Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai közigazgatási büntetőjog Dr. Kis Norbert (PhD) 2. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai közigazgatási büntetőjog Dr. Kis Norbert (PhD) 2. előadás."— Előadás másolata:

1 Európai közigazgatási büntetőjog Dr. Kis Norbert (PhD) 2. előadás

2 Az előadás tematikája A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései 1. rész: I. A közigazgatási büntetőszankciók alanya A)Szankciótani alapkérdések B)A szankció alanyának általános szabályozási problémái C)A vezető mint a szankció speciális alanya D)A szervezetek közigazgatási büntethetősége 2. rész: II. A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei A)Objektív felelősség B)Szubjektív felelősség

3 Az …………………bírsággal párhuzamosan az adott ágazati területen milyen egyéb közigazgatási szankcionálási lehetőség van? Van-e az adott területen szabálysértési szankcionálásra lehetőség, ha igen, a közigazgatási és a szabálysértési szankcionálás tárgyi hatálya milyen mértékben tér el? Van-e rendelkezés a közigazgatási és a szabálysértési bírságolás párhuzamos alkalmazására vonatkozóan? A szankció alanyára vonatkozó beszámítási feltételek szabályozottsága. A jogsértéshez kapcsolódó felelősségi feltételek, illetve felelősségi akadályok szabályozottak-e? A kiszabható bírság mértéke és a kiszabást meghatározó körülmények szabályozottak-e?

4 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya A) Szankciótani alapkérdések ALANYA: természetes személy vagy szervezet, akit (amelyet) a szankció által hordozott joghátránynak sújtania kell a büntető cél érvényesítése érdekében. Jogkorlátozás/megvonás SZANKCIÓ 1. jogsértés beszámítása: a jogsértésért való felelősséget alapozza meg, a felelősség objektív kritériuma. 2. A jogsértés felelősségi alapja jog által megállapított beszámítási feltételrendszerrel alapozható meg. 3. Felelősség érvényesítése: Objektív vagy szubjektív exkulpáció (kimentés) A jogbiztonság kritériuma: JOGSZABÁLY JELÖLI KI! A közigazgatási szankcionálás negatív kulcskérdése: a jogsértés beszámításának kritériumai.

5 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya A) Szankciótani alapkérdések Ha a felelősség igazságkritériuma (a jogsértés adott személynek történő beszámításában) nem érvényesül, alapjogsérelemre kell következtetni. 1.Természetes személy esetén: -Jogbiztonság -Emberi méltósághoz való jog -Ártatlanság vélelme 11/1992. AB határozat, 13/1997 AB határozat 60/2009. ABH 2. Jogi személyiségű v. azzal nem rendelkező szervezetek tulajdonhoz való alkotmányos alapjog korlátozása

6 60/2009ABH Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az objektív jogellenességre alapozott felelősségi vélelem ésszerű megdöntésének minimuma az, hogy a jogszabály maradéktalanul biztosítsa annak lehetőségét, hogy a felelősségre vont személy minden kétséget kizáróan bizonyíthassa: a jogsértést nem ő követte el.

7 Például: személyes minőség alapján (hivatalos személy) ritkán funkcióhoz kötődően (gazdálkodó szerv vezetője) Szabálysértési jog I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya A) Szankciótani alapkérdések A szankció általános alanya ( AKI ): a tettessé, illetve a részessé válás (objektív) feltételeit és a tényállás szubjektív felelősségi (szándékosság, illetve gondatlanság) feltételeit megvalósítja speciális alany kijelölése rendszerint ezen a körön belül történik A közigazgatási szankciót statuáló magyar jogszabályokban ritkán találunk szabályt a szankció alanyára

8 a közigazgatási jogban általában nincs jogszabályi, vagy tudományos meghatározása az elkövetőnek, a megsértett közigazgatási kötelezettségnek többnyire nincs speciális jogszabályi címzettje a jogsértésben rendszerint több természetes, illetve jogi személy közrehatása állapítható meg, szubjektív felelősségi feltételeket többnyire a jogszabály nem határoz meg, illetve a joggyakorlat ezeket nem alkalmazza. I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya A) Szankciótani alapkérdések 1)Büntető- szabálysértés: felelősség = szankció alanya 2)A közigazgatási büntetőszankciókat statuáló jogszabályokból ez a dogmatikai imperatívusz (felelősség-alapú beszámítás) rendszerint hiányzik!! 1)Büntető- szabálysértés: felelősség = szankció alanya 2)A közigazgatási büntetőszankciókat statuáló jogszabályokból ez a dogmatikai imperatívusz (felelősség-alapú beszámítás) rendszerint hiányzik!! A közigazgatási szankció alanyának meghatározása a következő okok miatt bizonytalanabb:

9 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya A) Szankciótani alapkérdések ha a jogszabály nem jelöli világosan: a szankció alanyi körét, valamint a különböző típusú alanyok szankcionálásának kizáró vagy párhuzamos viszonyát, akkor a közigazgatási szankcionálásban jogbizonytalanság keletkezik.

10 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya B) A szankció alanyának általános szabályozási problémái Alanyra vonatkozó gyenge differenciálatlanság ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK : az ágazati szabályozásban ritkán találunk a szankció alanyát pontosan kijelölő szabályozást; Nem tesz különbséget : alkalmazott, vezető, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet között; létezik olyan ágazati szankció, amelynél a bírság alanyaként vagy a természetes- vagy a jogi személy implicite kizárt, mivel a kötelezettség címzettjeként nem jelenhet meg egyik vagy másik; A bírságkiszabási tényezők, illetve célok a szankció alanya szerint szintén nem differenciáltak, rendkívül alulszabályozottak; A jog nem rendezi a párhuzamos bírságolás problémáját; Alig/egyáltalán nem tesz különbséget a természetes és a jogi személyekkel szembeni szankciók feltételei között

11 az igazgatási kötelezettség címzettje rendszerint kizárólagosan vagy alternatív módon szervezet (gazdálkodó szervezet) I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya PROBLÉMA A szabályozott beszámítás feltételrendszerében dől el, hogy a jogsértés a szervezeten belül milyen tág személyi kör felelősségét alapozza meg. A szabálysértési jog nem rendelkezik olyan beszámítási technikáról, amellyel felelősként természetes személyt lehet meghatározni. a szervezetben személy szerint kinek kell beszámítani (felróni) a bekövetkezett jogsértést

12 A BESZÁMÍTÁS variációi Mivel a kötelességszegés általában a tettesi cselekmény, mind a szándékos, mind a gondatlan vezetői mulasztás tettesi magatartás lehet. I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya 1. KORLÁTOZOTTABB felelősség-szemlélet kizárólag a ténylegesen tevékenykedő alkalmazott a felelős. 2. TÁGABB felelősség-szemlélet a ténylegesen elkövető alkalmazott mellett a vezető tisztségviselőnek a felelőssége is megállapítható

13 JOGALKALMAZÁS A jogalkalmazó dönti el, hogy a kötelezettség címzettjeként meghatározott szervezet alkalmazottja által közvetlenül megvalósított jogsértést beszámítja- e a vezetőnek. Amennyiben igen, a vezetőt kizárólagosan vagy az alkalmazottal párhuzamosan teszi a szankció alanyává. A vezetői felelősség jogpolitikai indokának két vetülete I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya JOGALKOTÁS a jogszabály az igazgatási kötelezettség címzettjeként vagy a szankció alanyaként explicit módon nevesíti a vezetőt. vezető felé történő jogszabályi beszámítás NINCS explicit JSZ-i beszámítás jogalkalmazói beszámítás

14 1)Melyek a vezetői felelősség jogpolitikai indokai a jogalkalmazói beszámításban? Polgári jogi logika:  a munkáltatók, megbízók helyettes (mögöttes) felelősségét az alkalmazott, megbízott által elkövetett jogsértésért az ún. kockázati teóriára építi. Büntető jogi logika:  Az angol és a francia jog befogadta a más által elkövetett tetten alapuló felelősség civiljogi technikáját.  Részlegesen érvényesül a kockázati teória és a felelősségtelepítés (beszámítás, imputation) technikája  A vezető az adott feladatkör (kötelezettség) vonatkozásában képviseli a szervezetet ( képviseleti elv ). ( A képviselet a szervezetre rótt kötelezettségek megszegése esetén a felelősség vállalását is magában foglalja.) I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya

15 2) Milyen beszámítási kritériumok és fogalmi- értelmezési dilemmák merülhetnek fel? A vezetői felelősség alapja: 1)az alkalmazott által tárgyi elemeiben közvetlenül megvalósított jogsértés beszámítása (vezetői felelősség objektív eleme) 2)Az alkalmazotti jogsértéssel okozati összefüggésben álló vezetői szándékosság vagy gondatlanság (A vezetői felelősség szubjektív eleme) I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya Amennyiben az adott közigazgatási jogi szankció tisztán objektív felelősségi alapon is kiszabható, a vezetői felelősségnek sincs szubjektív eleme!

16 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A hazai közigazgatási szabályozás az alábbi kérdésekről hallgat:  A beszámítás objektív, illetve szubjektív feltételeit meghatározhatja.  Nem követel szubjektív feltételt, ezáltal a vezetői felelősség objektív karakter kap.  Okozati összefüggést sem követel, ezáltal a vezetői felelősség automatikus lesz.  A jogsértés esetén a beszámítást kötelezően érvényesíteni rendeli vagy a hatóság mérlegelésére bízza.  Az alkalmazottal párhuzamos vagy kizárólagos vezetői felelősséget ír elő.  Meghatározza a vezetői pozíció fogalmát. ÖNÁLLÓ jogalkalmazói döntést követelnek!

17 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A vezető büntetőszankcionálásának európai gyakorlata 1. FRANCIA-modell (1) A jogalkalmazás egy része a vezetői felelősséget a szervezetben elkövetett jogsértésért viselt objektív felelőségnek tekinti. Az alkalmazotti jogsértés ténye esetén nem fogadja el kimentési okként a vezető elvárható magatartására, gondosságára történő hivatkozást, a kimentés lehetőségét praktikusan a hatáskör-átruházás esetére korlátozza A tényleges vezetői-irányítói kapcsolatnak és a de facto felügyeleti kompetenciának is felelősségi relevanciát tulajdonít a mulasztás esetén A joggyakorlat a pro forma vezetői státuszban álló személyekkel azonosan kezeli a ténylegesen vezetői feladatokat ellátó személyeket Párhuzamos felelősségre vonásra is sor kerülhet, amennyiben a de jure vezetőt a delegáció totálisan nem mentesítette a kötelezettségek alól, azonban a vele közösen irányító de facto vezető is gondatlanul járt el irányítói-felügyeleti feladatainak ellátása során.

18 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A vezető büntetőszankcionálásának európai gyakorlata 1. FRANCIA-modell (2) Elméletben rendszerezett feltételek és jellemzők: az általában mulasztással elkövetett jogsértést egy hierarchikusan szervezett vállalkozás (entreprise) kollektívájában egy alkalmazott valósítja meg ténylegesen a vállalat jellege közömbös /ipari, kereskedelmi, pénzügyi/ a vállalkozás közérdeket védő államigazgatási /biztonsági-higiéniai, pénzügyi, környezetvédelmi, szakmai, technikai, technológiai stb. tárgyú/ normák címzettje, a norma megszegésével okozati összefüggésben bekövetkezett jogsértő eredmények /inobservation des réglementes/ a mulasztást olyan személy követi el, akinek feladata intézkedéseket tenni a beosztott tevékenységével kapcsolatban. DELEGÁCIÓS- elv

19 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A vezető büntetőszankcionálásának európai gyakorlata 2. ANGOL-modell (1) a tárgyi vagy szigorú felelősség (strict liability) érvényesülési területén a szabályszegés puszta tényének felelősség-konstituáló hatásával a szabály címzettjének vagy a megelőzés felelősének (törvényi) kijelölésével a felelősség is telepíthető A common law jogrendszerekben az alkalmazott vagy megbízott tettéért való mögöttes felelősség (vicarious liability) a strict liability alkalmazását megengedő szabálytalanságok területén a vezetőt terhelik. A common law mellett a statute law-ban elterjedtebb a vezető mögöttes felelősségének technikája. Annak eldöntése, hogy egy törvény megengedi-e a vezető mögöttes felelősségének megállapítását, figyelembe kell venni: a védett jogtárgyat a törvény szövegét a kötelezettség természetét annak személyét, akit a feladat terhel, és akit a szankció fenyeget

20 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A vezető büntetőszankcionálásának európai gyakorlata 2. ANGOL-modell (2) A mögöttes felelősség helyett „státusz”-felelősségről beszélnek hangsúlyozva:  nem az alkalmazott vagy megbízott helyett „bűnhődik” a vezető, Felelősségének alapja: a jogszabály a vezetőre hárítja bizonyos jogellenes helyzet (situation) megelőzésének felelősségét (situational liability). A statute law-ban a törvényalkotás a státusz-felelősséget (ideértve a vezető mögöttes felelősségét is) akként intézményesítette, hogy a tiltott tevékenységet annak számítja be, aki az igazgatási-magánjogi szabályok szerint a kötelesség címzettje NEM FÜGG attól, hogy: a jogsértő tevékenységet de facto ki folytatta. DELEGÁCIÓS- elv

21 I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya A vezető büntetőszankcionálásának európai gyakorlata 3. NÉMET-modell (1) „beszámítási formula” A kihágási kódex (OWiG) 130. §-a tartalmaz generális szabályt a felügyeleti kötelezettség elmulasztásának tettesi alakzatáról, amely a szabálysértésekhez kapcsolódóan a hanyagságot a vezetői mulasztás tekintetében is általánosan bünteti. büntethető, aki elmulasztja gyakorolni a felügyeletet az ellenőrzése alatt dolgozó személy felett, ha a mulasztás megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését. elkövetője csak üzem vagy vállalkozás tulajdonosa ill. ezek törvényes illetőleg megbízott képviselői lehetnek.

22 3) A jogbiztonság és a jogegység szempontjából helyes-e a vezetői felelősség feltételeinek kialakítását - iránymutató jogi szabályozás nélkül - a hatósági jogalkalmazásra bízni? Modell-szabályozások a vezetői beszámításra: kizárólag egy vezetőnek számítható be a jogsértés, vagy több vezető felelőssége halmozódik: a felelősség például azáltal is kumulálódhat, hogy a delegáló vezetőnél a hatáskör átruházással kapcsolatos mulasztás, a delegált vezetőnél pedig az átruházott hatáskörrel kapcsolatos szabályszegés áll fenn; a jogsértést közvetlenül elkövető alkalmazott mellett a vezető nem vonható felelősségre, vagy a vezető és az alkalmazott felelőségének kumulációja. I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya C) A vezető, mint a szankció speciális alanya

23 A szervezeti büntető szankció alapkérdései 1.Szankció alanya: jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek 2.Nincs szabályozott beszámítási feltételrendszer, főként kimentést nem tűrő felelősség van az alkalmazottakért 3.Jogi szabályozás elvi lehetősége – évi CIV. Tv. 4.Minden jogág számára nehéz a szervezetek jogalanyiságának dogmatikai feldolgozása 5.A jogi személyek közigazgatási büntethetőségének (szankcionálása) közös vonása az európai jogrendszerek: Jogi személy büntethetőségének szabályozatlansága a szankcionálás feltételrendszere és hatóköre szabályozott és rendezett formákat nem öltött a jogi személyek büntetőjogi és közigazgatási büntethetőségének feltételei közötti elvi disztinkció elutasítása. A joggyakorlatban a közigazgatás a szankció (büntetőjogi) stigmatizáló töltete híján tágabb felelősségi keretben dolgozik mint a büntetőjog, szerte Európában I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

24 Jogi személyekkel szembeni adminisztratív represszió az Európai Unió dokumentumaiban Elterjedt a szankciókat a büntetőjog reális alternatív megoldásaként kezelő szemlélet Cél : tényleges visszatartó és megelőző erővel rendelkező szankciós mechanizmusok működjenek A TANÁCS december 18-i 2988/95/EK- EURATOM Rendelete a Közösségi igazgatási szankciók alkalmazását generálisan kiterjeszti a jogi személyekre is A felelősségi feltételek korlátozottak: a szervezet felelősséggel tartozik a szabálytalanság elkövetéséért, vagy az elkövetés megakadályozásának elmulasztásáért (7. cikk). Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény meghatározza a represszív szankciók alanyaként a jogi személy fogalmát és a felelősség, a beszámítás részletes kritériumait. I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

25 Jogi személyekkel szembeni adminisztratív represszió az Európai Unió egyes tagországaiban (I.): NÉMETORSZÁG OWIG a közigazgatás büntetési rendszerét nem fedi le teljes körben hatályán kívül eső közigazgatási szankcionálás számára is egységesen szabályozott rendszert kínál A jogalkalmazás az objektív beszámítás logikáját változó kritériumokkal alkalmazza AUSZTRIA A szervezetekkel szembeni fellépés lehetősége szűk körű a szervezetekkel szembeni igazgatási szankciók kellő szabályozottsága, hatékonysága és visszatartó hatása hiányzik I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

26 Jogi személyekkel szembeni adminisztratív represszió az Európai Unió egyes tagországaiban (II.): 1.FRANCIAORSZÁG A közigazgatási szankciórendszer és a szervezeti represszió nem kidolgozott A közigazgatási represszió a büntetőjog tehermentesítésének technikája A jogi személyek büntethetősége két technikával történik: –a jogszabály általános alanyt használ, amelybe implicit módon a jogi személyeket is beleérti a joggyakorlat; –a jogszabály explicite utal a jogi személyekre is 2.ANGLIA a közigazgatási büntetőjog körébe eső cselekmények jellemzően a Crown Court-ok előtt sommásan tárgyalható cselekmények A joggyakorlat a felelősségi standard alapján csoportosítva a közigazgatás- ellenes cselekményeket jellemzően a szigorú felelősséget igénylő cselekmények közé sorolja A büntetőjog és az igazgatási represszió keveredik A jogi személyek büntethetősége a közigazgatási büntetőjogban általánosan elterjedt a joggyakorlat a Tesco Supermarkets /1972 AC153/ precedensét követve fogalmazta meg a felelősségi feltételeket I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

27 Jogpolitikai felvetések a szervezetekkel szembeni közigazgatási és büntetőjogi represszió kapcsán: a közigazgatási represszió elégtelensége A közigazgatás tételes jogi lehetőségei a szankcionálásban a hatékony represszióhoz biztosítják a szükséges muníciót A jogi személyek büntethetőségét a kontinentális európai jogrendszerek többsége – ideértve a magyar jogrendszert is – a közigazgatási szankciórendszer keretében kezeli Elterjedt, hogy a a büntetőjogi fellépés helyett az államigazgatási szankciókat kell hatékonyabbá tenni, továbbfejleszteni A közigazgatási szankciórendszer jellegét nem a szankciók természete vagy neme adja, hanem a szankcionált jogellenes magatartások természete (közigazgatás-ellenesség) A szankció represszív büntető természete a jogági besorolással nem változik. I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

28 A szervezeti felelősség szabályozásának alapkérdései: Milyen típusú jogi személyek büntethetők? Származékos (közvetett) vagy önálló (közvetlen) felelősség? Milyen személyi kör jogellenes cselekménye számítható be a jogi személynek? A beszámítandó jogellenes cselekmények általános jellemzői? Feltétel-e, hogy: –a jogi személy érdekében elkövetett cselekményről legyen szó? –a jogi személy szokásos tevékenységi körébe tartozzon a cselekmény? –szervezeti hibával legyen összefüggésben a cselekmény? –személy feladatkörébe tartozzon a cselekmény? –a vezetői kötelességszegés? –a kötelességszegő vezető párhuzamos felelősségre vonása? A gondatlanságból elkövetett cselekmények is beszámíthatók-e? A vezetői gondosság bizonyítása kimentési feltétel-e? I.A közigazgatási büntetőjogi szankciók alanya D) A szervezetek közigazgatási büntethetősége

29 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei -A közigazgatási szankció alkalmazása a szankció alanyának a jogsértéséért való jogi felelősségét feltételezi -A nem-felelősségi szankció teóriájának magyarázatai elfogadhatatlanok, mivel a jogsértést büntető szankció nem lehet sem visszatartó, sem preventív, ha a szankció alanya jogi értelemben nem felelős a jogsértésért. - 29/1998. (VI. 17.) AB határozat: „az úgynevezett közigazgatási bírságokáltalában objektív jellegűek (vétkességre tekintet nélkül kiszabhatók) - 387/B/2007. AB határozat: „[a] jogalkotót a felelősségi szabályok megalkotásakor - az Alkotmány keretei között - viszonylag szabad mérlegelési jog illeti meg. Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó az általános felelősségi alakzat szerint szankcionál-e, avagy az általános szabályoktól eltérő, speciális rendelkezések megalkotását tartja szükségesnek, és már a szabályok vétlen megszegése - azaz lényegében a vétkességtől független objektív felelősség fennállása - esetén is lehetősége van bírság kiszabására, a jogbiztonságot nem sérti, sőt erősíti”

30 II. A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei A felelősség objektív és szubjektív formái A természetes személyekre kiszabható jogi szankciók felelősségi szempontú osztályozásában megkülönböztetünk A)objektív felelősségi szankciókat B)szubjektív felelősségi szankciókat OBJEKTÍV felelősség: a jogsértés ténye megalapozza a szankció kiszabását a kötelezettség címzettjével szemben SZUBJEKTÍV felelősség: a jog értékeli a jogsértő tudati helyzetét, illetve cselekménye felróhatóságát a szankció alanyának vétkessége, gondatlansága vagy szándékossága feltétele a szankció kiszabásának. A két felelősségi formának vannak átmeneti árnyalatai, amelyek a felelősségi kimentési okok jellegétől függően sorolhatók az objektív vagy a szubjektív kategóriába.

31 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei A hatósági gyakorlatban elterjedt nézet szerint a hazai közigazgatási bírságok és intézkedések objektív felelősségi szankciók. Alapja: a szubjektív felelősség a természetes személy közigazgatási szankcionálhatóságának a jogszabályok szerint csupán ritkán és következetlenül feltétele. A különböző ágazatoknál sokféle példával illusztrálható a felelősségi feltételekre vonatkozó inkoherens hazai ágazati szabályanyag (pl. egészségügyi bírságolás, tűzvédelmi bírságolás, talajvédelmi bírság, hírközlési bírság, reklámbírságolás, csatornabírság stb.) a felelősségi feltétel definíciós problémáiban a tételes jogi bizonytalanságoknak is szerepük van

32 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei – Objektív felelősség a közigazgatási szankcionálásban A közigazgatás-ellenes jogsértés jogi természetére vonatkozó felfogás A büntetőjogellenes és a közigazgatásellenes cselekmény között nincs minőségi különbözőség, az elhatárolásban a társadalomra veszélyesség foka, azaz a mennyiségi kritérium a meghatározó, amely a sérelem, a veszély fokáról alkotott jogalkotói értékítéletben tükröződik Az objektív felelősséget a közigazgatási szankció nem- represszív céljával magyarázó felfogások kritikája, hogy a jogrend helyreállítása nem elégséges a közigazgatási bírság megalapozására, mivel az a jogszerű helyzetet meghaladó jogkövetkezmény: büntető hátrány Az etikai szemrehányás hiányára hivatkozó felfogás Az objektív felelősség a közigazgatási jogellenesség formális elemével is magyarázható. A közigazgatási büntetés tanába illeszthető akár a felelősség nélküli szankció elmélete is. A jogsértés súlyára hivatkozó felfogás nem tudja következetesen igazolni, hogy a közigazgatási jogsértés csekélyebb súlyú mint a bűncselekmény (lsd. pl. közbeszerzések) Felelősséget elimináló felfogások a közigazgatási szankciónak típusától és funkciójától független immanens része a felelősségi kritérium, amely a beszámíthatóságban és a felróhatóságban megnyilvánuló szubjektív mozzanatokra vagy a magatartás elvárhatóságára épül A szankció preventív céljára alapozó felfogás a közigazgatási szankció nem az elkövetett jogsértés megtorlása, hanem a jövőbeni jogsértés megelőzésére irányul. nem zárhatja ki a szankció represszív természetét

33 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei – Az objektív felelősségi szankció kritikája nem értékeli a jogsértő tudati viszonyát, illetve felróhatóságát (vétkességét), így nem is tud hatni az elkövető tudatára A hazai jogi szabályozás ritkán követel szubjektív (vétkességi) felelősséget A jogalkotás passzivitása mellett a (bírói, hatósági) jogalkalmazás sem végzi el azt a jogfejlesztő szerepet a közigazgatási szankciók a büntetőjogi büntetéshez hasonló, sőt sok esetben súlyosabb pénzügyi joghátrányt jelentenek az objektív szankció felelősségi alap nélkül nem tud hatékony és visszatartó erejű szankció lenni

34 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei – Az egyéni közigazgatási jogi felelősség követendő modelljei FELELŐSSÉGI MODELLEK FELRÓHATÓ -SÁGI VÉTKESSÉGI KÜLFÖLDI PÉLDÁK A vétkesség az adott helyzetben általában elvárható magatartás hiányát jelenti Szándékosság és gondatlanság A felelősség a jogellenes tett tényére és annak felróhatóságára, azaz a beszámíthatóság kritériumára redukálódik több európai jogrendszerben is.

35 II.A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei – Az egyéni közigazgatási jogi felelősség követendő modelljei Az egyéni közigazgatási felelősség negatív feltételei – a felelősségre vonás akadályai: A szubjektív felelősségi elv egységes érvényesülésének feltétele, hogy a jogszabály a felelősségre vonás akadályairól is rendelkezzen. Amennyiben - a jogellenességet - a beszámítási képességet - az akarati képességet, illetve -a vétkességet kizáró okok nem mentesíthetik a természetes személyt a felelősség alól, a közigazgatási represszió nem rendelkezik felelősségi alappal.

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Európai közigazgatási büntetőjog Dr. Kis Norbert (PhD) 2. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések