A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

Az előadások a következő témára: "A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között"— Előadás másolata:

1 A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései

2 Sopron Trianon Darányi Bethlen István 1938. nov.2 1927 Imrédy
1920. június 4 Trianon Győri fegyverkezési program Darányi Bethlen István 1938. nov.2 Sopron 1927 Imrédy első bécsi döntés Gazdasági világválság 1939.márc.15. Gömbös Gyula Kárpátalja 1940.aug.30. Piac szerzés Második bécsi döntés Békés revízió Erdély Fegyverkezésű egyenjogúság

3 Trianon 1920. június 4. 1921 Sopron Teljesítési politika Népszövetség
Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát 1921 Sopron A békeszerzõdésekkel szemben többször robbant ki fegyveres ellenállás. A Vas megyei Muraszombatról a horvátokat, Balassagyarmatról a cseheket, a Zala megyei Alsólendváról a szerbhorvát megszállókat ûzték el a helyiek a katonasággal összefogva. Sopron esetében az osztrákok minden tárgyalás elõfeltételéül a nyugat-magyarországi terület átadását követelték, s annak birtokában valószínûleg már õk sem lettek volna olyan szívélyesek. A nagyhatalmi nyomásra a magyar kormánynak végül nem maradt más lehetõsége, mint egy "spontán" népi felkelés kirobbantása. Az ellenállásról az úgynevezett szabadcsapatok vezetõi a balfi fürdõépületben, illetve a soproni Pannónia Szállóban tartott megbeszélésen döntöttek. Népszövetség Teljesítési politika

4 Kisantant Revízió Anglia Weimari
Franciaország a kisantant országait támogatta, nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést Anglia Weimari Németország nem akarta a Romániához,Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni 1927 A magyar elszigeteltséget megtöri az: Olasz-magyar örökbarátsági szerződés

5 Fegyverkezésű egyenjogúság
Gazdasági világválság Közép Európa Tk /148.old:Elődeivel ellentétben a miniszterelnök írásos programot terjeszett a parlament és sajtón keresztül a nyilvánosság elé. A 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv, amit Gömbös és közvetlen baráti köre dolgozott ki, számos propagandisztikus elemet tartalmazott ugyan , de legalább program volt. Fő célként "az "öncélú nemzeti állam" létrehozását és a társadalmi jólét megteremtését tűzte ki, ami a külpolitikában revíziót, a belpolitikában pedig korporatív- az osztályellentéteket feloldó- antikapitalizmust jelentett. Ennek érdekében erős kormányzatot, az állam intézményeinek racionalizálását, titkos választásokat, új típusú gazdaság és kultúrpolitikát, hitelt illetményrendezést munkaalkalmat, földreformot, illetőleg szociális gondoskodást ígért. Egységes, kormányzata mögé felsorakozó társadalomról vizionált, amelyben a homogén nemzeti társadalom megteremtése szükségszerűen vonta volna maga után az eltérő csoprtok érdekeit reprezentáló parlamentarizmus felszámolását és az "egységes magyar világnézet"- hogy ezen mit értett, azt pontosan nem fogalmazta meg- kialakítását. Gömbös mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést elve csak a másik rovására lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot felszámolni és a szociális jutattásokat növelni). Ha programja irreális volt is, Gömbös jó érzékkel ismerte fel, hogy az ellenforradalmi rendszer strukturális átalakítása, modernizációja létfontosságú ahhoz hogy az ország kilábaljon a gazdasági válságból. Mivel politikájának bázisa a középosztály volt, nem hirdetett olyan radikális „népi forradalmat”, mint Mussolini, de idegen volt tőle Hitler faji mítoszon alapuló eszmerendszere is. Bár ezt utóbb sokan vitatták, nem vezéri szerepre törekedett, munkája inkább a kiszélesített kormányzói jogkörre s a parlament korlátozó tekintélyuralmi eszközökre kívánta építeni, mintsem a totális diktatúrára.... A Gömbös kormány helyzete 1934-re részben külpolitikai aktivitása miatt jelentős mértékben konszolidálódott. A gazdasági válság megszűnt a mérsékelt konjunktúra lehetőséget teremtett a szociális állapotok javítására, így a miniszterelnök elérkezetnek látta az időt arra, hogy poltikai reformjait megvalósítsa..... Ennek középpontjában a modern tömegpárt, megteremtésére irányuló kísérlet állt, melyegyszerismind Bethlen kiszorítását is jelentette volna a hatalomból. Bethlen István Károlyi Gyula Gömbös Gyula - Piac szerzés eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság

6 Darányi Imrédy - Győri fegyverkezési program
Győri fegyverkezési program Imrédy pénzügyminiszter - től miniszterelnök 1938-tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen .

7 Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította a kérést és figyelmeztette Hitlert, hogy ezzel egy újabb háborút robbant ki, amit el is fog veszíteni. Hitler kiabálni kezdett, mire Horthy figyelmeztette, hogy faképnél hagyja, mert ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. A Führer erre „visszavett”, és tiszteletteljesen folytatta mondanivalóját. Kapcsolatuknak azonban érthetően nem tett jót a jelenet és az elutasítás ténye. Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította .. .A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal. . Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

8 1938. nov.2 Felvidék I. bécsi döntés Első zsidó törvény
Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. 1938. nov.2 Felvidék I. bécsi döntés Első zsidó törvény . Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

9 1939.márc.15. Kárpátalja II. bécsi döntés Erdély 1940.aug.30. 1939-41
Teleki Pál 1939.márc.15. - Revízió önerőből - Fegyveres semlegesség Kárpátalja II. bécsi döntés Erdély 1940.aug.30.

10 Revízió között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét - kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77,5 % csökkent Teleki Pál

11 Érettségi

12 9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik.
2013/ május 9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! 9. Magyarországi nyilas mozgalom (Összesen 4 pont.) a) történelmi Magyarország vagy Kárpát-medence vagy Nagy-Magyarország (1 pont) b) csak az országos számarányuknak megfelelően lehetnének jelen a különböző foglalkozási ágakban (1 pont) c) javítana: részesedés a profitból vagy nyugdíjjogosultság (0,5 pont) rontana: szakszervezetek megszüntetése vagy sztrájkjog eltörlése (0,5 pont) d) fasizmus, nemzetiszocializmus (vagy nácizmus) (Elemenként 0,5 pont.) (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, amennyiben helyesek, ill. más helyes megoldás is elfogadható

13 „4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történő központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát- Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária Egyesült Földek államrendszerében. 22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a zsidónak, mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak települési engedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam törvényeit megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön. A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem felépítését követeljük. 23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, a szakszervezetek és a sztrájk eltörlését. 27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonását állami felügyelet alá helyezés mellett.” (A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)

14 a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés?
……………………………………………….(1 pont) b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami rontana! javítana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) rontana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a nyilasok eszméivel! ……………………………………………………… (0,5 pont)