Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Spanyolország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Spanyolország."— Előadás másolata:

1 Spanyolország

2 Köztársaság (1931–1936) 1931: köztársaság kikiáltása
„Spanyolország monarchiával feküdt le és köztársasággal ébredt!” XIII. Alfonz 1936: népfront győzelme idegenlégió csapatainak lázadása Marokkóban polgárháború

3 Polgárháború (1936–1939) Nacionalisták:
Németek: katona, 500 millió márka értékű támogatás olaszok: katona, 700 millió dollárnyi támogatás Spanyol Marokkó: zsoldos Portugália: önkéntes

4 Polgárháború (1936–1939) Köztársaságiak:
Szovjetunió: 120 millió dolláros kölcsön, 578 millió dollárnyi támogatás Mexikó: 2 millió dollárnyi támogatás Nemzetközi brigádok: összesen önkéntes, (egy időben max fő)

5 Polgárháború (1936–1939) 1936. október 1.: Francisco Franco Bahamonde (44 éves tábornok) államfő és főparancsnok 1937. április 19.: egységes Nemzeti Mozgalom Führer-elv fasiszta színezetű állam Központ: Burgos

6 Polgárháború (1936–1939) „Polgárháború a polgárháborúban”: kommunistaellenes köztársaságiak katonai puccsa  madridi bevonulás (1939. március 28.). 1939. április 1.: Franco tábornok bejelenti a győzelmet Spanyolország: egységes és centralizált, fasiszta, korporatív és katolikus – király nélküli – monarchia, birodalmi ambíciókkal. A polgárháború ára: 600– halálos áldozat 300– emigráns gazdasági veszteségeket csak 1959-re heverték ki

7 Franco-diktatúra (1939–1975) Pártállam Rendszer alappillérei:
Caudillo állami és pártszervek, iparági szakszervezetek összefonódása „vattaparlament” Nemzeti Mozgalom Rendszer alappillérei: katolikus egyház hadsereg állampárt „Állam organikus törvénye” (1967) család, lakóhely, szakszervezetek „Minden le van horgonyozva, és szilárdan van lehorgonyozva.” (Franco) „Én vagyok az az őrszem, akit sohasem váltanak fel.”

8 Franco-diktatúra (1939–1975) Francisco Franco Bahamonde
1892, El Ferrol Haditengerészeti iskola Gyalogsági Akadémia (Toledo) hierarchia, rend, engedelmesség alacsony termet, kis beszédhiba  kisebbségi komplexus

9 Franco-diktatúra (1939–1975) Spanyol-marokkói háború: 11 év Afrikában
gyors karrier lassú nyomulás taktikája sebezhetetlenség legendája Spanyol Idegenlégió parancsnoka dandártábornok (1925)

10 Franco-diktatúra (1939–1975) Házasság: Carmen Polo
Katonai Akadémia igazgatója (Zaragoza) La Coruña térparancsnoka 1932: államcsíny-kísérlet, nem csatlakozik „Amikor majd én lázadok fel, akkor győzni is fogok.”

11 Franco-diktatúra (1939–1975) 1933: Baleári-szigetek főparancsnoka (Palma de Mallorca) Asztúriai felkelés leverése (4000 halálos áldozat!) Jobboldali körökben megmentő: „személyében testesítette meg a katonai erőnek a liberális tehetetlenség és a marxista ördög fölött aratott győzelmét” Megszállott szabadkőművesség- és kommunistaellenesség 1935: Afrikában állomásozó spanyol haderő főparancsnoka (a legerősebb spanyol sereg)

12 Franco-diktatúra (1939–1975) 1935: spanyol hadsereg vezérkari főnöke
1936: Népfront győzelme  Franco a Kanári-szigetekre Mola tábornok összeesküvése Franco: „Miss Kanári-szigetek 1936” Franco a marokkói sereg élén

13 Franco-diktatúra (1939–1975) II. vh.: „nem hadviselő”
ENSZ-határozat (1946): izoláltság Fő szövetségesek: Argentína (Perón) Portugália (Salazar) Konkordátum a Vatikánnal (1953) Védelmi és gazdasági megállapodás az USA-val (1953) „Nyugat őrszeme” „az európai gondolat erődjének védője” ENSZ (1955) Marokkó elvesztése (1956)

14 Franco-diktatúra (1939–1975) Gazdaság Társadalom
autarkia, intervencionismo 1950-es évek vége: nyitás új ipari központok (Seat-autókonszern) export háromszorozódik (fogyasztási- és iparcikkek) turizmus, úthálózat Társadalom szekularizáltabb életstílus (válások, fogamzásgátló) 1960: családok 1%-ában tévé, 1969: 62% egyetemisták száma megötszöröződik

15 Franco-diktatúra (1939–1975) Modern ipari társadalom  politikai változás „Alkotmányos kozmetika” évtizede (1958–1969) sajtótörvény: cenzúra helyett irányítás nem katolikus hitű lakosok vallásgyakorlásának joga Nemzeti Mozgalom két irányzata: aperturisták és inmovilisták. 1969: reformszárny kifulladt, a diktatúra megmerevedett. → Illegális politikai ellenzéken a sor.

16 Franco-diktatúra (1939–1975) ETA (Euskadi ta Askatasuna – Baszkföld és Szabadság) 1959 Négyfrontos harc politikai front (propagandisták) kulturális front (baszk nyelv és kultúra terjesztése) társadalmi front (baszk munkásmozgalmat nacionalista irányba fordítani) katonai front (rohamosztagok, első merénylet 1961-ben)

17 Franco-diktatúra (1939–1975) „Hadsereg” 300–600 fő
négyfős végrehajtó csoportok (a tagok egymást nem, csak a vezetőt ismerik) vezérkar tagjai nem vesznek részt semmilyen akcióban illegális infrastrukturális hálózat francia Baszkföldön anyagi háttér: forradalmi adó a baszkföldi gyárosokra, emberrablások

18 Franco-diktatúra (1939–1975) Taktika: destabilizálni az államot  katonai diktatúra  baszkok reakciója: általános felkelés. 1968–1977: 119 halott, ebből 52 ETA-tag. 1978: 60 áldozata kb. 70 ETA-kommandó 6–7000 taggal.

19 Franco-diktatúra (1939–1975) 1975: a Caudillo halála
Államfő: János Károly király „paktumos szakítás” („ruptura pactada”)

20 Történelmi kompromisszum (1975–1977)
Baloldali engedmények: tabu a kapitalizmus formációja monarchia elfogadása nem beszél a latifundium megszüntetéséről Spanyolország egységének elfogadása francoista fegyveres és biztonsági erők kérdése tabu Falangista engedmények: eltekintenek a fegyveres erők bevetésétől pluralizmus és demokrácia autonómia elve (baszk, gallego, katalán)

21 Történelmi kompromisszum (1975–1977)
Francóizmus lebontása felülről „Politikai harakiri” a falangizmus „kollektív öngyilkossága” „teljesen önkéntes önlikvidálás” 1977: demokratikus választások Adolfo Suárez jobbközép koalíciója (UCD): 34,83% Felipe Gonzáles szocialista pártja (28,5%) kommunisták (9%) Falangisták (0,5%)

22 Történelmi kompromisszum (1975–1977)
1977 vége: Moncloa-paktum 1978-as év főbb gazdasági és szociális célkitűzései minden politikai erő garancia a demokratikus átalakulás békés megvalósítására 1977–1980: az átmenet második, építő szakasza gazdasági válság megfékezése alkotmány elfogadása (1978, „szociális és demokratikus jogállam”) nemzetiségi és regionális autonómia.

23 Demokratikus Spanyolország
1982: NATO 1982–1996: szocialista kormányzás (Felipe Gonzáles) munkanélküliség francia-spanyol viszony rendezése (ETA hatékonyabb üldözése) 1985: angol-spanyol megállapodás (szabad közlekedés a félsziget és Gibraltár között) 1986: Európai Közösség 1992: Barcelona – olimpia, Sevilla – világkiállítás.

24 Demokratikus Spanyolország
1996: néppárti győzelem (38,8%) José María Aznar López kormánya (1996–2004)


Letölteni ppt "Spanyolország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések