Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között ● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között ● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek,"— Előadás másolata:

1 A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között ● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). ● A területi revízió lépései

2 Trianon 1920. június 4 Sopron 1927 Gömbös Gyula Bethlen István Imrédy Darányi Gazdasági világválság Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság Piac szerzés Győri fegyverkezési program 1938. nov.2 Kárpátalja 1940.aug.30. Erdély 1939.márc.15. első bécsi döntés Második bécsi döntés

3 Trianon 1920. június 4. Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát 1921 Sopron Teljesítési politika Népszövetség

4 1927 Revízió nem akarta a Romániához,Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni Anglia Franciaország Kisantant a kisantant országait támogatta, nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést Weimari Németország Olasz-magyar örökbarátsági szerződés A magyar elszigeteltséget megtöri az:

5 Gazdasági világválság - Gömbös Gyula Bethlen István Károlyi Gyula - 1932 eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság Piac szerzés 1932-36 Közép Európa

6 Darányi Imrédy Győri fegyverkezési program 1936-38 pénzügyminiszter 1938-39 től miniszterelnök 1938-tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen.

7 Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította...A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal.. Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

8 I. bécsi döntés 1938. nov.2 Felvidék Első zsidó törvény. Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére. Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán.

9 Kárpátalja 1940.aug.30. II. bécsi döntés Erdély Teleki Pál 1939-41 - Revízió önerőből - Fegyveres semlegesség 1939.márc.15.

10 Revízió -1938-1941 között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét - kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77,5 % csökkent Teleki Pál

11 Érettségi

12 2013/ május 9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!

13 „4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történő központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát- Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária Egyesült Földek államrendszerében. 22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a zsidónak, mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak települési engedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam törvényeit megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön. A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem felépítését követeljük. 23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, a szakszervezetek és a sztrájk eltörlését. 27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonását állami felügyelet alá helyezés mellett.” (A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)

14 a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés? ……………………………………………….(1 pont) b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami rontana! javítana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) rontana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a nyilasok eszméivel! ……………………………………………………… (0,5 pont)


Letölteni ppt "A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között ● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések