A Nap alatt állok… Honfoglaló őseink nagyállattartása.

Az előadások a következő témára: "A Nap alatt állok… Honfoglaló őseink nagyállattartása."— Előadás másolata:

1 A Nap alatt állok… Honfoglaló őseink nagyállattartása

2 A kerecsen és a pusztai népek élettere

3

4 A lovaglás a Kr.e. 2. évezred elképzelhetetlen jelentőségű, az emberiség egész történelmét átformáló újdonsága A lovaglás, a tömeges lótenyésztés, a nyereg és a kengyel indítja el Eurázsia vizetlen belső tereinek benépesítését

5

6 A lovaglás emeli az addig juhtenyésztő gyalogos embert szarvasmarha-tenyésztő lovas emberré

7

8 „A lovas-társadalom és lovas civilizáció létrejötte a Káspi-mediterráneumban indult el, és ugyanannak az író, nyiratkozó, borotválkozó, fehérneműt viselő, rendszeresen fürdő fajnak volt a teljesítménye, amely már évvel ezelőtt toronymagasan emelkedett ki a földlakók makogó és torzonborz világából” Dr. Padányi Viktor

9 Ázsia benépesülése azzal a népelemmel és azzal az életformával, amit később „turáninak” fog jelölni a világ, a ló megjelenésével indul meg.

10 Ez a népelem teremti meg a juh-és kecskenyájak társadalmaival szemben a gulyák és ménesek társadalmát Ez a népelem fogja két évezreddel később kiváltani azt az európaformáló folyamatot, amit népvándorlásnak nevezünk

11 Ez a népelem hozza Európába a régi római és germán lovaglás helyett a kengyelt, nyerget, sarkantyút
…a rögzített tengelyű, kétkerekű római és germán talyigák helyett a fordítható tengelyű, négykerekű magyar kocsit

12 a könnyűlovasságot a keleti szőnyeget a kovácsolt fegyveracélt a kardvívás művészetét a lótenyésztést a szkíta nyilat és pányvát

13 Ennek a népelemnek tagja a pusztán vándorló, Levédiában, Etelközben hosszabb ideig letelepülő és a Kárpát-medencét végleges hazájául választó magyarság.

14 Eddig ismert írott forrásaink többsége nomád állattartónak mondja őseinket.
Ecsedy Ildikó történész szerint „a nomád élet velejárója és ismérve, hogy legelőváltáskor az egész törzs követi a nyájat, amennyiben a legelő elfogyott és új területek elfoglalása válik szükségessé.”

15 Az ősidők óta katonailag szervezkedett turáni katonanépek esetében a törzs létszáma már az ókor vége felé is meglehetősen egységes, kb. 50 – fő Honfoglalóink lélekszáma kb. 350 – 400 ezer

16 Egy ekkora társadalomnak egyértelműen van
irányítása központja önvédelme fegyveres ereje határőrvidéke,határbiztosítása

17 tekintélyes és állandó ipari szükséglete
szabályai, törvényei, igazságszolgáltatása vallása állattartást kiegészítő egyéb tevékenysége ( földművelés, vadászat, halászat) mesteremberei: fegyverkovácsok íjgyártók

18 ötvösök fazekasok kerékgyártók nyergesek …stb Akik ezeket a feladatokat végzik, nem nomádok, nem vándorolnak

19 Sokkal szerencsésebb, ha honfoglaló őseinket a nagyállattartó lovasnépek csoportjába soroljuk.

20 „Hogy a honfoglaló magyarok állattartása fajokban mennyire gazdag lehetett, mutatja, hogy a honfoglalás kori sírokban összesen 10 háziállatfaj: ló,szarvasmarha,juh, kecske, sertés, teve,kutya, tyúk, lúd, és réce maradványai kerültek elő. Ezekhez minden valószínűség szerint hozzájárulhatott még a szamár és a macska.” Bökönyi Sándor

21 A háziasított állatok tartásának két fontos élőhelyét kell megkülönböztetnünk:
füves sztyep ligetes, erdős sztyep A magyarok az utóbbit részesítették előnyben, ezt a Kárpát-medence elfoglalásakor is bizonyították.

22

23

24

25 A tenyésztett nagyállat – vagy számosállat fajok közül elsőként a lovat kell megemlítenünk.
A nyelvészeti-és csontleletek bizonyossága szerint az önálló „magyar” etnikum kiformálódásának idején és helyén a ló már tenyésztett állat volt.

26 Ma a kutatók megegyeznek abban, hogy a magyarság a IX
Ma a kutatók megegyeznek abban, hogy a magyarság a IX. század előtt a taki lovat tenyésztette, azt hozta magával Belső-Ázsiából. A taki a kicsiny vagy közepes nagyságú háziló méreteit éri el. Zömök testű, nyaka és lába vastag, az orra kos-orrszerűen görbült.

27 Nem valami mutatós jószág, de szívósságban és gyorsaságban utolérhetetlen.
A magyarok IX – X. századi katonai sikereiket nem kis mértékben kiváló lovaiknak köszönhették.

28

29 A taki 120 – 130 cm marmagas ló A XIV. század derekáig csak lovaglásra használták Bölcs Leó bizánci császár azt írja krónikájában: „A magyarokat csikó-és kancaménesek sokasága követi részint élelem, részint tejivás végett, részint pedig, hogy sokaság látszatát keltsék… A türkök igen sok lóval rendelkeznek.”

30

31

32

33 Szarvasmarha Magyar szürke marha
Őseink tejéért, húsáért, igavonó erejéért tenyésztették. Tehenek/bikák szarva általában 50 – 70 cm – az ökröké méteres is lehet Tehenek tömege: 400 kg Bikák tömege: 700 – 800 kg

34 Nyájaikban nagy számban előfordult a kelet-európai sztyepvidékről a 100 – 115 cm marmagas podóliai fajta Igavonásra a 160 – 170 cm marmagas magyar szürke marhát használták ( 1560-as év egyetlen napján 7418 marhát hajtottak át a váci réven)

35

36

37

38

39 Bivaly Őse az indiai vadbivaly 190 – 200 cm marmagasságú állat
Szarvterpesztése gyakran elérte a 2 métert Igaereje 50 %-kal nagyobb a szarvasmarháénál Igavonásra, szántásra, nagyon nehéz terhek vontatására használták

40 Az avarok 560-ban, 596-ban vittek bivalyt Dél-Oroszországba, Itáliába.
Honfoglaló őseinknek is volt ilyen állata

41

42

43 Kutyák Mongóliától a Kárpát-medencéig fellelhető kutyafajták Komondor
40 – 60 kg súlyú a világ legintelligensebb kutyái közé tartozik Immunis a gázspray ellen

44

45 Kuvasz 32 – 52 kg a ménesek őrzőkutyája Puli 10 – 15 kg élénk, bátor, tanulékony, idegesítő vízi kutya

46

47

48 Juh Nem tartozik a nagyállatok közé, de őseink életében a ló után a juh a legfontosabb háziállat Racka Annyira jellegzetesen magyar, hogy csak ott fordul elő, ahol magyarok élnek

49

50

51

52 A juhtenyésztő népeknél egy-egy családnak átlag 150-200 juha volt
A lélekszámra taksált magyarságnál ez hatalmas, több milliós birkanyájakat jelent