Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. november A vízügyi hatóságot érintő változások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. november A vízügyi hatóságot érintő változások."— Előadás másolata:

1 2014. november A vízügyi hatóságot érintő változások

2 Szervezeti keretek napjáig – vízügyi igazgatóság – vízügyi felügyelet – környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség – vízügyi igazgatóság elkülönült szervezeti egysége napjától – katasztrófavédelmi igazgatóság

3 Szervezeti rendszert érintő változások (2004,2005) I Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium létrehozása Feladat: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatok, és az e feladatokat ellátó szervezetek integrációjának áttekintése Európai Uniós csatlakozással összefüggő változások (új lehetőségek és kihívások) Jogszabályok addig a környezeti elemek elkülönült védelmét erősítették, de előtérbe került az integrált környezetvédelem (maga után vonta az állami irányítás, a hatósági szervezetrendszer átalakításának az igényét is).

4 Szervezeti rendszert érintő változások (2004, 2005) II. Szervezeti rendszer reformjának indokai: - Vagyonkezelői és közhatalmi (hatósági) joggyakorlás szétválasztása indokolt - Környezetvédelmi és természetvédelmi joganyag fejlődése eredményeként párhuzamosságokat tükröző hatósági eljárásrend alakult ki, amely nem ügyfélbarát, nem hatékony és nem korszerű - Európai Bizottság kifogásolta, hogy a környezetvédelmi feladatmegosztás széttagolt, jelentős a feleslegesen, párhuzamosan végzett munka - Szervezetrendszer alkalmas legyen a közigazgatás korszerűsítésének elkövetkező időszakban esedékes változásaira

5 Szervezeti rendszert érintő változások (2004, 2005) III. Változások lényege: - Két szervtípus létrehozása indokolt (kizárólag hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer, és a nem hatósági állami feladatokat ellátó szervezetrendszer) - Időbeli ütemezésre két változat volt („A”: vízügyi hatósági feladatok elkülönítése külön szervezetben, teljes körű átalakítás később, „B”: átszervezés a környezetvédelem és vízügy területén egy lépcsőben teljes körűen megvalósul)

6 Szervezeti rendszert érintő változások (2012) Vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter irányítása alá kerültek. A vízügyi hatósági feladatkört ellátó felügyelőségek maradtak a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt, ez utóbbi volt felelős továbbra is a vízgazdálkodást érintő jogalkotásért.

7 Szervezeti rendszert érintő változások (2014) I. Minisztériumok feladatkörét érintő változás: napjától a vízügyi hatósági feladatkör a belügyminiszter irányítása alá került (482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet), de a vízvédelmi hatósági feladatkört a felügyelőség (új név: környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség) gyakorolja a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet)

8 Szervezeti rendszert érintő változások (2014) II napjától a vízügyi hatóság katasztrófavédelmi igazgatóságon belül működik, továbbra is a belügyminiszter irányítása alatt, a vízvédelmi hatósági feladatkört is ellátja (223/2014. (IX.4) Korm. rendelet)

9 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések I. A Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet A belügyminiszter a Kormány vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért felelős tagja napjáig: 47. § A miniszter a vízvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a felszíni és felszín alatti vizek vízminőségi védelmére vonatkozó jogszabályokat.

10 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések II napjától: 47. § A miniszter a vízvédelemért való felelőssége keretében a) előkészíti a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelölésére, valamint a vizek minőségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat, b) közreműködik a vizet mint környezeti elemet érintő környezetvédelmi szabályozás előkészítésében és azok végrehajtásában, c) irányítja a vízvédelemmel kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből eredő feladatok végrehajtását. 73. § (1) bekezdés e) pontja A miniszter (földművelésügyi) a környezetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a környezeti kármentesítésre vonatkozó jogszabályokat.

11 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések III. Vízvédelmi hatóság és vízvédelmi igazgatási szerv kijelölése: napjáig: 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 9. § (2) Vízvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el. 26. § (3) Vízvédelmi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a NeKI jár el.

12 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések IV. Vízvédelmi hatóság kijelölése: napjától: 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 10. § (1) Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon a katasztrófavédelmi igazgatóság jár el.

13 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések V napjától 221/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról) által módosított jogszabályok közül kiemelendő a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

14 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések VI. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosítása A korábbi jogszabály-módosítások keretében ( napjától) vízvédelmi hatósági feladatként meghatározott tevékenységek esetén a jelenlegi szabályozás szerint a felügyelőség (vagyis nem a jelenlegi vízvédelmi hatóság jár el), így pl. Országos Környezeti Kármentesítési Program szerinti kármentesítésre vonatkozó határozathozatal, pontszerű szennyezőforráshoz kapcsolódó kármentesítés teljes folyamatában történő eljárás, FAVI (felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszere) működtetése. (Vagyis a jogszabályban a legtöbb helyen a vízvédelmi hatóság szövegrész helyébe a környezetvédelmi hatóság szövegrész került.)

15 Vízvédelemmel kapcsolatos rendelkezések VII. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosítása A vízvédelmi hatóságra történő utalás az alábbi esetekben fordul elő: § (5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzi § (1)-(2), 39. § (1) felszínalattivíz-védelmi bírság megállapítása (erre jogosult a környezetvédelmi hatóság és a vízvédelmi hatóság is)

16 Szakhatósági közreműködés I. Környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vízügyi hatóság közreműködése (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet) - Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy a felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme, vízbázis-védelmi és vízkárelhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási és vízvédelmi tartalmának meghatározásával kapcsolatos szakkérdések elbírálására.

17 Szakhatósági közreműködés II. Környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vízügyi hatóság közreműködése (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet) - Környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.

18 Szakhatósági közreműködés III. Környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vízügyi hatóság közreműködése (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet) - A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásban a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében.

19 Szakhatósági közreműködés IV. Környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vízügyi hatóság közreműködése (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet) - A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásban a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében.

20 Szakhatósági közreműködés V. Környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vízügyi hatóság közreműködése (481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet) - A környezeti nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárásban a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása érdekében.

21 Szakhatósági közreműködés VI. Vízügyi hatóság eljárásaiban felügyelőség közreműködése (223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet) - Elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban: a) ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, annak elbírálására, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetén feltételezhető-e jelentős környezeti hatás (b) táj- és természetvédelmi követelmények érvényesítése külterületen, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték esetén) - (Ivóvízellátás célját szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőidom, védőterület és védősáv kijelölése eljárásban táj- és természetvédelmi követelmények érvényesítése külterületen, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület esetén.)

22 Szakhatósági közreműködés VII. Vízügyi hatóság eljárásaiban felügyelőség közreműködése (223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet) - (Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű kijelölése iránti eljárásban táj- és természetvédelmi követelmények érvényesítése külterületen, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték esetén.) - (Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásban táj- és természetvédelmi követelmények érvényesítése külterületen, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, vagy egyedi tájérték esetén.) - (A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban táj- és természetvédelmi követelmények érvényesítése külterületen, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, vagy egyedi tájérték esetén.)

23 „ Minden ügynek van döntő pillanata. Bárhogy csűrik és csavarják, el kell érkeznie a percnek, amikor döntenek.” (Honoré de Balzac) Köszönöm a figyelmet! dr. Papp Ildikó Elérhetőség:


Letölteni ppt "2014. november A vízügyi hatóságot érintő változások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések