Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképz ő Kar Debrecen, 2014. szeptember 20. A zenei írás-olvasást (notációt) befolyásoló egyes tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképz ő Kar Debrecen, 2014. szeptember 20. A zenei írás-olvasást (notációt) befolyásoló egyes tényezők."— Előadás másolata:

1 Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképz ő Kar Debrecen, szeptember 20. A zenei írás-olvasást (notációt) befolyásoló egyes tényezők az általános iskolai zenei oktatásban

2 A zenei írás-olvasás (notáció) szerepe zenei nevelésben 1. A Kodály-i hagyomány megkülönböztet ő sajátosságai: vokális megközelítés; a zenei notáció korai oktatása „… bizton remélhetjük, hogy mire 2000-et írunk, minden általános iskolát végzett gyermek folyékonyan olvas kottát.” Kodály : Százéves terv (1947) 2. A külföldi zenepedagógiai irányzatok (Orff, Suzuki, Gordon) viszonya a notációhoz 3. A notáció jelent ő sége a zenei kogníció szempontjából (Bamberger, 1991; 2005, Gromko és Poorman, 1998)

3 A vizsgált háttértényezők szerepének bemutatása 1. Az ének-zene tantárgy motivációs háttere Magyarországon: A többi tantárgyhoz képest az énekóra… presztízse utolsó a diákok, szül ő k; utolsó el ő tti a tantestület megítélése szerint. (L.Nagy, 2003) a legkönnyebb, legunalmasabb, legkevésbé hasznos. (Takács, 2001) jellemz ő en átélt érzelmi állapotai: apátia, unalom, szorongás. (Janurik, 2007) A tanulás iránti attit ű d a zenei notáció teljesítményével függ össze leginkább. (Turmezeyné, 2007)

4 2. Az általános értelmesség (intelligencia) szerepe a zenei képességekben: A zenei és intelligenciatesztek eredménye közti kapcsolat jellemz ő en r =.3 er ő sség ű (Shuter-Dyson, 1982) Az alacsony intelligencia „küszöb” szerepe a zenei képességek kibontakozásában (Turmezeyné, 2007) A sikeressé vált zenészek IQ-ja jóval átlag feletti (Kormann, 1989)

5 3. A biológiai nem befolyása: A fiúk/férfiak között magasabb a gyengén énekl ő k aránya (Bruhn, 1991) Több zenei teszt magasabb standardokat ad meg a lányoknak/n ő knek (pl. Bentley, 1968) A 2-4. osztály között a lányok teljesítménye bár magasabb, de fejl ő désük üteme nem tér el a fiúkétól (Turmezeyné, 2007) További iskolai vonatkozás: a fiúk iskolai teljesítménye alacsonyabb (Vári, 2003)

6 A kutatás célja A zenei írás-olvasással kapcsolatos ismeretek, képességek fejl ő désében szerepet játszó egyes háttértényez ő k –a motivációs háttér, az általános értelmesség (intelligencia), az iskolai eredményesség, a biológiai nem – szerepének vizsgálata 4-8. osztály között

7 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A vizsgálat eszközei: 1. A zenei képességet mér ő saját kidolgozású feladatrendszer 2. Az általános értelmesség vizsgálatához: a Raven-féle standardizált intelligenciateszt 3. A motivációs tényez ő k: a tantárgy iránti érdekl ő dés vizsgálata a Duckworth- Entwistle-féle (1974) kérd ő ívvel, a tanulási motiváció vizsgálata a Kozéki-Entwistle-féle (1986), Kósáné (1998) által átdolgozott kérd ő ívvel 4. Az iskolai eredményesség: mutatója az országos kompetenciamérésben (szövegértés, matematika) elért pontértékek

8 Minta: 189 f ő (7 iskola). Ebb ő l: 96 (50,8%) lány, 93 (49,2%) fiú 46 f ő (24,3%) tanult min. 1 évet zeneiskolában A vizsgálat menete: A zenei képességeket 2-4; 6 és 8. osztályban mértük. A felvétel csoportos és – az énekes feladatoknál - egyéni módon történt. Általános értelmesség (intelligencia): hatodik osztályban Motivációs tényez ő k: - tanulási motiváció: hatodik és nyolcadik osztályban, - tantárgy iránti érdekl ő dés: negyedik, hatodik és nyolcadik osztályban iskolai eredményesség: hatodik osztályban Statisztikai eljárások: leíró statisztika, páros t-próba, varianciaanalízis, khí-négyzet próba, korrelációszámítás, regresszióanalízis, faktoranalízis, klaszteranalízis (két lépéses), általános lineáris modell. Feldolgozás: PASW 19.0 for Windows programcsomaggal.

9 A kutatás eredményei A notációban elért összteljesítmény (%) változása 2-4. és 4-8. osztály között: 43,40% 48,98% 56,60%50,58% 51,92% 53,56% (Általános lineáris modell, ismételt mérések: az eltérések minden esetben p<0.01 szinten szignifikánsak)

10 A 4-8. osztályos mérés teljesítménye alapján 3 klaszter különült el (N 1 = 27; N 2 = 85; N 3 =77). Az átlagos értékek közti különbség a „jók”-nál az 1. szakaszban, a „közepesek”-nél a 2. szakaszban szignifikáns (p<.01) a páros t-próba alapján.

11 1. A tanulási motiváció és a zenei átlagteljesítmény összefüggése: A Kozéki-Entwistle kérd ő ív dimenziói közül szignifikáns, de gyenge korreláció: 6-ban a „affektív” dimenzióval (r =.155; p =.036) 8-ban a „morális” (r =.166; p =.029) és a „presszióérzet” dimenziókkal (r = -.222; p =.003) A „kognitív” dimenzió és az összesített pontszám nem mutat összefüggést. Az eltér ő zenei teljesítmény ű ek (klaszterek) tanulási motivációja között nincs szignifikáns különbség.

12 2. A ének-zene tantárgy iránti érdeklődés A kérd ő ív kategóriái: a) Eredményesség, siker lehet ő sége b) Hasznosság c) Nehézség d) Érdekesség e) Az er ő feszítés mértéke f) A tananyag érthet ő sége Az eredeti kategóriák, valamint összesített eredményük nem mutattak összefüggést sem a zenei teljesítménnyel, sem a tanulási motivációval.

13 A kérd ő ív kategóriái a mélyebb elemzés során markánsan 2 faktorba rendez ő dnek, melyek együttesen a változók varianciájának 68,9; 71,4; majd 72,1 %-át magyarázzák meg. (F ő komponens analízis, varimax rotáció) A 2 faktort tartalma alapján az „siker lehet ő sége” és a „hasznos-érdekes” névvel szerepeltetjük. A két faktorban elért érték nem változott szignifikánsan 4-8. között. (Általános lineáris modell, ismételt mérések) Az egyes faktorok szerepe eltér ő a notáció teljesítményében.

14 A két faktor („siker lehetősége” és „hasznos, érdekes”) összefüggése a zenei teljesítménnyel: Pearson-féle korrelációs értékek (N = 189) Az egyes klaszterek átlagos értékei közti eltérés a „siker lehetősége” faktorban p<.01 értéken szignifikáns. A „hasznos, érdekes” faktorban nincs eltérés a klaszterek között. (egyszempontos varianciaanalízis)

15 A könnyű siker megélésének változása Az egyes klaszterek átlagos értékei közti eltérés p<.01 értéken szignifikáns.

16 3. A tanulási eredményesség és az általános értelmesség (intelligencia) összefüggése a notációs teljesítménnyel

17 Az intelligencia, valamint a tanulási eredményesség összefüggése az eltérő notációs teljesítménnyel

18 4. A fiúk és a lányok zenei teljesítményének, továbbá fejl ő désük ütemének különbségei a osztály között Teljesítmény különbsége: p=.004; F = 10,21; df =1 Fejlődés üteme (idő*nem): nem szignifikáns Teljesítmény különbsége: p=.000; F = 11,32; df =1 Fejlődés üteme (idő*nem): p=.002; F=6,33; df=2,00 Általános lineáris modell, ismételt mérések

19 A nemek megoszlása a különböző teljesítményűek (klaszterek) között Az eltérés p <.05 szinten szignifikáns. (khi-négyzet próba)

20 Nemek közti eltérés az egyes háttértényezők szerepében (6. osztály) Fiúk: 1. iskolai eredményesség 2. intelligencia Regressziós béta:.411**;.379** R=.673 R 2 =.453 Lányok: 1. intelligencia 2. „olcsó siker” Regressziós béta:.597**;.213* R=.656 R 2 =.431 A többváltozós lineáris regressziószámításba (lépésenként) beléptetett független változók: tanulási motiváció (4 dimenzió), tantárgy iránti érdeklődés (2 faktor), intelligencia, kompetencia mérés főkomponens. A notáció teljesítményét leginkább előre jelző tényezők:

21 Összegzés: a zenei notációban jól teljesítő diák profilja Már 3. osztályos korában megmutatja képességeit Magas intelligenciájú Jó tanuló Sikeresnek érzi magát az ének-zene tantárgyban, bár … azt nem tartja különösképpen érdekesnek vagy fontosnak.


Letölteni ppt "Turmezeyné dr. habil. Heller Erika ELTE Tanító- és Óvóképz ő Kar Debrecen, 2014. szeptember 20. A zenei írás-olvasást (notációt) befolyásoló egyes tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések