Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter

2 1. PÉNZELMÉLETI ISMERETEK Pénz fogalma Pénzteremtés módjai Pénz funkciói

3 1.1. A pénz fogalma, történeti kialakulása, a pénzteremtés mechanizmusa Pénz fogalma: általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz (100 Ft-os, római dénár) Pénz szerepe („körforgalom”) → %

4 A tőke mozgásának rendszerdinamikája (Forrás:

5 A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük inflációnakdeflációnakinflációnakdeflációnak Pénz az, amit a piac annak fogad el Manapság a pénz legáltalánosabban használt fizikai formája a papírpénz (bár a hitelkártya egyre gyorsabban terjed) papírpénzhitelkártyapapírpénzhitelkártya Annak ellenére, hogy bizonyos áruk, mint arany és ezüst a pénz lényegi tulajdonságait még mindig őrzik árukarany ezüstárukarany ezüst

6 Pénz története – szakasz: Önellátó gazdálkodás az emberek szűkebb vérszerinti kapcsolat alapján rendeződött közösségekben éltek, ezért mindent megosztottak egymás között, pénzre mint csereeszközre nem volt szükség az emberek szűkebb vérszerinti kapcsolat alapján rendeződött közösségekben éltek, ezért mindent megosztottak egymás között, pénzre mint csereeszközre nem volt szükség kezdet: az áruk cseréjével hamarabb volt pénz, mint írás ősemberek között is működött (vadászok – kézművesek) felismerés: nem minden csereárunak azonos az értéke – egység kell

7 Pénz története – szakasz: Árucsere Körülbelül az Őskor vége felé és az Ókor elején kezdődött és teljesedett ki a szakosodás, s az így megtörtént a gazdasági munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk cseréje, például az iparosok gyártmányaikat élelmiszerekre cserélték Ókorgazdasági munkamegosztásbólÓkorgazdasági munkamegosztásból Az árucsere hátrányai: nehéz volt olyan cserepartnert találni aki én árumért a számomra szükséges árut adta nehézkes volt egy áru értékét egy másikban meghatározni (a cserepartner találás nehézsége miatt nehéz volt az árakat összehasonlítani)

8 Pénz története – szakasz: Árupénz A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az általánosan elfogadott közbenső csereeszközök, ezek a csere eszközök szintén áruk voltak, viszont olyan áruk amik a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserékre. Árupénz szükséges tulajdonságai: értékállóságoszthatóságegyneműség szállítható legyen mindenki által elfogadott legyen (gyakran a keresett árucikkek) Ez volt a legkorábbi pénzforma, mely az árucserét jelentősen leegyszerűsítette. Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, sivatagos területek pedig gyakran teve, trópusi társadalmakban kagyló, bálnafog, kövek. Jelenkorban jó példa a börtönökben a cigaretta, kávé  sószarvasmarhatevebálnafogsószarvasmarhatevebálnafog

9 Pénz története – 4. – –nefrit fejszék (Nyugat-Európa) – – prémek (Észak-Európa) – – hódprém (Kanada) – – állatok (marha – ember/rabszolga ára: marha) – – só (Via-Salaria) – Róma, Afrika, Borneó, Kína, Fidzsi-szigetek stb. – – Yap-szigete: lyukas kőtárcsák

10 Pénz története – 5. volt, amikor a pénznek konkrét felhasználási formája is volt: – – szárított hal – Izland – – mandula – India – – kakaóbab – Mexikó – – dohány – Virginia – – teatégla – Kína (még a második világháború után is)

11 Pénz története – 6. kauri: fehér, porcelán jellegű csiga: – – formája miatt jól számolható – – kemény, nehezen sérül – – kicsi és könnyű, jól szállítható – – Európában porcelángyártás – hamisítás kezdete

12 Pénz története – 7. Érmék elődei – –Mezopotámia – Kr.e körül ezüstrudak – ebből darabok levágva – –Földközi-tenger – rézrudak – ebből darabkák „aprópénznek” – – idő után tudatosan egyforma súlyú darabkák használata, erre pecsétnyomat az uralkodótólérmepénz

13 Pénz története – 8. Vert fémpénz – –Lűdiai Birodalomból – arany alapból (uralkodó neve: Krőzus) – – eltérő súly és nagyság – – később görög városállamokban és gyarmatokon általában istenek képével díszítve első kivétel: Nagy Sándor – saját arckép

14 Pénz története – 9. rómaiak a gyarmatokról szereztek alapanyagot pénzeikhez provincia ura lett: szegény emberként ment egy gazdag országba és gazdag emberként jött el egy szegény országból érmék aranyból és ezüstből érmén képek: Caesar, Claudius, Caracalla stb. első infláció a római pénzekkel (nemesfém tartalmának csökkentése)

15 Pénz története – 10. Középkor – Frank Birodalom – – pénzreform: Kis Pipin és Nagy Károly pénzverőhelyek csökkentése állami felügyelet egységes súlyrendszer kialakítása font és pfenning bevezetése

16 Pénz története – szakasz: Fémpénz Amikor a nemesfémeket általánosan elfogadott lett az mérhetőségért pénzérmék formájában használták. pénzérmék Ez olyan pénz, amely jól felismerhető méretű, formájú és mintázatú, többnyire kerek. A pénzérme feltalálása azért volt jelentős előrelépés az árupénzzel szemben, mert kifejezetten a pénz funkcióinak ellátására alkotják, ezért könnyű szállítani, megismerni, és az értékét is jól megtartja A pénzérme jelentette több mint két évezreden keresztül a pénzt. A modern világban a pénzérme jelentősége csekély lett, csak a kis értékű tranzakciók váltópénzeként használatos Típusai: Bimetalizmus: kétféle fémből lévő pénz van forgalomban (pl.: arany, ezüst) Monometalizmus: egyetlenféle fémből lévő pénz van forgalomban

17 Pénz története – 12. a mindennapi életben, falun és vidéken nem terjedt el a vert pénz, maradt az „áruról árura cserélni” elv általános probléma a középkorban: nemesfém bányák kiürülő félben bővülő kereskedelem – sok és drága áru – „nehéz” fizetni – arany elterjedése vált általánossá

18 Pénz története – szakasz: Pénzhelyettesítők A gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges mennyisége nem tudta kielégíteni a kereskedelemben szükséges pénz-szükségleteket. Ekkor a kereskedők váltókkal adtak fizetési ígéretük hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak. Egymás váltóival kereskedők végül egymás között is fizettek. Ismeretlenek váltójának beváltása viszont nehézségeket okozott, ezért volt előre lépés mikor a bankok bocsátottak ki váltókat, amiket innentől bankjegyeknek neveztek. Az ország fizetőeszközének egységesítésére végül az állam vette kézbe a bankjegy kibocsátás egyedüli jogát.

19 Pénz története – 14. Marco Polo és a repülő pénz 13. században Peking – Kublaj kán udvara – – eperfa kérgének belsejéből pép – ebből papír – különböző méretek – írás és pecsét – pénzmester vörös pecsétje – érvényes pénz – – nagy mennyiség miatt gyakran infláció – – bankjegyhamisítók büntetése lefejezés – – hamisító feljelentőjének ezüst jutalom + elkövető teljes vagyona – – a papírokon szerepelt a vele egyenértékű pénzérme rajza az írástudatlanok számára

20 Pénz története – 15. Bankok és bankügyletek kialakulása (röviden) – – szakértők: arany és ezüsttartalmon megállapításához – – zsidó felekezetűek, mert keresztényeknek tilos volt pénzzel üzletelni – – pénzváltásból és kölcsönzésből próbáltak élni – – „bank” olasz szó, jelentése asztal

21 Pénz története – 16. később pénzbetétek elfogadása és átutalás – mai bankok előjele 12. századtól számlavezetés, majd kettős könyvvitel váltó kiállítása (papírpénz, de van mögötte nemesfém fedezet)

22 Pénz története – 17. Papírpénz Európában – – Londonban – letéti jegy megőrzött aranyról – – letéti jegyet elfogadták, fizetési forgalomban részt vett – – első valódi bankjegy Svédországban (kereskedő alapított bankot) – – túl sok papírpénz – bizalomhiány a lakosság részéről

23 Pénz története – század végén a papírpénz- kibocsátás általánossá vált kibocsátó: Norvégia, Anglia, Dánia, Franciaország első papírpénz infláció: Franciaország (forradalom) Magyarországon is forradalomhoz kapcsolódott a papírpénz-kibocsátás – ez volt a szabadságharc bukásának egyik oka

24 Pénz története – 19. Modern pénz – – I. világháború egész Európát megingatta – – Magyarországon és Németországban is hiperinfláció – –1920. február – 10 tojás: 3,90 márka – –1923. október – 10 tojás: 19’500’000’000 márka – – fémpénzek nem léteztek, csak papírdarabok

25 Pénz története – 20. radikális beavatkozásra, úgy pénzek bevezetésére volt szükség Európa szerte immateriális pénz: számlapénz: csak a banki ügyletekben létezik bankjegyautomaták elektronikus pénztárcák stb. cél a bankjegyek és pénzérmék kiszorítása

26 Kronológia – 1. 20’000 – őskőkor: természeti pénzek, cserepénz, használati pénz 2’000 – rúdpénz Mezopotámiában 1’500 – baltapénz és fejszepénz Európában 1’000 – kauri, állatpénz 500 – görög ezüstpénzek, majd aranypénzek 0 – arany és ezüstpénz Rómában

27 Kronológia – – Nagy Károly pénzreformja 1’000 – Magyarországon I. István uralkodása alatt megjelenik a dénár 1’300 – Magyarországon aranyforint, kínai papírpénz, arany pénzek Európában 1’600 – letéti jegyek, első bankjegyek Európában 1’800 – pénzrendszerek összehangolása Európában 1’946 – pénzreform Magyarországon 2’002 – euró bevezetése

28 Érdekesség: Ez a Delaware-i Híd Vállalat által 1836-ban kibocsátott 1-dolláros magánpénz 1841-ig volt forgalomban. (Forrás:

29 Pénzforgalomban betöltött szerep alapján a pénz lehet: –M1 (készpénz + látra szóló betétek) –M2 (M1 + határidős betétek) –M3 (M2 + kincstárjegy, biztosítási kötvény, hosszú lejáratú bankbetét)

30 1.2. A pénzteremtés módjai –hitelnyújtás –külföldi fizetőeszköz bank által történő megvásárlása –külföldi fizetőeszköz bank által történő megvásárlása Ellentéte: a pénz megsemmisülésének módjai –hiteltörlesztés –külföldi fizetőeszköz eladása –külföldi fizetőeszköz eladása –bankjegyek elpusztítása Pénzteremtés lehetőségeit befolyásolja: –bankban elhelyezett folyószámlabetétek állománya –a bankok részére előírt kötelező tartalék nagysága –a készpénzfelvétel gyakorisága, nagysága Pénzmultiplikátor = 1/t

31 1.3. A pénz funkciói –értékmérő –forgalmi eszköz (készpénzes fizetés) –fizetési eszköz (áru- és pénzmozgás elválik) –felhalmozási eszköz –világpénz (ha minden funkció teljesül) Pénz forgási sebessége: pénzforgalom/pénztömeg –ha nő: pénzteremtés –ha csökken: pénzmegsemmisülés

32 Pénz csoportosításának lehetőségei – 1. A mai modern pénzt különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: –1. eredet szerint: jegybankpénz kereskedelmi banki pénz –2. formája szerint: készpénz számlapénz

33 Pénz csoportosításának lehetőségei – 2. –3. felhasználás szerint: szűken értelmezett pénz tágan értelmezett pénz –4. pénzfunkció betöltése helyszín alapján: belföldi pénz (belföldön látja el a pénz funkcióját) külföldi pénz (a külföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz, de a belföldi pénzre váltható)

34 Pénz időértéke Megtakarításainkat több formában is elhelyezhetjük: – – betétszámlára tesszük, értékpapírt vásárolunk, – – ingatlant veszünk, – – de tarthatjuk készpénzben is stb. A betétben történő elhelyezéssel vagy az értékpapír vásárlással egy jelenbeli pénzt váltunk át egy jövőbeni pénzre. – –PV = present value (jelen érték) – –FV = future value (jövő érték)

35 FELADATOK (5) 1/1) Határozza meg a pénzmultiplikátor mértékét, ha a kötelező tartalékráta 9%! 1/2) Számítsa ki az M1, az M2 és az M3 nagyságát, ha - készpénz = látra szóló betét = határidős betét = értékpapírok = 1.700

36 1/3) Számítsa ki a látra szóló betétek és a határidős betétek nagyságát a következő adatokból! Szűken értelmezett pénzmennyiség = M1 = A forgalomban lévő készpénz mennyisége=kp=980 Tágan értelmezett pénzmennyiség = M2 = /4) Egy hitelintézetnél valamely vállalkozás Ft betétet helyez el. A kötelező tartalékráta 8%. a) Számítsa ki a bank kihelyezhető forrását! b) Határozza meg a pénzmultiplikátor mértékét! c) Értelmezze a pénzmultiplikátort!

37 1/5) Egy időszak pénzforgalma Ft. A forgalomban lévő pénztömeg Ft. Mekkora a pénz forgási sebessége?

38 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter"

Hasonló előadás


Google Hirdetések