Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, 2008. augusztus 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, 2008. augusztus 29."— Előadás másolata:

1 Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, augusztus 29.

2 Munkakereslet meghatározói – a rugalmasságok szerepe →Bérek rugalmassága: növekvő kínálat leszorítja-e a béreket? →Létszám rugalmassága: …ha igen, hogyan hat a foglalkoztatottságra? →„szerkezeti rugalmasságok”: ágazatok közötti átrendeződés, képzettség, mobilitás …stb. →Új vállalatok belépési költségei, verseny foka, …stb

3 Az előadás felépítése Intézményi háttér és implikációi Mit mondanak a vállalatok: WDN kérdőív Bérek rugalmassága: mikro eredmények ―Asszimmetrikus bérmerevségek ―Bér-termelékenység kapcsolat Bérek rugalmassága: makro eredmények Koordináltság, sokkok, várakozási problémák ―Béreket érő sokkok: minimálbér, állami bérek

4 Intézmények szerepe (Horváth-Szalai 2008) Elbocsátás jogi szabályozása (EPL): ―Rövid távú létszám-alkalmazkodást gátolja ―Összességében negatív hatással van a foglalkoztatottságra →MO: relatív alacsony ábraábra Szakszervezetek és bérmegállapodások: ―Gátolja az egyedi sokkokra való reagálást ―Koordinált bérmegállapodások  várakozási problémákat kezelheti →MO: relatív alacsony + bérmegállapodás főleg vállalati szinten, nincs automatikus indexálás, kiterjesztések nem elterjedtek Aktív eszközök: ―Növelik a foglalkoztatottságot ―Csökkentik a munkapiaci súrlódásokat →MO: relatíve alacsony, nem hatékony(?)ábraábra Adóék: ―Magas adók = alacsonyabb foglalkoztatottságábraábra  Összességében: relatív flexibilis intézményi háttér, több tér az alkalmazkodásra mind bérben, mind létszámban

5 WDN kérdőív ( Kézdi, Kónya, Nobilis 2007 ) EKB Wage Dynamics Network kérdőív a béralkalmazkodás rugalmasságáról –2006, 5 főnél nagyobb magyar vállalat Fő eredmények: –Explicit bérindexálás hiánya: ábra ábra –Bérek belső koordinációja, motiváció: ábra ábra –Minimálbér átgyűrűződése: ábra ábra Rugalmas intézményi keret, bérek motivációs szerepe (USA hasonló eredmények, Bewley 1998)

6 Mikro eredmények 1: Aszimmetrikus bérmerevségek (Kátay 2008) „Downward Wage Rigidity” típusai: ―Nominális rigiditás (DNWR) ―Reál rigiditás (DRWR) Becslési eljárás: ―Alap hipotézis: „tervezett bérváltozás” eloszlása szimmetrikus (egyéni sokkok) →Megbecsülni a hipotetikus béreloszlást →DNWR, ill. DRWR: bér-, ill. reálbér csökkentések elmaradásának aránya a hipotetikus bér-, ill. reálbér csökkentések számához viszonyítva: ábra ábra  Eredmények: DRWR elenyésző, DNWR középmezőny ábra ábra

7 Mikro eredmények 1b: egyéb rigiditások OÉT megállapodás mennyire köti a vállalatokat?: ―Infláció helyett OÉT bérmegállapodások  Eredmény: elenyésző hatás ábra ábra Minimálbér: ―Szintben erős korlát ―Relatíve magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya ―TB adatbázis alapján a minimálbért keresők kb. 80% minimálbéren van bejelentve a következő évben is.  Lényeges rigiditás

8 Mikro eredmények 2: bér-termelékenység kapcsolat (Kátay 2008b) Hogyan hat a bérekre a vállalatot érő idioszinkratikus termelékenység sokk? ―Hatékonysági bérelmélet: bér-termelékenység kapcsolata pozitív ―Biztosításelmélet: átmeneti sokkokra kisebb (0?) bérreakció  MO: Reálbér-termelékenység kapcsolat szorosabb, mint EU-ban: átmeneti sokkokra is reagál

9 Makro eredmények: DSGE tapasztalatok DSGE model Calvo bérezéssel (Jakab-Világi 2007) ―„Ad-hoc” becsült bérmerevség nemzetközi összehasonlításban alacsony ―A megfigyelt lassú béralkalmazkodás okai a (i) perzistens várakozások, és a (ii) munkapiacot ért rendkívül volatilis sokkok DSGE „search and matching” blokkal (Jakab-Kónya 2008) ―A munkapiaci alkalmazkodás nem azonnali, hanem keresés és alkufolyamat eredménye (Mortensen-Pissarides 1994) ―A modellbe így „beépített” munkapiaci súrlódásokon túl a Calvo bérezés szerepe minimális Makro becslések összhangban vannak a mikro és a kérdőíves eredményekkel

10 Perzisztencia, sokkok Miért nem látunk aggregát idősorokon nominális béralkalmazkodást? ábra ábra DSGE becslés: várakozások, munkapiaci sokkok Várakozások: magas infláció a múltban, dezinflációs folyamat egyenetlensége, visszatérő ársokkok Béreket érő sokkok hada: ― : minimálbér emelések ― : állami béremelések és létszámbővítés ábra ábra ―2006- adóváltozás, fehéredés

11 Összefoglaló A magyar intézményi keret nem erős korlátja a vállalati bér (és létszám) alkalmazkodásnak –A minimálbér fontos kivétel, amelynek hatása tovagyűrűzik a többi foglalkoztatott felé Kérdőíves és statisztikai (mikro és makro) eredményeink sem mutatnak „külső” rugalmassági problémákat –A „belső” bérrigiditások valószínűleg a vállalatok optimális reakciói a munkavállalók ösztönzési problémáira (vö. USA) –A keresési súrlódások fontosak a létszám-alkalmazkodásban A bérek makro szintű lassú alkalmazkodásának fő okai –Munkapiacot ért nagy és gyakori sokkok –Inflációs várakozási problémák, bérkoordináció hiánya –A külső sokkok és a vállalati ösztönzés interakciója

12 EPL (Vissza)

13 ALMP (Vissza)

14 Marginális adóék (átlagbéren) (Vissza)

15 (Vissza)

16 (Vissza)

17 A minimálbér átgyűrűződése (Vissza)

18 (Vissza)

19 (Vissza) DWR: Nemzetközi és magyar eredmények

20 (Vissza)

21 (Vissza)

22 (Vissza)


Letölteni ppt "Bérek és vállalati alkalmazkodás Kónya István Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank, 2008. augusztus 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések