Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, 2014. november 13. Máriabesnyő „Semmi sem győzhet csak az igazság,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, 2014. november 13. Máriabesnyő „Semmi sem győzhet csak az igazság,"— Előadás másolata:

1 Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, november 13. Máriabesnyő „Semmi sem győzhet csak az igazság, Semmi sem boldogíthat, csak a szeretet. (Szent Ágoston)

2 Kiindulópontjaink  „A család a szeretet civilizációjának központja és szíve, élő evangélium, valódi családegyház.” (XVI. Benedek)  „A család szentség, mert olyan szövetség, amelynek modellje a szentháromságos szeretet, mert az emberi szabadság legmagasabb fokának gyakorlását teszi lehetővé, és annak keresésére késztet, ami a szeretett személy java és az élet nagylelkű továbbadásának forrása a házastársak egyesülése révén.” (Rino-Fisichella)  „…A csúcspont, amely magába foglalja az Istennel és a felebaráttal való közösség minden szálát: a vasárnapi szentmise, amikor a család az egész egyházzal asztalhoz ül az Úrral. Ő adja önmagát mindanyiunknak, akik a történelemben zarándokolunk a végső találkozás felé, amikor „Krisztus lesz minden mindenben” [Kol 3,11]” (Püspöki szinódus – Záró üzenet – részlet)

3 Mai helyzetünk  Antropológiai válság (erkölcsi relativizmus, liberális szubjektivizmus, egocentrizmus, utilitarizmus, individualizmus)  Család leértékelődése a társadalomban (egyneműek párkapcsolata, gender-ideológia, „Most érezd jól magad”, az emberi test tárggyá silányul, individuális önzés.

4 Házasság fontossága Miért fontos, illetve miért nem fontos a mai fiataloknak a házasság? Spontán válaszok százalékos említési aránya a teljes mintában (N=653) Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 204. oldal

5 A sikeres párkapcsolat „titka” Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 206. oldal

6 A sikeres együttélés meghatározói nemek szerint A sikeres együttélés főbb meghatározói férfiak és nők körében (az egyes válaszokat választók százalékos aránya a férfiak/nők almintájában) Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 207. oldal

7 A gyermekvállalás megítélése Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 219. oldal

8 A családpolitika lehetőségei

9 Az új családpolitikai felfogás  Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt)  A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad  A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét  Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom  Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás  Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

10 Az új családpolitika sarokkövei  Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek  A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot  Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk  Családtámogatás és segélyezés különválasztása  Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

11 Az új családpolitika alapelvei, céljai:  Gazdaságilag aktív családok támogatása  A munka és a család összeegyeztetésének segítése Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával  A további gyermekvállalás ösztönzése  A generációk közötti együttműködés erősítése  Családbarát társadalom és közbeszéd segítése Családi életre nevelés az iskolában Családbarát közszolgálati médiumok Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

12 Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül  Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát,  Védje függetlenségüket és autonómiájukat,  Növelje társadalmi megbecsülésüket,  Ösztönözze a gyermekvállalást,  Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

13 A keresztény tanítás válaszai

14  Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget.  Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti.  Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét!  A család középkori 7 funkciója  Gazdasági egység  Státusz egység (identitást ad)  Védelmi gondoskodási egység  Szabadidiő egység  Nevelési egység  Reprodukciós egység  Vallási egység A család: a társadalom életadó alapsejtje.

15  Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb!  A keresztény család 4 feladata: 1.Személyek közössége 2.Az élet szolgálata 3.Részesedés a társadalom fejlődésében 4.Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio) A család: a társadalom életadó alapsejtje II.

16  Az ember  Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező)  Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben)  Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé  A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

17 Erkölcsre és családi életre nevelés

18  Alaphelyzet  A család nem tudja ellátni gondozó-nevelő feladatát  Szükség van az iskola segítségére  A család és az iskola is túlterheltek  Az állam részmegoldásai (iskolapszichológus, drogkoordinátor, nevelési tanácsadó, családsegítő, stb.)  Megoldás: a család és az iskola együttműködése

19 A következő tantárgyak esetén a leghangsúlyosabb a családi életre nevelés, amely az alábbi tematikai egységekben jelenik meg:

20 A tartalmi szabályozás rendszere Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv

21 Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

22 Családi életre nevelés és társas kapcsolati kultúra főbb témakörei  Önismeret és érzelmi intelligencia  Jellem és értékrend  Kommunikáció, konfliktuskezelés  A család működése, különböző szintjei  Családi gazdálkodás  Szexualitás  Változások kezelése  Veszélyek, devianciák

23 A családi életre nevelés legfontosabb céljai és alapelvei  a házasság és a család védelme, erősítése  Az egész oktató-nevelő munkát hassa át a családi életre nevelés (pedagógusok, iskolai szakemberek képzése)  a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozza meg  A köznevelés szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat  az ember élete elválaszthatatlan a családtól (boldog életre nevelés-családi életre nevelés)

24 A történelmi egyházak jegyesoktatás keretében igyekeztek érvényesíteni az egyházi élet sajátos szempontjait a házasságra való felkészítésben. Szervezett, intézményes formában Magyarországon az 1990-es években indult el családi életre nevelés: 1.Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete (SACSI) 1990-től. Jelenleg a Főiskolán Családteológiai stúdiumok folynak. A CSÉN-programokat Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnes vezetésével Kecskeméten oktatják. 2.Timóteus Társaság (Fiatalok az Élet Küszöbén – FÉK – 1994.) 3.Ketten Együtt Házassági Felkészítő és Tanácsadó Műhely (Prepare/Enrich – 2007.) 4.Magyar Családi Életre Nevelő Munkacsoport megszervezése – Adventista Teológiai Főiskola Családi Életre Nevelés szakirányú továbbképzése – Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom – Népesedési Kerekasztal – (Utóbbi kettőt az azóta sajnálatosan elhunyt Dr. Kopp Mária professzor asszony indított útjára)

25 További gyakorlati teendők a párkapcsolati kultúra és a családi életre felkészítés terén  Ösztönözze az EMMI a tanítóképző, tanárképző és bölcsészkarokon a stúdium elindítását. A 40 órás akkreditált képzés átvehető. (Jelenleg a KRE-n, a Debreceni egyetemen, s Gyöngyösön folyik képzés, a szerzők részvételével).  Iskolánként legalább két-két pedagógus képzését is ösztönözze az iskolákban a tárca. Esetleg részben átvállalhatná a képzés költségeit. Mivel a 40 órás képzés 40 ezer Ft önköltségű, ennek egy részét támogathatná a tárca. (Nyilván nem a teljes képzést, mert akkor nem lennének érdekeltek a pedagógusok a sikeres végzésben)..  Megfontolásra javasoljuk, hogy a NAT által, a helyi tantervben szabadon hagyott 10% kitölthető, szabadon felhasználható óra keretében, minél több helyen oktassák a párkapcsolati kultúrára és családi életre felkészítést.  Fontos lenne, hogy minden felsőoktatási intézményben, az általánosan kötelező, szabadon választott tárgyak között oktassák a CSÉN-t.

26 Összegzésképpen A keresztény házasság mindent felölelő életközösség szerető elfogadásának megvalósító jele, benne valósul meg Isten szerető elfogadása népével és Jézus Krisztus szerető elfogadása egyházával. A házasság hármas áldása: 1.A gyermekáldás (bonum prolis) 2.A hűség áldása (bonum fidei, adiutorii) 3.Az orvosság áldása (bonum remedii) Szent Pál a házasságot egy sorba veszi a többi misztériummal, mert Krisztus Egyháza iránt való szeretetét nem csak jelképez, hanem közvetíti is. A házasság két lényeges tulajdonsága az egység és a felbonthatatlanság. A házasság javai és céljai bár sokfélék, így összegezhetők: 1.A házasfelek javai 2.A gyermekek javai

27 A II. vatikáni Zsinat tanítása mindkét célt egyformán fontosnak tartja: „A házasság azonban nem csupán az életadásra alapíttatott, hanem a személyek közötti felbonthatatlan szövetség éppúgy igényli, mint a gyermek java, hogy a házastársak kölcsönös szerelme helyes módon jusson kifejezésre, fejlődjön és érlelődjön.” (Gaudium et spes 50.) „A családnak az a küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet, amely eleven visszhangja és tükröződése annak a szeretetnek, mellyel Isten az emberi nemet, valamint az Úr Krisztus az ő menyasszonyát az Egyházat szereti” (Familiaris consortio) Boldog II. János Pál a test teológiájának alaptéziseit a következőképpen fogalmazta meg: „A szentség, mint látható jel, az emberrel, mint ‚testtel’ teremtetett, annak ‚látható’ férfi és női mivolta által. Valójában a test és egyedül a test képes láthatóvá tenni a láthatatlant: a szellemit és az istenit. Azért alkottatott, hogy átadja a világ látható valóságának az öröktől fogva Istenben rejlő titkot, és így ennek jelévé váljék.”

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, 2014. november 13. Máriabesnyő „Semmi sem győzhet csak az igazság,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések