Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NPG II. előadás A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NPG II. előadás A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)"— Előadás másolata:

1 NPG II. előadás A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)

2 A klasszikus felfogás Merkantilisták, fiziokraták, klasszikus angol politikai gazdaságtan A. Smith: „az államférfi és a törvényhozó tudománya”, - hogyan tegyük gazdaggá a nemzetet? Marshalltól szakítás ezzel a felfogással. Principles of Economics L. Robbins: „az emberi viselkedés megismerésének az a tudománya, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások éps az alternatív felhasználások közötti kapcsolatokat vizsgálja”.

3 Nem főáramú közgazdaságtanok Marxista politikai gazdaságtan Régi/amerikai intézményi gazdaságtan Német történeti iskola és hagyományai Fejlődésgazdaságtan egyes irányzatai

4 A PG új felfogása (chicagói iskola) A közgazdaságtan módszerének (módszertani individualizmus) kiterjesztése a társadalom tudományok más területeire (politika, szociológia, stb.) Gary Becker, Richard Posner, Anthony Downs – a közgazdtan módszertana az emberi viselkedés minden típusára alkalmazható; - „közgazdasági imperializmus” A közgazdaságtan az univerzális társadalomtudomány, az egyetlen igazán valós társadalomtudomány Az egyének, vagy közösségek azért hajtanak végre cselekedeteket, hogy saját érdekeiket kielégítsék

5 Iskolák Új intézményi közgazdaságtan, vagy neoklasszikus institucionalizmus Közösségi döntések elmélete („public choice”) „Új politikai gazdaságtan”

6 Neoklasszikus institucionalizmus Az intézmények minden típusának (társadalmi, politikai, gazdasági) eredetét, fejlődését és működését úgy próbálja magyarázni, mint a racionális egyének haszonmaximalizáló törekvéseinek eredményét; jelentős képviselője Douglas C. North Az intézmények valamilyen gazdasági probléma megoldására jönnek létre Tranzakciós költségek csökkentése Javuló hatékonyság

7 Public Choice iskola James Buchanan és Gordon Tullock: The Calculus of Constent (1962) – a politikusok, bürokraták önérdekkövető magatartása igenis torzítja a piac rendes működését, mivel az államapparátust személyes érdekeik érvényesítésére használják Járadékvadász magatartás Kormányzati kudarc – torzítják a piac hatékony működését Romló hatékonyság

8 Új politikai gazdaságtan Anne Krueger: a közpolitika egyének vagy érdekcsoportok azon erőfeszítéseinek eredménye,hogy a közösség vagyonát és eszközeit saját érdekeinek szolgálatába állítsa Az állami forráselosztás nem más, mint a lobbik közti harc a haszon lefölözésére (járadékvadászat) Pl. a protekcionista intézkedések

9 Az NPG teljesen más, mert másképpen értelmezi magának a gazdaságnak a természetét Neoklasszikus értelmezés Önszabályozó és független rendszer, amelyben a személytelen, racionális szereplők reagálnak az árak és mennyiségek változására Az állam szerepe alárendelt NPG Erős gazdasági szereplők és intézmények társadalmi, politikai rendszere, akik saját érdekeiknek megfelelően alakítják a feltételeket Nem feltétel a racionalitás, véletlen, útfüggőség, stb. Az államok kiemelt szereplők

10 A gazdasági szereplők természete Neoklasszikus felfogás A szereplők személytelenek, racionálisak önérdekkövetők és válaszolnak a piaci jelzésekre, nemzeti és kulturális hovatartozástól függetlenül Az államok, közösségek, intézmények csupán ezek összegzései MNC példa NPG A szereplők beágyazottak egy nemzeti kultúrába, szokásokba, (Politikai gazdaságtan nemzeti rendszerei) Az államok kiemelkedő szereplők, nemzetközi szinten elsődlegesek A nagy érdekcsoportok kimagasló szerepe

11 A gazdaság beágyazottságának a fogalma A piacok nagy társadalmi-politikai rendszerekbe ágyazódnak bele Meghatározó: kormányzati szándék, múlt és a történelmi tapasztalatok, a nemzeti érdekek A gazdasági tevékenység céljai társadalmilag meghatározottak A nemzetközi gazdaság egy nemzetközi rezsimbe ágyazódik bele, amelyet elsősorban a nemzetállamok érdekei és erőviszonyai határoznak meg

12 Az NPG megközelítése A Gilpin által alkalmazott megközelítés: „olyan politikai gazdaságtani megközelítést alkalmazunk, amely a gazdasági és politikai elemzést a tudományos elemzés más formáival egyesíti…” Cél: „Integrálni a nemzetközi gazdaság- és politikaelméletet egyfel ő l, illetve rendkívüli érzékenységet tanúsítani a nemzetközi gazdaság színterén zajló valós események,történések iránt.” Gazdaság és hatalom kérdése => „ez a könyv a piac és a hatalommal bíró szereplők kölcsönhatásaként definiálja a politikai gazdaságtant”

13 Iskolák az NPG-ben Gilpin módszere: az államközpontú realizmus „Az államközpontú realizmus az államot a nemzetközi kapcsolatok elsődleges szereplőjének tekinti, és vallja, hogy nem létezik az állam mint szuverén politikai egység felett álló hatalom.” Elemzés célja: egyes államok viselkedésének megmagyarázása A világgazdaság működése

14 Az államközpontú realizmus alapfeltevései Nemzetközi rendszer anarchikus – politikai realizmus MNC-k, NGO-k és nemzetközi intézmények fontosak, de az államok a meghatározóak Hatalom (politikai, gazdasági, pszichológiai) és a hatalmi kapcsolatok a nemzetközi kapcsolatok meghatározói Egyéb tényez ő k: eszmék, értékek normák - konstruktivizmus NPG: a piac, az állam, a nemzetközi i ntézmények, valamint a MNC-k közötti kölcsönhatás

15 Következmények A gazdaságban erős gazdasági szereplőket tételezünk fel Versenyeznek, hogy az érdekeinek megfelelően alakuljon a gazdasági folyamat Legfontosabb szereplő az állam Kiemelten fontos a hatalom kérdése: Katonai (biztonságpolitika) és gazdasági

16 NPG és közgazdaságtan Erős függés, de más kérdések, más érdeklődési területek, más módszerek Javak elosztása: abszolút és relatív hasznok kérdése Állam gazdaságpolitikai célja: A neoklasszikus közgazdaságtan szerint: hasznosság (profit, jólét, stb…) maximalizálás szűkös erőforrások közepette NPG: a célt a társadalomnak kell meghatároznia, ez pedig függ a politikai környezettől, hatalmi viszonyoktól, intézményektől, identitástól, de függ a nemzetközi piaci viszonyoktól is (Világ)politika hatása a (világ)gazdaságra Állami érdekek megjelenése, hatalom: Katonai, ipari (csúcstechnológia)

17 Közgazdaságtan vs. Politikai gazdaságtan Közgáz: szigorúbb, elméletileg előrehaladottabb, mint a PG Ugyanakkor a közgazdaságtan korlátozott elemzési területtel rendelkezik Különböző a feltett kérdések és az adott válaszok természete Piac szerepében és tulajdonságaiban eltérő nézetek Közgáz: piac autonóm, önszabályozó PG: piacok beágyazottak

18 A gazdaság neoklasszikus felfogása Jellemzők, tudományos korlátok

19 Mit értsünk alatta? Neoklasszikus szintézis? Valójában összeomlott, helyette neoklasszikus uralom Fő jellemzője a módszertani individualizmus: azt feltételezi, hogy a racionális, önérdekkövető egyének a gazdaság alapvető szereplői, egységei

20 Gary Becker: The Economic Approach to Human Behavior (1976) – közgazdasági módszertan alapfeltevései: (1) racionális kalkuláció (↔ többi társtud.) (2) „stabil preferenciák” ezek univerzálisan minden emberben kialakulnak, bárhol, bármikor alkalmazhatók (3) a piacok természete, hogy koordinálják a résztvevők tevékenységeit

21 Következmények Általános egyensúly, Pareto-hatékonyság Az állami beavatkozás szükségtelen, sőt káros A piac idealisztikus felfogása: 1.Személytelen 2.Az egyensúly előfeltételezett 3.Statikus (talán a legfontosabb) 4.Komparatív statika (átmenet?, kiváltó ok exogén)

22 Kritika A piacok valójában anarchikusak és dinamikusak (Schumpeter) Hierarchikusak, nemzeti és nemzetközi szinten Gottfried Leibnitz: a változások a gazdaságban nem ugrásszerűek, hanem folyamatosak, evolutívak

23 Tudományos korlátok Racionalitás – nem igazolható A technológiai változás exogén A technológia közjószág (tökéletes informáltság) Ceteris paribus elv Az állam gazdasági kapcsolatokban játszott szerepétől eltekint

24 Módszertani probléma Az irreális előfeltevéseket a pozitivista módszertan igazolja (Friedman) Ha az elmélet nem igaz o lódik, - újraformulázzák (Leontieff-paradoxon) Vannak alternatív modellek, amelyek egymásnak ellentmondanak. Melyik a jó? (Krugman: „a közgazdaságtant a modellek definiálják”)

25 Pozitív tudomány? A neoklasszikus gazdaságtan valójában normatív, tehát nem értékmentes 1.Érdekharmóniát feltételez – nem kell állam 2.A hatékonyságot előnyben részesíti az egyenlőséggel szemben (szabadság, egyenlőség, testvériség?)

26 Gilpin szerint „A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdászok által definiált gazdasági kapcsolatok szisztematikusvizsgálatából áll. A közgazdaságtan a társadalomtudományok legrendszerezettebb és legszigorúbb ága, valamint nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom sok más területe, alrendszere megértéséhez is lehetséges és gyakran szükséges…”

27 NPG A közgazdaságtan magyarázóereje korlátozott Nem nélkülözhető a politikai, szociológiai elemzés Az NPG kiegészíti a közgazdaságtant Kritika: mikro vagy makro?


Letölteni ppt "NPG II. előadás A politikai gazdaságtan természete (Gilpin 2-3. fejezet)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések