Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban
Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárság Stratégiai tervezési és értékelési főosztály osztályvezető

2 Bevezetés: Új szemlélet a 2014-2020 időszakban
Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Bevezetés: Új szemlélet a időszakban Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban Szociális városrehabilitáció tapasztalatai és új irányai ban

3 Fenntartható városfejlesztés közösségi irányai
1301/2013/EU rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (…) (19) A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell a városokat érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásokra irányuló integrált intézkedéseket, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok fejlődését. Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át e célra kell fordítani

4 Integrált Területi Programok:
Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Előzmények Településfejlesztési Koncepciók és Integrált Településfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata megtörtént az MJV-kben a időszak zárásaként Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése és felülvizsgálata a kis- és középvárosokban folyamatban (koordináció: Belügyminisztérium) Integrált Területi Programok: Megyei jogú városok → saját területükre Megyei tervezés → megye területére, kivéve MJV

5 Megyei jogú városok: elkülönített prioritás MJV-k részére
Városfejlesztés a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Programban Megyei jogú városok: elkülönített prioritás MJV-k részére TOP 6. prioritás: tartalmazza a TOP megyei tükörintézkedéseit Megye többi városa: megye tervezi TOP 2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése (benne: szociális városrehabilitáció) A városfejlesztésre irányuló tevékenységeket ebben az esetben is a többi TOP intézkedés keretében megvalósítandó fejlesztésekkel integráltan szükséges tervezni.

6 Fenntartható Városfejlesztés a megyei jogú városokban
Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városok részére (TOP 6. prioritás) 4 tematikus célhoz való hozzájárulás TC4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása TC6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása TC8:A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása TC9: A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 2 alap finanszírozása: ERFA és ESZA

7 Intézkedések (TOP 6. prioritás) I.
Gazdaságfejlesztés: Üzleti infrastruktúra Helyi gazdaságszervezési funkciójú önkormányzati gazdaságfejlesztési tevékenységek Turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés II. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése: bölcsőde, óvoda, családi napközi

8 Intézkedések (TOP 6. prioritás) II.
III. Városfejlesztés Integrált funkcióbővítő városrehabilitáció Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések: belterületi csapadékvíz elvezetés, hulladék Szemléletformáló akciók IV. Közlekedésfejlesztés Fenntartható városi közlekedésfejlesztés: környezetbarát közlekedési módok, kerékpáros települések, P+R, B+R, stb. V. Önkormányzati energetikai fejlesztések

9 Intézkedések (TOP 6. prioritás) III.
VI. Közszolgáltatások fejlesztése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése VII. Szociális városrehabilitáció (ld. később) VIII. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés IX. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Szociális városrehabilitáció ESZA Helyi identitás és kohézió erősítése

10 Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban
Operatív Programok közötti lehatárolás: TOP: városi jogállású települések EFOP: nem városi jogállású települések Azokban a városrészekben kell elsősorban megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, az alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz, az erősen leromlott környezet ezt indokolja. 3 típusú akcióterület: Ipari technológiával épült lakótelepek Hagyományos beépítésű, jellemzően városszövetbe ágyazott leszakadással veszélyeztetett területek Városi szövetbe ágyazott vagy a településtesttől elkülönült jellemzően hagyományos építésű leszakadó területek (telepek), ahol a marginalizált közösségek élnek.

11 Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban
A programok Marginalizált közösségeket céloznak Komplex programok keretében és Integrációs céllal valósulnak meg. Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, közösségfejlesztési, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki → ESZA finanszírozza

12 Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban - Tevékenységek
Lakófunkciót erősítő tevékenységek: társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonának fejlesztése, szociális bérlakások kialakítása, komfortosítása Közösségi funkciókat szolgáló terek fejlesztése: célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkóztatása, beilleszkedésének segítése, készségfejlesztése érdekében Közbiztonsági funkció: közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Foglalkoztatást elősegítő funkció: kizárólag az AT-n élő HH lakosság és marginalizált közösségek munka világába visszavezetését szolgáló kisléptékű tevékenységek

13 ITS → Anti-szegregációs terv, Helyi Esélyegyenlőségi Program
Szociális városrehabilitáció a programozási időszakban – szakmai feltételek ITS → Akcióterület: kizárólag az ITS-ben nevesített akcióterület beavatkozásai támogathatóak ITS → Anti-szegregációs terv, Helyi Esélyegyenlőségi Program Komplex tevékenységek, integrált, szinergikus hatások által segítve a társadalmi kohéziót A projekteknek minden esetben reagálniuk szükséges az akcióterületen beazonosított problémákra A projekteket meg kell, hogy előzze: Igényfelmérés Kihasználtsági terv elkészítése Legalább egy év megelőző „szoft” tevékenység / szociális munka az akcióterületen, hogy felkészüljön a lakosság a változásokra

14 Mobilitási tervek készítése (leszakadó területek):
Szociális városrehabilitáció a programozási időszakban – szakmai feltételek Kötelező partnerség: Konzorciumi szinten Nem konzorciumi szinten is: ún. támogatói csoportok által Mobilitási tervek készítése (leszakadó területek): Nem legális lakhatással rendelkezők státuszának rendezése Projektben résztvevők bevételeinek és kiadásainak tervezése megoldási lehetőségekkel → hogyan lesz képes a célcsoport a megnövekedett kiadásait fenntarthatóan rendezni? Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása (leszakadó területek) Kiegészítő „szoft” elemek minden esetben: Közösségfejlesztő programok a helyi közösség kohéziójáért Nagyaranyú alacsony státuszú népesség esetén jelenléten alapuló szociális munka

15 Szociális városrehabilitáció a 2014-2020 programozási időszakban – „szoft” elemek
közösségfejlesztést célzó programok az érintett lakosság bevonását, a beilleszkedést segítő programok, akciók az akcióterület lakosságának társadalmi integrációját segítő programok a tervezett fejlesztéseket elfogadtató programok mediációs és antidiszkriminációs programok munkaerő piaci beilleszkedést segítő tevékenységek (kivéve képzési, oktatási programok) családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése, bővítése a helyszínen, valamint a kötelező önkormányzati feladatellátáson túli szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása egészségügyi programok (beleértve a prevenciós, mentálhigiénés programokat) hozzáférés biztosítása a preventív jellegű szolgáltatásokhoz folyamatos (settlement típusú) szociális munka a gyerekek iskolai felzárkózását segítő kiegészítő oktatási és készségfejlesztési programok pénzügyi, családszervezési és életvezetési tanácsadások egyéni fejlesztési terv készítése, megvalósítása és folyamatos felülvizsgálata

16 Tapasztalatok a 2007-2013 időszak fényében
Jellemzően a társadalmi/szociális célrendszer helyett presztízsjellegű közterület-fejlesztések voltak hangsúlyosabbak a benyújtott projektekben. A „szoft” tevékenységekhez rendelt források aránya alacsony volt a célrendszerhez mérten, azonban sok kedvezményezett számára így is kihívást jelentett a kötelező „szoft” keretek megfelelő tartalommal való feltöltése. Megfelelő partnerség hiánya, a társadalmi elfogadtatásért nem elegendő a „szoft” tevékenységeket a megvalósításkor elkezdeni. Nem kísérte folyamatos szociális munka a megvalósítást.

17 A szociális városrehabilitáció feltételrendszerének szemléletbeli változásai
A projektfejlesztés során, legalább 1 évvel a projektindítást megelőzően a „szoft” típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges. Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a „szoft” tevékenységeket szükséges támogatni → ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges

18 A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat
A szociális városrehabilitáció feltételrendszerének szemléletbeli változásai Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható [Előzmény: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban]

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium"

Hasonló előadás


Google Hirdetések