Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CENTRIPETALIS ZAVAROK= PERCEPCIÓ ZAVAROK összeállította: Pék Győző.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CENTRIPETALIS ZAVAROK= PERCEPCIÓ ZAVAROK összeállította: Pék Győző."— Előadás másolata:

1 CENTRIPETALIS ZAVAROK= PERCEPCIÓ ZAVAROK összeállította: Pék Győző

2 CENTRIPETÁLIS (kognitív) funkciók - információ- feldolgozás,azaz a KIR folyamatai, melyek a külső és belső környezet ingereinek és hatásának fogadását és feldolgozását szolgálják. pl: észrevevés, érzékelés (→információ feldolgozás és tárolás) CENTRÁLIS funkciók (pl :affektivitás=érzelmek, indítékok,gondolkodás, IQ, szükségletek): a centrális és centripetális funkciók közt közvetítő folyamatok (→energetikai blokk) CENTRIFUGÁLIS funkciók (cselekvés,pszichomotoros funkciók): szervezet viszonthatásának a megvalósulását biztosítják (→végrehajtó blokk)

3 1.IMPERCEPCIÓ Vizuális impercepció Akusztikus impercepció Taktilis impercepció Testséma zavarok 2.TÉVPERCEPCIÓ 3.RENDELLENES PERCEPCIÓ 4.ÉRZÉKCSALÓDÁSOK

4 1. IMPERCEPCIÓ Az észlelés tárgyának megfelelő észrevevés/felismerés/észlelés nem következik be, de ez nem az érzékszervek, vagy a gondolkodás zavaraival magyarázható. Ez az észlelés hiánya, amit agnóziának nevezünk.

5 1.1. Vizuális impercepció Unilaterális tér-agnózia: a beteg "nem látja meg" a térbeli viszonylatokat, helytelenül észleli a tárgyak térbeli elrendeződését. Gyakran jár együtt szenzoros zavarokkal, nervus oculomotorius beidegződési zavaraival.

6 1.1. Vizuális impercepció Vizuális amorfognózia: alak és mozgás-észlelés zavara. Diszkromatopszia: színek észlelésének, elkülönítésének zavarai Szín-agnózia: színek megnevezésének zavara (keveredhet színamnéziával, szín-afáziával) Tárgy-agnózia: mindent lát, de nem ismeri fel, ki az, mi az, amit lát. ("Lelki vakság". pl:tudja, hogy bútorozott szobában van, de a bútorokat nem tudja megnevezni.)

7 1.1. Vizuális impercepció Prozopagnózia: ismerős arcot nem ismer fel, bár látja Agnóziás alexia (literális alexia): betűket nem ismer fel, összecserél (ha hasonlatosak pl. E- F; b-d) Szituáció-agnózia (szimultán-agnózia): képsor minden képét felismeri, de összefüggésüket, a képsor jelentését nem

8 !!! A vizuális agnózia különböző formái gyakran járnak együtt más cortex-zavarokkal. Pl. A tárgyagnózia - konstrukcionális apraxiával, diszlexiával, látómező-zavarral, néha: intelligencia deficittel. Pl. A prozopagnózia - diszlexiával, diszkalkuliával, látómező csökkenéssel, öltözködési apraxiával, vesztibuláris zavarokkal.

9 Neuropszichológiai vizsgálatok: Vizuális neglect vizsgálata: Bells/Harangok tesztje teszt -Színérzékelés vizsgálata: Ishihara táblák -Színfelismerési és megnevezési-zavar elkülönítése Damasio és mtsai (1979) ötletes eljárást dolgoztak ki -Vizuális szerveződés vizsgálata: hiányos ábrák megfejtése, töredékes ábrák megoldása, többértelmű ábrák vizsgálata Általában organikus /cerebrális károsodásra utalnak. (pl traumák, daganatok, hypoxiás

10 Színfelismerési és megnevezési-zavar elkülönítése Damasio és mtsai. A teszt első felében egyszerű vonalrajzzal ábrázolt, szoros színasszociációval rendelkező tárgyakat (pl. banán, béka) kell egy színes készletből választott krétával kiszínezni, majd ezután helytelenül kiszínezett ábrákról (pl. zöld kutya, lila elefánt) kell megmondani, hogy mit ábrázolnak.

11 1.2. Akusztikus impercepció (többnyire nem izoláltan, hanem komplex afáziás és amnéziás zavar keretében) Akusztikus agnózia ("lelki süketség") : a nem lingvisztikai természetű hangok és zajok (pl. vízcsobogás, óraketyegés) felismerésére való képtelenség Kortikális szenzoros afázia: beszéd felismerésének zavara Szenzoros (receptív) amnézia: "dallamsüketség" Vizsgálati módszer:audiometria, beszédmegértés, akusztikus lokalizáció, zajok felismerése

12 Neuropszichológiai vizsgálatok: Fókuszált hallási figyelmet a dichotikus hallgatás módszerével vizsgálják, a két fülbe szimultán eltérő információt juttatnak, melyek közül csak az egyiket kell figyelemmel kísérni (követési technika). A v.sz.-ek szám-, szótag- és szópárokat hallgatnak, feladatuk az, hogy minél többet jegyezzenek meg a bemutatott elemekből. Egészséges személyek a felidézés során általában a jobb fülbe juttatott tételekből 10-20%-kal többet adnak vissza, mint a bal füllel hallottakból. Bal oldali temporális sérüléseknél romlik a teljesítmény, csökken az asszimetria.

13 1.3.Taktilis impercepció Taktilis ahilognózia: a megtapintott tárgy anyagi minőségét nem ismeri fel Taktilis amorfognózia: méretét, térbeli sajátosságait nem ismeri fel Taktilis agnózia (asztereognozia): a tárgyat nem ismeri fel, bár anyagi minőségét, méretét, formai sajátosságait igen. Taktilis aszimbólia (afázia): megnevezni képtelen.

14 Neuropszichológiai vizsgálatok: Sztereognóziás tesztek: a bőrre és ujjbegybe írás, valamint az Arc-Kéz Teszt (Bender, 1978) használatos. Ez utóbbiban a vizsgáló 10 alkalommal megérinti szimultán a beteg két- két testrészét (pl. jobb kéz- bal kéz vagy bal boka – bal kéz). Ezeket az érintési pontokat kell a személynek csukott szemmel meghatároznia

15 1.4.Impercepciós jellegű testséma-zavarok - Hemiaszomatognózia (nem tudatos): egyik testfelét nem észleli, nem törődik vele (nem mossa, nem borotválja, nem takarja be), mintha az nem létezne. - Fájdalmi aszimbólia: nem érez fájdalmat, (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más, mint az egyéb ingerek esetében), ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélynek, (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve). - Autotopagnózia: saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj- agnózia, ami parietális szindróma jele) - Jobb-bal megkülönböztetés zavara (számos organikus zavarral társulhat

16 Neuropszichológiai vizsgálatok Jellemzően célzott kérdésekkel és megfigyeléssel vizsgálhatjuk. Emberrajzoltatás, vagy emberi arckép összerakatása

17 2.TÉV-PERCEPCIÓ Ezeket az észlelés minőségi zavarainak is nevezzük. 2.1 Tévely-észlelés (pl:csokoládé-Mikulás "gyanakvóan néz" reá). Ezek az észlelések gyakran a beteg számára is meglepő hirtelen "felismerések": "Hirtelen azt vettem észre/Feltűnt nekem, hogy felgyorsult odakint a forgalom…" A hangsúlyozott jelentőséget kapott tév-észlelések sajátos, beszűkült vonatkoztatási rendszert képezve téboly forrásává válhatnak. (Tehát nem következmények!). pl: sas orr= az illető ragadozó volta. Sajátos forma: személyfélreismerés (mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnóziának szinte ellentéte).

18 2.TÉV-PERCEPCIÓ 2.2 Vonatkoztatás: a környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel (pl. újságban és rádióban neki célzott megjegyzések vannak; úgy látja, mintha az emberek összesúgnának, összenéznének vagy integetnének egymásnak).

19 2.TÉV-PERCEPCIÓ 2.3.Alaptalan jelentőségtulajdonítás: az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás (vágyak, törekvések, stb.) révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos közölni a beteggel, akinek az asztalán a rózsaszál van,: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)

20 2.TÉV-PERCEPCIÓ 2.4."Fregoli"- jelenség: a beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)

21 2.TÉV-PERCEPCIÓ/ 2.5.Testérzés- zavarok Homonóm-testérzés: betegségeket (kóros állapotokat) kísérő adekvát(=odaillő) érzés (szívszorulás, fejfájás, gyomorfájás, szédülés, stb.). Vegetatív panaszok formájában jelentkeznek. Heteronom-testérzés: különös, megmagyarázhatatlan érzések. Gyakran pszichózis során. (pl. "a gyomrom tele van kavicssal", "úgy fáj a fejem, mintha két golyó helyet cserélne benne".) (Mind a homonom, mind a heteronom testérzések lehetnek kellemesek - kellemetlenek.)

22 3. RENDELLENES PERCEPCIÓ 3.1.Intenzitás-zavarok: Hipesztézia (csökkent érzékenység), Hiperesztézia (túlérzékenység) Pl: - Katatoniás érzéketlenség, Hy vakság-süketség, Depressziós ízérzéketlenség, (hipesztézia), vagy: Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb. (hiperesztézia). Ezeket az észlelés mennyiségi zavarainak is nevezik.

23 3. RENDELLENES PERCEPCIÓ 3.2.Észlelés jellegének rendellenessége: A szinesztézia (pl. színesen szól a zene= "fényorgona"), szkizo-esztézia (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak=keret+a kint látsz vm. fa egyik ága, a "madárcsicsergés" szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)

24 3. RENDELLENES PERCEPCIÓ 3.3 Élményszínezet rendellenessége: megszokott, ismert tárgyak idegenné, újszerűvé válnak: elidegenedettség ("A dolgok idegenszerűek.” „mintha távolról hallanám a beszédet”. Hasonló az epilepsziások "jamais vu" élményéhez.). Az észlelés jó, csak a felfogás módja változik meg, ahogy ezt értelmezik. Személypercepció élményszínezete kapcsán pl. Együttérzés, empátia hiányzik v. túlzott (a másik embert szinte halottként észleli, érzelmei - gondolatai nélkül), v. a túlzott beleéléstől szenved

25 4. ÉRZÉKCSALÓDÁSOK ("centrifugális érzékelés") Itt a percepció folyamatában valami új keletkezik. Ezeket az érzékelés tartalmi zavarainak is nevezzük. Illúziók (=létező tárgy torzult észlelése) és hallucinációk (= tárgy nélküli észlelés).

26 4. ÉRZÉKCSALÓDÁSOK 4.1.Illuziók: (Fiziológiai/Szenzoriális: optikai és geometriai illúziók) (Valódi:) - Pareidolia (pl. felhőkben, foltokban alakot látni) (pl lázas, predelirózus állapotban, a tudati integráció csökkenésekor), - Makro - mikro szomatognózia: test, testrészek abnormális méretűek (nagy-kicsi) az észlelő szerint - Idő-lupe: idő lassulás - gyorsulás

27 4.2 Hallucinációk: Ált.jellemzők: idegenszerű, nem irányítható, nem nyomható el, csalóka és mérhetetlen, mások számára valótlan ennek személyes valósága, - lehet járulékos (1), ami érzékletes, eleven képletekként rajzolódik ki és a személy percepciófolyamatához részben reálisan kapcsolódik - vagy immanens (2), ami az egész élményt a maga képére formálja, azaz a személy számára reális

28 Járulékos hallucinációk: (a) proteidoliák (b) fanteidoliák (c) hallucinátoros automatizmusok

29 a) Proteidoliák Vizuális alakítatlan elemi érzékletek: Fotopszia (fény felvillanás, szikralátás). Optikus rendszer zavara, okcipitális regió zavara, migrén, arterioszklerózis, stb. esetén. Mikro - makropsziás alakzatok (túl kicsi, túl nagy). Diszmorfopsziás (torzult) alakzat = rendszerint egyszerű geometriai alakzatok, körök, csillagok, négyzetek, vagy lángnyelvek, rácsminták, 5 hieroglifa-szerű képek, stb. (hátterében gyakran érzékszervi defektusok, v. KIR érzékszervi mezőinek organikus elváltozásai állnak)

30 -Akusztikus proteidoliák: fülzúgás, ritmikus zaj, harangzúgás, melodikus töredékek, folyamatos motorzaj, szótöredékek. -Elemi haptikus proteidoliák: viszketés, tűszúrásérzés, levegő fuvallat, állat leheletének érzése, kéz érintése, stb. -Olfaktórius proteidoliák: bármely szagérzés (amit csak a beteg érez és kínzón él meg). -Testérzés - testséma proteidolia: fantomvégtag, hemiaszomatognózia (többnyire epilepsziánál, migrénnél): "elvesztettem a baloldalamat" (féloldali érzéketlenség). -Szomato proteidolia: "csillog, szikrázik a lábam" (pszichogén regresszív reakció)

31 (b) Fanteidoliák a perceptuális mező valamely részére korlátozódó, érzékletes, álomképszerű hallucináció (Pl: bizonyosan érzi, hogy áll valaki a háta mögött, vagy ördög ül a vele beszélő vállán, vagy: saját magát látja szembe jönni, vagy: nyálkahártyákon kis állatokat észlel, stb.)

32 (c) Hallucinátoros automatizmusok idegenszerűek és élményszegények pl: kognitív visszhang hallucináció (saját gondolatok felhangosodása, vagy cselekedeteket kísérő akusztiko-verbális hallucináció) Gyakoribb a "megbolondulástól való félelem" esetén, mint valódi pszichózisban vagy pl. Vizuális-szomesztéziás hallucinátoros automatizmus (a beteg úgy érzi, lefűrészelték a lábát)

33 ( 2) Immanens hallucinációk (téboly-hallucinációk) (a) Hallucinátoros tébolyélmények Gyakran szcenikusak, nem ritkán multiszenzoriálisak. A beteg különösnek, de igen élethűnek éli meg őket. Ingadozhat az az élménye, hogy valóságos- e, vagy valami érthetetlen, ami történik vele. Leggyakrabban: vizuális és szomesztéziás jellegűek. (Utóbbi gyakran testi sértésként, kínzásként jelentkezik.) Taktilis hallucinációk, csakúgy, mint az olfaktoros, (szaglás) és gustatorius jellegűek gyakoriak, kinesztéziás (pl: repülés, lebegés) hallucinációk sem ritkák. (Hátterében ált.szomatogén pszichózis v. megváltozott tudatállapot,v. organikus pszichoszindróma állhat.)

34 (b) Noetikus-affektív hallucinációk A beteg tiszta tudatállapotban, megrendíthetetlen bizonyossággal észleli a hallucinációkat, amelyek tematikáját is "tébolybizonyossággal" hiszi. Leggyakrabban fonemikus (szöveg) jellegűek, sokszor testi befolyásoltatottság élményekkel és tévészlelésekkel társulva. Ritkán szcenikusak, inkább a fogalmi megmunkáltság jellemzi. Hirtelen jelenik meg, érthetetlen és irracionális.pl: beprogramozták; vagy hangok mondják meg neki, hogy mit tegyen; hangok szidják. Hátterében ált.sch. megbetegedés.

35 (c) Immanens hallucinációk kivételes állapotokban Epilepsziás roham, egyéb tudatbeszűkülés, drog hatására, különféle tudatállaptokban. Kaleidoszkopszerű látványosság, "álomszerű állapot" (dreamy state), "látomás", stb. Ezek nem téboly-élmények, kritikus reakció követi őket, de igen mélyen megváltoztathatják a személy élményvilágát. (Ezért - is - veszélyes egyetlen drog-kísérlet is, ezért is elitélendők azok a "tudósok", akik pl. az LSD-t propagálják!) Nem hozzák létre azonban az "igazi" immanens hallucinációk "harmadik világát", amelyben a pszichotikus él, megváltozott "valóságban", megváltozott emberként.

36 A PERCEPCIÓ-ZAVAROK PATOGENEZISE Az impercepció okai (külön-külön, vagy rendszerben): - periferiális szenzoros károsodás - az adott érzékszervi modalitás szerinti kortikális (kérgi) zavar - központi idegrendszer sajátos, egészleges, funkció zavara

37 A rendellenes percepció lehetséges okai: Centrális zavar: az érzelmi, személyes és kognitív tényezők aránytalanul erősek meghamisítják a perifériás szenzoros folyamatokat. (Pl. szorongás következtében fenyegetőnek észlelt jelentés-nélküli folt) A tévpercepciók patogenezise: közelebbről fel nem tárt módon: pszichózis

38 Az érzékcsalódások patogenezise Szomatikus-mechanisztikus elméletek: az idegrendszer működési rendellenessége (bizonyos központi idegrendszeri helyek túlingereltsége) -Pszichodinamikai elméletek: pszichikus egyensúly megbomlása, elhárított vágyak, komplexusok érvényesülnek (pszichoanalitikus), személyes élettörténeti események aktuálisan ható tényezői és az aktuális helyzet kritikus mozzanatainak egymásra hatása váltja ki (szituációanalízis).


Letölteni ppt "CENTRIPETALIS ZAVAROK= PERCEPCIÓ ZAVAROK összeállította: Pék Győző."

Hasonló előadás


Google Hirdetések