Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényi szövetek. Szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek köteléke. Önálló szerveződési szint. A szövetes élőlényeknek szerveik (a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényi szövetek. Szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek köteléke. Önálló szerveződési szint. A szövetes élőlényeknek szerveik (a."— Előadás másolata:

1 Növényi szövetek

2 Szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek köteléke. Önálló szerveződési szint. A szövetes élőlényeknek szerveik (a szövetes állatoknak szervrendszereik is) vannak. Jelentősége: rendkívül magas fokú belső munkamegosztást tesz lehetővé  sikeresebb alkalmazkodás a környezethez. Előfordulása: szövetesek a legfejlettebb (hajtásos) növények és szinte az összes állattörzs.

3 A szövetesség előzményei Fokozatosan jött létre: egysejtű  kolónia (sejttársulás)  telep,  szövet. A nem szövetes többsejtűség evolúciós előnye: - nagyobb test  nagyobb biztonság - lehetőség a munkamegosztásra.

4 A kolónia A legprimitívebb soksejtű szerveződés. Mérete: mikroszkopikus. Formája: sejtfüzér, vagy sejthalmaz egyforma sejtekből. A sejtek között fizikai kapcsolat gyenge, vagy nincs - közös nyálkaburok tartja össze őket. Munkamegosztás nincs. Előfordulása: prokarióták, algák (pl. kova-és zöldmoszatok), élesztőgombák. 1. kép: Kékbaktérium kolónia (Microcystis Wesenbergii)

5 A kolónia 2. kép3. kép4. kép 2. kép: Baktérium kolónia (Streptococcus sp.) 3. kép: Élesztő kolónia 4. kép: Kovamoszat kolónia (Meridion sp.)

6 A telep A kolóniánál fejlettebb szerveződés. Méret: a mikroszkopikustól a több 100 m-esig. Forma: sejtfonál, sejtlemez, vagy bonyolult háromdimenziós alak. Belül többféle sejttípus. A sejtek erősebben rögzülnek egymáshoz. Munkamegosztás van, változó mértékű. Előfordulása: algák (pl. vörös-, barna,- és egyes zöldmoszatok), mohák, a hajtásos növények ivaros nemzedékei, gombák, szivacsok. A szövetesség felé nincs éles határ. (Barnamoszatok, mohák: fejlett telep, vagy primitív szövetesség?)

7 A telep 5. Kép 6. kép 7. kép 8. kép 5. kép: Csillárka (zöldmoszat) telepe 6. Kép: Macrocystis barnamoszat fejlett telepe szervszerű képződményekkel 7. kép: Páfrány előtelep 8. Kép: Szivacs egyed belső felépítése

8 Növényi szövetek A növényi szövetesség a szárazföldi életmódra való áttérés hatására jött létre zöldmoszatok egy csoportjában az alsó devon folyamán. Szövetesek a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők ivartalan nemzedékei. 9. kép: Devon időszaki haraszt (Rhynia) szárkeresztmetszete

9 A növényi szövetek közös szerkezeti sajátságai A sejteket a szomszédos sejtfalak közös középlemezei rögzítik egymáshoz. Illeszkedésük lehet: - hézagmentes, - vagy hézagos (a sejtek a sarkaiknál elválnak egymástól).  levegővel kitöltött sejtközötti járatrendszer (gázszállító funkció). Soha nincs sejtközötti állomány. A sejtfalakon átnyúló plazmahidak révén a szomszédos sejtek között jelentős anyag- és információforgalom lehet.

10 A növényi szövetek csoportosítása Két fő csoportjuk: - az osztódó szövetrendszer - és az állandósult szövetrendszer. A két rendszer kapcsolata: - Minden sejt osztódó szöveti sejtként születik. - Egy bizonyos kor után differenciálódnak: Speciális felépítést alakítanak ki és speciális működést fognak ellátni, azaz valamely konkrét állandósult szövet sejtjévé alakulnak. (A folyamat hátterében differenciált génaktivitás).

11 A differenciálódás módja A sejt elveszti osztódó képességét. Egyenlőtlen növekedés (  az alakja is változik). Változik a sejtfal (vastagodhat, felszívódhat, utólagosan berakódó anyagokat vehet fel, a sarkoknál a szomszédos falak elválhatnak,  ) sejtközötti járatrendszer jöhet létre. Változik a plazma (a vakuólum nő, az adott funkcióhoz szükséges szervecskék száma, differenciáltsága nő). Egyes sejttípusok a differenciálódásuk végén elpusztulnak.

12 Osztódó szövetek Feladatuk: a növekedés és a regenerálódás biztosítása. Felépítésük: jellemzően több sejtsorosak, kis méretű, szoros illeszkedésű, téglatest formájú sejtekkel. A sejtek sejtciklusban vannak. Sejtfaluk vékony, Belső felépítésük primitív. A sejtek a szövet középvonalában születnek, az újabb sejtek fokozatosan a perifériára tolják őket, majd elkezdve a differenciálódást kikerülnek az osztódó szövetrendszerből. 10. kép: Osztódó szövet gyökércsúcsból - Jól megfigyelhetők a mitózis fázisai.

13 Az osztódó szövetek előfordulása A korai embrió egész teste osztódó szövetből áll. Később a sejtek egyre nagyobb hányada differenciálódik, de a kifejlett növényben is osztódók maradnak: - a hajtáscsúcsok, - a gyökércsúcsok osztódási zónája, - a kambium (a vastagodásra képes fajokban), - a szártagok tövén (pázsitfűfélék). Szükség esetén (pl. sebzéskor, vagy vastagodáskor) a legtöbb állandósult szövet képes újra osztódóvá válni. 11. kép: Kambium kollaterális nyílt nyalábban

14 Állandósult szövetek I. Bőrszövetek Felszíneket borítanak.  Feladatuk: - lehatárolás, - szabályozható anyagforgalom.  Felépítésük: szorosan záródó ellapult sejtekből állnak. Két fő típusuk: - az elsődleges bőrszövetek és a másodlagos bőrszövetek.

15 Elsődleges bőrszövetek Fiatal növényi részeket borítanak. Felépítésük: - Jellemzően egyrétegűek. - Színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a gázcserenyílás zárósejteket). - Sejtjeik szorosan illeszkednek (  nyúzhatók). - Lapos, felülnézetben gyakran puzzle-szerű sejtalak. - A sejtekben hatalmas vakuólum (vízraktár). Lehatároló funkciójuk mellett intenzív anyagforgalmat is lebonyolítanak. Két fő típusuk: - az epidermisz - és a rhizodermisz.

16 Az epidermisz A fiatal hajtás bőrszövete. Speciális funkciója: - párolgás elleni védelem (  a külső sejtfalak viaszos kutikulát viselnek), - szabályozható gázcsere (  gázcserenyílások) Speciális függelékei: - kutikula, - gázcserenyílások, - növényi szőrök (védhetnek: hidegtől, párolgástól, fogyasztó állattól; repíthetik a magvakat, részt vehetnek a kiválasztásban).

17 12. Kép 13. kép 12. kép: Levél keresztmetszet részlete – Felül a levélfonák. Jól látható a kutikula és egy gázcserenyílás. Az epidermisz alatt táplálékkészítő alapszövet található. 13. kép: Elágazó epidermisz-szőr

18 14. Kép15. kép 16. kép 14. kép: Páfrány levélfonák epidermisze – A gázcserenyílások zártak. A zárósejtek zöld színe elüt a környező színtelen epidermisz sejtekétől. 15. kép: Egyszikű levél epidermisze 16. kép: Gázcserenyílás – Jól látható a két zárósejt rengeteg zöld színteste és a nyitott légrést határoló különlegesen vastag sejtfalak.

19 A rhizodermisz A fiatal gyökér bőrszövete. Funkciója (a szervetlen tápanyagoldat felszívása) eltér az epidermiszétől.  Szerkezeti eltérések: - nincs kutikula, - nincsenek gázcserenyílások, - speciális növényi szőrök: a gyökérszőrök. (Pár napig működnek. Feladatuk a felszívó felület növelése.) 17. kép: Rhizodermisz gyökérszőrökkel

20 Másodlagos bőrszövetek Idősebb növényi részeket borítanak. Fokozatosan (több év alatt) váltják le az elsődleges bőrszöveteket. Mindig sok sejtrétegűek, barnás színűek, átlátszatlanok. Két fő típusuk: - a periderma - és a héjkéreg (ritidóma).

21 A periderma Néhány éves ágakat, gyökereket borít (ritkán fiatal, de erősen táguló szerveket, pl. burgonya gumó, sárgadinnye termés). Szerkezete a sebszövetekére emlékeztet. Sejtjeinek falában sok szuberin (vízszigetelés). Függelékei a paraszemölcsök (nyitott szellőzők). 18. kép: Periderma paraszemölcsökkel 19. kép: Peridermát átszakító paraszemölcs

22 A héjkéreg Az idősebb ágakat, törzseket, gyökereket borítja. Felszíne repedezett. Nagyrészt elöregedett háncsból áll. Sok csersav, alkaloida rakódhat bele. 20. kép: Erdeifenyő héjkérge

23 II. Szállítószövetek Feladatuk: oldatok, oldott anyagok szállítása.  A sejtalak megnyúlt, csőszerű. A sejtek szorosan illeszkednek (  alakjuk nem henger, hanem hasáb). Hosszanti illeszkedésüknél ferde, lyukacsos harántfalak (könnyebb átjutás). Általában halott sejtek. A szállítószövetek hosszanti kötegekbe (edénynyalábokba) rendeződnek. (A vastagodó fajokban a körben álló nyalábok oldalirányban gyűrűvé záródnak.) Kétféle szállítandó anyag és szállítási mód  kétféle szállítószövet: - a farész - és a háncsrész.

24 A farész Feladata: híg sóoldat szállítása a gyökerekből a többi szervbe. Passzívan szállít. Hatalmas szívóerő hat rá. Sejtfelépítés: Sejtjei halottak, belül üresek, nagy átmérőjűek, a harántfalak többé-kevésbé felszívódtak, az oldalfalak vastagok (fejlett szekunder sejtfal, gyűrűs, vagy spirális vastagodású tercier sejtfal). Szállító funkciójuk csak néhány évig tart. A vastagodó fajok ezután lecserélik őket. Falaikba lignin, csersav rakódik és a továbbiakban szilárdítanak. Két fő sejttípusuk: - a tracheida - és a trachea.

25 A tracheidák Ez az ősibb típus: minden szövetes növényben (de a zárvatermőkben alárendelt). Kisebb méret, vékonyabb sejtfal. A harántfalakon nagy nyílások. A tracheák Modernebbek (csak a zárvatermőkben) Sokkal nagyobb méretek (akár látható átmérő)  kisebb összfelület  kisebb súrlódás  gyorsabb szállítás. Felszívódott harántfalak.

26 A tracheidák és a tracheák 21. kép 22. Kép 23. kép 21. kép: Tracheidák (tulipánfa) 22. kép: Tracheidák szöveti kötelékben – Jól láthatók a tercier sejtfalvastagodások 23. kép: Trachea részlete

27 A háncsrész Feladata: oldott szerves anyagok mozgatása. Maga az oldószer nem áramlik  szállításkor nincs súrlódás  nincs szükség nagy sejtátmérőre. A szállítás iránya a szükségletektől függően változtatható. Aktív folyamat (  élő sejteket igényel). Nem a nyomáskülönbség elvén működik  nincs szükség vastag sejtfalakra. Rostalemez-szerűen lyukacsos harántfalak. Fő sejttípusaik: - a rostasejtek - a rostacsövek és a hozzájuk tartozó kísérősejtek.

28 A rostasejtek Ez az ősibb típus: minden szövetes növényben (de a zárvatermőkben alárendelt). Élő sejtek. A szállítandó anyagok ki-berakodását önállóan végzik. Kisebb méretűek. A rostacsövek Modernebbek (csak a zárvatermőkben). Halott sejtek. Belsejükben széteső plazma. A szállítandó anyagok ki- berakodását az élő kísérősejtek végzik. Nagyobb méretűek.

29 24. kép: Rostacsövek (x) és kísérősejtek (nyilakkal jelzett, vörösre színeződött sejtmagvú sejtek) keresztmetszeti képe 25. kép: Rostalemez felülnézetben és rostacsövek hosszmetszetben

30 III. Alapszövetek Ide tartozik minden olyan állandósult szövet, amely nem bőrszövet és nem szállítószövet. A bőrszövetek és a szállítóelemek közti belső tereket töltik ki a növény minden szervében. Többféle megjelenés. Sokféle funkció. Három fő típusuk: - a valódi alapszövetek, - a szilárdító alapszövetek - és a kiválasztó alapszövetek.

31 Valódi alapszövetek Sejtjeik egyszerű felépítésűek, gyengén differenciáltak. Formájuk minden irányból nagyjából azonos átmérőjű poliéder. Sejtfalaik vékonyak. Bennük nagy méretű vakuólum (vízraktár funkció, ill. a turgor révén szerepük van a fiatal részek szilárdításában). A sejtek között többé-kevésbé fejlett járatrendszer. Funkcionális típusaik:  26. kép: Tipikus valódi alapszöveti sejtforma

32 a) Táplálékkészítő alapszövet Feladat: Fotoszintézis. (Fontos szerepe van a gázcserében is.) Felépítés: - A sejtekben rengeteg zöld színtest (ettől zöldek a fiatal növényi részek). - Fejlett sejtközötti járatrendszer. Előfordulás: Levelek, fiatal szárak belsejében. 27. kép: Táplálékkészítő alapszövet és epidermisz

33 b) Raktározó alapszövet Feladat: Keményítőt, olajat, fehérjét, cukrot raktároz. Felépítés: A sejtekben sok leukoplasztisz. Előfordulás: Főleg gyökerekben, föld alatti hajtásokban, termésfalban, magvakban (de föld feletti szárakban, sőt levelekben is lehet). 28. kép: Raktározó alapszövet - A nagyobb, világos szemcsék anyaga keményítő, a kisebb sötét szemcséké fehérje.

34 c) Víztartó alapszövet Feladat:Vízraktározás. Felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum. Előfordulás: pozsgás növények száraiban, leveleiben. 29. kép: Víztartó alapszövet telített állapotban 30. kép: Az előbbi szövet jelentős vízvesztés után

35 d) Átszellőztető alapszövet Feladat: levegőtől elzárt szervek oxigénellátása (esetleg lebegtetés). Felépítés: hatalmas sejtközötti járatok. Előfordulás vízi, mocsári, lápi növények alámerült szerveiben (víz alatt, iszapban). 31. kép: Átszellőztető alapszövet

36 Szilárdító alapszövetek Feladatuk a szilárdítás. Felépítésük: a valódi alapszöveteknél differenciáltabbak. Közös jellemzőjük a vastag sejtfal. Sejtjeik szoros illeszkedésűek (nincs sejtközötti járatrendszer). A fás szár szilárdságáért főleg a kiöregedett vízszállító sejtek a felelősek (fatest). A lágy növényi részek tartását a turgornyomás, a szállítószövetek és a szilárdító alapszövetek együttesen biztosítják, így utóbbiak különösen a lágyszárúakban fontosak. Két fő típusuk: - a szklerenchima -és a kollenchima.

37 A szklerenchima Fiatal sejtjei felveszik a szövetre jellemző alakot, majd sejtfalaik erősen, egyenletesen megvastagodnak.  Plazmájuk elszigetelődik  elpusztulnak.  Nem képesek tovább növekedni.  csak a növekedésüket már befejezett növényi részekben fordulnak elő. Típusaik: - a szilárdító rostok - és a kősejtek.

38 A szilárdító rostok hosszú (akár több cm-es), fonálszerű sejtek (textilipari alapanyagok, pl. len, kender, juta). Megjelenhetnek elszórtan, az edénynyalábokhoz kapcsolódva, vagy önálló kötegekben. A kötegek elhelyezkedését a várható igénybevétel szabja meg. 32. kép: Szilárdító rostok33. kép: Szilárdító rostkötegek (piros sejtfalak) keresztmetszeti képe

39 A kősejtek formája ovális. Elszórtan sokfelé előfordulnak (háncs; körte, birs termésfala). Összefüggő tömegükből áll a csonthéj. 34. kép: Kősejtek tömege – A sejtek belső tere szinte teljesen eltűnt.

40 A kollenchima A Sejtek falainak bizonyos részei vékonyak maradnak.  Kisebb teherbírású, de élő sejtek.  Képesek együtt növekedni a környezetükkel.  Nagyon fiatal növényi részekben (szárak, levélnyelek) fordulnak elő. 35. kép: Kollenchima és valódi alapszövet

41 Kiválasztó alapszövetek Feladatuk: a) Haszontalan anyagoktól való megszabadulás. Ez ritkán történik a növényi testen kívülre. - Ilyenek a hidatódák (a fölösleges vizet távolítják el). Általában belső tárolás folyékony, vagy szilárd formában: - Sejten belül vakuólumban (olaj-, nyálka-, kristálytartó sejtek, tejcsövek; a környező „normál” sejtek hulladékát is tárolják). - Sejten kívül speciális sejtközötti járatokban: pl. gyantajáratok. 36. kép: Nyálkatartó sejt

42 b) Hasznos anyagok elválasztása. - Nektáriumok (  nektár; főleg virágokban). - Ozmofórák (  illatanyagok, virágokban). 37. kép: Tejcső keresztmetszete38. kép: Kristálytartó sejtek

43 Ajánlott irodalom

44 A felhasznált képek forrásjegyzéke 1. kép: 2. Kép: 3. kép: 4. Kép: 5. Kép: g/chl_cladophora.jpg&imgrefurl=http://www.csupomona.edu/~jcclark/classes/bot125/resource/graphics/chl_cla dophora.html&h=300&w=450&sz=27&hl=hu&start=70&tbnid=bFVsQXKcMP5BdM:&tbnh=85&tbnw=127&prev =/images%3Fq%3Dchlorophyta%26start%3D60%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dh u%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN g/chl_cladophora.jpg&imgrefurl=http://www.csupomona.edu/~jcclark/classes/bot125/resource/graphics/chl_cla dophora.html&h=300&w=450&sz=27&hl=hu&start=70&tbnid=bFVsQXKcMP5BdM:&tbnh=85&tbnw=127&prev =/images%3Fq%3Dchlorophyta%26start%3D60%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dh u%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 6. Kép: macrocystispyrifera-021.jpghttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.deepseaimages.com/dsilibrary/data/1052/3giantkelp- macrocystispyrifera-021.jpg 7. Kép: osu.edu/hcs300/micro/sidebar2.htm&h=480&w=640&sz=69&hl=hu&start=5&tbnid=gxv79_kJP8O9JM:&tbnh=1 03&tbnw=137&prev=/images%3Fq%3Dprothallus%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3 Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG osu.edu/hcs300/micro/sidebar2.htm&h=480&w=640&sz=69&hl=hu&start=5&tbnid=gxv79_kJP8O9JM:&tbnh=1 03&tbnw=137&prev=/images%3Fq%3Dprothallus%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3 Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG 8. Kép: par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&s z=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%2 6start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 9. Kép: 10. Kép: 11. Kép: par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&s z=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%2 6start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN

45 A felhasznált képek forrásjegyzéke 12. Kép: webopener3par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_ 3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&pre v=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D 10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu- HU:official%26sa%3DN 13. kép: 14. kép: 15. kép: creteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/Images/Stomate1.jpg&imgrefurl=http://www.ac- creteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/controle1CH2.htm&h=240&w=320&sz=15&hl=hu&start=39&tbnid=Q9Fc0A_g95rkeM: &tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dstomate%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum %3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN creteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/Images/Stomate1.jpg&imgrefurl=http://www.ac- creteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/controle1CH2.htm&h=240&w=320&sz=15&hl=hu&start=39&tbnid=Q9Fc0A_g95rkeM: &tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dstomate%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum %3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 16. kép: 17. kép: 18. kép: 19. kép: 1b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/ htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3F q%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DGhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/web b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/ htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3F q%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG 20. kép: 1b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/ htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3F q%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DGhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/web b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/ htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3F q%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG

46 A felhasznált képek forrásjegyzéke 21. kép: cottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/mikro_05_14.jpg&imgrefurl=http://www-1.tu- cottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/aufbaukurs05_01.htm&h=337&w=450&sz=56&hl=hu&start=4 &tbnid=rIM7YCI6Fk- glM:&tbnh=95&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Dtracheide%26imgsz%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%25 7Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DGhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www-1.tu- cottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/mikro_05_14.jpg&imgrefurl=http://www-1.tu- cottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/aufbaukurs05_01.htm&h=337&w=450&sz=56&hl=hu&start=4 &tbnid=rIM7YCI6Fk- glM:&tbnh=95&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Dtracheide%26imgsz%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%25 7Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG 22. kép: foy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/imagesmolecules/xyleme5.jpg&imgrefurl=http://i ci.cegep-ste- foy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/glucides_3.htm&h=218&w=164&sz=21&hl=hu&s tart=3&tbnid=p8QUurLppjekoM:&tbnh=107&tbnw=80&prev=/images%3Fq%3Dxyleme%26gbv%3D2%26ndsp%3 D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu- HU:official%26sa%3DNhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://ici.cegep-ste- foy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/imagesmolecules/xyleme5.jpg&imgrefurl=http://i ci.cegep-ste- foy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/glucides_3.htm&h=218&w=164&sz=21&hl=hu&s tart=3&tbnid=p8QUurLppjekoM:&tbnh=107&tbnw=80&prev=/images%3Fq%3Dxyleme%26gbv%3D2%26ndsp%3 D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu- HU:official%26sa%3DN 23. kép: 24. kép: jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl =hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2 0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl =hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2 0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 25. kép: jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl =hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2 0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 26. kép:

47 A felhasznált képek forrásjegyzéke 27. kép: 2.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/ htm&h=424&w=320&sz=64&hl=hu&start=20&tbnid=-YYfczGze8- viM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq%3Dpalisade%2Bparenchyma%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26 hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DGhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/web jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/ htm&h=424&w=320&sz=64&hl=hu&start=20&tbnid=-YYfczGze8- viM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq%3Dpalisade%2Bparenchyma%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26 hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG 28. kép: aachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/barley-cell-toluidine- blue.jpg&imgrefurl=http://www.molbiotech.rwth- aachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/picture%2520gallery_1.htm&h=870&w=979&sz=76&hl =hu&start=22&tbnid=AzK2JRelhI8lPM:&tbnh=132&tbnw=149&prev=/images%3Fq%3Dstarch%2B%2Bcell%26star t%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DNhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.molbiotech.rwth- aachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/barley-cell-toluidine- blue.jpg&imgrefurl=http://www.molbiotech.rwth- aachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/picture%2520gallery_1.htm&h=870&w=979&sz=76&hl =hu&start=22&tbnid=AzK2JRelhI8lPM:&tbnh=132&tbnw=149&prev=/images%3Fq%3Dstarch%2B%2Bcell%26star t%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 29. kép: nch.jpg nch.jpg 30. h.jpg h.jpg 31. kép: jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl =hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2 0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 32. kép: 2.ar.us/massengale/plant_structure_bi1.htm&h=245&w=343&sz=18&hl=hu&start=5&tbnid=pbjKEksLSmJtwM:&tbn h=86&tbnw=120&prev=/images%3Fq%3Dsclerenchyma%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl% 3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 2.ar.us/massengale/plant_structure_bi1.htm&h=245&w=343&sz=18&hl=hu&start=5&tbnid=pbjKEksLSmJtwM:&tbn h=86&tbnw=120&prev=/images%3Fq%3Dsclerenchyma%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl% 3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN

48 A felhasznált képek forrásjegyzéke 33. kép: 2.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/ htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq %3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 2.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/ htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq %3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 34. kép: 35. kép: lemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Images/ct%2520tige%2520de%2520bryone%2520(cortex).gi f&imgrefurl=http://www.univ- lemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Bryone%2520web/Bryone_cortex.html&h=240&w=320&sz=3 5&hl=hu&start=3&tbnid=SYrDUq9Pv5WZAM:&tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dcollenchyme%26imgs z%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%257Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Df irefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DGhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.univ- lemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Images/ct%2520tige%2520de%2520bryone%2520(cortex).gi f&imgrefurl=http://www.univ- lemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Bryone%2520web/Bryone_cortex.html&h=240&w=320&sz=3 5&hl=hu&start=3&tbnid=SYrDUq9Pv5WZAM:&tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dcollenchyme%26imgs z%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%257Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Df irefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/ htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq %3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DNhttp://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/web jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/ htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq %3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 37. kép: jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl =hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2 0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox- a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN 38. kép:


Letölteni ppt "Növényi szövetek. Szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű és működésű sejtek köteléke. Önálló szerveződési szint. A szövetes élőlényeknek szerveik (a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések