindenki számára biztosítani kell, hogy a törvényeket megértse Minden EU-nyelven meg kell jelentetni a határozatokat az EU Hivatalos Lapjában (nem úgy, mint pl. az ENSZ-ben, a NATO-ban vagy az OECD-ben) Az európai törvények minden nyelvi változata EGYFORMÁN JOGERŐS Az egyenlőtlen nyelvpolitika diszkrimináció forrása lehetne (pl. közbeszerzés)

13 A 28 tagországból álló Európai Unió

14 Az Európai Unió hivatalos és munkanyelvei
Az Európai Uniónak 24 hivatalos és munkanyelve van.  Ezek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. A hivatalos nyelveket rögzítő első közösségi rendeletet 1958-ban fogadták el. A jogszabály az akkori tagállamok nyelveit, azaz a francia, a holland, a német és az olasz nyelvet határozta meg az EU első hivatalos és munkanyelveként. Ahogy egyre több ország csatlakozott a Közösséghez, az Uniónak egyre több hivatalos és munkanyelve lett. A hivatalos nyelvek száma azonban nem éri el a tagállamok számát, mivel bizonyos országokban ugyanazokat a nyelveket beszélik. Így például Belgiumban a holland, a francia és a német a hivatalos nyelv, Ciprus hivatalos nyelve pedig a görög, ezt a nyelvet beszéli a helyi lakosság legnagyobb része.

15

16 Az Európai Unió hivatalos és munkanyelvei
A „hivatalos és munkanyelv” két dolgot jelent: az uniós intézményeknek e nyelvek bármelyikén lehet írni, és az intézmények ugyanezen a nyelven fognak válaszolni,  az európai uniós rendeletek és más jogalkotási dokumentumok valamennyi hivatalos és munkanyelven megjelennek a Hivatalos Lapban.   A munkadokumentumokat időbeli és költségvetési korlátozások miatt viszonylag ritkán fordítják le az összes nyelvre. Az Európai Bizottság rendszerint az angolt, a franciát és a németet eljárási nyelvként használja, az Európai Parlament pedig a képviselők igényei szerint biztosít fordítást a különböző nyelvekre.

17 Az Európai Unió hivatalos és munkanyelvei
Az EUROPA, az Európai Unió portálja külön nyelvi portált hozott létre, ahol az érdeklődők a fordítási és tolmácsolási szakpolitikával és tevékenységekkel, valamint a fordítók és tolmácsok részére szóló álláslehetőségekkel kapcsolatban minden lényeges tudnivalót megtalálhatnak A Bizottság sajtóközleményeket tartalmazó adatbázisa az európai biztosok által elmondott beszédeket is tartalmazza. (A kereséshez válassza a „Type" (típus) menüben a SPEECH (beszéd) menüpontot. Az EU Press Room (EU-sajtószoba) hozzáférést biztosít az Unió utóbbi időben végzett tevékenységével kapcsolatos időszerű információkhoz, egyes aktuális kérdésekkel foglalkozó közleményekhez, továbbá a többi uniós intézmény sajtószobájához.

18 Az Európai Unió hivatalos és munkanyelvei
A Bizottság Audiovizuális Szolgálatának portálján az érdeklődőket többek között olyan letölthető audio- és videodokumentumok várják, melyek az Európai Unió intézményeiben zajló eseményekről – ülésekről, hivatalos látogatásokról, sajtókonferenciákról, szerződések aláírásáról – tájékoztatnak. Az Audiovizuális Könyvtár megszólaltatja az Európai Unió felépítésében kulcsfontosságú szerepet játszó személyeket: legfontosabb beszédeiket és nyilatkozataikat az oldalra ellátogatók az uniós nyelveken hallgathatják meg. A regisztrált felhasználók mindegyike letöltheti ezeket a dokumentumokat. A regisztráció ingyenes.

19 Az európai intézmények weboldalai (Terminológia)
Az Európai Bizottság valamennyi hivatalos uniós nyelven megjelentette a Világos nyelvi útmutató az eurozsargonhoz című kalauzt. Ezenkívül glosszáriumot hozott létre, mely a legtöbb szakkifejezés és jogi terminus magyarázatát megadja a 15 „ régi" uniós nyelven. A Bizottság néhány főigazgatósága glosszáriumokkal egészítette ki saját honlapjait. Ezek a következő témákkal foglalkoznak: regionális politika, adóügyek, adó- és vámügyekkel kapcsolatos mozaikszavak, költségvetés. Magyarország Terminológiai Adatbázis (az Igazságügyi Minisztérium Fordításkoordináló Egysége által összeállított magyar terminológiai adatbázis)

20 Az Európai Unió fordítási és tolmácsolási szolgálatai
Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága, az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja . Ezeken felül az intézmények rendelkeznek saját fordítói osztályokkal, illetve tolmácsszolgálatokkal is (pl. az Európai Parlament és az Európai Bíróság tolmácsszolgálatai stb.)

21 Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága
Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) az EU belső fordítószolgálata Az EU összes hivatalos nyelvéről és nyelvére dolgozik, a nyelvi szolgáltatásokat mindig kibővítve az új tagországok nyelveivel. A többi EU-intézménynek saját fordítási osztálya van.

22 Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága
Kereken 2 500 munkatárssal a Fordítási Főigazgatóság a világ egyik legnagyobb fordítószoláglata.   Székhelye Brüsszelben és Luxemburgban van, kirendeltségekkel rendelkezik más EU-országokban is.

23 Az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága
Mi a Tolmácsolási Főigazgatóság feladata? A Tolmácsolási Főigazgatóság (korábbi nevén SCIC) az Európai Bizottság tolmácsszolgálata és konferenciaszervezője. A főigazgatóság 2014-ig Androulla Vassiliou biztos felügyelete alá tartozott. Lényegét tekintve az Európai Unió egy olyan politikai és szakmai konferenciaként is felfogható, mely hosszú ideje folyamatos és mélyreható eszmecserét biztosít a felek között. A tagállamok ötven éve folytatnak napi rendszerességgel tárgyalásokat a Bizottság által tett javaslatok alapján. Az Európai Unió jogszabályait alkotó rendeletek és irányelvek bölcsője a tárgyalóterem. A Tolmácsolási Főigazgatóság, amely évente mintegy ülés résztvevőinek biztosít tolmácsolást, a világ egyik legnagyobb tolmácsszolgálata.

24 Az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága
A Tolmácsolási Főigazgatóság megszervezi a Bizottság üléstermeinek beosztását, és elősegíti az ott tartott többnyelvű ülések zavartalan lefolytatását. Konferenciákat szervez továbbá a Bizottság főigazgatóságai és más szervezeti egységei részére. Évente rendszerint negyvennél is több nagyobb konferencia előkészítését végzi el. A többnyelvű kommunikáció a közösségi döntéshozatal sarokköve. A főigazgatóság legfőbb feladata, hogy e kommunikációt lehetővé tegye azáltal, hogy: magas színvonalú tolmácsolási szolgáltatást nyújt; hatékony konferenciaszervező tevékenységet végez, melynek keretében műszaki támogatást biztosít és korszerű konferencialétesítmények tervezésfejlesztésével is foglalkozik; segíti a Bizottság többnyelvűséggel kapcsolatos új stratégiájának gyakorlati megvalósítását.

25 Miért fontos mindegyik hivatalos nyelv?
Az Európai Unió demokratikus legitimitásának alapvető feltétele, hogy az üléseken, konferenciákon és tárgyalásokon minden résztvevő saját anyanyelvén nyilatkozhasson meg. Számos esetben a megbeszélések eredményeként megszülető jogszabályok azonnali és közvetlen hatást gyakorolnak az emberek életére. Az üléseken sem a többi felszólaló véleményének megértése, sem a résztvevő saját nézetének tolmácsolása nem ütközhet akadályokba. Az európai polgárokat nem legjobb nyelvészeiknek kell Brüsszelben képviselniük – a tagállamok elküldhetik legjobb szakértőiket, a Tolmácsolási Főigazgatóság pedig gondoskodik arról, hogy a szakemberek megérthessék egymást.

26 Ki veszi igénybe a Tolmácsolási Főigazgatóság szolgáltatásait?
A Tolmácsolási Főigazgatóság magas színvonalú tolmácsolást biztosít azokon az üléseken, amelyeket a Bizottság vagy bármely másik olyan közösségi intézmény rendez meg, melynek tevékenységét a főigazgatóság segíti. Ezenkívül konferenciaszervező minőségében is a Bizottság szolgálatainak rendelkezésére áll Az Európai Unió Tanácsa, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a tagállamokban található ügynökségek és irodák. részére kivétel nélkül a Tolmácsolási Főigazgatóság biztosít tolmácsokat. Jelenleg a tolmácsolási szolgáltatások legnagyobb hányadát, mintegy 46%-át a Tanács veszi igénybe. A második helyen a Bizottság áll 40%-kal. A fennmaradó 14% megoszlik a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Beruházási Bank, illetve a különböző ügynökségek és egyéb szervek között.Az Európai Parlament és az Európai Bíróság saját tolmácsszolgálattal rendelkezik, ezek szorosan együttműködnek a Tolmácsolási Főigazgatósággal.

27 Hogyan szervezi meg a főigazgatóság a tolmácsolást?
Közvetlen (közvetítő nyelv nélküli) tolmácsolás Relézés (közvetítő nyelv révén: „A” nyelvet először „B” nyelvre, majd a „B” nyelvről dolgozó tolmácsok segítségével „C” nyelvre tolmácsolják), Retúr (ugyanaz a tolmács nemcsak „A” nyelvről tolmácsol „B”-re, de a „B” nyelvről is „A”-ra) Aszimmetrikus nyelvi kiosztás (a résztvevők számos nyelven beszélnek, de a főigazgatóság csak néhányra biztosít tolmácsolást) Hogyan szervezi meg a főigazgatóság a tolmácsolást? A Tolmácsolási Főigazgatóság naponta 50–o 60, Brüsszelben vagy más helyszínen megrendezett ülésen biztosít tolmácsolást. Az üléseken biztosított nyelvi közvetítés módja nagyon eltérő lehet: a két nyelv közötti konszekutív tolmácsolástól, melyhez egyetlen tolmács is elég, a 23 vagy annál is több nyelv közötti (teljes szimmetria), legalább 69 tolmácsot igénylő szinkrontolmácsolásig terjed.. A különböző intézmények igen eltérő igényekkel rendelkeznek. Alapszabályként elmondható, hogy a választott képviselők (pl. a hivatalos üléseken részt vevő miniszterek, vagy a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság által megrendezett plenáris ülések résztvevői) teljes és szimmetrikus nyelvi közvetítésben részesülnek. A tisztviselők és a szakértők esetében a főigazgatóság – a tényleges igények és a szabad erőforrások függvényében – a legkülönbözőbb módszerek segítségével oldja meg a tolmácsolási feladatokat..

28 Tolmácsolás az Európai Unióban

29 Tolmácsolás az Európai Unióban
A nemzetközi konferenciák résztvevői eltérő társadalmi-kulturális háttérrel és anyanyelvvel rendelkeznek. A tolmácsok feladata, hogy közöttük a kommunikációt lehetővé tegyék. Tevékenységük nem a szavak szolgai fordítására irányul, hanem a beszélő által megfogalmazott gondolatok közvetítésére.   A tolmácsok a nyelvi kiosztás, továbbá az aktív és passzív nyelvek kifejezéssel jelölik azokat a nyelveket, melyeken a többnyelvű ülések résztvevői felszólalhatnak, és mások felszólalását meghallgathatják. A nyelvkombináció azon nyelvek összessége, amelyekről, illetve amelyekre a konferenciatolmács szinkron- vagy konszekutív tolmácsolás során közvetít. A szinkrontolmácsok tevékenységüket hangszigetelt tolmácskabinban végzik.

30 Tolmácsolás az Európai Unióban
A nemzetközi konferenciák résztvevői eltérő társadalmi-kulturális háttérrel és anyanyelvvel rendelkeznek. A tolmácsok feladata, hogy közöttük a kommunikációt lehetővé tegyék. Tevékenységük nem a szavak szolgai fordítására irányul, hanem a beszélő által megfogalmazott gondolatok közvetítésére.   A tolmácsok a nyelvi kiosztás, továbbá az aktív és passzív nyelvek kifejezéssel jelölik azokat a nyelveket, melyeken a többnyelvű ülések résztvevői felszólalhatnak, és mások felszólalását meghallgathatják. A nyelvkombináció azon nyelvek összessége, amelyekről, illetve amelyekre a konferenciatolmács szinkron- vagy konszekutív tolmácsolás során közvetít. A szinkrontolmácsok tevékenységüket hangszigetelt tolmácskabinban végzik.

31 A Tolmácsolási Főigazgatóság számokban
600 főállású tolmács naponta 300–400 szabadúszó tolmács 3000 akkreditált szabadúszó tolmács naponta 50–60 ülés évente 10000–11000 ülésnap évente ± tolmácsolási nap évente 40 nagyobb európai bizottsági konferencia megszervezése teljes működési költség 2010-ben: 130,000,000 EUR költség: 0.26 EUR/európai állampolgár/év

32 Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) Luxemburg Az 1994-ben létrejött Fordítóközpont feladata az Európai Unió decentralizált és specializált ügynökségeinek a tevékenységéhez szükséges fordítási feladatok ellátása. A Központ a fordítórészleggel egyébként már rendelkező intézményeknél és szerveknél felhalmozódó fordítási munkák elvégzéséhez is segítséget nyújt. Küldetésének intézményközi vonatkozásai is vannak, részt vesz az intézményközi fordítási és tolmácsolási bizottságban, amelynek célja a méretgazdaságosság elősegítése a közösségi fordítási rendszer szintjén, módszerek és eszközök kifejlesztése és megosztása révén. Ez az együttműködés olyan nagyívű projektek megvalósításához járul hozzá, mint például az IATE (Európai interaktív terminológiai adatbázis) létrehozása. A luxemburgi székhelyű központot igazgatási tanács irányítja, amelyben az ügyfelek, a tagállamok és az Európai Bizottság képviselői is részt vesznek. Önálló pénzügyi forrásokkal gazdálkodik, költségvetése elsősorban a szervek és intézmények által a számukra nyújtott szolgáltatásért kifizetett átutalásokból áll össze. A Központ kiadványai elektronikus formátumban letölthetőek az intézmény honlapjáról ( Alapítás éve: 1994 Igazgató: Gailé Dagiliené

33 Az Európai Unió fordítási és tolmácsolási szolgálatai
az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága, az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja Ezeken felül az intézmények rendelkeznek saját fordítói osztályokkal, illetve tolmácsszolgálatokkal is (pl. az Európai Parlament és az Európai Bíróság tolmácsszolgálatai stb.)

34 Egyéb külföldi szervezetek
AIIC FIT ATA AUSIT NAATI BDÜ

35 AIIC Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete
A Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete (International Association of Conference Interpreters) a konferenciatolmácsok egyetlen világszövetsége. A szervezetet 1953-ban alapították, több mint 90 országból, több mint 250 városból, több mint 2800 profi konferenciatolmács a tagja. A szövetségnek az a célja, hogy egészben képviselje a szakmát, és minden konferenciatolmács nevében eljárjon. Az AIIC-nek ugyanakkor az is kitűzött feladata, hogy hozzájáruljon a tolmácsok közösségének jólétéhez. Székhelye a svájci Genfben van. Bővebb információ az AIIC honlapján található:

36 AIIC Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete
A Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete (AIIC) határozta meg az alábbi fogalmakat : Ugyanúgy konferenciatolmácsnak tekintjük a két államfő között közvetítő tolmácsot, mint a több ezer résztvevőt számláló nemzetközi kongresszuson a fülkében ülő tolmácsot. Az AIIC a konferenciatolmácsolást a következőképpen határozza meg: "Konferencia­tolmács az a személy, aki (egyedül vagy többnyire egy csapat tagjaként) a résztvevők tetszőlegesen hosszú és komplex beszédeinek szimultán vagy konszekutív tolmácsolásával hivatásos nyelvi közvetítőként dolgozik valamilyen formális vagy informális konferencián vagy konferenciához hasonló helyzetben."

37 AIIC Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete
A Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete (AIIC) határozta meg az alábbi fogalmakat is: Aktív nyelvek: A: A tolmács anyanyelve (vagy egy általa minden szempontból anyanyelvi szinten beszélt másik nyelv), amelyre a tolmács az általa ismert összes többi nyelvből konszekutív és szinkrontolmácsolást egyaránt végez. A tagok mindegyikének rendelkeznie kell legalább egy „A" nyelvvel, de lehet több „A" nyelvük is. B: A tolmács anyanyelvétől eltérő nyelv, amelyet a tolmács tökéletesen beszél, s amelyre az általa ismert többi nyelv közül egyről vagy többről dolgozik. Néhány esetben „B" nyelvére a tolmács vagy csak konszekutív, vagy csak szinkrontolmácsolást végez. Passzív nyelvek: C: Azok a nyelvek, amelyeket a tolmács teljesen ért, s amelyekről tolmácsolást végez.

38 FIT Fordítók Nemzetközi Szövetsége
A FIT 1953-ban jött létre Párizsban Előzmények: A fordítás és tolmácsolás rendszeres oktatása Genfben kezdődött 1941-ben 1942-ben fordítói intézetek jöttek létre: Montreal (Kanada) és Bécs Nürnbergi per – tolmácsok elismerése és megbecsülése világszerte

39 FIT Fordítók Nemzetközi Szövetsége
A világ több mint 50 országában vannak tagszervezetei Több mint fordító erkölcsi és anyagi érdekeit képviseli Alapvető céljai: - fordítói szervezetek koordinálása - hasonló szervezetek megalapításának támogatása - tagszervezetek ellátása hasznos információkkal - együttműködés és egyetértés kialakítása a tagszervezetek között - a fordítók érdekeinek képviselete - a fordítók erkölcsi és anyagi érdekeinek képviselete az egész világon

40 ATA - Az Amerikai Fordítók Szövetsége, az ATA (American Translators Association)
1959-ben alakult, non-profit szervezet, az USA-ban 6000 tagja van, világszerte másutt is kb. 50 Az ATA jó fordító hét ismérvét jelöli meg:     (1) A jó fordító szóban és írásban egyaránt jól és igényesen fejezi ki magát. Úgy kommunikál a megbízóval, ahogyan az kommunikál munkatársaival és ügyfeleivel.   (2) A jó fordító tudja, hol találja meg azokat az információkat, amelyekre szükség van a megfelelő fordítás elkészítéséhez, vállalja a különböző források felkutatását, amelyek lehetővé teszik számára a gyors és hatékony munkát.   (3) A jó fordító komolyan veszi munkáját és megbízóit, és egyben jó üzletemberként lép fel. Komoly tapasztalattal rendelkezik a fordítás terén, megfelelő referenciákkal tud szolgálni.  

41 ATA - Az Amerikai Fordítók Szövetsége
(4) A jó fordító meg tudja becsülni, mennyi időbe telik egy adott munka elvégzése és mennyibe fog a fordítás kerülni.   (5) A jó fordító sokoldalú, és mindig kész a tanulásra. Nem sajnálja az időt és az energiát, hogy megismerjen egy új szakterületet.   (6) A jó fordító ismeri saját képességeit és határait. Nem vállal el olyan munkát, amelyet nem tud jól elvégezni. Ilyen esetben olyan kollégát ajánl, aki az adott területen jó fordítást tud készíteni.   (7) A jó fordító mindig sokat kérdez. Ezt nem azért teszi, mert tudatlan, hanem mert a jó fordítás elkészítéséhez meg kell ismernie a megbízó elgondolásait és elvárásait, a fordítás célját és célcsoportját. És erről csak a megbízó adhat felvilágosítást számára.  

42 ATA - Az Amerikai Fordítók Szövetsége
Mit mond ugyanerről a kérdésről Estienne Dolet 1540-ben (!) megjelent mindössze hat lap terjedelmű, de igen magvas fordításelméleti tanulmányában:   Az első: a fordítónak tökéletesen tisztában kell lennie a fordítandó munka tárgyával és tartalmával. A második: a fordítónak tökéletesen ismernie kell a nyelvet, amelyikből fordít, és ugyanilyen szintű ismeretekkel kell rendelkeznie abban a nyelvben is, amelyikre fordít

43 ATA - Az Amerikai Fordítók Szövetsége
A harmadik szabály úgy szól, hogy nem szabad a szó szerinti fordítás szolgaságába süllyedni. Ha valaki mégis ezt tenné, úgy csak „szellemi szegénységét és tökéletlenségét bizonyítaná”. A jó fordító - írja Dolet - nincs tekintettel az eredeti szöveg szórendjére, hanem a tartalom fölé hajol, és úgy jár el, hogy „kifejezze a szerző szándékát”. A negyedik megszívlelendő szabály: a fordító tartózkodjék a kevéssé ismert kifejezések használatától. Az utolsó, az ötödik szabály a fordítás tiszta, elegáns nyelvezetére, a szavak helyes kapcsolására vonatkozik.  

44 AUSIT Ausztrál Tolmácsok és Fordítók Intézete, NAATI Ausztrál Fordítók és Tolmácsok Országos Akkreditációs Testülete AUSIT Ausztrál Tolmácsok és Fordítók Intézete NAATI Ausztrál Fordítók és Tolmácsok Országos Akkreditációs Testülete BDÜ – Bundesverband der Dolmetscher und Übersetzer Tolmácsok és Fordítók Szövetségi Egyesülete 13 tagszervezet, több mint 7000 tag