Az intelligence process 2.

Az előadások a következő témára: "Az intelligence process 2."— Előadás másolata:

1 Az intelligence process 2.
Titkosszolgálatok a században  kurtán 20101

2 Az intelligence cycle Tervezés, utasítás Információk gyűjtése
Elemzések szétosztása Információk feldolgozása Elemzés

3 Az elemzés végtermékei
Basic Intelligence Current Intelligence Estimative Intelligence Warning

4 Gazdasági erő magas közepes alacsony Energia függőség
Természeti erőforrások Ipari bázis Koherens gazdaságpolitika Pénzügyi egyenlegek GDP Mezőgazd. erőforrások Munkaerő iskolázottsága Munkanélküliség Inflációs ráta

5 Katonai erő magas közepes alacsony Hadrend Vezetők (felkészültség)
Fegyverzeti technológia Logisztikai rendszer A fegyv. erők harckészsége Harci tapasztalatok Hírszerzési kapacitás Nukleáris fegyv. kapacitás Űrhajózási kapacitás A fegyv. erők erkölcsi állapota

6 Szocio-politikai stasbilitás
magas közepes alacsony Lakosság növekedése Menekült-kérdés Munkamorál Stabil osztályrendszer Szabad választások Reprezentatív kormány Hatalom kiegyensúlyozottsága Stabil politikai folyamatok Vallási nézetek Homogén kultúra Oktatási rendszer Nemzeti tudat Bűnözés Drogfogyasztás A politikai megosztottság szintje

7 Az elemzés végtermékei
Tripartit Analysis Matrix  Katonai erő  Gazdasági erő  Szocio-politikai stabilitás

8 Intelligence-készítők és az intelligence-fogyasztók viszonya
KENT: A szolgálatok irányítása Az objektivitás kérdése Az intelligence befolyása a politikai döntéshozatalra Az intelligence elfogadása szükséges az intenzív kapcsolat a két szféra személyei között, de szigorú elhatárolódás az elemzések objetivitása érdekében (tradicionalista irányzat)

9 Intelligence-készítők és az intelligence-fogyasztók viszonya
GATES képviseli az un. aktivitásorientált irányzatot: Szoros kooperáció az elemzők és a politikai döntéshozók között, mivel mindkét fél egy interaktív folyamat részese

10 Robert Gates 1943 szül. Wichita-ban 1966 ma történelemből
1974 ph.d. orosz és szovjet történelemből egyetemi hallgatóként beszervezi a CIA a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa CIA munkatársa a CIA igazgatóhelyettese elnöki tanácsadó CIA igazgatója előbb dékán, majd elnök a A&M University-n hadügyminiszter

11 Az elemző és a döntéshozók viszonyának veszélye
 Hogyan fest az állam külső fenyegetettsége és hogyan kezelheti ezt az intelligence objektíven? „termékorientált” intelligence  Milyen információkat akarnak a politikai döntéshozók a külső fenyegetettségről? „piacorientált” intelligence

12 Az elemzők és a politikacsinálók ellentétei
ELEMZŐK POLITIKACSINÁLÓK Tények vélemények Objektív intuitív kiegyensúlyozott látásmód napirend meghatározta látásmód Hosszútávú gondolkodás rövidtávú gondolkodás Információ megvédése információ felhasználása Nemzetközi kitekintés belföldi fókusz Pontosságra törekvés „jó lesz az” Írott anyagok szóbeli tájékoztatás

13 Kommunikáció a hírszerzésen belül

14 Néhány könyv Pilch Jenő: A hírszerzés és kémkedés története. Budapest, 1936 Budiansky, Stephen: Elmék harca : a második világháború kódfejtésének teljes története Budapest, 2005 Révay Zoltán:Titkosírások: fejezetek a rejtjelezés történetéből. Szeged, 2001 Singh, Simon: Kódkönyv: a rejtjelezés és rejtjelfejtés története. Budapest 2002

15 Kommunikáció a hírszerzésen belül
KÖZPONT REZIDENTÚRA ÜGYNÖK

16 Kommunikáció a hírszerzésen belül
Kommunikáció módjai: Technikai rádió távirat Személyes személyi postaláda tárgyi postaláda találkozó futárposta

17 A rejtjelzés NYÍLT SZÖVEG REJTJELZETT SZÖVEG REJTJEL

18 A rejtjelzés formái Rejtjelezés Szótagonkénti vagy Betűnkénti
szavankénti rejtjelezés

19 A betűnkénti rejtjelzés módozatai
 Betűkeverő módszer  Helyettesítő módszer  Fátyolozás  Mechanikus eljárás

20 Betűkeverő módszer A nyílt szöveg betűit megtartja, de
valamilyen szisztéma szerint összekeveri

21 Példa a betűkeverő módszerre
Nyomozók kerestek, azonnal utazz el Péterhez új igazolványért 5 7 2 10 8 9 1 6 4 3 n y o m z k e r s t a l u p h j i g v oazev soslt atenl jyeko eunrn rnpie kzzza uyeae groet rorzk ahlem tuezu

22 Helyettesítő módszer Megváltoztatja vagy helyettesíti a betűket

23 Helyettesítő módszer 1. példa
Julius Ceasar rendszere eltolt ábécével A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V X Y Z d e f g h i j k l m n o p q r s t u v x y z a b c Nyílt szöveg Rejtjelzett szöveg Budapest eygdsvx

24 Helyettesítő módszer 2. példa
A Vigenère-táblázat

25 Blaise de Vigenère Francia diplomata és kriptográfus

26 Helyettesítő módszer 2. példa
A Vigenère-táblázat Nyílt szöveg: Támadás Kulcsszó: Budapest Rejtjelzett szöveg: vvqbtfl

27 A Vigenère-módszer hátránya

28 Fátyolozás 1. A szöveget rejtjelezzük
2. A betűket átalakítjuk számokká 3. A számokat más számokkal összeadjuk (mod10)

29 Példa a fátyolozásra Fátyol: 5791734
Eredeti rejtjelszöveg: Fátyolozás: Fátyolozott rejtjelszöveg:

30 Egyszeri blokk

31 Claude Shannon Claude Shannon (1916-2001) az információelmélet
megalapítója 1932- matematikát és elektrotechnikát tanul a University of Michigan-en 1936- MIT-n folytatja tanulmányait 1941 AT&T Bell Lab.-nél helyezkedik el 1948: „A kommunikáció matematikai elmélete” professzor az MIT-n

32 Shannon és az egyszeri blokk
Claude Shannon: Communication Theory of Secrecy Systems. Bell System Technical Journal, Vol 28, 1949 (Oktober), pp

33 Mechaniklus eljárások
A rejtjelzés mechanizált formája, mivel maga a rejtjelzési tevékenység nagyrészt gépies tevékenységet jelent

34 A német Enigma készülék (2. világháború)

35 A szótagonkénti vafy szavankénti rejtjelzés formái
 Kulcstáblák  Kódolás

36 Kulcstáblák Elsősorban a fegyveres erőknél
használatos, mert egyszerű és gyors rejtjelzést tesz lehetővé

37 Kódolás A nyílt szövegben található szavakat más szavakkal vagy
számcsoportokkal helyettesítjük Ehhez kódkönyvet használnak

38 Példa a kódolásra Néhány példa a 2. vh. alatti szovjet kódokból:
Bank US Belügymin. Gyarmat Anglia Ország USA Gasztronómia Franciaország Babilon San Francisco Sziget Nagy-Britannia