Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A T ű z. A tűz feltételei A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A T ű z. A tűz feltételei A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan."— Előadás másolata:

1 A T ű z

2 A tűz feltételei A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz általában az oxidációs folyamat kísérőjelensége. Önfenntartó folyamat. Hőmérséklete 1500 K-2000 K közötti. Az égés feltételei:hőhatássalégésK éghető anyag, égést tápláló közeg és gyulladási hőmérséklet

3 A tűz és Víz A tüzet oltja a vizet, mert hő különbség van.

4 Tűz a természetben A természetes környezetben megkülönböztetnek felszíni, talaj- és koronatüzet. A felszíni tűz az, amelyik a fű- és cserjeszintet éri, összességében ez okozza a legnagyobb károkat. Ha az égési folyamat már a végéhez közeledik, mert kevés az égnivaló, talajtűzzé megy át, mely parázslik, de ha égnivalót talál, fellobban és tovább terjed. A koronatűz, mely a fák lombjait is eléri, szerencsére ritka, de ez a legpusztítóbb a tűz kialvása utáni állapotokat tekintve. Az első tüzek egyidősek a növényvilág szárazföldi létével. Tüzeket okozhat villámcsapás, vulkánkitörés. A tűz azonban korántsem kizárólag pusztító jellegű. A természet körforgásában részt vesz azáltal, hogy termékeny hamuzsír kerül általa a talajba.

5 Erdőtűz Magyarországon évente több ezer erdőtűz és vegetációtűz keletkezik. A tüzek keletkezése 99 százalékban emberi eredetű, túlnyomórészt gondatlanságból ered! Hazánkban két kiemelt kockázatú időszak van az erdő- és vegetációtüzek szempontjából. Az első közvetlenül a hóolvadás után kezdődik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. Ezek, az úgynevezett tavaszi tüzek fordulnak elő leggyakrabban. Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, több régióban továbbra is része a gazdálkodásnak a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. Sajnos a gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre, értékes természeti területekre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt kiszáradnak, és könnyen lángra lobbannak. A lángokat már egy közepes erősségű, váltakozó irányú szél is továbbviheti a szomszédos gyep és erdőterületekre. A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól- augusztus végéig tart. A nyári tüzek az aszályos időjárás következtében főleg az alföldi fenyveseket veszélyeztetik. Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Tekintettel arra, hogy a tüzek 99 százalékát mi emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés. Eldobni ≤ 1 másodperc Eloltani ≥ 100 óra Helyreállítani ≥ 100 év

6 A tűz és az ember Bizonyíték van arra, hogy a homo erectus már 790 ezer évvel a jelenkori ember, a homo sapiens előtt használta a tüzet. [1][2] A homo erectus helyét a homo sapiens vette át. A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. XX. századi kutatások szerint az első lépcső a tűz domesztikációja felé a passzív tűzhasználat volt. Egy-egy tűzvész után ehető gyümölcsök és élve megsült állatok maradtak hátra, melyeket az ember megtalált (hasonlóképp tesznek egyes őserdei ragadozók is, akik a hamuban szerencsétlenül járt rágcsálókat keresgélnek.) A félelem a tűztől csak ezután következett. Lassan megtanulta kordában tartani, elkövetkezett az aktív tűzhasználat ideje, mely napjainkig is tart. A tűz feletti uralom a civilizáció egy formáját tette lehetővé. Magával vont ugyanis szociológiai változásokat is. Több ezer év elteltével ennek köszönhetően alakult ki a földművelés és a földművelő társadalom. A földművelésben - a közhiedelemmel ellentétben - szintén jelentős volt a tűz szerepe. Mielőtt a vándorló csoportok letelepedtek, felégettek bizonyos földterületet, amit később megműveltek. Hosszú időbe telt, mire ezt az irtásos- égetéses földművelés helyett eljött az egymással területért harcoló csoportok ideje. Fontos szerepe volt a tűznek abban is, hogy az ember táplálkozása gyökeresen megváltozott. A főzés folyamatával megszűnnek a különben mérgező növények méreganyagai, a kemény rostszálak megpuhulnak, a hús tartósabbá válik, mintha nyersen maradna. A tűz felhasználásával különösen zárt térben fontossá vált a légzéshezszükséges levegőmennyiség biztosítása.homo erectus [1][2]beszédlégzéshez

7 Tűzoltás A tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása a Ninive melletti Nimrudból származik. Ezen, a kb éves illusztráción az emberek hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat. Ktészibiosz és tanítványa, Héron i.e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút. De az idő múlásával feledésbe merült. A 15. századtól ún. vízipuskát, a 17. századtól ún. gólyanyakú fecskendőt használtak.NiniveNimrudbólKtészibioszHéron 1672-ben feltalálták a nyomótömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén ben Amerikában elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, mely 170 gallon (kb. 629 liter) vizet 90 láb (kb. 28 méter) magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézierős működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúakra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak.gallonláb A II. világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket

8 A tűzoltók feladatai A tűzoltók elsődleges célja, hogy életeket mentsenek. De sok más, egy közösség életét javító, vagy épp megmentő szolgálatot is tesznek, mint például: Vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatások, mentősök segítése Veszélyes hulladékok kezelése Felkutatás és megmentés Katasztrófa elhárítás

9 Robbanásveszély A lemezt 1987-ben adta ki a Sztár és az Unicornis kisszövetkezet, a felvételek az Origó Stúdióban készültek. Különböző (ma már) neves együttesek játszottak a lemezen, többek között ilyen volt: a Sámán együttes, a Missió zenekar, vagy a miskolci RoToR. Összesen öt együttes vett részt a lemez elkészítésében, és mindegyik két-két számmal (demó felvétel) képviseltethette magát az albumon. A lemez sikeresnek bizonyult a metálosok körében olyannyira, hogy hamarosan, 1988-ban elkészült a folytatása is Robbanásveszély II. címmel, de sajnos csak kazettán jelent meg.1987SámánMissióRoToR1988Robbanásveszély II. A lemezt még nem adták ki CD formátumban, így a bakelitlemez és a magnókazetta (MC) ritkaságnak, úgymond kuriózumnak számít a heavy metal zenét kedvelőinek.


Letölteni ppt "A T ű z. A tűz feltételei A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések